Petőfi Népe, 1995. július (50. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-01 / 152. szám
1995. július 1., szombat 5. oldal Hazai Tükör Parlamenti mérleg az elnöktől Negyvenéves a megyei hadkiegészítő parancsnokság Egyre több fiatalt hívnak be Az Országgyűlés pénteken tartotta 101. ülésnapját, amely egyben az új ciklus első esztendejének zárónapja is volt. Megkezdődött tehát a törvényhozók számára a nyári szünet, amely augusztus végéig tart. A „vakáció” kezdete előtt arra kértük dr. Gál Zoltánt, az országgyűlés elnökét, vonja meg a parlament eddigi tevékenységének gyorsmérlegét.- A 101 ülésnap alatt 54 törvényt, 68 törvénymódosítást és 129 országgyűlési határozatot hozott a testület. Ez szinte törvénykezési rekordnak számít, de nem ez a legfontosabb, hanem hogy kiszorultak az ideológiai viták. Nagyon éles, sokszor a parlamentarizmus kereteit feszegető polémiák zajlottak, főként gazdasági kérdésekről, amelyek nagyban befolyásolják az ország jelenének és jövőjének alakulását. Az Országgyűlés tegnapi ülésén letette a miniszteri esküt Dunai Imre, aki július 16-án váltja fel Pál Lászlót az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium élén. A képviselők megválasztották az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Gön- czöl Katalint, helyettesének Polt Pétert, adatvédelmi biztosnak Majtényi Lászlót, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának Kaltenbach Jenőt. Napirend előtt Szabó Iván (MDF) az energiaszolgáltatók többségi külföldi magántulajdonba kerülését kifogásolta. Suchman Tamás privatizációs miniszter rámutatott, hogy a Paksi Atomerőmű, a Magyar Villamos Művek és a villamos távvezetékek állami tulajdonban maradnak. Ez, valamint a villamos energia termelésében, szállításában és szolgáltatásában részt vevő gazdálkodó szervezetek törvényben rögzített korlátái biztonságot nyújtanak az érintett területeken. Az Országgyűlés megszavazta a nyugdíjak és nyugdíj- szerű szociális ellátások 4 százalékos emelését szeptembertől mindazoknak, akiknek az ellátást 1995. január 1 -je előtt állapították meg. Az öregségi és rokkantsági nyugdíjat, baleseti nyugellátást, özvegyi és szülői nyugdíjat, az árvaellátást, valamint a szolgálati nyugdíjat az év elejétől visszamenőleg emelik. Határozott a Ház a Magyar Honvédség hosszú- és középtávú fejlesztéséről. Mivel ezt a javaslatot zárt ülésen tár- Mit vár az ősszel kezdődő új ülésszaktól?- Az ősz is elsősorban gazdasági jellegű, hosszú távra kiható, a gazdasági stratégia, az állam- háztartás reformja szempontjából nagy jelentőségű törvényalkotói feladatokat tartogat. S valószínűleg kemény vitákat, hiszen a további gazdasági intézkedések nem egyformán érintik az egyes társadalmi csoportok helyzetét, s az ezzel kapcsolatos konfliktusok megjelennek majd a parlamentben is.- Az elnök hogyan tudja keretek között tartani a sokszor túl éles, sőt durva hangú vitákat?- Úgy gondolom, a képviselőknek maguknak kell belátniuk, hogy a társadalom „nem vevő” a modortalanságra, a szélsőséges hangnemre. Az ország számára is fontos, hogy a parlament ne zaklatott, hektikus légkört sugározzon, hanem annak épp az ellenkezőjét. gyalták, csak nyilatkozatokból tudható, hogy négy év alatt 36 százalékos létszám- csökkentést irányoz elő a döntés. A honvédség ütőképessége nem fog csökkenni, mert a korszerű technika pótolja majd a létszámot - ígérte a honvédelmi miniszter. Tegnap módosította a Ház az önkormányzati törvényt is. A korrekciókkal a jogszabály - az önkormányzatok szempontjából - előnyére változott. A kormány eredeti javaslata szerint az energiaszolgáltatók eladása során csupán a gázközművek értékének 10 százaléka jutott volna nekik. Az elfogadott módosítás szerint a villamosközművet üzemeltető gazdasági társaság állami tulajdonú vagyonrészének 