Petőfi Népe, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-16 / 218. szám

Kecelen több mint 1500 hektáron termesztenek jelen­leg szőlőt. A jellemző fajták: Rizlingszilváni, Kékfran­kos, Oportó, Chardonnay, Rajnai rizling, Saszla, Zala- gyöngye, Kadarka. A mintegy 2500 család között tíz, ha akad, amelynek nincs semekkora szőleje - tudtuk meg Kornóczi János gazdajegyzőtől. A BORKER kínálatának 80%-át exportra értékesíti A keceli Borker Kft.-t a kilencvenes évek elején alapították öt tulajdonos részvételével, akik máig, családtag­jaik közreműködésével látják el az irányítás feladatait. A céget tulajdo­nosként is jegyző Forczek Vidor ügyvezető igazgató kérdésünkre el­mondta: már gyermekeik közül is többen itt tervezik a jövőt, jelenleg megfelelő szakirányú főiskolákon készülnek arra, hogy aktívan belép­jenek a cég életébe.- Egy bérelt üzemben kezdtük annak idején a munkát, 1992-ben vásároltuk meg jelenlegi, 2,5 ha terű­den elhelyezkedő telephelyünket. ;Ü nünk napi feldolgozókapacitása 21 , mázsa. A vörös és illatos fajták c jsztése, illetve áztatása erjesztó- iornyokban folyik, a tárolótér 61 000 hi melybe' 4000 hl ászoktér, 17 000 hl fémtartály, és 40 000 hl üveg­esem nevel bélelt vasbeton tartály. A Borker Kft. a borok kiszerelését 3000 palack/óra teljesítményű olasz pa­lackozó jéps ral végzi. A készter­mék *; olására 450 négyzetméter alap' iületű raktártérrel rendelke­zi . Tevékenységünk a szőlő és bor felvásárlása, feldolgozása, kan­nás ás palackos borok, pezsgők, üdí­tők kereskedelmi értékesítése.- Melyek a Borker Kft.-hez kötődő jellemző fajták ? : - A Rajnai rizling, az Olaszrizling, a Rizlingszilváni, a Muskotály, a Kékfrankos, a Zweigelt, a Kadarka. A múlt év decemberében üzemeltük be a packozóüzemet, és azonnal el is kezdtük a belföldi palackos értékesí­tést. Áprilisban indítottuk exportun­kat, elsősorban a keleti piacokra. Je­lenleg 400 ezer palack a havi export­teljesítményünk, amely értékesíté­sünk mintegy 80%-át jelenti. Az utóbbi időben az érdeklődők között tarthatjuk számon Hollandiát, Dániát és az Egyesült Államokat.- Mikor indult a Borker számára az idei szüreti évad?- Augusztus 25-én, az Irsai Oli­vérrel kezdtük meg a szőlő felvásár­lását, és szeptember 1-jétől már va­lamennyi fajta képviselteti nálunk magát. Jelentős mennyiségű szőlő- alapanyagra lesz szükségünk ahhoz, hogy tartani tudjuk terveinket. Ezek része az is, hogy éves szinten mint­egy 5 millió palackot szeretnénk ex­portálni. Ennek érdekében igyek­szünk kialakítani árajánlatunkat, és reméljük, a kiszolgálás új formáival is sikerül megnyernünk a termelők bi­zalmát. Júliusban, szerződési ajánla­tokban, alapoztuk meg ezeket az üz­leti partnerkapcsolatokat, melyek eredményesnek mondhatók. E ter­melők számára 5%-os felárat fize­tünk. A szőlőfelvásárlásban kész- pénzfizetés mellett, igen kedvező árakra számíthatnak ügyfeleink. Az átvételre szombaton és vasárnap: 10-18 óráig, hétköznap: 7-től 18 óráig várjuk a termelőket. A kétezer hektoliteres erjesztő- tornyokban érik az új bor. Tartályokban erjed a jövő A Vancsura és Társai Kereskedelmi Kft. Kecel igen eredményesen tevé­kenykedő, dinamikusan fejlődő bo­rászati vállalkozásai közé tartozik. Vancsura Márton ügyvezető igazga­tót arról kérdeztük: milyen szakmai alapokról indította e sikeres rajtot?- Számos vállalkozó társamhoz hasonlóan elmondhatom, hogy a Szőlőfürt Szövetkezet „köpönyegé­ből” bújtunk elő. Mögöttem 20 év szakmai múlt áll, kötelékeiben. 