Petőfi Népe, 1995. július (50. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-28 / 175. szám
KODÁLY JEGYÉBEN 1970-1985 Vidéken jobban a világszínvonalnál A jó kezdeményezések és az elhaló remények városában tizennyolcadszor rendezik meg a Kodály szemináriumot. Egyetlen rendezvénysorozat sem élt meg ilyen hosszú időt a hírős városban. Mit bizonyít mindez? Az idő igazolta azokat, akik 1970-ben - amikor még csak terv volt a Kodály Intézet létesítése külföldi és hazai zenepedagógusok számára - gyümölcsöztették az énekes iskolában felhalmozódott szellemi tőkét, tapasztalatokat. Ha a Tanár Úr megélhette volna... Kodály Zoltánná és Ne- messzeghy Lajosné szelíd következetessége és távlatos elképzelései nélkül nem csírázhatott volna ilyen hatalmassá, idehaza és külföldön alkotó energiákat felszabadítóvá ez a korparancs kezdeményezés. A siker elképzelhetetlen lenne a mindig a lehető legjobbra törekvő Kodály Intézet állandóan és méltán növekvő tekintélye nélkül. Honunkban kevés kulturális műhely példáza olyan fényesein azt, hogy vidéki tudományos intézetek, főiskolák, kutatóközpontok is világszínvonalon tevékenykedhetnek, mint a kecskeméti Kodály Intézet. Ma már a városban természetes, hogy távoli országokból érkező lányok, asszonyok, fiatalemberek és férfiak tanulnak rövidebb-hosz- szabb ideig Kecskeméten. Sokatmondó: napjainkban, amikor válságjelenségekkel küszködnek a kultúra elhivatottjai, amikor meg-megza- varodik az értékrend minden eddigit felülmúló számban jöttek Kecskemétre mindazok, akik egy kicsit többek akarnak lenni mint eddig. Köszönet ezért az intézet igazgatójának, munkatársainak, rokonérző szövetségeseinek, a támogató helyi és országos vezetőknek, hivata- loknak.Biztosan lesz tizenkilencedik, huszadik, sokadik. Külügyminiszterük is járt a Kodály Intézetben A koreai kapcsolatok is a tajvanihoz hasonlóan évtizedünk elejére vezethetők vissza, amikor a Dél-Koreai Köztársaság külügyminisztere járt Magyarországon. Kívánságai között szerepelt a Kodály Intézet meglátogatása. Ettől kapott nagyobb lendületet a csírájában korábban is megmutatkozó érdeklődés. Azóta jöttek szép számban. Évente ketten-hárman is tanulnak. A szemináriumra is nagyobb, az egész országból toborzott csoport érkezett. Érdeklődésüknek köszönhetően Magyarországról is utaznak vendégtanárok a Koreai Köztársaságba. Az Intézet képviseletében Igó Lenke volt ott. Most pedig felkérésünkre Bruckner Adrienn. Kórusszakemberként Erdei Péter is járt ott. Az együttműködést tehát erős kölcsönös személyes tapasztalatok is erősítik. ERDEI PÉTER A KODÁLY SZEMINÁRIUMOKRÓL „Soha nem voltak ilyen sokan” A Kodály Intézet 1974. szeptember 15-én kinevezett igazgatóját az első általuk szervezett kecskeméti Kodály Szeminárium után mutatta be a megyei lap 1975. június 17-én. „A Kodály-módszer amerikaiáttételei” című előadásának kitűnő visszhangja volt. A hírlapíró a Boston melletti Wellesleyben működő Kodály Zenei Nevelési Intézetben szerzett tapasztalatairól kérdezte. így válaszolt: Nyilvánvalóvá vált az amerikai kollégák számára is, hogy tartós eredmények csak az alapok, az összefüggések ismeretében, jól képzett tanároktól várhatók. Az Intézmény működésének ismeretében, a régi nyilatkozat újraolvasása után szinte fölösleges első, miért vállalták a szemináriumok szervezésének gondjait, kérdésem - kezdtem beszélgetésünket, a tizennyolcadik Kodály szeminárium hetedik napján.- Nyilvánvalóvá vált, hogy nincs olyan központi intézmény vagy szervezet, amelyiknek erkölcsi kötelessége kellett hogy legyen az 1970-ben megkezdett Kodály-szemináriumok folytatása. Az intézet feladatai között nincs közvetlenül meghatározva, de általánosságban ott van, hogy az intézet céljai érdekében konferenciákat, pedagógiai találkozókat és más, ilyen típusú rendezvényeket szervezzen. Noha épületünket csak később avattuk fel, 1975 nyarára meghirdettük a harmadik Kodály szemináriumot.- Jól döntöttek?- Véleményem szerint jól. Felkészültünk szervezetileg is, szakmailag is. Főként az első időkben információkkal elégített ki meglehetősen széles körű érdeklődést. Zenepedagógusok tucatjai érdeklődtek, hogy ki is volt Kodály, milyen zenét írt, hogyan élnek gondolatai szülőhazájában, a magyar oktatásban, lehet-e a leírtakat élőben látni, megtapasztalni.- Hogyan hatottak a szemináriumok résztvevőire az itt eltöltött hetek?