Petőfi Népe, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-26 / 226. szám

1995. szeptember 26., kedd Pénz, Mezőgazdaság, Piac 7. oldal Beertek a kukoricacsövek. Igaz, a sok csapadék miatt nemigen van idejük kiszáradni, így aztán legtöbbje szárítóba - legyen az gép, vagy góré - kerül. A bócsai Petróczi Ferencék ez utóbbi hagyományos módot választják, mint a szüretelésnél is. Még szárán megfosztják a csöveket, majd vödrökkel hordják a szállítójárműre. Kupacokat hajigálni aligha tanácsos, mert nagyon sáros a talaj. Amikor majd a jószágok elé kerülnek a szemek, akkorra már mor­zsoltak, illetve daráltak lesznek. A csutkát is hasznosítják. Bár nemrégiben bevezettették a gázt, a cserépkályhát és a vegyestüzelésű kazánt meghagyták. fotó: pulai Sára Kárpótlásul nagyapja földjét szeretné a tanya mellett Ingyen művelheti, pénzért nem adják Emészti Varga Mihályt valami. Több mint két éve már. Tavaly június 24-25-én földre lici­tált. Sikerrel is, meg nem is. A tanyája körüli egyik hathektá­ros tábláról van szó. A Ma­gyar Közlönyben meghirdették. Zsebre vágta az "aranykoroná­kat" és elment árverezni Szép kis birtokot szeretne kialakítani nagyapja egykori tanyája körül. Ő maga most negyvennégy é- ves. Karosszérialakatos mester volt, de lerobbant. Rokkant- nyugdíjas lett. Úgy érzi, gaz­dálkodással tudja leginkább ki­egészíteni a családi jövedelmet.- Sajátjogú kárpótlási jegye­immel - meséli - több kisebb- nagyobb területet vásároltam a kecskeméti Törekvés szövetke­zet területén, a tanyához közel. Azon a bizonyos árverésen csa­lódtam. A közlönyben meghir­detett 6 hektár helyett csak 4,4- re lehetett licitálni.- Rossz adat kerülhetett a Magyar Közlöny szerkesztői­hez?- Nem, az adat jó volt. A helyrajzi szám stimmelt, de a te­rület a hivatal papírján kisebb volt. A földterület - mind a hat hektár - megvan. Sőt, én műve­lem az 1,6 hektárt is azzal, amit megvettem. Csak nem adtak el többet a hat hektárból. És ezt sehogy se értem. Meghirdetik a Magyar Közlönyben, aztán meg nem lehet rá licitálni. De még ennél is furcsább a helyzet. Utá­nanéztem és a telekkönyvben nem is hat-, hanem héthektáros a szóban forgó földterület. A dokumentumait lobogtató^ Varga Mihály elégedett lehet - mondhatná valaki. Hiszen in­gyen használhatja a plusz föld­területet. De ő nem az a fajta ember. Meg akarja törvényesen szerezni az 1,6 hektárt is. Még­pedig a megyei kárpótlási hiva­talon keresztül, annak rendje- módja szerint. Akkor érezné magát végre jól, ha nagyszülei egykori földdarabja teljesen, jogszerűen az övé lenne.- Mit tehet a polgár ilyen esetben?- Óvást nyújtottam be a kár­pótlási hivatalhoz. De elutasí­tottak, mondván, hogy elkéstem vele. Pedig szerdán vettem át a határozatot az általam megvásá­rolt területről és csütörtökön már ajánlott levélben óvtam. Hivatkoztam rá, hogy az 1,6 hek­tár egy helyrajzi számon volt feltüntetve a Magyar Közlöny hirdetményében az általam megvett 4,4-del. A kárpótlási hivatal kettéválasztotta. Azt mondták, az 1,6 hektárt meg sem hirdették árverésre. Szerin­tem az is ki volt jelölve s nem ér­tem, miért nem hirdették meg árverésre. Az elutasító választ egyéb­ként az idén, 1995. június 8-án kapta kézhez Varga Mihály... Azt állítja, ő sokszor érdeklő­dött a hivatalnál személyesen, de ott nem tudtak az ügyről. Most meg azt állították, hogy ősz óta készen volt a válaszuk, de Varga Mihályt nem találták. Varga Mihály közben, 1995. június 27-én a kecskeméti bíró­sághoz fordult keresettel. Szán­déka, hogy kárpótlási jegyeivel megvegye a vita tárgyát képező 1,6 hektárt. Szabályosan, a kár­pótlási hivatalon keresztül. Nem tart igényt senki a földre rajta kívül. Más, például har­mincegy hektáros területet is használnak a közelben, ingyen, bérleti díj nélkül, a volt tsz em­berei. Ezt szintén meghirdették a Magyar Közlönyben, de nem bocsátották árverésre. A rokkantnyugdíjas gazdál­kodót bosszantja, hogy ilyesmi előfordulhat. Mert nemcsak itt, Kecskeméten történt meg, hogy hoppon maradt a licitáló, sok hasonló ügyről tud máshonnan is. Egyébként nem fűti semmi indulat a kárpótlási hivatal ellen sem, hiszen tudja, hogy sok a dolguk.