Petőfi Népe, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-09 / 133. szám

1995. június 9., péntek 7. oldal Megyei Körkép Kalocsán ismét szárnyalt a Kék madár Egy fesztivál, „amely néhány gyermek mosolyáért, néhány gyermek egészségéért, keve­sebb fájdalmáért, könnyebb gyógyulásáért, kevesebb könnyccseppjéért jött létre”. Ezt írta az idei Kék madár fesz­tivál műsorfüzetének második oldalára Lakatos György fa­gottművész, akinek kezdemé­nyezése nyomán immár har­madszor hallhattak, láthattak három napon át neves művé­szeket Kalocsa polgárai. A ren­dezvénysorozat alighanem a megye legrangosabb kulturális eseményévé nőtte ki magát. Nemzetközi hírű zenészek, tán­cosok és képzőművészek népe­sítik be egy teljes hétvégén a várost, hogy aztán a főszékes­egyházban éjszakába nyúló koncerttel fejezzék be a prog­ramot. A bevétel az alapítvány számlájára kerül, s a városi kórház gyermekosztályának eszközeit gyarapítja. Lélegezte­tőgépet már vettek, s az idén újabb eszközöket vásárolnak. A balettintézet növendékeinek gálaestjén klasszikus és modern balettet egyaránt láthattak a nézők. A szólókat a végzősök táncolták. Felvételünkön a Chopiniána táncköltemény. Bach János passiója hangzott el vasárnap este a főszékesegyházban. Az Erkel Ferenc Kamarazenekart és az Állami Énekkart Frank Cramer dirigálta. Szólót énekelt Kertesi Ingrid, Kovács Annamária, Mukk József, Moldvay József és Szvétek László. Magasan áll a mérce A Kék madár fesztivál tavalyi és tavalyelőtti rendezvényeivel magasra tette a mércét Lakatos György, s az őt segítő szerve­zőbizottság. Olyan magasra, amit már nagyon nehéz felül­múlni, de elérni is. Bármely más Bács-Kiskun megyei város büszke lehetne egy olyan ren­dezvénysorozatra, mint az idei kalocsai Kék madár. Ám az idén már kevésbé volt újdonság a főszékesegyházi záróhang­verseny monumentalitása - ke­vesebben is voltak. S bármeny­nyire elhódította is a nézők ro- konszenvét Bubik István, a be­Bubik István fellépése óriási sikert aratott. harangozott Cserhalmi György és Cseh Tamás távol maradása csalódást keltett. Mindezeken túl persze a tisztelet és elisme­rés hangján kell szólni az idei Kék madárról is. Szerencsére ott tartunk, hogy ha a nagy­templomban a koncerten van néhány üres hely, vagy ha két sztárvendég helyett „csak” egy másik országos hírű színész jön, a közönség egy része már fanyaloghat. A Kék madár fesz­tivál szervezői feladták maguk­nak a leckét. Reméljük, hogy - mindannyiunk örömére - jö­vőre is meg tudják oldani. A Lakatos család nélkül sohasem jött volna létre a fesztivál, hisz az alapítványt az a Lakatos György fagottművész hozta létre, aki a felvételen a fejpántot viseli. Szemben vele édes­apja, a kalocsai városi bíróság tanácsvezető bírája, akitől a zene szeretetét örökölte. Lakatos György az Állami Operaház szólófagottosaként számos neves előadót személyesen ismer, s mivel a művészvilágban szeretik, tőle elfogadják a meghívást. Előadás előtt mindent le kell ellenőrizni. A balettcipő rendben van... A fesztiválról szóló összeállítást írta és a képeket készítette: Bálái F. István Pünkösdi tolvajlások Az utóbbi napokban, különösen pünkösd környékén ismét több üresen álló lakást, házat fosztot­tak ki. Tataházán, egy Kossuth Lajos utcai házba besurranva ju­tott a mindeddig ismeretlen tet­tes, s onnan csaknem félmillió forint értékű arany ékszerrel, és készpénzzel távozott. A ho- mokmégyi Terra-boss Kft. te­lephelyéről 170 ezer forint ér­tékű gépalkatrészt loptak, míg egy bátyai butikból - az ajtó ki­feszítése után - 150 ezer forint­nyi ruhát vittek el. A Kiskőrös és Vidéke Áfész egyik vegyesboltját is kirámol­ták, több mint 200 ezer forint ér­tékű árúval rövidítve meg a cé­get. De nem tétlenkedtek az utó­tolvajok sem, csak az ellopott kocsik értéke változó nagyon. Tiszaalpáron a Dózsa György utcából egy német állampolgár autóját lopták el, ennek értéke a becslések szerint 740 ezer forint volt. Kalocsán viszont nem ke­vesebb mint 7 millió forintot érő gépkocsit loptak a csárda elől. bán BAJAI FULKEGONDOK