- Amikor meghallgatták az előadásokat, megfigyelték a bemutató tanításokat egyúttal megismerték az ehhez szükséges zenei hátteret. Rájöttek, hogy elmélyültebb tanulmányokra kevés a nyári 15-30 nap. Felvételüket kérte egy részük a Kodály Intézet egy-egy évfolyamára. Mindez elősegítette, hogy intézetünk már az első évtizedben is a tervezett hallgatói létszámmal működhetett. Hozzájárultak a helytelenül általában Kodály-módszer- nek nevezett koncepcióval kapcsolatos félreértések tisztázásához. Jobban megismerték, megértették a gondolati, a zenei, a pedagógiai hátteret és ennek következtében elkötelezettebb, felkészültebb csoportok mentek el innen egy-két év mé- lyenszántó tanulás után. Ennyi idő után kimondható, hogy ők a helyes úton viszik tovább az aminek továbbéltetését intézetünk alapvető felelősségének tekinti.- Tudtommal más indítékból, meggondolásból is sokan jöttek a Kéttemplom közi intézetbe.- Fölhozhatnám példaként a görögöket. Céltudatos kapcsolatépítésnek kösznhetően jöttek ide egyre többen. Sokat beszélgettünk a thesszaloniki és az athéni egyetemről idelátogató oktatókkal. Megállapodtunk abban, hogy főként fiatalokat küldenek ide, tőlünk pedig szakemberek mennek Görögországba. A csere révén kivirágzott kapcsolatunk.- Mind több Kodályra hivatkozó tanfolyamról hallani különböző országokból.- A jól előkészítettnek, az arra hivatottak által szervezetteknek csak örülhetünk. Vannak azonban jószándékú, vagy föltűnést kereső emberek, akik rátaláltak erre a gyöngyszemre, amit felszínes információk alapján föl-fölmutatnak a világban. A jól képzett oktató tanár és a jól átgondolt oktató munka vezethet csak maradandó eredményre.- Éppen két évtizede fogja össze Erdei Péter a Kodály- szemináriumok szervezését. Változtak-e az elérendő célok, módszerek, a tematika kialakításának szempontjai?- Kezdetben mindenki ugyanazokat az előadásokat hallgatta, ugyanolyan foglalkozásokon vett részt. Hárompilléres szerkezete szerint volt egy általános zenei felkészítés, erős pedagógiai elemző munka és kóruséneklés. Az idő múlásával kiderült, hogy sokféle azonos hivatású, ám speciális érdeklődésű ember gyűlik össze egy- egy tanfolyamra. Van akit jobban érdekel a kisgyerek-kor zenei nevelése, van akit a felsőtagozatos zenehallgatási módszerei, másokat a gyerekek és a karnagy kapcsolata, van akit a vegyeskar érdekel, van akit a kortárs zene, van akit Kodály munkásságának elméleti elemzése. Valahol, valamilyen szállal mindezek a speciális egyedi kérdések a kodályi gondolati rendszer fő ütőeréhez kapcsolódnak, mintegy erre vannak fölfűzve.- Vannak kötelező és választható foglalkozások?- Mindenkit elvárunk az alapvető zenei készségeket fejlesztő tanulmányokra, elsősorban a bemutató tanításokra, amikor egy osztály tehetséges pedagógussal néhány napon keresztül bemutatja, hogy miként dolgozik. A kórusénekléseken is mindenkinek részt kell venni. De alkalmat teremtünk a szólóhang-éneklést fejleszteni kívánók számára, vagy hangszereseknek, főként zongoristáknak.- Hasonló meggondolásból (folytatás a 2. oldalon) Mind többen jönnek Taivanból Két irányból érkeztek inspirációk a Kodály nevéhez kapcsolódó elvek, módszerek iránt Tajvanba. Egyrészt a Nemzetközi Kodály Társaság révén. Ehhez csatlakozott néhány, a szigetorszában élő, illetve az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában tanuló, tanító zenetanár. Kecskeméten a kilencvenes évek elején jelentkeztek szervezett csoportokkal. Azóta többször is jártak itt külön, számukra szervezett rövid tanfolyamra. Ilyen nagy létszámban, mint az idei szemináriumon még soha nem voltak itt. Remélhető, hogy előbb-utóbb a Kodály Intézetben is köszönthetünk tajvaniakat, mert érzékelhetően növekszik irántunk érdeklődésük. A szemináriumon is kitűntek szorgalmas fegyelmezettségükkel, alaposságukkal. • Melocco-Kerényi Kodály emlékműve előtt a népes tajvani csoport 0 Dél-koreai hölgy énekórán The 20-year-old Kodály Institute took over the organisation of the Kecskemét summer Kodály Seminars in 1975. This is the 18th Kodály Seminar and it is on this occasion that the oldest newspaper of town in the city „Kecskeméti Lapok” is issuing this supplement. In this supplement we give a short summery of the history of Kodály Sminars. We quote from an earlier interview made with Mrs. Sarolta Kodály. Director Péter Erdei and deputy-director Mihály Ittzés answer questions on the work of the Institute. We introduce a few of the participants and try to convey the atmosphere of the 18th International Kodály Seminar. On behalf of the editors of „Kecskeméti Lapok” we take the opportunity to welcome visitors to the city. < t i I