25, gázközműveknél pedig 40 százaléka (részvény formájában) a szolgáltatásba bekapcsolt települési önkormányzatokat illeti meg. A vagyonrészt az 1995. január 1- jei lakosságszám arányában kell kiadni. Az Országgyűlés elfogadta a társadalombiztosítás ez évi költségvetését, valamint semmissé nyilvánította Botos Gábor és Eigner József bíróknak az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bizottságba történt megválasztását. A képviselők ezzel két hónapos szünetre indultak. Az Alkotmánybíróság tegnapi döntése azonban módosíthatja programjukat. Ezt jelzi, hogy Gál Zoltán házelnök a legközelebbi ülésig kívánt jó pihenést mindőjüknek. Tegnap ünnepelte fennállásának negyvenedik évfordulóját a Bács-Kiskun megyei hadkiegészítő parancsnokság. Az ünnepi állománygyűlés után sportprogrammal, majd díszebéddel emlékeztek az évfordulóra. Előkerültek a kissé megkopott, de annál nagyobb élményeket rejtő fotóalbumok, tablók. Hadarits Imre alezredest, a „kiég” parancsnokát az évfordulóról kérdeztük.- 1955 óta működik a parancsnokság, s látja el feladatát: békeidőben az alakulatok feltöltését, háborúban pedig a tartalékosok mozgósítását. Ezen az ünnepségen vendégül láthattunk néhány nyugálomá- nyú kollégát is, akik még alapító tagként vettek részt a hadkiegészítő munkájának megszervezésében. Azt hiszem, (Folytatás az 1. oldalról) Az indoklás szerint nincs alkotmányos akadálya annak, hogy az állampolgári jogon járó szociális ellátásokat rászorultság szerint járó juttatásokká alakítsák át, feltéve, hogy megfelelő átmeneti időt biztosítanak. Az Alkotmánybíróság döntése arra is rámutat, hogy az államnak a társadalom jelentős részét érintő szociális ellátási rendszer átalakításakor az ország pénzügyi, gazdasági helyzetére vonatkozó szempontok mellett figyelembe kell vennie az alkotmánynak az anya, a család és a gyermekek védelmét előíró rendelkezéseit is. A stabilizációs törvénycsomag bevezetése azáltal, hogy a lényeges változásokat tartalmazó szabályait 1995. július 1- jével léptette hatályba, e követelménynek nem felel meg, s ezért alkotmányellenes. Alkotmányellenes annak a rendelkezésnek az 1995. július 1-jei hatályba léptetése is, amely szerint a munkavállaló betegsége esetén csak a kereső- képtelenség huszadik napját követően jogosult táppénzre. Az addig terjedő időre a munkáltató által fizetett betegszabadság jár, de az első öt napra a dolgozó semmilyen díjazást nem kap. Az alkotmányellenes rendelkezést az Alkotmánybíróság megsemmisítette, s az nem lép hatályba. A határozat megállapítja, hogy a társadalombiztosítás megnehezüléséből adódó terhek részbeni - arányos és alkotmányos indokok melletti - áthárínyugodtan elmondhatjuk, hogy a hadkiegészítő parancsnokságon jól felkészült, megfelelő iskolai végzettséggel rendelkező tisztek, tiszthelyettesek és közalkalmazottak dolgoznak. Ma 39 év a hivatásos állomány és a polgári alkalmazottak átlagéletkora.- Mennyiben változott mára a parancsnokság munkája az előző évtizedekhez képest?- Elég, ha a varsói szerződés hadgyakorlatait említem, melyek sokszor óriási szervezőmunkát jelentettek számunkra. A ’89 óta megindult haderőreform viszont más jellegű kihívás elé állított minket. Ha például megszüntetnek, átszerveznek alakulatokat, az nekünk nem kis pluszmunkát jelent. Érdekes tény, hogy miközben folyamatosan csökkentik a Magyar Honvédség léttása a biztosítottakra, illetőleg a munkáltatókra, önmagában nem alkotmányellenes. Az ilyen átrendezéseknél azonban alkotmányos követelmény, hogy a kockázatáthárítás terheit az érintettek időben megismerjék, a jövőbeni kockázatokkal számolhassanak, fedezésükről gondoskodhassanak. A kifogásolt rendelkezés következtében viszont a munkáltatók - és részben a munkavállalók - a megemelt kockázatot egyik napról a másikra