- A bírósághoz azért fordul­tam, mert mielőbb szeretném törvényesen megszerezni azt a területet. Megvan rá a kárpótlási jegyem. Az ideiglenes állapot zavar. Akkor tudom a jövőt ter­vezni; ha végre törvényesen bir­tokon belül lehetek - mondja Varga Mihály, aki hosszadal­mas bírósági eljárástól tart. Ami senkinek se jó, és elkerülhető lett volna. A. Tóth Sándor Magtárak épülnek Gála a kukoricásokban Az utak mentén a kukoricások, napraforgótáblák előtt sok he­lyen színes táblákra lesz fi­gyelmes az ember. A külön­böző nemesítő cégek jelzik így kísérleti vagy bemutató fajtaso­raikat. A legtöbb ilyen fajtasort ta­lán a Pioneer céggel való együttműködés keretében vetet­ték el a termelők. Az őszi idő­szakban a megye igen sok ter­melőjét keresi meg a Pioneer Hi-Bred Magyarország Kft. meghívóval, mely a gazdálko­dókat az utak mentén látható fajtasorok betakarítással egy­bekötött fajtabemutatójára in­vitálja. Szeptemberben és ok­tóberben Kecskeméten, Szent­királyon, Solton, Sükösdön, Homokmégyen, Jánoshalmán, Hercegszántón és Mélykúton tart betakarítással egybekötött fajtabemutatót. Holnap János­halmán, a mélykúti út mellett. A kistermelők hosszú távon is a mezőgazdasági művelésből szeretnének megélni - ezt jelzi, hogy a Budapest környéki tele­püléseken élénkül a beruházási kedv. Amint Juhász László, a Pest Megyei Földművelésügyi Hivatal helyettes vezetője el­mondta: az elmúlt hónapokban - élve az állami támogatás lehe­tőségeivel - 280 pályázat érke­zett a hivatalhoz különböző be­ruházásokra, elsősorban magtá­rak építésére. Terménygála Városföldön A hatalmas tök Gyurász Lukács kertjében termett. Mintegy százféle gyümölcs, zöldség és dísznövény szerepelt azon a kétnapos kiállításon, amelyet az elmúlt hét végén rendeztek a városföldi klub­könyvtárban. A helybeli kertek legszebb terményeit bemutató, s immár többéves hagyomány­nyal bíró kiállításon az étvágy- gerjesztő gyümölcs- és zöld­ségféleségek mellett extramé­retű (25 kg-os) tököket, kétmé­teres marharépát és nálunk ritkaságszámbamenő egzotikus dísznövényeket is láthatott a közönség. A dr. Hajdú Edit és Tálas Ka­talin (mindketten a Kecskeméti Szőlészeti Intézet munkatársai) alkotta szakmai zsűri ezúttal mégsem a méretek, hanem a ki­állított termények sokfélesége és elrendezési módja alapján hozta meg döntését. Eszerint a legötletesebb kiállító címet Gá­csi Sándor kapta, őt követte Szekér Ferencné és Tóth Jó- zsefné, akik ötven-, illetve ti­zenhétféle terménnyel szerepel­tek. Negyedik helyen végzett Sallai Sándomé Atkári Erzsé­bet ritkaságszámba menő man­nacserjéjével és huszonegy díszcserjéjével, míg az ötödik az egyik óriástök és a hatalmas marharépa tulajdonosa, Gyu­rász Lukács lett. A verseny jellegéből adó­dóan a nyerteseknek szánt ajándékok kiválasztásánál is a praktikusság volt a legfőbb szempont: volt, aki csemege­ajándékcsomagot, volt, aki egy- egy zsák műtrágyát vagy tápot nyert. Az estébe nyúló megnyitó jó hangulatáról a Kunsági Nép­dalkor és citerazenekara gon­doskodott. Szász András Szakmai napok A százszázalékosan dolgozói tulajdonba került nyíregyházi AGROKER Részvénytársaság szeptember 28-30. között meg­rendezi az AGROKER-napo- kat, s ezzel térítésmentes szak­mai továbbképzést nyújt az északkelet-magyarországi régió agrárvállalkozóinak. A társaság nyíregyházi telepén csütörtö­kön a megnyitó után a térség egyéni és társas gazdálkodói az agrárpiaci rendtartásról, vala­mint a termékek piaci pozíciói­ról, az almatermesztés megújí­tásáról és a burgonya jövőjéről hallhatnak. Nagy felhajtás Nagykörösön A hagyományos