Petőfi Népe, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-13 / 215. szám
Szabadszállási városavató Minden jó szándékú vendég előtt nyitva lesz a város kapuja A közösségi házban rendezett termékbemutatón Bíró János alezredes, szabadszállási helyőrségparancsnok kalauzolja Gál Zoltánt, a Parlament elnökét. Jobbról Bak István polgármester. A szabadszállási polgárok bizonyítottak Nyakas kiskunok méltó utódai Nem először ünnepelünk e- gyütt, sokadszor találkozunk. Büszke vagyok arra, hogy a mai városavatón is itt lehetek önökkel - e szavakkal köszöntötte dr. Balogh László, a megyei közgyűlés elnöke Bács-Kiskun települései közül a tizenötödikként városi rangot nyert Szabadszállás polgárait. Beszédében hangsúlyozta: „Rangot jelent várossá válni, jogot és kötelezettséget egyaránt. Jogot arra, hogy városi színvonalú ellátásban részesüljön minden szabad- szállási polgár. Kötelezettséget pedig arra, hogy a polgárok maguk is szolgálják városukat munkájukkal, tehetségükkel, szorgalmukkal. Az ember az idők során elcsüggedhet, rábízhatja magát a történelem áramára. De kezdeményezhet, változtathat és történelmet formálhat kicsiben: megyében, városban, faluban. A szabadszállási nép ezt választotta. Bizonyítva, hogy méltó utóda ebből a szemDr. Balogh László pontból is nyakas kiskunjainak. Azoknak, akiket sem természeti, sem történelmi csapások nem kíméltek. Megannyi pusztítás és békétlenség után megszelídítették a homokot, virágzó gazdaságot teremtve e vidéken. Ezt ismerte el 1819-ben Ferenc császár és szabad várossá vált Szabadszállás. A mostani városavató ez előtt a történelmi mű előtt is tiszteleg. De tiszteleg a mai ember, a szőlőt, szántót művelő, hagyományaihoz hű, jövőjét saját erejével formáló szabadszállásiak előtt. Nem lesz könnyű a környék vonzó központjává válni, de biztos vagyok benne, hogy ez sikerülni fog önöknek. Mi kell ehhez? Kell jó városvezetés, jó szakemberek és szívvel-lélek- kel ide kötődő lokálpatrióták. Mozgósítani kell Szabadszállás minden erejét, s persze szükség van külső támogatókra is. A Bács-Kiskun megyei önkormányzat egyike ezeknek a támogatóknak. Szívügyünk a Homokhátság kiszáradásának megakadályozása, a gazdaság, a kultúra, az idegenforgalom közös vállalkozásainak segítése” - mondta dr. Balogh László, a megyei közgyűlés elnöke. Egy város visszanyerte ősi rangját Szabadszálláson a József Attila Közösségi Házban szeptember 9-én, szombaton rendezett városavatón a Himnusz hangjai után dr. Bak István polgármester elöljáróban a település történetét foglalta össze röviden. A polgármester ezt követően köszöntötte a rangos vendégeket, majd dr. Gál Zoltán, az országgyűlés elnöke lépett a mikrofonhoz:- Remélem, a város jelképes kulcsa nem a bezárkózottságot, hanem azt jelképezi, hogy nyitva lesz a város szíve és kapuja minden jó szándékkal ideérkező előtt - kezdte az elnök, majd így folytatta:- Külön öröm számomra, hogy Szabadszállás várossá nyilvánításával a 200. magyar várost és annak polgárait üdvözölhetjük és hogy ez a település az Alföld szélén született meg. Szabadok szállása A mai ünnep kicsit történelmi igazságtétel is: Szabadszállás most kapja vissza régi rangját. A mostani várossá nyilvánításban természetesen nem a történelmijogok, hanem a közelmúlt és a jelen erőfeszítései játszották a nagyobb szerepet. Ugyanakkor Szabadszállásnak oka van a jogos büszkeségre akkor is, ha történelmi múltjára tekint viszsza. IV. Béla ide letelepített