anélkül kénytelenek viselni, hogy erre megfelelő tartalékolással felkészülhettek volna. Ezért a húsz napra emelt betegbiztosítási kockázatthárítás azonnali hatálybaléptetése az alkotmány sérelmét jelenti. Alkotmányellenesnek minősítette és ezért megsemmisítette az Alkotmánybírósáég azt a rendelkezést is, amely negyvennégy százalékos társadalombiztosítási járulék fizetését írta elő a szerzői honoráriumok és más szellemi alkotások díjának kifizetése után. A határozat rámutat arra, hogy a járulék befizetése nem alapoz meg semmiféle társadalombiztosítási ellátást. Az ellenszolgáltatás nélküli fizetési kötelezettség a megbízó vagyoni jogát aránytalanul korlátozza, ezért alkotmányellenes. Hátrányos megkülönböztetésnek számít az is, hogy a törvény a kiegészítő tevékenységet végző vállalkozókat terhelő baleseti járulékot több mint háromszorosára, a más vállalkozók társadalombiztosítási járulékával azonos mérvűre emelte, számát, a Bács-Kiskunból behívónak száma ezzel szemben folyamatosan növekszik. Ennek oka az országon belüli átcsoportosítás, melynek során a Dunántúlról a keleti, déli határhoz helyeződik át a haderő egy része.- A sorozások alkalmával új módszerek is megjelentek a közelmúltban: például a pszichológiai szűrés. Mit változtatott ez a korábbi eredményeken?- Éppen a negyvenedik évfordulóra haladta meg a sorkatonai szolgálatra alkalmatlannak minősítettek aránya a negyven százalékot. Sajnos mára ez a helyzet. Aminek viszont örülhetünk: a hónáp elején végzett felügyeleti ellenőrzés tanúsága szerint a parancsnokság jól látja el feladatait. Bán János mert a kiegészítő tevékenységet végzők változatlanul csupán az ellátások szűkebb körére lennének jogosultak. Alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette a testület azt a rendelkezést is, amely az 1995. december 31-ig alkalmazható személyi szám használatát 1999. december 31-ig meghosszabbítja. Az Alkotmánybíróság 1991-ben kimondta, hogy a korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jel ellentétes az információs önrendelkezési joggal, ezért alkotmányellenes. A határozat hangsúlyozza, hogy a személyi szám használatának további négy évvel való meghosszabbítására nem elegendő alkotmányos indok a gazdasági egyensúlyi helyzet javítása. Alkotmányellenes az is, hogy a törvénycsomag rendelkezése a személyi szám használatát a törvényben eddig szereplő körön túlra is kiterjeszti, s lehetővé teszi, hogy a jogosult szervek azt a nyilvántartási szervekkel való kapcsolattartásra és az egymással való kapcsolattartásra is használhassák. Az Alkotmánybíróság elutasította azokat az indítványokat, amelyek a törvény szerkesztésének és előkészítésének fogyatékosságai miatt a törvénycsomag egészének megsemmisítését kérték. A határozat rámutat: az a jogtechnikai megoldás, hogy a stabilizációs törvény törvénymódosítások laza halmazából áll, bár nem kívánatos, de semmiképpen sem ellentétes az alkotmánnyal. Zavaija a diszkó a község nyugalmát A kunfehértói képviselő-testület legutóbbi tanácskozásán immár nem először merült fel problémaként a tóparti diszkó ügye. Mészáros Imre képviselő erre vonatkozó interpellációjában elmondta, hogy a nem igazán kulturáltan szórakozó fiatalok rongálják az önkormányzati vagyont, s a diszkó végeztével a községen átvonulva zavarják az egyébként békés település nyugalmát. Abban valamennyi elöljáró egyetértett, hogy két héttel ezelőtt az említett szórakozóhelyen megforduló ezer- ezerkétszáz fiatal valószínűleg nem tartózkodott egyszerre a diszkóban, hanem kétharmaduk a tóparton igyekezett hagyni látogatása nyomait. A képviselők rendeletben bízták meg a hivatal vezetőit, hogy vegyék fel a kapcsolatot az üzemeltetővel, s próbáljanak meg közösen javítani az áldatlan állapotokon. , Amennyiben ez nem történik meg, s a