Petőfi Népe, 1995. augusztus (50. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-29 / 202. szám

1995. augusztus 29., kedd Pénz, Mezőgazdaság, Piac 7. oldal Külföldi töke Bács-Kiskunban A külföldi tőke beáramlása 1995-ben is folytatódott, de jó­val szerényebb mértékben, mint az előző néhány esztendőben. Az első félév folyamán Bács- Kiskun megyében 52 új kül­földi érdekeltségű vállalkozás alapítását jegyezték be, melyek 125,6 millió forint összegű törzstőkével jöttek létre. Az új vegyes vállalatok száma 15 százalékkal, törzstőkéjük pedig 36 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. (Or­szágosan 10, illetve 50 százalé­kos volt a visszaesés ugyanezen időszak alatt.) Az újonnan alakult külföldi érdekeltségű gazdasági szerve­zetek induló tőkéjének 72 száza­léka devizában jelent meg, ösz- szege (90 millió Ft) az 1994. első félévinek mindössze 63 százalékát érte el. Tovább csök­kent a cégek átlagos nagysága: az első félévben egy-egy szer­vezetre 2,4 millió forint törzs­tőke jutott (tavaly ilyenkor 3,2 millió, két évvel ezelőtt 4,7 mil­lió forint volt ez az átlag). Or­szágosan az új vegyes vállalatok átlagos mérete az 1994. első fél­évi 9,5 millióról 6,5 millió fo­rintra mérséklődött. A társasá­gok többsége tehát - a megyé­ben éppúgy, mint országosan - továbbra is alacsony tőkeerejű. Bács-Kiskunban az 52 új szer­vezetből 38 vállalkozás csak a minimálisan előírt egymillió fo­rintos alaptőkével indult. A július végéig megalakult 52 új vállalkozás egyharmada teljes egészében külföldi, na­gyobb hányada (kétharmada) vegyes tulajdonú. Ezekből kö­zel 33 százalékot a többségében külföldi tulajdonú vállalkozá­sok alkotját. Nem egészen 4 százalékot képviseltek azok a szervezetek, amelyekben a kül­földi partner részesedése 25 százalék, vagy kevesebb és 31 százalékot azok, ahol a külföldi tulajdon aránya 26-50 százalék között volt. (A legkisebb kül­földi részesedés 10 százalék volt az idén.) Ebben az esztendőben ap­portként 21 millió Ft értéket vittek a vállalkozásokba, alig 55 százalékát az egy évvel ez­előttinek. Akkor a törzstőke egyötödét, az idén 17 százalé­kát képviselte az apport a jegy­zett törzstőkének. A külföldi tőkeérdekeltségű vállalkozások több mint felét a kereskedelem, javítás, karban­tartás gazdasági ágban, egyne­gyedét az iparban, 6 százalékát az ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági szolgáltatás terüle­tén, a további 13 százalékát pe­dig a többi gazdasági ágban alapították. A törzstőke legna­gyobb hányada (53 százalék) az iparban, 35 százaléka a keres­kedelemben, javításban, kar­bantartásban jelent meg. A félév folyamán újonnan létrejött külföldi érdekeltségű társaságok 42 százalékát Né­metországból, egynegyedét a volt Jugoszlávia területéről ér­kező vállalkozók közreműkö­désével alapították. A jegyzett törzstőkéből a német és az ame­rikai partnerekkel létrehozott cégek részesedtek legnagyobb mértékben 53, illetve 17 száza­lékkal. Az említetteken kívül olasz, román, francia, FÁK- beli, horvát, görög, török, spa­nyol, belga és kínai befektető részvételével alapítottak vegyes vállalkozást a megyében. Kaszóné dr. Ágó Erzsébet, statisztikai főtanácsos Egyhetes külföldi szakmai tanulmányútról tért haza a napokban a Kiskunhalasi Ba­romfi-feldolgozó Részvénytársaság negyvenfős csoportja. A résztvevők a hatnapos program során tanulmányozták a németalföldiek baromfi-feldolgozását, valamint a farmerek felkészíté­sét. Felvételünk a halasi csoportot a hollandiai Banevendi Mezőgazdasági Főiskola gyakorló­farmján örökítette meg. Könnyebb eladni