Petőfi Népe, 1995. augusztus (50. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-30 / 203. szám

6. oldal Tisztelt Szerkesztőség: 1995. augusztus 30., szerda OLVASÓSZOLGÁLAT Ki a nyertes? Az elműlt héten pénteken tartott sorsoláson kiderült, melyik megvásárolt sorsjegy tulajdo­nosa nyerte meg a Talentum Hungária Alapítvány által szer­vezett nyereményjáték fődíját, a Renault 19-es személygépko­csit. A nyertes sorsjegy száma: 30 464. Várjuk a szerencsés sorsjegytulajdonos-és mostan­tól Renault-tulajdonos - jelent­kezését az olvasószolgálatunk­nál a 76/481-391-es telefonszá­mon. Talán nyaral, vagy még nem nézte meg a sorsjegye szá­mát, és nem tudja, hogy rá vár a főnyeremény? További nyertes sorszámok, melyekkel ajándé­kot nyertek a sorsjegyek tulaj­donosai: 5901, 14 578, 25 224, 29 847. 29 515. Új nyereményjáték A jövő héttől újabb nyerési esélyt kínálunk játékos kedvű előfizetőinknek. A játék három fordulójában összesen 60 aján­dék talál majd gazdára, mindhá­rom sorsoláson részt vesz az ad­dig beérkező összes pályázati szelvény. Egyetlen beküldött cédulával is lehet nyerni, de természetesen a szelvények száma megsokszorozza a nye­rési esélyt. A PN-kártya tulajdo­nosai korlátlan számú pályázatot küldhetnek be. Az új nyere­ményjátékon való részvételhez szükség lesz a névre szóló, érvé­nyes PN-kártyára, a kártyaparti üzleteinek névsorára (amit az augusztus 24-én megjelent Pe­tőfi Népében közöltünk), vala­mint a jövő héttől az újságban megjelenő pályázati szelvények közül legalább egyre. / Ervényes-e a kártya? Naponta sokan teszik fel a kér­dést olvasószolgálatunk telefon­számán: meddig érvényes a kár­tya, hogyan történik az érvénye­sítése? Az üzletek elfogadják a PN-kártyát a felragasztott érvé­nyesítő címkével, illetve az elő­fizető nevét és címét tartalmazó öntapadós címkén lévő érvé­nyességi határidővel is. Ameny- nyiben valamilyen ok miatt az érvényesítés egyik változata sem szerepel a kártyán, abban az esetben előfizetőink a számlá­jukkal tudják igazolni jogosult­ságukat a kedvezmény igénybe­vételéhez. Egyben kérjük, jelez­zék ezt az olvasószolgálatunk­nak, hogy sürgősen intézkedni tudjunk az érvényesítésről. Új üzlet Nagykörösön Amint azt tapasztalhatták már PN-kártyával rendelkező előfi­zetőink, az üzletek köre változik. Örömmel hívjuk fel nagykőrösi előfizetőink figyelmét a követ­kező listán már szereplő élelmi­szer- és tőkehúsüzletre (Ady Endre u. 34.), amely 5% enged­ményt ad a PN-kártyásoknak. Olvasószolgálatunk címe: 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A, telefonszáma: 76/481-391. Ünnepeljünk szerényebben Amikor én még kissrác vol­tam, nem a rádióból hallgattuk a slágereket (még rádiónk sem volt), hanem mi énekeltük a népdalokat, nótákat, s közben élveztük a madarak sokszínű énekét. A levegőben megszám­lálhatatlan gólyahad élvezte a, repülés szabadságát, és a gye­rekek kíváncsi tekintetét. De nemcsak a gólyák láttán emel­ték fel fejüket a gyerekek, ha­nem a felnőttekkel együtt ámultak, amikor meglátták a magasban a repülőgépet. Nagy öröm volt akkor is, ha meghal­lottuk a még messze lévő au­tomobil csettegő, pufogó hang­ját. A léckerítésre felmászva lestük, amíg a kanyarnál el nem tűnt. Kirándulások alkalmával sokszor álmodoztunk egy olyan fotelról, amelyikbe, ha beleülünk, oda visz, ahová mi szeretnénk. A gyerekeinknek már nem kell álmodozni ilyenről, csak fogják a slusszkulcsot és beül­nek a legszuperebb autóülésre és már ott is vannak, ahol sze­retnének. A New York-i nagynéni meglátogatása sem lehetetlen a repülőgépek korában, csak küldje a kedves tanti a repülő­jegyekre