Petőfi Népe, 1995. augusztus (50. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-22 / 196. szám

PN kezdőknek profiknak A PN-KALAUZ VENDEGE A bócsai festékgyáros A kecskeméti származású Szabó Antal a nyolcvanas években került Bócsára. A he­lyi Petőfi-téeszben biztonsági megbízottként dolgozott. Igaz, szakmáját tekintve élelmiszer- ipari gépész üzemmérnök. Amikor észrevette, hogy a kö­zös gazdaságtól neki is kiáll a rúdja, állás után nézett. A helyi önkormányzattól bérbe vette a fischerbócsai művelődési há­zat, majd lányokat, asszonyokat toborzott. Ezután bérmunkát végzett a Petőfi-nyomdának, melléküzemágként dobozüze­met létesített.- Nem ez lehetett az álma, hiszen viszonylag gyorsan át­állt festékgyártásra.- Gyakorlatilag a véletlen­nek köszönhetem, hogy ma a Poli-Farbe Vegyipari Kft. ügy­vezetője és tulajdonosa lehetek. Egy német autópiacon be­szédbe elegyedtem valakivel, akivel nem sokkal később üz­lettársak lettünk. Ő adta az ötle­tet, no meg recptúrákat, techno­lógiát, hogy gyártsunk festéket. Később viszont elfelejtett fej­leszteni. Ezért megszakadt a kapcsolatunk. Ezután önállósí­tottam magam. Magyar mérnö­kökkel saját termékeket fejlesz­tettünk ki, bevonva néhány fes­tékipari kutatóintézeti kollégát.- Milyen termékeket készí­tettek?- Kezdetben többnyire fal­festékeket, színezőpasztákat gyártottunk. A folyamatos fej­lesztésekkel elértük, hogy a könnyű vegyipari alapanyagok, késztermékek, építőipari kemi­káliák, mint a nemesvakolatok, festékek, különféle segédanya­gok sokfélesége találkozott a vevőkör igényeivel. Csak a ha­táron belül terítünk, általában saját szállítóként. Évente pél­dául hétszáz tonna festék, 1500 tonna oldószer talál felhaszná­lóra. Szabó Antal- Időközben beköltöztek a községbe, ahol több helyi em­bernek adnak munkát.- A mai központi üzemet, három esztendővel ezelőtt kezdtük kialakítani. Az ipari te­rületünk húszezer négyzetmé­ter. Ugyanekkor már hozzálát­tunk az autós kemikáliák gyár­tásához. Több mint hetven em­bernek adunk munkát. Többen bejárnak a környező városok­ból, Soltvadkertről és Kiskőrös­ről, de vannak bugaci, csengődi kollégáink is. Jórészük betaní­tott dolgozó.- Mik a tervei a továbbiakra nézve?- Már nem sok befektetés kell ahhoz, hogy tovább bővít­sük a termékskálát, s ezzel újabb munkahelyeket teremt­sünk. Komoly tárgyalásaink vannak a Caolával. Háztartási vegyiáruk gyártásában és kisze­relésében, illetve kozmetiku­mokban is gondolkodunk. Elő­reláthatóan tavasszal legalább tizenöt dolgozót veszünk fel. Nem titkolt szándékunk, hogy néhány bócsai vállalkozó fia­talnak finanszírozzuk a vegy­ipari képzését, mert az említett két új ágazat szakembereket is igényel. Az sincs talán messze, hogy a bócsai homokot az épí­tőipari kemikáliákban kihasz­náljuk. Képesek vagyunk ma­gas igényeket kielégítő fékolaj gyártására is. Ugyancsak saját fejlesztéseink közé tartozik a környezetbarát, növényi tápér­tékeket tartalmazó hó- és jé­goldó. Sajnos hazánkban in­kább még a só mellett dönte­nek, aminek pedig köztudott a romboló hatása - mondja Szabó Antal, a sikeres bócsai vállalkozó. Pulai Sára Exporttrükk áfásan, ahogyan autókereskedők csinálják Hogyan kereshetünk 25 milliót? (Folytatás az 1. oldalról.) Jogszabály tiltja: magyar ál­lampolgár devizakülföldinek nem adhatja el a portékáját. Vonatkozik ez a személyautóra is. Ezért keres néhány vállalko­zás „pusziért” százmilliókat. A trükk a következő. A használtautó-piacon egymásra találó magyar eladó és külföldi vevő közösen felkeresik az au­tókereskedő vállalkozót, aki azonnal és önzetlenül segít. Hívjuk mondjuk „A”-nak. Tudnunk kell. hogy minden áru árában, így az autóéban is áfa­tartalom szerepel. Igazából ez nem érdekel senkit. Ha a piacon 250 ezer a használt, rossz Dá­cia, akkor annyit kell fizetni érte. Mivel Kovács bácsi nem adhatja el közvetlenül Kopes- cunak a rozsdatemetőt, ezért „A” megveszi előbb Kovács úr­tól. Ahogy mondani szokták: papíron. Figyelem: ebben a pil­lanatban a jármű visszakerült az áfa-körbe. A vállalkozó kedvű „A” azonban máris to­vább passzolja a Dáciát „B” export-import vállalkozásának. Ugyancsak