1990- ben léptem az önállóság útjára, és 1992 februárjában indítottuk el e csa­ládi vállakózást. A kft. jelenleg tizen­négy - többségükben ifjú, de a borá­szat iránt máris elhivatott - alkalma­zottat foglalkoztat. A folyamatosan épülő, a tárolás lehetőségét, a fel­dolgozás technológiáját tökéletesítő feldolgozóüzemünk napi 1500 má­zsa fogadására alkalmas. Jelenleg, 180 termelővel állunk munkakapcso­latban a borászat és a szőlőtermesz­tés területeiről. Mindazok számára, akik partnerként fogadják el borásza­tunkat az értékesítésben, szolgálta­tásokat is nyújtunk, például vállalko­zunk a szőlő szállítására.- Üzemünkben a fejlődés, fejlesz­tés folyamatos, ám az idei évben az eddigiekhez képest nagyot léptünk előre; mostanára készült el ugyanis vörösborerjesztőnk, és beállítottunk egy 250 hektoliteres, nagyon korsze­rűnek számító prést. Ez utóbbinak köszönhetően igen jelentős munka- mennyiséget is megspórolhatunk, összehasonlíthatatlanul gyorsabb, könnyebb, szervezettebb lehet a fel­dolgozás. Terveink mindezzel nem értek véget, a közelmúltban sikerült elnyernünk az FM pályázatát egy újabb beruházáshoz. Hátterével egy valóban korszerű, 850 négyzetméte­res tárolót építhetünk, pincével. Az új krómacél tartályok a jelenlegi 15 000 hl-es tárolóteret 5000 hl-el gyarapít­ják majd. További terveink között egy palackozó építése is szerepel. A borászat új prése a vállalkozás büszkesége. Az ország első borrendje, amit magánszemélyek alapítottak A keceli bor ügyét is szívén vi­selő polgármester, Schindler János a borrend alapításának céljáról, részleteiről a követke­zőképpen vall:- 1993 őszén kezdtem el a borrend szervezését, a borá­szok véleménye alapján szüle­tett meg a szakma jeles képvise­lőinek, a felkérésre javasoltak listája. A tavalyi esztendő tava­szán, 25-en alá is írtuk az alapító okiratot. A keceli borrend jel­legzetessége, hogy a legelső volt az országban, amit nem a cégek, hanem magánszemé­lyek: szőlőtermelők, -kereske­dők, borászok alapítottak. Va­lamennyien örömmel fogadták, és működése eredményes az­óta is. E szakmai összejövete­lek rendhagyóak abban is, hogy esetenként hangulatos kiegé­szítői a polgármesteri hivatalai­lal közösen szervezett, közéleti rendezvényeknek. A jelenlegi gyakorlat szerint a borverseny nagydíjasait a borrend automa­tikusan felveszi soraiba. A bor­rend életre hívásával végül is célom elértem. Nagy sikernek könyvelem el, hogy míg koráb­ban számos borász még be­szélő viszonyban sem volt egymással, ma már egy asztal­nál ülnek, és a közös társaság­ban jól érzik magukat. Mind­ezek mellett az sem volt szá­momra utolsó szempont, hogy még jobban népszerűsítsem a keceli, de általában is az alföldi borokat, melyek a köztudatban, bizonyos mértékig, mindig is háttérben voltak a hegyvidéki­ekkel szemben. Meggyőződésem egyébként, hogy a piac igazságos, és mi­nőségük hosszú távon megfe­lelő esélyeket biztosíthat e ver­senyben. A termelők számára az alföldi homokon borral fog­lalkozni mindig is tisztes meg­élhetést is jelentett, és remé­nyeink szerint ez nem lesz más­ként a jövőben sem. Az idén már ennek jegyében alakulnak a szőlőfelvásárlási árak is, amelyben talán némiképp köz­rejátszott az is, hogy a felvá­sárló cégek, a termelők elő­nyére, egymással is konkurál­nak. Mindez, bizonyos mérték­ben, a termelők munkájának el­ismerése is.- Magánemberként is van­nak kötődéseim a keceli szőlő­höz, amellyel a polgárok több­ségéhez hasonlóan én is ren­delkezem. Hozzászoktam, mű­velése kikapcsolódást - és be­vételi forrást is-jelent. Borász- kodom is, viszont a bort nem szeretem; beérem a kóstolóval, amelyre csak kivételes alkal­makkor, a hangulat kedvéért kerülhet sor. A Szőlőfürt a szolgáltatásra, szolgálatra építi jövőjét A dán parlament mezőgazdasági bizottságának küldöttsége a helyszínen ismerkedik a szedésre váró, zamatos ke­celi szőlővel. A Keceli Szőlőfürt Szövetkezet nem­csak a borászati üzletágban, hanem- több mint 300 dolgozójával - mun­káltatóként is a település legnagyobb cégei közé tartozik. Flaisz Ferencet, a Szőlőfürt Mezőgazdasági Szövet­kezet elnökét eredményes alkalmaz­kodási stratégiáikról, terveikről kér­deztük.