kunjainak utódai szívósan ragaszkodtak földjükhöz és jogaikhoz: önerőből váltották meg a XVIII. században szabadságukat és ezzel a település valóban a szabadok szállása lett. A gyarapodó község vonzotta ide Petőfi Sándor szüleinek családját. E föld volt nemzetünk nagy költője számára ha nem is a születés, de az eszmélés helye. Sok nagy versét ihlette ez a környék. Sorsszerű egy kissé, hogy irodalmunk másik nagy alakja, József Attila is kötődött Szabad- szálláshoz. A két nagy háború alaposan megtizedelte a község népességét. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy Szabadszállás polgárai gondosan őrzik az áldozatok emlékét. Míg az első világháborút hosszú stagnálás követte, addig a második világháború után a központilag vezényelt és részben katonai indítékú fejlesztés jelentős mértékben járult hozzá Szabadszállás urbanizá- lódásához. Ez meglátszik az immár várossá nőtt település képén, intézményi ellátottságán sőt gazdasági életén. Konok tenni akarás A rendszerváltozás utáni gazdasági folyamatok tovább színesítették ezt a képet. A nehézségek ellenére - amit a munkanélküliség viszonylag magas aránya is jelez - adottak a feltételek, hogy a gazdaság régi és új szereplői együtt munkálkodjanak. Szabadszállás polgárainak sorsa hosszú évszázadokra visz- szatekintve is azt az üzenetet hordozza, hogy csak a szívós, sokszor konok tenni akarás, a kor követelményeihez való olykor fájdalmas alkalmazkodás teremt jobb életet. Biztos vagyok abban, hogy azok az erőfeszítések, amelyek végül megszerezték településüknek a városi rangot, a jövőben csak erősödni fognak s Szabadszállást és környékét az ezredforduló korához méltó világba emeli - zárta beszédét dr. Gál Zoltán, az országgyűlés elnöke.- Baja szülötte vagyok, most mégis legalább egy szép, komoly ünnepség erejéig szabad- szállási polgárnak érzem magam - kezdte beszédét dr. Metzinger Éva, a megyei köz- igazgatási hivatal vezetője, majd így folytatta:- Biztos vagyok benne, hogy a most velünk ünneplő fiatalok csillogó szemekkel mesélnek majd egykoron térdeiken lovagló unokáiknak e szép, emlékezetes napról. Számomra az is külön öröm, hogy Szabadszállás dr. Bak István polgármestersége alatt nyerte vissza ősi rangját. A polgármester úrral nem új keletű az ismertségünk. Ismertem törekvéseit, elképzeléseit mint országgyűlési képviselőnek, mint a megyei tanács majd a megyei közgyűlés tagjának. Azt is tudom, hogy a polgár- mester úr a közéletben betöltött fontos tisztségeit mindig és mindenhol Szabadszállás értékeinek gyarapítására szolgáló munkálkodása töltötte ki. Tehát a mostani városavató egyben egy életmű méltó betetőzése is - mondta el beszédében dr. Metzinger Éva, a Bács- Kiskun megyei közigazgatási hivatal vezetője. Ne szakadjon szét az ország! A helyőrségi klubban a díszebédet követően Gál Zoltán elbúcsúzott Szabadszállástól. Elmondta, hogy a városavató arra is jó volt, hogy elgondolkozzanak azon; miként lehetne megakadályozni az ország szétszakadását Dunántúlra, Alföldre és Tiszántúlra. Szabad- szállás példája azt mutatja, hogy okos politikával, helyi kezdeményezésekkel és állami közreműködéssel a régiók közötti aránytalanságokat meg lehet és kell is akadályozni. Szabadszállás apraja-nagyja izgatottan készült a városavatóra. A lelkesedés eredményeként a közösségi házban a helyi szereplők igen színvonalas és látványos műsorral kedveskedtek a vendégeknek. FOTÓK: WALTER PÉTER Bezárják, nem zárják? Sokáig