Petőfi Népe, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-28 / 149. szám

1995. június 28., szerda Belpolitikai Körkép 7. oldal MINISZTERI VÁLASZ A KÉPISELŐNEK Három szülőotthont bezárnak Lezsák Sándor országgyűlési képviselő (MDF) június 13-án írásbeli választ igénylő kérdést intézett Szabó György népjóléti miniszterhez a Petőfi Népe egyik, május 31-én megjelent írásával kapcsolatban. A képvi­selő a keceli, a lajosmizsei, a kiskunmajsai és a szabadszál­lási szülőotthonról érdeklődött: igaz-e a bezárásuk híre, ha igen, mikorra tervezik és mi in­dokolja ezt? Szabó György népjóléti mi­niszter válaszát június 26-án kapta meg a képviselő, s azt az alábbiakban közöljük. Tisztelt képviselő úr! A szü­lészeti szakma évtizedek óta foglalkozik a szülőotthonok kérdésével. A szülőotthonok az ’50-es évek elején, közepén kerültek kialakításra. Fő feladatuk az in­tézeti szülések elterjesztése, a rendkívül magas magyaror­szági csecsemőhalálozási ráta visszaszorítása volt. A háborút követő években a kórházi ellátás szempontjából rendkívül sok fehér folt volt az országban, hiányzott a telefon- hálózat és fejletlen volt a men­tőszervezet. Emiatt, valamint a fentebb említett szakmai okok­ból szükség volt a lakossághoz közeli szülőotthonok létesíté­sére és működtetésére. A kórházi ellátás extenzív fejlődésével, a korszerű szülé­szeti diagnosztikai eljárások, valamint a korszerű szülésveze­tés igen költséges feltételrend­szerének meghonosodásával a szülőotthonok szakmailag túl­haladottakká váltak. Az egészségügy modernizá­ciós programja keretében ismé­telten megvizsgáltuk a még je­lenleg is működő közel 20 szü­lőotthon helyzetét, fennmara­dásuk esetleges indokoltságát. Az Országos Szülészeti és Nő- gyógyászati Intézet, valamint a megyei szakfelügyelő főorvo­sok közös javaslatait is figye­lembe véve fogalmaztuk meg elképzeléseinket a szóban forgó intézményrendszer jövőjével kapcsolatban. A szabadszállási szülészeti osztály, mely a megyei kórház szervezeti egysége, földrajzi szempontból olyan helyen fek­szik, ami miatt továbbra is in­dokolt a működtetése. Mint ön­álló kórházi osztály, megfelelő ügyeleti rendszerrel és folya­matos betegellátási feltételek­kel rendelkezik, ezért megszün­tetését nem is tervezik. A lajosmizsei szülőotthon működése jelenleg szünetel és mind a szakmai állásfoglalás, mind a megyei tisztiorvos vé­leménye alapján újramegnyi- tása nem is indokolt. Ugyancsak szünetelteti mű­ködését a kiskunmajsai szülő­otthon. Végleges bezárásáról a helyi önkormányzat döntést hozott. A keceli 15 ágyas szülőott­hon jelenleg is működik, de működésével kapcsolatban a közelmúltban lezajlott felügye­leti vizsgálat szakmai kifogá­sokkal élt, működtetése sem gazdaságilag, sem szakmailag nem indokolt. A három szülőotthon (a la­josmizsei, a kiskunmajsai és a keceli) elhelyezkedése olyan, hogy működésük végleges megszűnése esetén feladataikat a közeli kórházak át tudják venni. A kórházak a szülő nők számára magasabb szakmai színvonalú és biztonságosabb szülészeti ellátást tudnak nyúj­tani. Természetesen továbbra is szükségesnek tartjuk a terhes­gondozásnak, valamint a nő- gyógyászati ellátásnak az adott területen történő megtartását, a járóbeteg-szakellátás színvona­lának emelését. A megszűnő szülőotthonok épületeit a me­gye részben ápolási felada­tokra, részben folyamatos ápo­lást nyújtó szociális ellátás cél­jaira kívánja felhasználni. A funkcióváltás az 1995. októbe­rében esedékes finanszírozási