- Szövetkezetünk tevékenysége két pilléren: tagságunk szolgálatán és tagságunk szövetkezetben levő vagyonának megőrzésén nyugszik. Tagságunkat számtalan módon igyekszünk szolgálni, ennek jegyé­ben látjuk el például 500 hektárnyi szántóföld művelését. A felajánlott földeket - tisztes bérleti díj ellenében- elfogadjuk, és megműveljük. Szol­gáltatásaink körébe tartoznak még a gépi munka, az anyagellátás, szak- tanácsadás, felvásárlás.- Milyen forgalommal tervezhetik borászati tevékenységüket?- 25-30 ezer hektolitert forgalma­zunk évente, amelynek jelentős ré­sze a belföldi forgalomban, saját ke­reskedelmi hálózatunkban - palac­kos és lédig formában - jut a fo­gyasztókhoz. Az idei év második fe­létől számíthatunk igazán a külföld - részben a keleti, kisebb mértékben a nyugati piac - érdeklődésére. A szö­vetkezet jelenlegi életében a borá­szati üzletágnál is jelentősebb a ta­karmányértékesítés és a baromfi-in­tegráció: a csirke, kacsa, liba nevel­tetése. Ez utóbbi üzletág felfutásá­ban szerepet játszott egyebek között az is, hogy cégünk meghitelezi a termelőknek a takarmányt, a napos­állatot, és a baromfi leadása után számolunk csak el. A tavalyi árbevé­telünk 1,2 milliárd forint volt, és en­nek közel fele ebből az üzletágból származott.- A szövetkezet életében meg­határozó szolgáltató tevékenység­gel milyen nagyságrendben támo­gatják a Szőlőfürt tagjainak munká­ját? Mintegy 600 hektár szőlőt és 110 hektár gyümölcsöst művelünk korszerű gépi felszereltséggel, ma­gántermelő tagjaink megbízásából. Szeretnénk, ha tagságunk minél na­gyobb részét kínálná fel terményei­nek, és mi minél több segítséget nyújthatnánk számukra az eredmé­nyesebb termeléshez. Tagjaink va­gyonának őrzése legalább ilyen fon­tos számunkra. Különösen abban az időszakban, amikor számos helyen tapasztalható, hogy a szövetkezet­ben levő vagyona csökken az embe­reknek. Nálunk ez a fordulat nem következett be, sőt, e vagyon még növekedett is. Adósságainkat kis hí­ján vissza is fizettük, így előrelátha­tóan már ez év végére tiszta va­gyonnal rendelkezhet tagságunk. Míg régen a szövetkezetek célja a közös vagyon gyarapítása volt, mi azért vagyunk, hogy tagjaink vagyo­nának gyarapodását segítsük. Ebből következik, hogy létünknek a szol­gáltatás az alapja, és tevékenysé­günk jelentős részét szolgálatnak tartjuk. Szövetkezetünket a sikere­sen tevékenykedő dániai modell mintájára próbáljuk felépíteni; ter­mészetesen a helyi jellegzetességek figyelembevételével. Kiépítettünk egy dániai szakmai kapcsolatot, amelynek hátterével egy előadás- sorozatot indítottunk, neves szak­emberek, egyetemi professzorok közreműködésével.- Melyek a legnépszerűbb keceli borszőlő-fajták? - A többségükben az elmúlt másfél évtizedben telepí­tett ültetvényeken a legkorszerűbb fajták találhatók. A jelen kedvencei a Rizlingszilváni, Olaszrizling, Rajnai rizling, Chardonnay, Zalagyöngye, Ezerfürtű; a vörösek közül a Kékf­rankos. Ami a belföldi fogyasztói szokásokat illeti, a felmérések sze­rint egyharmaduk a vörösre, a töb­biek a fehérre szavaznak. 70 ezer hektoliteres fogadókészséggel ren­delkező pincénkben nincs gondunk a legnagyobb termésmennyiség el­helyezésével sem. Ami terveinket illeti: mindenkép­pen a minőségi borászatban látjuk a jövőt, amelyhez megfelelő fajtákkal és feldolgozó-, tárolókészültséggel rendelkezünk. Benyedáék szakmai hitvallása a minőség Miközben a saválló acélkádban gyűlik a szóló", Benyeda László a must cu­kortartalmát méri. A keceliek körében közismert, hogy a Benyeda Borászat a közel­múltban a Tüskösi pince telepére költözött. Az újjáépített központi épü­let hangulatos, rusztikus tárgyalójá­ban Benyedáné Laki Ilonát, akit tit­kos szavazással a keceli borrend el­nökének választott, a családi vállal­kozás eredményeiről, gondjairól kér­deztem.