nagykőrösi Mihály-napi sokadalomban tartják állítólag az ország leg­nagyobb állatvásárát. Az elmúlt hét végén is rengeteg jószágot hajtottak fel a gazdák, s ebben élen jártak most a sertéstartók. Elsősorban a választási malac­ból volt a keresletnél jóval na­gyobb kínálat. A 8 heteseket 4800-5500, a 9-10 heteseket 6000-6500 forintért adták, a szép fehér magyar hússertése­ket 3 hónapos korban általában 8000-8500 forintért tartották. Egy helyen két félidős vemhes kocáért 60 ezer forintot kértek, egy 170 kiló körüli kandisznó­nak pedig 28 ezer forint volt az ára. A marhavásárban szintén a fiatal állatokból találtak óriási választékot az érdeklődők. A 4 hetes bikákért 30-35 ezer, a 3 hónaposokért 35-40 ezer, a 4 hónaposokért 55-60 ezer forin­tot kértek. Az üszők 2 hónapos korban 35-40 ezer forintot ér­tek, a 4 hónaposokért 35-40 ezer, a félévesekért 40-45 ezer, a másfél éves körüliekért 68-70 ezer forintot kértek. Kevés borjú kelt el. A fiatal vemhes teheneket 95-110 ezerért adták el, a 6-7 éves magyartarkák 100 ezer forint körül cseréltek gaz­dát, a szép 4 éves 24-26 liter tejhozamú állatokat pedig 110- 120 ezerért tartották. A lóvásárban inkább csak a cserebere folyt. A 3-4 éves, jó erőben lévő igavonókat 100­150 ezer forint között számítot­ták meg, az egyéves csikók ára 70-80 ezer forint körül alakult, a tenyészlovakat 180-220 eze­rért adták. A 6-10 éves szama­rak 30-40 ezerért keltek el. A félmázsás körüli tenyészjuhok darabja 9 ezer forintba jött, a vágójuhokat 6-8 ezerért adták. A kirakodóvásár főleg ruha- neműekben bővelkedett. Női téli kabátok 8-9 ezerért, bléze­rek 4500-5000 forintért men­tek, a papucsok 200-800 fo­rintba kerültek, ünneplő kala­pokat pedig 1800-1900-ért le­hetett kepni. A cirokseprűt 250- 260, a kosarakat 600-1000 fo­rintért adták, hogy csak néhá­nyat említsünk a körösi vásár­fiák közül. M. J. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY az EXTERLEASING LÍZING Kft. (1011 Budapest, Bem rakpart 8.) ezúton árverést hirdet a tulajdonát képező: 6000 KECSKEMÉT, JUHÁSZ u. 2. szám alatti ingatlanára. Az ingatlan Kecskemét Városi Földhivatal 20449, 24649, 24650 tulajdoni lapszámon, 8380/5, 8380/6, 8380/7 helyrajzi számon nyilvántartott. Az ingatlan mérete: 57.850 m2. Az ingatlanon álló épületek együttes alapterülete: 944,8 m2. Az ingatlan körülkerített, összközmüvesített, iparvágánnyal ellátott. Az ingatlan per-, teher- és igénymentes. Az ingatlanon található Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság (1053 Budapest, Vámház körút 2.) tulajdonát képező ingóságok elszállítására 1995. szeptember 30-ig kerül sor. Az ingatlan becsértéke és egyben kikiáltási ára: 125.609.000,-Ft + áfa, mindösszesen: 142.693.000,-Ft, azaz egyszáznegyvenkettő- millióhatszázkilencvenhárom-ezer forint. Az árverés megtartására 1995. október 3-án (kedden) 11 órakor, az ingatlan fekvésének helyén közjegyző jelenlétében kerül sor. Az ingatlanra az árverezhet, aki az ingatlan általános forgalmi-adóval növelt becsértékének 10%-át bánatpénz címén legkésőbb az árverési ajánlatának megtételét megelőzően az árverés vezetőjénél letétbe helyezte. Az árverési vevő letétbe helyezett bánatpénze beszámítandó a vételárba, a többi letevő részére a bánatpénz összege az árverést követően kerül visszafizetésre. Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árveréstől számított 15 napon belül megfizetni az EXTERLEASING Kft. bankszámlájára. Ha ezt elmulasztja, bánatpénzét elveszíti. Az EXTERLEASING Kft. fenntartja a jogot, hogy az árverést sikertelenné nyílvánítsa. Sikeres árverés esetén az árverési vevő viseli a tulajdonszerzéssel kapcsolatosan felmerült valamennyi költséget (illetéket). Az árveréssel kapcsolatban felvilágosítást ad: s Dr. Dankó István ügyvéd 1011 Budapest, Bem rakpart 8. »Tel.:(06-1) 202-3882, 202-3619 <

Next

/
Thumbnails
Contents