szerződéskötéssel válik aktuá­lissá. Az országban néhány helyen nem biztosítható a szülő nők in­tézeti szülése csak a szülőott­honok fenntartása révén. így egyes településeken még kény­telenek vagyunk ezt az önma­gát túlélt intézménytípust fenn­tartani - írja válaszában Szabó György népjóléti miniszter. Diákdemonstrációt szerveznek Fennáll a veszély, hogy a felső- oktatási intézmények a jövő évre tervezett 4,1 milliárd forin­tos költségvetési elvonást a kormányrendelet szerinti ma­ximum havi 8 ezer forintos ki­egészítő tandíj beszedésével próbálják pótolni. Ez azt jelen­tené, hogy a hallgatók tandíjfi­zetési kötelezettsége (a havi egységesen 2 ezer forintos alap­tandíj, a maximum havi 8 ezer forintos kiegészítő tandíjjal együtt) évente elérné a 100 ezer forintot. Erről Szabó László, a Hallgatói Önkormányzatok Or­szágos Szövetségének (Hö- kosz) elnöke beszélt sajtótájé­koztatóján. Bejelentette: a Hökosz vá­lasztmányának döntése alapján megkezdi munkáját a szeptem­berre tervezett diákdemonstrá­ciókat előkészítő országos bi­zottság. A felsőoktatási intéz­ményeken belül és kívül egy­aránt számítani lehet olyan megmozdulásokra, amelyek célja a tandíjfizetés végrehajtá­sának a szabotálása lesz - tette hozzá az elnök. Az egyes ak­ciók helyszínéről és időpontjá­ról a szövetség szeptember 9-ei rendkívüli közgyűlése dönt - fűzte hozzá. Megemlítette, hogy a választmány levélben fordul Európa minden országos hallgatói szervezetéhez, kérve: támogassák a magyarországi diákmegmozdulásokat. Újság­írói kérdésre reagálva Szabó annak a véleményének adott hangot, hogy amennyiben a di­ákok többsége megtagadná a tandíjfizetést, akkor az egyete­mek és főiskolák nem csaphat­nák ki a tandíj fizetését megta­gadó diákokat. ÉVI 25 MILLIÓ FORINT A VEZÉRIGAZGATÓ FIZETÉSE Parlamenti pengeváltások Az Országgyűlésben tegnap az azonnali kérdések, a kér­dések, valamint az interpellá­ciók sorában ezúttal is több képviselő feszegetett pénzügyi és privatizációs ügyeket. Kósa Lajos (Fidesz) azt kér­dezte Suchman Tamás privati­zációs minisztertől: mi az oka, hogy a Matáv vezérigazgatója évi 25 millió forintos bruttó fi­zetést kap, miközben hasonló méretű cégek irányítói átlag évi 4-5 milliót keresnek. Ezt a ki­emelt összeget a képviselő sze­rint nem lehet azzal indokolni, hogy a vezérigazgató kiemelke­dően profitábilis vállalatot irá­nyít, mivel a Matáv idei veszte­sége eléri a 9 milliárd forintot. Suchman Tamás rámutatott, hogy 1993-ban, vagyis az előző kormány idején a Matáv priva­tizációs biztosa olyan szerző­dést kötött a külföldi vevőkkel, amely több kérdésben, így a bé­rezés ügyében nem a tulajdon- hányad arányában - tehát a 70 százalékos magyar és 30 száza­lékos külföldi részesedés szerint -, hanem éppen annak fordított arányában enged beleszólást a magyar félnek. így az érvényes privatizációs szerződés szerint a kormánynak nem volt lehető­sége arra sem, hogy „lefelé al­kudja” az új vezérigazgató fize­tését. Ki mondott fel a Budapest Banknál, és mi volt a felmondás indoka? - tért vissza a pénz­ügyminiszter végkielégítésének ügyére Varga István (MDF). A képviselő egyúttal emlékezte­tett arra: a munka törvény- könyve szerint akkor jár végki­elégítés a dolgozónak, ha annak felmondanak, illetve ha a mun­káltató jogutód nélkül megszű­nik. Végkielégítést a honatya véleménye szerint nem lehet sem teljesítmény jutalmazására, sem pedig valamiféle kárpót­lásra juttatni. Akar László pénzügyminisz­tériumi államtitkár válaszában kifejtette, hogy