valót. Ezek a gondolatok a leg­szebb ünnepünkön, Szent Ist­ván és az új kenyér ünnepén jutottak eszembe, amikor e csodálatos napot nálunk, és gondolom, más városokban is légiparédával ünnepelték. A gépmadarak majdnem egész nap „szórakoztatták” a város­ban élőket. Sokszor az alacso­nyan szálló gépek majdnem érintették a kéményeket. Dü­börgő hangjuktól csapatostól menekültek a madarak. A ba­romfiak bebújtak a fedezéket nyújtó épületbe, gazdájuk pe­dig nem győzte csukni az ajtót, áblakot, mert neki az alacso­nyan szálló repülő morajlása nem az ünnepet juttatta eszébe. Ebben a szűkös anyagi hely­zetben nem lehetne szerényeb­ben ünnepeim? Régen is ünnepeltünk, de akkor csendesebben, méltóság- teljesen, és mégis emlékez­tünk, emlékezünk. Befejezésül még egy kérdés: a rádióban azt hallottuk a hí­rekben az ünnep előtti napon: a tűzijátékra minden készen áll, csak jó néhány millió forint hi­ányzik hozzá. Nem értem, ha nincs elég pénz, akkor hogy áll készen minden, és ha együtt van az a rengeteg pénz, miért nem fontosabb célra fordítják, amikor már a mentőért is fi­zetni kell, vagy a jövőnk érde­kében, a gyerekeink tanítására fordíthatnák. Majd ha erősebb lesz a gaz­daságunk, akkor jöhetnek a költségesebb mutatványok, szerintem addig ünnepeljünk (éljünk) szerényen, csendesen, de méltóságteljesen. Tisztelettel: Bábonyi Lukács, Kunszentniiklós Elnézést kér a Volán A Petőfi Népe 1995. augusz­tus kilencedikén a „Tisztelt Szerkesztőség” rovatban H. Z.-né kecskeméti olvasó által írt „Bosszút állt a buszvezető” című cikkre az alábbiakat hozzuk szíves tudomásukra: Az 1995. július huszonha- todikán 15.50 órakor a 12. sz. autóbuszvonalon történteket kivizsgáltuk és a gépjárműve­zetőnket figyelmeztettük. Fel­hívtuk a figyelmét, hogy az utazóközönséggel szemben mindig udvarias magatartást kell tanúsítani. Bízunk benne, hogy a levélben leírt hasonló eset még egyszer nem fordul elő. H. Z.-nétől pedig autó- buszvezetőnk nevében is elné­zést kérünk a történtekkel kapcsolatban. Friedrich József vezérigazgató-helyettes, Fabó György helyi üzemigazgató Senki sem irtja a gyomot Katonatelepen Ez év augusztus elején megje­lent egy közlemény a Petőfi Népében, hogy Kecskeméten és környékén a polgármesteri hivatal megkezdi a súlyos al­lergiás, asztmás megbetege­dést okozó vadkender (par­lagfű) irtását, mivel ez a gyomnövény július végén kezd virágozni. Most augusz­tus vége van, és azt kell ta­pasztalnom lakóhelyemen. Ka­tonatelepen, hogy megint be­csaptak. Az igazsághoz hozzátarto­zik, hogy az elmúlt két évben rendszeresen kaszáltatta az önkormányzat a kezelésében levő területen a vadkendert, így lényegesen kisebb volt az itt élők veszélyeztetettsége et­től a növénytől. Katonatelepen az önkor­mányzathoz tartozó területe­ken a következő a helyzet:- a Ceglédi út és a katona­telepi iskola között az út jobb és bal oldalán 1 méter magas, teljes erővel virágzik a vad­kender,- a Katica vendéglő mellett kb. 1 hektáron másfél méter magas vadkenderültetvény van (eredetileg ez a terület védő erdősávnak van kijelölve),- a Mályva u. mögött több hektár intézményterület van, amit évek óta nem művelnek. Ezeket a területeket a törvény szerint jó gazda módjára kel­lene művelni, gondozni. Az újságon keresztül kérem a polgármestert, hogy utasítsa az illetékes irodavezetőt, hogy ő meg utasítsa a Városgazdál­kodási Kft. illetékesét, aki uta­síthatja azt a traktorost, aki lekaszálja *a vadkendert. Úgy tudom, törvényes lehe­tőség van rá, hogy aki nem irtja a területén ezt a káros gyomot, azt pénzbírsággal le­het büntetni. Vannak Katona­telepen olyan