- 90-ben alapította férjem - há­rom üzlettárssal- a Kecelvin Kft.-t, amely terveinknek megfelelően, eredményesen tevékenykedett. Ta­valy adódott olyan lehetőségünk, hogy a magunk külön útját járhas­suk. A Szőlőfürt Szövetkezettől megvásárolhattuk a tüskösi pincét, és ezt az új korszakot tavaly októ­berben már új vállalkozásként, Be­nyeda Borászat néven indítottuk. A költözésre csak az idei év tavaszán került sor, ekkorra fejeződtek ugyanis be a földszintes épületegyüt­tessel kiegészülő pince jelentős fel­újítási, korszerűsítési munkálatai. Mára olyan lehetőségeket tudunk új­jáépített telephelyünkön biztosítani, amelyek minden szempontból kielé­gítik egy élelmiszer-ipari tevékeny­séggel foglalkozó cég higiéniai előí­rásait. A szakmai korszerűsítés, a jobb felszereltség, az egyelőre még kannás kiszerelés körülményeinek jobb biztosítása mellett szeretném kiemelni dolgozóink - tizenkét alkal­mazott - lényegesen jobb színvo­nalú kiszolgálását: megfelelően fel­szerelt konyha, ebédlő, öltözők, mosdók, új fűtési rendszer, vízháló­zat szolgálják ellátásukat, illetve a Az oldalt szerkesztette: Károlyi Júlia mindennapi munka körülményeinek javítását. Mindezek a részben hitel­ből finanszírozott beruházások in­duló vállalkozásunk számára termé­szetesen komoly terhet is jelentenek.- Milyen előzmények után vezeti - férje társaságában - e vállalko­zást?- A szakközépiskolát férjemhez hasonlóan, Budafokon, borász szakon végeztem, s 1976-ban fe­jeztem be a kertészeti egyetemet, ahol a borászszakmával még ala­posabban megismerkedhettem. 1982-ben újabb diplomát szerez­tem, borász, italtechnológus és üzemszervezői szakokon. Vállalko­zásunk indulása előtt mindvégig a Szőlőfürt Szakszövetkezet alkalma­zásában dolgoztunk, és elmondhat­juk, hogy a szakmával több évtize­des kapcsolatban állunk, s a gya­korlat iskoláját is kijártuk. Mindezek azonban nem védenek meg attól, hogy ne kényszerüljünk nap mint nap komoly erőfeszítésekre. Tős­gyökeres borászként természete­sen tisztában vagyunk azzal is, hogy a kannás kiszereléssel nem lehetünk szakmailag elégedettek, de e megoldás számunkra a jelen gazdasági kényszere. Egyelőre öröm számunkra - s vásárlóink számára is -, hogy e kannák tisz­ták, , és minőségi borokat kínál­nak. Termékeinkkel egyelőre a bel­földi piacot szeretnénk kiszolgálni. Terveink között persze szerepel az export lehetősége is, de addig még sokat kell tennünk. Nem könnyítik helyzetünket a legfrissebb szakmai, piaci hírek sem: a szőlő kevesebb, drágább, ami nem érvé­nyesíthető megfelelő nagyságrend­ben a bor árában. Legnagyobb partnereinknek az aktuális, szep­temberi áremelés előtt több héttel bejelentjük a tervezett árat, és ta­pasztalataink szerint nem ritka az emelés miatti méltatlankodás. Ami már csak azért sem érthető, mert ezt a sorsot a piac egyetlen más terméke sem kerülheti el. Ami a Benyeda Borászatot illeti, férjem­mel együtt elsősorban a minőségre szavazunk, és ennek érdekében - ha a kisebb forgalom és a kisebb alkalmazotti létszám árán is - mindent meg is teszünk. De ugyanilyen fontos számunkra a pincészet korszerűsítése is.- A rend, a tisztaság, a munka- körülmények előnyös változása ko­rántsem csak pénzkérdés, és mégis meghatározó.- Egy élelmiszer-ipari üzemben is elmondható, hogy amikor minden rendezett, a jó háziasszony munkája nem látszik; annál feltűnőbb viszont, ha nem végzi el feladatait. A korábbi helyzethez képest nagy változások láthatók, mi azonban, saját mércénk- hez képest, még egyáltalán nem va­gyunk elégedettek. Ami vállalkozá­sunk szakmai hitvallását illeti, a vál­tozó körülmények közepette is szí­vünkön viseljük a bor minőségét, sor­sát, jövőjét.

Next

/
Thumbnails
Contents