a pénzügymi­niszter esetében nem tényleges végkielégítésről volt szó. A bankvilágban szokásos mene­dzserszerződések tartalmaznak ilyen passzusokat bizonyos helyzetekre. Ez esetben érvé­nyes munkaszerződés alapján történt a kifizetés. A munkavi­szonyt egyébként közös meg­egyezéssel bontották fel. Varga István ez utóbbi tény hallatán végképp törvénysértőnek minő­sítette a 16 milliós juttatást, hisz a menedzserszerződés szerinte semmiképpen nem állhat szem­ben a munka törvénykönyvével. Az pedig kizárólag felmondás­kor ad lehetőséget végkielégí­tésre. Akar László rámutatott, hogy a munkaszerződést a pol­gári törvénykönyv rendelkezé­sei alapján kötötték, ráadásul az előző kormány idején. Rózsa Edit (SZDSZ) azt tu­dakolta, hogy tervezi-e a kor­mányzat a megváltozott mun­kaképességű emberek támoga­tási rendszerének megszigorítá­sát. Szabó György népjóléti miniszter a sorozatos visszaélé­sek miatt feltétlenül szükséges­nek ítélte a szigorítást, ugyan­akkor fontosnak tartotta a támo­gatások célzottabbá tételét is. Közölte, hogy a módosításokra már a következő hónapokban sort kerítenek. Ivanics István (KDNP) az újonnan létrejött telefontársasá­gok egyes visszaéléseire utalva kérdezte: milyen jogi eszkö­zökkel védekezhetnek az ál­lampolgárok a helyi monopóli­umok ellen. Lotz Károly köz­lekedési, hírközlési és vízügyi miniszter ismertette a koncesz- sziót elnyert társaságok kötele­zettségeit. Eszerint évi 15 száza­lékkal kell növelniük kapacitá­sukat, illetve 1997-től már az igények 90 százalékát kell ki­elégíteniük. A miniszter beszá­molt arról is, hogy hamarosan megjelenik a belépési díjakat rögzítő rendelet. Egy fővonalért várhatóan 30 ezer forintot kell majd fizetni. A Homokhátság megmentése több milliárdba kerül Évente 15 milliárd forint kárt okoz a Duna-Tisza közi Homok­hátság eisivatagosodása a nemzetgazdaságnak. Évek óta süly- lyed a talajvíz szintje, melyet ha nem sikerül megállítani, akkor több százezer polgár megélhetése kerülhet veszélybe. A térség vízutánpótlási kér­désével tegnap nem csak a par­lament környezetvédelmi bi­zottsága foglalkozott, hanem az Országgyűlés Duna-Tisza közi albizottsága is. A megbeszélés­ről Giattfelder Béla, az albi­zottság elnöke, a Fidesz parla­menti képviselője tájékoztatta lapunkat. A fórum tegnapi ülésén két ismertetőt hallgattak meg a honatyák: az egyik a tavaszi és a nyári esőzések hatását ele­mezte, a másik pedig a vízután­pótlás anyagi támogatásának a jövő évi lehetőségét vázolta. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium munka­társának a beszámolója szerint bár az elmúlt hetekben sok csa-. padék hullott, ez azonban nem befolyásolta jótékonyan a térség vízháztartását. Azaz a növény­zet bőven jut nedvességhez, ám a talaj alsó rétegeibe már nem szivárgott le a csapadék. Rész­ben azért nem, mert a felső réteg elnyelte a vizet. Egyébként az idén lehullott csapadék nem több, mint a sokéves - százéves - átlag. A beszámoló szakember sze­rint, ha az időjárás ugyanilyen esős maradna, akkor sem ol­dódna meg a térség alapvető természeti problémája. Ezért van szükség állami segítségre, mert sok milliárdba kerülő épít­kezések nélkül nem lehet meg­állítani az elsivatagosodást a Homokhátságon. A rövid távú beruházások anyagi lehetőségéről a pénz­ügyminisztérium szakembere tájékoztatta a bizottságot. Jö­vőre 300-500 millió forint áll rendelkezésre arra, hogy a csa­tornákat lezárják, esetleg régi víztárolókat felújítsanak, zsili­peket építsenek. E