telkek, ahol mé­teres gaz van, lehetne bírsá­golni, de felmerül a kérdés, milyen alapon tennék, hiszen akinek kötelessége betartani a törvényt, az sem tartja be. A tévében volt egy műsor, ahol bemutatták, hogy a vad­kendert ki kell szedni gyöke­restől és 2-3 év alatt megtisz­tul a környék. Mi lenne, ha a városi börtönben heverésző, videózó bűnözőkkel szedetnék ki a városban termő vadken­dert? Előre is köszönöm a pol­gármester úr intézkedését. Varga Zsolt, Katonatelep Elmaradt a köszönet Egy baráti házaspárral sétáltam 1995. július 16-án, vasárnap délután. Fagyizás közben kira­katot néztünk, így többek kö­zött a Domus Áruházét is. Nagy megdöbbenésünkre a bejárati ajtó tárva-nyitva állt, pedig már 16 óra volt. Bementünk szét­nézni, a többi ajtót bezárták, a villanyokat leoltották, senkit nem találtunk ott. Barátnőm férje rögtön elment a rendőr­ségre bejelenteni, addig mi az ajtóban vártunk. Két kétes ki­nézetű férfi be akart jönni, de Kinek jár? Az 1995. augusztus 16-ai szám­ban „Kinek jár a kedvezmény?” című írásra a következő tájékoz­tatást adom: A tanulók utazási kedvezmé­nyét nem a Volán biztosítja, ezek állami kedvezmények, melyek igénybevételi lehetőségét az új­ságban is hivatkozott kormány- rendelet szabályozza. A Kunság Volán Rt. tevékenységére is vo­natkozik az említett kormány- rendelet, melyet korábban is be­tartott. Hunyadv Szabolcs, Kunság Volán Rt. Van-e bekötési engedély? Megdöbbenve olvastam az zatkiépítéséhez nem rendelke­1995. augusztus 23-ai, Kiásott gödrök, bosszankodó aposta- giak című cikket. Ami a nyilat­kozatokat illeti, igazak. Az em­lített kellemetlenség mellett azért örülök annak, hogy már biztosan lehet látni a telefon­igénylők rég óhajtott vágyának megvalósítását. A döbbenetét bennem - gon­dolom, sokan másokban is - az váltotta ki, hogy a kivitelező Emitel a lakások belső háló­zik érvényes engedéllyel - nyi- latkozzák a községek vezetői. Magam - de minden bizonnyal a leendő előfizetők nevében is - tisztelettel kérem az Emi­tel kiskőrösi vezetőit, hogy a cikk tartalmával kapcsolatosan szíveskedjenek felvilágosítást adni, kiemelten a telefonbekö­tésekkel kapcsolatban. Tisztelettel. Tompái János, Apostag, Petőfi S. u. 27. Egy könyvtár, két eset Január elején nem kaptam a megyei könyvtárban ez évi ol­vasójegyet, és mivel hosszabb időre elutaztam, az édesanyám elpakolta a könyvtári könyve­ket. így el is felejtkeztem ró­luk egészen márciusig, mikor is kaptam egy felszólítást a késedelmi díj befizetésére és a könyvek visszavitelére. Ezt természetesen meg is tettem, de azért a könyvtáros hölgy­nek jeleztem elutazásomat és azt, hogy nem kaptam idei ol­vasójegyet. Erre azért lett volna nagy szükség, mert nem jutott eszembe, hogy milyen könyveket kellett volna visz- szavinnem a könyvtárba. Erre a két hölgy rámtáma­dott. hogy ez nem igaz, ők ad­tak, csak keressem meg ott­hon. Hiába mondtam, hogy nem kaptam, ők akkor is csak azt hajtogatták, hogy nem igaz, keressem meg. Végül ír­tak egyet. Mikor mérgesen jöt­tem ki a könyvtárból, az egyik hölgy hangosan és cinikusan elköszönt, amire én nem vála­szoltam. A másik eset júliusban tör­tént, mikor meg akartam hosz- szabbítani a nálam levő könyv határidejét, de aznap két könyvtárba is készültem, és véletlenül a másik könyvtár olvasójegyét vittem be, mire az egyik hölgy „természete­sen” köszönés nélkül rámtá­madt, hogy ez az olvasójeyg nem ezé a könyvtáré, és kü­lönben is már harmadszor nem viszek olvasójegyet, így ennek következményei lesznek stb. Hozzá kell tennem, hogy ez volt az első eset, hogy nem vittem olvasójegyet. Ezt az első meglepődésem után el is mondtam a hölgynek, ugyanis először nagyon meglepődtem, hogy így rámtámadott minden ok nélkül. Ezután a hölgy to­vább nyomogatta a számítógé­pet, majd egyszer csak kö­zölte. hogy meg van hosszab­bítva a könyv. Természetesen elnézést nem kért a nagy té­vedésért és nem is köszönt vissza, mikor elmentem. Remélem, ezt a „portássze- mélyezetet” nem viszik át az új, épülő könyvtárba. Név és cím a szerk.