ez volt a kérdés a szabad- szállási szülőotthonnal kapcsolatban. Mára mindenki számára világossá vált: szükség van rá. A tb is így gondolja és tovább finanszírozza az otthon tevékenységét! Német vendégek Hans Schwarz, a németországi Mühldorf alpolgármestere is köszöntötte a városavatón a szabadszállási polgárokat. Dr. Bak István polgármestertől megtudtuk: szeretnék, ha a Pas- sau és München között fekvő szép település Szabadszállás testvérvárosa lenne. A múlt hónapban vették fel a 17 ezres lélekszámú Mühldorffal a kapcsolatot. A közelmúltban egy küldöttség a német városban járt, ahol Bak István találkozott a város vezetőivel. Az ottani fesztiválon szereplő szabadszállási Egressi Kiss Lajos táncegyüttes hatalmas sikert aratott fellépésein. A fesztivál felvonulásán a szabadszállási lányok a három kilométeres utat táncolva tették meg. A szabadszállási városavatón vendégeskedő német delegáció is megelégedve távozott, így valószínűleg létrejön a testvérvárosi kapcsolat. Szabadszállás története dióhéjban Szabadszállás helység története szorosan összefonódik a Jászkunság történelmével. A kunokat TV. Béla király telepítette le az országban. A település neve IV. László 1279-es adománylevelében fordul elő először Zombath- szállásként. Ugyanezen időszakban kezdődött meg a kunok tömeges térítése. A török hódoltság idején többször is az elnéptelenedés veszélye fenyegette Szabadszállást. A török kiűzése után az uralkodó eltörölte a település kiváltságait, sőt 1702-ben a Jászkunság részeként Szabad- szállást is eladta a német lovagrendnek. Mária Terézia uralkodása idején az elzálogosított kun települések megváltották magukat, s ekkor Szabadszállás is visszanyerte kiváltságait. A redemptio meghatározta a település jövőjét: megindult a kiegyensúlyozott fejlődés. 1820 és 1871 között mezővárosként prosperált a helység. A dinamikus fejlődésnek az 1. világháború vetett véget. Mind emberéletben, mind anyagiakban súlyos veszteségek érték a közösséget. A két világháború között stagnálás jellemezte Szabad- szállás gazdaságát. A II. világháború után községként, később nagyközségként indult gyarapodásnak a település: kulturális és szociális intézmények sora kezdte meg működését. A Magyar Köztársaság elnöke Szabadszállás nagyközséget 1995. július 1. napjával várossá nyilvánította. PÁLYÁZAT Szabadszállás Város önkormányzata pályázatot hirdet a tulajdonában lévő, 127 tulajdoni lap számú, 32 hrsz.-ú, Szabadszállás, Kálvin tér 1/A szám alatti gyógyszertár bérbe adás útján történő működtetésére. Pályázhat mindenki, aki a közforgalmi gyógyszertár működtetéséhez az 1994. évi LIX. törvénnyel módosított 1994. évi LIV. törvényben foglalt feltételeknek megfelel. A pályázatokhoz csatolni kell:- szakmai önéletrajzot,- hitelesített gyógyszerészdiplomát,- gyógyszerész-kamarai tagságot igazoló tanúsítványt,- gyógyszerészek nyilvántartásba vételéről szóló igazolást,- 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt. A pályázatoknak tartalmazniuk kell továbbá a gyógyszertár működtetésére vonatkozó elképzeléseket, valamint a bérleti díj összegét. A pályázatok benyújtási határideje: 1995. október 15. A pályázatokat zárt borítékban, "PÁLYÁZAT" megjelöléssel, kérjük benyújtani. A pályázatok elbírálásának határideje: 1995. november 15. A bérlet kezdő időpontja: 1996. január 1. További információkat a város jegyzőjétől lehet kérni. Szabadszállás, Kálvin tér 1. I. emelet 13. Tel.: 76/353-577 (73859)