tervek az év második felére elkészülnek, s a jövő évben már elindulnak a munkálatok. Ez egy ideiglenes megoldás, mely mellett azon­ban készül egy hosszú távú stra­tégia is. Megvalósítási tervekre eddig 17 millió forintot különí­tettek el a minisztériumok. A tanulmányok szeptemberre ké­szülnek el, s a kormány jövő májusban dönt a tervezetek egyikének a megvalósításáról. Ennek a kiadásait csak becsülni lehet. Ám hosszú évek alatt mindenbizonnyal milliárdokat kell majd a térség vízutánpótlá­sára költeni. Barta Zsolt BELVÁROSI BEMUTATÓTERMET NYIT A BA-NI-DÓ BT. Konyhabútorok és bőrgarnitúrák a minőség jegyében Szép és praktikus bőrkanapé, az új bemutatóterem kínála­tából. Minőséget és praktikumot a leg­korszerűbben ötvöző konyhabú­torok és elegáns bőr ülőgarnitú­rák várják az érdeklődőket júl. 3- tól a kecskeméti belváros köze­pén, a Szabadság tér 4. szám (Tel.: 76/496-156) alatti új Már­kaboltban. Az elegáns bemuta­tóterem - a kecskeméti, Krúdy Gy. u. 51. szám alatti Konyhabú­tor márkabolt mellett - a kony­habútorok nagy- és kiskereske­delmi forgalmazásában már ed­dig is sikeres BA-NI-DO Bt. tu­lajdona.- Milyen előzmények után si­került cégének a mai.- a me­gyehatárokon túl is elismert - eredményekig eljutnia? - kér­deztük Német Antal képviselőt.- A társaságot 1992. novem­berében alakítottuk, szemé­lyemben több évtizedes keres­kedelmi gyakorlattal, családi vál­lalkozásként. Személyes a BA- NI-DO név is, amely - rövidítve - unokáim keresztneveit tartal­mazza. Akkoriban hiánypótló­nak számított e profil, mert Bács-Kiskun még hasonló nagyságrendű konyhabútor- szaküzletekkel nem rendelke­zett. Saját anyagi erőnkből indí­tottuk - egy üzlettel, raktárral - s fejlesztettük tovább a mai, má­sodik üzletnyitásig a vállalko­zást. A vásárlók korszerű, euro és eurosított, nyugat-európai alapanyagokból igényesen kivi­telezett konyhabútorokkal való kiszolgálásában kitűnő partne­rünknek bizonyult a Tisza Búto­ripari és Kereskedelmi Rt., melynek területi és nagykeres­kedelmi képviseletét három al­földi megyében látom el. Kínála­tunkban az első pillanattól kap­ható volt a Tisza teljes - stílus­ban, alapanyagban, színben, árban a legszélesebb skálán mozgó, de mindig a minőség védjegyét hordozó - választéka. Jelenleg igen kedvezményes áron, harminc típus kétszáz eleméből választhatják ki az igényeiknek legmegfelelőbbet a vásárlók. Kiegészítő konyhai berendezéseket, tűzhelyeket, hűtőket, páraelszívókat ugyan­csak nagy kedvezményekkel kí­nálunk. Mindezek mellett ingye­nes szaktanácsadásunkra, igény esetén tervezői, szerelői közreműködésünkre továbbra is számíthatnak vevőink. Ked­vezményes díjazás ellenében a házhoz szállításról is gondos­kodunk. A vásárlókat július 3-án, dél­től váró új belvárosi bemutató- teremben - a nyugat-európai minőséget képviselő Tisza kor­szerű elemes bútorai mellett - a BA-NI-DO ajánlatában új­donságként, igényes bőr ülő- garnitúrákat is árusítunk. Az encsi gyár elegáns bőrgarnitú­rái - két budapesti szaküzleten túl - jelenleg kizárólag bemuta­tótermünkben kaphatók. A szép, kényelmes és praktikus, egyes típusaiban ágyazható bőrgarnitúrák reméljük, a konyhabútorainkhoz hasonlóan népszerűek lesznek a nagykö­zönség körében. Július 3-tól 17-ig teljes választékunkat 10- 20%-os árengedménnyel kínál­juk. A nyitás alkalmából vásár­lóinknak nyújtott jelentős ked­vezményeink az előjegyzett bú­torokra is érvényesek. I Elegáns konyhabútor, a Tisza Bútoripari Rt. terméke.

Next

/
Thumbnails
Contents