-ben Minek a fővárosa Kunszentmiklós? Szülőhelyemet, a szeretett, szi­kes Kunszentmiklóst egyre gyakrabban nevezik a Felső- Kiskunság fővárosának. A cím megtisztelő, de én a fővárost másmilyennek képzelem el, fő­leg, hogy a sors úgy hozta: a megélhetés miatt naponta ingá­zok az ország fővárosába. Jel­lemzőbb lenne a „vidékünk munkanélkülijeinek fővárosa” elnevezés. Itt működik a körzet munkügyi központja, amely most költözött új, tágas iroda­házba. Most már csak új munka­helyek kellenének. Úgy a segé­lyezési idő lejárta után nem kel­lene megalázó tortúrát végig­járni a jövedelempótló támoga­tás kérésekor. Városunkban volt ipartelepí­tés, aztán fordult a kocka és na­gyon sokan az utcára kerültek. Az elmúlt évtizedekben lett volna sok alkalom a nagyobb fej­lődésre, de a döntéshozók nem éltek a lehetőségekkel, így min­dig más település kaparintotta meg az ide szánt beruházásokat. A sok közül egyet említek: egy Kanadából nemrég hazaköltö­zött üzletember településünket szemelte ki üzemének felépítési helyéül, ezzel biztosítva sok munkanélkülinek az elhelyez­kedést. Erre a vezetőink a jól fi­zetett székükből nemet mond­tak, mivel akkora'árat kértek az üres telekért, mintha már kész gyár állna rajta. így ez a kenyér- kereseti lehetőség is elment a sok munka nélküli fiatal elől. Úgy látszik viszont, hogy a kenyér­nek való gabonát lesz hol meg­őrölni, mivel az évek óta Csipke­rózsika-álmát alvó malom újra felébredt. Kár, hogy az árván maradt, értékes épületből a törött ablakok miatt a huzat minden mozdíthatót kivitt. A felújítók­nak így nagyon sok munkájuk akad, pótolni a hiányt az épüle­ten belül és kívül. A nagy igye­kezetben viszont nem figyelnek az irányítók olyan alapvető do­logra, mint a munkaterület beke­rítése. Más építkezésnél azt ta­pasztalom, az építkezési terüle­tet ideiglenes kerítéssel, palánk­kal veszik körül. Itt is, ha egy kis figyelmet fordítottak volna erre, nem lennének a járókelők, főleg a gyerekek balesetnek kitéve. Reggelente a malommal szem­beni buszmegállóban várakozva látom, az itt lakók nem győzik el­takarítani a szél által szétszórt papírzsákot, homokot, port. Az építésvezető figyelme kiterjed­hetne erre is: ha már nem kerítet­ték be a területet, legalább a kö­vetkezményeket vállalják és időnként tegyék tisztába az ut­cát. Ha nincs elég emberük, ve­gyenek fel takarítómunkásokat, ezzel is javulna a munkanélküli statisztika. Nagykovácsi Tihamér mintha az áruház dolgozói len­nénk, közöltük, hogy zárva va­gyunk. Amíg a rendőrség a helyszínre érkezett, vigyáztunk, nehogy illetéktelen bejusson. Barátnőm férjének adatait le­írták a rendőrök, de a Domus Áruháztól még egy köszönő le­velet sem kaptunk, pedig lehet, hogy egy nagy értékű lopást akadályoztunk meg. Ezek után felmerült bennem a kérdés, ér- demes-e becsületesnek lenni? (Név és cím a szerkesztőségben) A STOP Gépjármű- vezetői OMK BELFÖLDI ÁRUFUVAROZÓI­VÁLLALKOZÓI szaktanfolyamot indítunk szeptember hónapban. Valamint továbbra is indítjuk az alábbi szaktanfolyamokat:-ADR - KKSZ -TIR Jelentkezéseket várjuk: Kalocsa, Szt. István kir. u. 58. Telefon: 78/362-646 (71878)_____________________________________

Next

/
Thumbnails
Contents