Flazánkban eddig mintegy kétszáz cég nyerte el az úgynevezett ISO 9000 nem­zetközi szabványsorozat szerinti tanúsítást - tudtuk meg Kőmíves Ervintől, a Minőségügyi Tanácsadók Szövetségének titkárától. A szövetség a Magyar Minő­ség Társasággal közös nyil­vántartást vezet a tanúsított vállalatokról. A szabvány főleg az Eu­rópai Unió országaiban ter­jedt el, bár alkalmazása nem kötelező, csupán ajánlott. Az unió országai azonban vásárláskor előnyben része­sítik az ISO-szabvánnyal hi­telesített termékeket. A magyar vállalatok a piac követelményeihez iga­zodva részint önként, részint kereskedelmi partnereik nyomására szerzik meg ezt a napjainkban egyre fonto­sabbá váló minőségi tanúsí­tást. Ennek kiadásával, il­letve a megszerzéséhez szükséges vizsgálatok el­végzésével a Magyar Szab­ványügyi Hivatalon és a Magyar Elektrotechnikai El­lenőrző Intézeten (MEEI) kívül az erre szakosodott külföldi cégek foglalkoz­nak. A vállalatok általában ta­nácsadó cégek segítségével készülnek fel a tanúsításra, amelyhez szükség van a többi között a cég átvilágí­tására is. Nemcsak a nyugati piacra, hanem a volt keleti blokk országaiba exportálni kívánó vállalkozások szá­mára is fontos a tanúsítás elnyerése. Nigéria kinyitja a kaput a beruházók előtt Idi Adamu nigériai ügyvivő a megyei kereskedelmi és iparkamara ven­dégeként a Kecskeméti Alumíniumipari Szövetkezetbe látogatott. Balról Koroknál János elnök, középen Leitner László, a kamara titkára. A Bács-Kiskun megyei Keres­kedelmi és Iparkamara ven­dégeként a napokban Kecs­keméten járt Idi Adamu, Nigé­ria magyarországi diplomáciai képviseletének ügyvivője. Út­jára elkísérte Abubakar Umar konzul. A vendég először az alumíniumipari szövetkezetbe látogatott, majd Nyárlőrincen az Olimpos Kft. munkájával ismerkedett. A látogatás - mint Idi Adamu elmondta - két okból is időszerű. Az egyik, hogy Magyarország és Nigé­ria között rövidesen aláírják a beruházásvédelmi valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. Emellett je­lezni kívánja, hogy Nigéria vál­toztat a közelmúltig folytatott kereskedelempolitikáján, s szélesre tárja kapuit a külföldi beruházók előtt. Idi Adamu szerint országa főleg a gyógy­szeriparban, mezőgazdaság­ban, élelmiszer-feldolgozás­ban, konzerviparban, vegy­iparban, növényvédelemben, telekommunikációban, takar­mánygyártásban és építőipar­ban várja a külföldi tőke érdek­lődését. A Bács-Kiskun me­gyei Kereskedelmi és Iparka­maránál tett látogatásával azokat a lehetőségeket kí­vánta bővíteni, amelyek szo­rosabbá tehetik Nigéria és Magyarország gazdasági kap­csolatait. A vezérigazgató szerint csak szezon van Tegnap számoltunk be lapunk­ban arról az áldatlan állapotról, ami a Kecskeméti Konzervgyár Rt. Szolnoki úti telephelyén alakult ki a paradicsomátvétel­nél: a sorban állók 30 órás vá­rakozási időről is beszámoltak. Volt idejük találgatni, vajon mi történt: sztrájkolnak a gyárban; meghibásodott valamilyen gép; karbantartás folyik vagy a hosszú várakoztatással a cég azt akarja elérni, hogy mire a leadásra kerül sor, az átadónak ne legyen kedve alkudni. A Kecskeméti Konzervgyár Rt. vezérigazgatója, Csongovai Tamás érdeklődésünkre el­mondta, hogy a találgatásokból egy lehetőség kimaradt. Ez pe­dig az, hogy paradicsomszezon van. Az elmúlt héten 4 ezer 500 tonna paradicsomot vártak, amit át is vettek. A hét végére is készültek, szombaton és vasár­nap is dolgoztak a cégnél. El­mondta, hogy valóban volt egy műszaki meghibásodás, mely­nek megszüntetésén dolgozott az egész műszaki gárda. Az ál­lítólagos árleverésről a vezér- igazgató