Miért nem telefonálhatunk? Mint azt nemrégiben hírül ad­tuk, az EMITEL Rt. huszonhat új, többségében kártyás utcai telefonfülkét állít fel Baja kü­lönböző pontjain. Cikkünk nyomán egy bajai polgár je­lezte, hogy az új készülékek üzembe helyezése előtt (he­lyett) a meglévőket kellene a telefonszolgáltató cégnek rendbe hoznia, megjavíttatnia. A jelzéssel élő polgár saját példáját idézte: tíz fülkéből kí­sérelte meg a telefonálást, ám egyikből sem sikerült. Meg­kérdeztük a telefontársaság he­lyi illetékesét, mi az oka an­nak, hogy ennyi telefonfülke van üzemen kívül. A válasz szerint ez a téma azóta napirenden van a MA­TÁV és az EMITEL között, mióta az utóbbi cég átvette a bajai primerkörzetben a szolgáltatást. A készülékeknek technikai és kártyaolvasó problémái vannak. A kártya- forgalmazó cég kizárólagos joggal bír a telefonkártya-for­galmazási piacon. Abban az esetben, ha más cégtől venné­nek készülékeket, nem tudnák működtetni a kód miatt. Az alkatrészhiány nem teszi lehe­tővé a javítást, ezért matricá­kat helyeztek el a telefonfül­kékre, felhíva a lakosság fi­gyelmét a technikai problé­mákra. A javításhoz szükséges alkatrészekre több hónapot kell várni. Mindezek miatt előfordulhat, hogy a kevésbé frekventált helyekről le kell szerelniük a működő telefon- fülkéket, hogy Baján a belvá­rosban telefonálhassanak az emberek. Rab Rita Hol talál otthonra a Petőfi-gyűjtemény? Mára klasszikussá vált meste­rek és a hivatalos művészet kö­rén kívül eső naiv művészek munkái meséltek Petőfiről azon a kiállításon, mely a Pe- tőfi-kutatók II. Országos Ta­lálkozójának kísérőrendezvé­nyeként nyílt meg Szabadszál­láson május végén. A Petőfi és a művészet kapcsolatát bemu­tató tárlatot Fülöpszállási Székely Gábor rendezte, aki egyszersmind tulajdonosa is a bemutatott műtárgyaknak. A magát amatőr Petőfi-kutató- nak nevező gyűjtő néhány év alatt a maga nemében párat­lan kollekciót állított össze a költőről.- Mióta foglalkozik Pe- töfi-emlékek gyűjtésével?- A botrányba fulladt bargu- zini ásatás idején kezdtem Pető­fivel foglalkozni. Rejtély volt számomra, hogy a XX. század végén elismert tudósok miért nem tudnak egyetérteni abban, hogy egy 140 éve eltemetett em­beri maradvány férfi vagy nő volt-e. Érthetetlen volt, hogyan válhatnak évtizedekig elismert szakemberek egyik pillanatról a másikra „kóklerekké”? Először csak megpróbáltam tisztán látni, aztán egyre jobban elmerültem, végül pedig beleszerettem a csaknem két évszázad politikai, irodalmi, művészeti életét át­fogó „Petőfi-világba”.- Hány darabból áll jelenleg a gyűjtemény?- Körülbelül kétezer darab­ból, de folyamatosan gyarap­szik. Minden érdekel, ami arról mesél, mit jelentett Petőfi az adott kor emberének. így kerül­nek egymás mellé elismert fes­tők és naiv művészek Petőfi-áb- rázolásai, korabeli könyvritka­ságok, plakettek, képeslapok, jelvények, szobrok.- Az utóbbi hónapokban a Kiskunságban és a Duna-mellé- ken is több helyen rendezett kiál­lítást. Miért vándorol a gyűjte­ményével? Fülöpszállási Székely Gábor, Petőfi-kutató.- Ahol szerettem volna lete­lepedni, ott úgy éreztem, nem fogadnák ezt szívesen. Vannak viszont olyan önkormányzatok, melyek értékelik az elképzelése­imet. Márciusban Apostagon tartottam kiállítást Szabó József polgármester hívására. Most Szabadszálláson állítottam ki a gyűjteményem egy részét, de meghívásom van Dunavecsére és Kunszentmiklósra is.- Mindig vándorolni fog?- Nem, ez a gyűjtemény ve­lem együtt ki fog kötni valahol. Egy biztos: ahol végleg letelep­szem, ott egy éven belül az or­szág egyik legjelentősebb Pe- tőfi-gyűjteménye fogja várni a látogatókat. Mivel anyagilag nincs szükségem segítségre, az a község vagy város, amely befo­gad, nem gondot vesz a nyakába, hanem egy új kulturális létesít­ménnyel gazdagodik.-Ügy tudom, Kecskemét neve is felmerült.- Mindenképpen azt szeret­ném, ha a Kiskunságban marad­hatna a gyűjtemény. Ha Kecs­keméten sikerülne megfelelő he­lyet találni, úgy szívem vágya teljesülne. Rákász Judit

Next

/
Thumbnails
Contents