vandalizmus nem csökken, a fehértóiak további intézkedéseket tesznek. Géderlaki gázprogram. A Kalocsa környéki gázfejlesztési program keretében elkezdődött a gázvezeték-építés Géderla- kon. Az önkormányzat négyezer forint vissza nem térítendő támogatást ad a lakóknak, továbbá házanként 10 ezer forint kamatmentes kölcsönt ad tíz hónapos időtartamra. így ingatlanonként 16 ezer forintot kell fizetni a gázbekötésért, amelyben benne van a nyomáscsökkentő és a mérőóra ára, valamint rákötéskor a rendszer beszabályozása. Nem csoda hát, hogy a géderlakiaknak majd 90 százaléka él a lehetőséggel. Az eddigi gyors és szervezett kivitelezés viszont a lajosmizsei Csorbagáz Kft. munkáját dicséri. Elnökválasztó tanácsülés. Tegnap délután a kecskeméti megyei kórház közalkalmazotti tanácsa megtartotta első tanácsülését, amelyen megválasztották a tanács elnökét. A tizenhárom tag szavazata alapján a testület elnöke ismét Horváth Attiláné, a kórház egészségnevelője lett. Az elnök helyettese pedig dr. Lesznyák József patológus főorvos. Bővítik a temetőt. A kecskeméti képviselők szerdai ülésükön elfogadták a városi köztemető bővítésére vonatkozó területfejlesztési javaslatot. A 14,6 hektáros bővítés azért indokolt, mert az előzetes számítások szerint jövő év végére elfogynak a szabad sírhelyek. A tervek szerint a bővítés a reptér, valamint a Városgazdasági Kft. virágkertészete felé történik majd. Megrövidülhet a képviselők vakációja Döntéssorozat a T. Házban Alkotmányellenes a Bokros-csomag számos fontos részlete Nem védett a szegedi cukrász lakásriasztója Magda Marinko furcsa ékszerüzlete Továbbra is a szegedi cukrász, Z. Nagy Bálint és családja ellen 1994. január 23-ról 24-re virradó éjszakán elkövetett négyes gyilkosság körülményeinek tisztázásával foglalkozott pénteki tárgyalásán a Fővárosi Bíróság. A tanúk egyike, B. István, szegedi lakos volt, aki Z. Nagyék lakásában a riasztóberendezést felszerelte. A cukrász még 1992 nyarán bízta meg ezzel a munkával, a család nyaralni indult, biztonságban szerették volna tudni a házukat. Őt ismerték, megbíztak benne. A riasztó, amit felszerelt, csak a család távollétében üzemelt, olyan rendszerű volt ugyanis, amennyiben otthon tartózkodtak váratlan beindulásával nem zavarta mindennapi életüket. A rablógyilkosság éjszakáját ez a riasztó természetesen nem védhette meg a családot a behatoló rablóktól. A bíróság tanúként hallgatta meg Z. Nagy Bálint előző feleségét, aki az utóbbi években a fiukkal, ifj. Z. Nagy Bálintial együtt Svédországban élt. A tragédia után települtek haza, s a hírek szerint a cukrászdát is a fiú vezeti tovább elhunyt édesapja nyomdokán. M. Márta szavaiból kiderült, hogy Z. Nagy Bálinttal hat évig éltek együtt, s 1975- ben azért váltak el, mert a saját fodrásznője lett a „vetélytársa”, majd később Z. Nagy felesége. Idővel aztán ismét jó kapcsolat alakult ki volt férjével, aki minden problémáját megbeszélte vele. A gyilkosság estéjén is telefonáltak egymásnak. Z. Nagy Bálint szokatlanul fáradtnak és gondterheltnek tűnt, a háttérben is nagy volt a csend, pedig általában mindig zenétől, nevetéstől zengett a ház. M. Márta több arany ékszert is felismert - mint Z. Nagyék tulajdonát - azok közül a tárgyak közül, amelyeket Magda Marinko lakásán foglalt le a rendőrség. Magda Marinko - korábbi rendőrségi tanúvallomásával szemben - azt állította több ékszerről, hogy azokat az ő tulajdonában lévő szegedi ékszerüzletben adta el a Z. Nagy család. A rendőrségi jegyzőkönyvekkel ellentétes vallomását azzal magyarázta, hogy szavait korábban „meghamisították”. A Karinthy-gyűrű ez évi kitüntetettje a sokoldalú színész-rendező, Kern András. A nagy humorista emlékét őrző, és szellemi örökségét ápoló díjat a rádió elnöke, Szirányi János nyújtotta át. FOTÓ: FEB/BODÓ GÁBOR