kifejtette: a szerződé­sekben augusztus 20-áig egy forint kilónkénti felárat biztosí­tottak, melynek határidejét meghosszabbították. Tehát nem csökkentették, hanem emelték az árakat. Úgynevezett óraüte­met is adnak ki a termelőknek, de ők ezt nem tudják tartani. Sajnos a szezon velejárója a vá­rakozás, melynek csökkenté­sére törekszenek, de csodákat nem tudnak művelni. A vezérigazgatót megkérdez­tük: annak mi az akadálya, hogy a gyár udvarára a szállítók leraknák a paradicsomot, kap­nának erről egy igazolást és mehetnének isten hírével. Meg­tudtuk, ennek semmi akadálya nincs. Csak üres konténert ilyen esetben nem tudnának adni, mert nincs annyi. Ha a gyár hatszoros mennyiségű konté­nert venne, akkor ez a kiadás akár a paradicsom árát is csök­kenthetné, hiszen a költséget valahonnan elő kellene rá te­remteni. M. Gy. Mesterleveleket adtak át Halason A Kiskunhalasi Ipartestületek székházában a napokban 39 vállalkozó vette át mesterleve­lét. Az ünnepélyes átadást kö­zel százórányi előkészítő tanfo­lyam előzte meg. E foglalkozá­sokon az adózással, az árkiala­kítással, a társadalombiztosí­tással kapcsolatos ismeretek mellett a vállalkozási ismerete­iket is elmélyíthették a résztve­vők. De előadásokat hallgathat­tak a helyes piaci magatartás­ról, a tanulótartásról és képzés­ről is. A szervező, az ipartestü­let természetesen nem feledke­zett meg a hallgatók szakmai­gyakorlati és elméleti tovább­képzéséről sem. Az utóbbi időkben mind gyakrabban hallani a mester- vizsgák fontosságáról. Ez az ok­levél ugyanis bizonyos szak­ágakban már ipargyakorlási kö­vetelmény. így például az autós szakmákban, vagy az építőipar­ban. Ugyanakkor nyílt titok az is, hogy rövidesen valamennyi területen csak mestervizsgával rendelkező vállalkozó foglal­koztathat majd tanulókat. A mestervizsgának más fon­tos célja is van: növeli a szak­mák presztízsét, védi a piacot és a fogyasztót egyaránt. Kiskunhalason ez alkalom­mal 8 karosszérialakatos; 5 autó­szerelő; 2 ács; 18 fodrász; két szobafestő-mázoló-tapétázó; 3 kozmetikus és egy kőműves ve­hette át a sikeres mestervizsgáját . igazoló oklevelét. G. B. Kereskedelemfejlesztés, befektetésösztönzés: ITD HUNGARY Helyzetbe hozzák a vál lal kozókat A Magyar Befektetési és Ke­reskedelemfejlesztési Rt. - az ITD Hungary - 1993 októberé­ben azzal a céllal jött létre, hogy segítséget nyújtson a kormány által meghatározott, külföldi tő­kebefektetési stratégia megva­lósításában és a hazai vállalko­zások exportjában. Létrehozá­sában szerepet játszott, hogy a jól működő piacgazdaságokban mindenütt működnek hasonló in­tézmények. De fontos volt a többi között az is, hogy a vállal­kozások ebben a formában is segítséget kaphassanak a gaz­dálkodással kapcsolatos, opera­tív feladatok megoldásához: a döntések előkészítéséhez, mar­ketingstratégiáik kialakításához, miközben a minisztériumok - adminisztratív feladatként - biz­tosítják a gazdálkodásuk feltéte­leit meghatározó törvényeket, rendelkezéseket. A hazai és a nemzetközi tapasztalatok egyér­telműen bizonyítják, hogy a megfelelő hatékonyság érdeké­ben mindenképpen szükséges az adminisztratív/szabályozó és az operatív/támogató-kezelő feladatok szervezeti szétválasz­tása. Ezt a munkamegosztást valósította meg az ITDH létreho­zása, amennyiben a befekteté­sösztönzés és az exportfejlesz­tés stratégiai szabályozó eleme­inek kialakítása az alapító Nem­zetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának - ma: Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak - a hatáskörében maradt, míg e stratégia gyakorlati