papíron. Az akció után „A” pontosan ugyanannyi áfát igényelhet vissza, mint amit be kellene fizetnie. A mér­leg eszerint nulla. Az exportőr ,.B” helyzete egészen más. ő külföldre juttatja a verdát (hi­szen már viszi is Kopescu úr) áfa nélküli áron. Viszont az „A”-nak fizetett - mi persze tudjuk, hogy voltaképpen nem fizetett, csak számlát írtak - összeg áfa-tartalmát vissza­igényli az APEH-től. Becslések szerint ez Dácián­ként, Ladánként 40-80 ezer fo­rint. Mivel a számlák amúgy is fiktívek, ezért érdemes nagyobb összeget írni rájuk. így az áfa is nagyobb. A trükknek persze ez csak az elmélete. A gyakorlat egy kicsivel bonyolultabb, ezért nem is térünk ki mindenre. Ám annyit érdemes megjegyezni, hogy már „A” kivonatja a rend­őrség által a kocsit a forgalom­ból, leadja a rendszámot. Igen praktikus okból. Innentől ugyanis átírási illetéket sem kell fizetniük a körbeszámlázás résztvevőinek. És még valami: az „A” és a „B” vállalkozás mö­gött rendszerint ugyanaz a sze­mély áll a háttérben. Az APEH és a rendőrség is ismeri azt a néhány céget Kecskeméten, valamint a kör­nyező településeken, akik az év első hónapjaiban robbanássze­rűen gazdagodtak meg a trük­kel. Márciusban és áprilisban a kecskeméti rendőrség igazga­tásrendészetén hétfőnként - te­hát az autóvásárok utáni mun­kanapon - a 3-4 vállalkozó 150-200 autó rendszámát adta le. Az APEH fizetett, és hiába is mondja az adószakértő, hogy „semmiért”, a jogszabályokat nem változtatják. A szerző fel­teszi a kérdés: vajon miért? - de az olvasókra bízza a választ. Noszlopy Kevesebb parlag A KSH szerint tovább csökkent a vetetlen területek aránya. Je­lenleg az ország területének 51 %-át, azaz 4,716 millió hektárt hasznosítanak szántóföldi ter­meléssel. A parlag tavaly 5, az idén 4 %-ra mérséklődött. A pénzgazdálkodás nem igazodott A Zwack Unicum Rt. az idei év első felében tíz Százalékkal ke­vesebb terméket adott el, mint az elmúlt év azonos időszaká­ban. S bár folyóáron 12 száza­lékkal növekedett a forgalma, költség- és pénzgazdálkodása nem tudott rugalmasan iga­zodni a gyorsan változó körül­ményekhez. Főként a magas készletek terhei, a raktározás, szállítás költségei okoztak je­lentős kiadásokat a cégnek - tá­jékoztatta a társaság a sajtót. Szakmai tanácskozás az alföldi borvidékekről Több mint fél évtizede nem volt Bács-Kiskun megyében olyan szakmai tanácskozás, amelyet a Hírős Hét Fesztivál keretében augusztus 29-ére az Alföldi Szőlészek és Borászok Egyesülete, a MAE megyei szervezete, valamint a Szőlé­szeti és Borászati Kutatóintézet közösen szervez. A kecskeméti Technika Háza kistermében sorra kerülő prog­ram díjmentes, témája pedig az alföldi borvidék adta lehetősé­gek, gondok, tervek. így pél­dául - egyebek mellett - szó lesz a középtávú ágazatirányí­tási kérdésekről, a gazdasági stratégiáról, a szőlőtermesztés legfontosabb gyakorlati kérdé­seiről. A borvidékek - hajós-vas- kúti, kiskunsági, csongrádi, szolnoki - megyei képviselői az új tulajdonviszonyokról és integrációs kapcsolataikról be­szélnek, majd hozzászólások következnek. Ezután a fajta­szerkezet átalakulásáról, a tele­pítések szaporítóanyagáról, a borászat technológiai kérdései­ről hallhatnak az érdeklődők. Több előadó foglalkozik a Termékek, bormegnevezések és mikrorégiók az eredetvéde­lem tükrében az alföldi borvi­dékeken című témakörrel. A pezsgőkészítés szerepe is terí­tékre kerül. E szakmai megbe­szélésről sajnos nem hiányoz­hat az idei esztendő sajnálatos peronoszpóra-fertőzésének megvitatása sem. A konferencia a korábban megtartott alföldi borverseny díjkiosztásával zárul. Müködötőke-hozomány A legfrissebb adatok szerint eddig 7,5 milliárd dollárnyi működő tőke érkezett hazánkba az elmúlt évek során. A befek­tetők érdeklődése idén sem csappant: így május végéig 416 millió dollárhoz jutott az or­szág. Azaz csaknem ugyanany- nyi működő tőke áramlott be öt hónap alatt, mint a múlt évben júliusig. Havonta átlagosan 80-100 mjllió dollár érkezik. Tavaly az első öt hónapban a működő­tőke-befektetések értéke 433 millió dollárt tett ki. Idén janu­árban és februárban viszonylag kevés, csak 123 millió dollár volt a külföldi invesztálás. Márciusban kissé gyorsult a fo­lyamat, s a beérkezett tőke há­rom havi értéke elérte a 236 millió dollárt. Ez az ütem áprilisban és má­jusban sem tört meg. Áprilisban 65 millió dollár, májusban pe­dig 115 millió dollár érkezett az országba. A tavaly behozott összes pénzbeni működő tőke értéke 1146 millió dollárt tett ki. Ez lényegesen elmaradt az 1993-as esztendőétől, amikor ilyen cí­men az ország devizabevétele elérte a 2339 millió dollárt. Abból azonban 900 millió volt a Matáv privatizációjának eredményeként keletkezett de­vizabevétel. Ferenczy Europress A soltvadkerti gazdák nem akarják a hegyközséget Mint majdnem mindenütt az országban, Soltvadkerten is ne­hezen szerveződik a hegyköz­ség. Az előkészítő bizottság augusztus 17-ére összehívta az alakuló közgyűlést. A több mint 2600 érintett közül mind­össze 186-an gyűltek össze a sportcsarnokban. Valószínű, hogy a távolmaradók nemigen akarják a hegyközségi tagságu­kat. E találkozó határozatképte­lensége miatt az újabb meghí­vás augusztus 27-ére, vasárnap délután három órára szól, ugyancsak a sportcsarnokba. A napirend: a hegyközség alap­szabályának elfogadása, a tiszt­ségviselők - elnök, hegybíró, választmány - megválasztása. Ezután kerül sor az ellenőrző bizottság létrehozására. Angol segítség Baranyának | Baranya angol testvérme- gyéje, Devon is bekapcsoló­dott a dél-dunántúli megye te­lepülési vezetőinek és szövet- | kezeti szakembereinek képzé- | sébe: a Devoni Szövetkezet­fejlesztési Ügynökség oktató­inak közreműködésével hét- | főn kéthetes tanfolyam kéz- f | dődött Pécsett a Baranya | mezőgazdasági jellegű kistér- | | ségeinek fejlesztésében is | I hasznosítható angliai tapasz- j I tálatokról. I A mexikói válság hazai szereplői | A tavaly év végi mexikói | | pénzügyi válság kirobbanásá- | ban nagyobb szerepük volt a | mexikói tőkéseknek, mint a | külföldi befektetőknek - áll a | Nemzetközi Valutaalap elem- | | zésében. A mexikói pénzügyi f | válság legfőbb okaként'annak I kirobbanásakor az úgyneve- | zett forró pénzek, a külföldi | | spekuláns tőke hirtelen kivo­nulását jelölték meg szakér­tők. Brazil repülőgép :: Új kategóriájú repülőgépet J | mutatott be a brazil Embraer j 1 cég, ötven utas szállítására al- § kalmas lökhajtásos modellel - § jelentette az AP. A vállalat | I szeretné elérni, hogy a helyi - latin-amerikai - légiközleke- j désben repülőgépe felváltsa a légcsavaros típusokat. Az új gép, az EMB-145-ös, hat évébe és 300 millió dollárjába került a brazil vállalatnak, amely Latin-Amerika legna- | gyobb repülőgépgyártója. I Britek piacnézőben § Újabb piacokat keres a közép- | kelet-európai térségben | Nagy-Britannia legjelentő- ] | sebb élelmiszer- és italexpor- I tőr cége, a United Distillers. | A vállalat Magyarországon is I komoly befektetéseket fon- | tolgat, jóllehet a britek meglá­tása szerint a magyar vám- és | adópolitika kedvezőtlenebb 1 helyzetet teremt a szomszé­dos államokénál. Román döntés a koncessziókról I A román kormány hét végi | ülésén határozatot fogadott el, | amelynek értelmében a kül- I földi tőkebeáramlás serken­tése végett-koncesszióba adja | a korszerűsítésre szoruló uta- I kát és vasútvonalakat. Szerkeszti: A. Tóth Sándor Három város borversenye Kecelen Városonként tizenegy bormintát minősítettek a keceli fordulóban. FOTÓ: PULAI SÁRA Három város, Kiskőrös, Solt- vadkert és Kecel borai verseng­tek a napokban.- Ilyen megmérettetésre még nem volt példa - mondta köszöntőjében a vendéglátó polgármester, Schindler János. - Az ötlet az éppen egy évvel ezelőtti ugyanilyen rendezvé­nyen, az alföldi szüreti fesztivá­lon született. A vándordíj majd annak jár, aki háromszor egy­más után vagy összesen ötször kerül ki győztesen. Bár nem a rivalizálás, hanem az együtt szereplés, a homoki borok hír­nevének öregbítése a cél. A második forduló szeptem­berben Kiskőrösön lesz, a har­madik, a döntő Soltvadkerten, a szüreti fesztivál rendezvényé­nek keretében. Valamennyi versenynél a húsz pontos bírá­lati rendszert alkalmazzák. Az eredményhirdetésre Soltvad­kerten kerül sor. P. S.

Next

/
Thumbnails
Contents