megvalósí­tása az ITDH feladata lett. Az ITDH létrehozásában meghatározó szerepe volt az Európai Unió PHARE-program- jának; az ITDH promóciós prog­ramjainak mintegy 50%-át jelen­leg is ebből a forrásból finanszí­rozza. A másik 50% anyagi fe­dezetét a Gazdaságfejlesztési Alap keretében elnyert pályáza­tok jelentik. A részvénytársaság nem túl jelentős nagyságrendet képviselő, saját bevétellel is rendelkezik. Miközben a figyelem a külföldi nagybefektetőkre és a nagybe­ruházásokra irányul, kevesen tudják, hogy a sok kisbefektető és a sok kisberuházás együt­tes hatása csaknem ugyanak­kora, mint a nagyoké. A kül­földi érdekeltségű vállalkozá­sok által foglalkoztatottak száma: 402.600 (100%). Ebből az ötven főnél kisebb létszámú vállalkozások aránya: Az ITDH a befektetésösztön­zés és az exportösztönzés terü­letén is szakterületekre és régi­ókra koncentráló, a piaci irá­nyultságot a speciális igények­nek legmegfelelőbben alakító stratégiai terveket épített fel. Ex­portfejlesztési programjain belül szektoronként is változnak cél­piacai. Míg például nőikonfekció- programja a hagyományos pia­cokra irányul, a bort és a gyógy­növény termékeket már újab­bakra igyekszik juttatni. Az aktu­ális helyzetben működőképes, új módszerekkel igyekszik teret nyerni a FÁK-országok piacain is. Exportösztönző programjai­val jelenleg öt szaktorra - a bo­rászatra, gyógyszer- és gyógy­növény-termelésre, textil-, női konfekcióra, a gépiparra, szoft­verfejlesztésre és -forgalma­zásra - koncentrál. Választása nem véletlen; a programok ki­dolgozói ugyanis ezen ágaza­tokhoz kötődő termékeket látják legértékesíthetőbbnek a külföldi piacokon. Az ITDH tavaly mint­egy ezer magyar vállalkozást és több mint ötszáz külföldi céget segített abban, hogy kapcso­latba lépjenek egymással. Az érintett tárcákkal és szakmai ér­dek-képviseleti szervekkel kö­zösen rendszeresen szervez, és készít elő piackutató akciókat, kiállításokat, termékbemutató­kat, oktatási rendezvényeket és tapasztalatcseréket is. Mivel e programokra az idén a tavalyinál lényegesen kevesebb pénz áll rendelkezésére, elsősorban az induló programokhoz nyújtanak nagyobb támogatást. A PHARE 1995-ben - kereskedelemfej­lesztés támogatása címén - mintegy 100 millió forintot ad, a fennmaradó 300-350 millió forint 50-60%-át pedig a vállalati -hoz­zájárulások teszik ki. Az ITDH az elkövetkezendő hónapokban is bővelkedik prog­ramokban. Németországban és az Egyesült Államokban befekte­tési konferenciákat szerveznek, de számot tarthat az érdeklő­désre a novemberben tartandó, budapesti székhelyű IDEA ke­let-nyugati járműipari beszállítói kiállítás és konferencia is. Ha­marosan már a nemzetközi piac tesztelheti a magyar gyógyké- szítményeket: a tervek szerint Csehországban, valamint a FÁK-országok és Németország számos városában képviseltetik magukat önálló kiállítással a gyógyszer- és gyógynövény­szektor képviselői. Eredmé­nyesnek bizonyult a tavaly indí­tott, az élelmiszeripar exportösz­tönzési programján belül megva­lósított, "Rendszeresen ellenőr­zött, kiváló magyar termék” véd­jegyprojekt, valamint a bormar­ketingprogram. A visszajelzések szerint a program hatására a borágazat elismertsége jelentős mértékben nőtt, például, az Egyesült Királyságban és a Be­nelux államokban. A Magyar Befektetési és Ke­reskedelemfejlesztési Rt. kö­zép-magyarországi regionális képviselete szolgáltatásaival, információkkal Kecskeméten, a Deák Ferenc tér 3. szám alatt, a 76/322-931-es telefon- és faxszámon várja az érdeklődő­ket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents