Petőfi Népe, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-03 / 129. szám
1995. június 3., szombat Pünkösd Napjára 5. oldal A Szentlélek, húsvét után ötven nappal, pünkösdkor leszállt az apostolokra - írja Lukács evangélista. Ő az, akinek hatalma van arra, hogy a népeket elvezesse az életre és megnyissa számukra az új szövetséget. A Lélek hozta egységre a különféle törzseket és ő ajánlotta föl őket az Atyának, mint az összes népek zsenge áldozatát.- Hogy él a mai egyházban pünkösd öröksége? - kérdeztem dr. Dankó László érsektől, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye első papjától.- A lélek aktívan működik a mai világban is - mondja a met- ropolita. - A próféta szerint olyan mint a szél, ott fú’, ahol akar. Nem tudni, honnét jő és hová megy. Minden elszomorító hír, rémisztő tragédia, népirtás és betegség ellenére a hétköznapok ezer példát kínálnak, hogy fölfedezzük a krisztusi szeretet megnyilvánulásait, az emberi áldozatok sokaságát és lelkesedjünk. Az egyházban pedig erősödik és mindig megújul a pünkösdi öröm. Most, az ünnepre jelent meg II. János Pál pápa „Ut unum sint” (Egy legyetek!) kezdetű, Krisztus főpapi imáját idéző enciklikája. Amely a keresztény egyházak közeledésére, a példaadó egység megszületésének segítségére buzdít. Fölhívja a figyelmet pünkösd legfontosabb üzenetére: a megértésre, a népek közötti közeledésre és békére. Azon az első keresztény pünkösdön ugyanis - az apostol szerint - a száz nyelven beszélő sokaság tolmácsok és szótárak nélkül is megértette egymást. Most, az egyházmegyei zsinatunk kezdetén nagy szükség van arra, hogy a tisztánlátás, a bölcsesség, a megértés és a szolgálat lelke gazdagítson minket. Hiszen az a feladatunk, hogy kijelöljük a hívő közösség lelki fejlődésének útját az ezredfordulóig. Megkeressük és megmutassuk a hívőknek: mit is vár ma az egyház és a világ.- A lélek munkálkodásának mindig is otthona volt az ezeréves egyházmegye. Ahol a sok- nemzetiségű délvidék népeinek hirdették az igét az egyház papjai...- A kalocsai egyházmegyét valóban missziós céllal alapította Szent István. És az érsekelődök Asztrik óta azon fáradoztak, hogy eleget tegyenek ennek a küldetésnek. Az Evangélium üzenete mindig elég volt és remélem, elég ma is, hogy a szlovák ne pusztítsa a szerbet, a magyar a cigányt, a horvát ne sértse a német anyanyelvűt. A tolerancia alapkönyve a Biblia. Jó lenne, hogy a népek között kialakult törékeny békét nem bontanák meg a jövőben sem uszító szavak, zavarkeltés, pártütés. Manapság ez nemcsak egyházi, de éppenúgy világi feladat is.- Érsek úr hol tölti az ünnepeket?- Baján, Kalocsán és Jánoshalmán bérmálok. Az egyik legrangosabb főpapi feladat a Szentlélek kiáradásának eszközeként szolgálni. A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében a római katolikus egyház hagyományai és előírásai szerint a bérmálás a felnőttkorúvá válás szentsége. Több ezer fiatal készült és készül az idén, hogy vállalhassa és vállalja a meggyőződéses keresztény élet felelősségét. Húsvét óta Bíró László segédpüspökkel és Marosi Izidor nyugalmazott váci megyéspüspökkel járjuk a Bács-Kiskun megyei településeket. Minden bérmálás kis pünkösd. Örömmel látom, hogy él a hit. Az egyház megtalálja helyét speciális szolgálataival a mindennapokban. Sajnos, azt is látnom kell, hogy milyen szomorú következményekkel jár a paphiány. Hogy széled szét a közösség, sérül a hagyomány, ha nem áll a mozgalom, a lelki fejlődés élén egy, a népéért élő, erős hivatással dolgozó lelkész, plébános. Ezért és számos más szükség miatt is remélem, hogy egyházmegyénk hívő népe egy szívvel és egy akarattal könyörög az égi ajándékok ünnepén: Jöjj, Szentlélek, Úristen! Farkas P. József A hittanosok Apostagon Az esperesi kerülethez tartozó római katolikus hittanos tanulók ma Apostagon tartják szokásos hittanos találkozójukat. A rendezvényre háromszáz fiatalt várnak, a résztvevők reggel 8-kor a plébánia udvarán gyülekeznek. A szentmise 9 órakor kezdődik a központi iskolában, utána egész délelőtt játékos vetélkedők zajlanak, amelyeken a gyerekek megismerhetik Apos- tag nevezetességeit. A vetélkedő eredményhirdetése délután 5-kor lesz. A pünkösdiek nagy ünnepe A világon élő 193 millió pünkösdinek kis része él hazánkban. Az e hitben élők célja az örömhír-evangélium hirdetése, a megtérés, felnőtt ke- resztség és Szentlélek-ke- resztség. Legnagyobb ünnepük pünkösd napja, imaházaikban ünnepi megemlékezést tartanak. A Magyarországi Pünkösdi Egyházhoz 42 nagy és 120 kisebb, úgynevezett szórványgyülekezet tartozik. A közel 70 éves múltra visszatekintő egyház az elmúlt időszakban meglehetősen behatárolt körülmények között szolgált. Ma az egyháznak bibliai főiskolája van és több intézetben folyik alkohol-, illetve kábítószeres betegek gyógyítása, elhagyott idős emberek gondozása és folyamatos a börtönmisszió. A pünkösdi felekezetűek újsága az Élővíz című folyóirat. Bács-Kiskun megyében tíz helységben élnek pünkösdi hívők, legnépesebb gyülekezetük Kiskőrösön, Kece- len, Kalocsán, Soltvadkerten, Kunszentmiklóson, Kecskeméten és Kiskunmajsán van. S. J. A türelmesség szószólója natot kért a rabszolgakereskedelemben játszott gyászos egyházi szerepért. 1985-ben Casablancában arra szólította fel az iszlám híveit, hogy a múltat lezárva kezdjenek párbeszédet a katolikusokkal. Őszentsége kézjegyével latja el a keresztényi egységről szóló pápai leiratot, amelyben elítéli a hit nevében indított háborúkat. FOTÓ: REUTERS Ma én, a római pápa, minden katolikus nevében bocsánatot kérek a nem katolikusokkal szemben a történelem folyamán elkövetett jogtalanságokért, s egyben biztosítom, hogy a katolikus egyház megbocsájtja a fiai által elszenvedett sérelmeket - mondotta II. János Pál pápa csehországi látogatásakor. Mi indította a Szentatyát ezekre a kijelentésekre? Nem más, mint az, hogy a nagy történelmi egyházak Krisztus születésének 2000. évfordulójához a mainál nagyobb egyetértésben érkezzenek el. Mit tett ennek érdekében? 1985-ben Kamerunban, majd 1992-ben Szenegálban bocsá1993-ban Spanyolországban elítélte az inkvizíciót. A tavaly novemberben kiadott encikliká- jában pedig már kifejezetten történelmi önvizsgálatot sürgetett a katolikus egyházban. Az egyházfő azt sugallja, hogy a hit nem más, mint hinni a más hitű, vallású, fajtájú, de egyaránt jóakaratú emberek összefogásában. Az egymás iránti türelmetlenség idején aligha van ennél időszerűbb tanítás. II. János Pál pápa a pünkösdi ünnepeket Belgiumban tölti. Vasárnap a belga miniszterelnökkel találkozik, majd szentmisét pontifikái a brüsszeli Koekal- berg-bazilika előtti téren. • Boldoggá avatja Damian de Veuster-t, aki a Hawaii-szigetekhez tartozó Molokain ápolta a száműzött lepráso- kat, maga is megbetegdett leprában, majd 1889-ben, 49 éves korában meghalt. Az ünnepi szentmise után a pápa találkozik a belga püspöki kar tagjaival, majd a misszionáriusokkal. Az esti órákban visszatér Rómába. ÓVODÁT ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLÁT MŰKÖDTETNEK Jubiláló keresztény értelmiségiek Baján Ot éve, 1990. június 3-án, pünkösd vasárnapján alakult meg Baján a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége helyi csoportja, nem egész egy évvel az országos szervezet létrejötte után. Ennek fő szempontjai voltak, hogy a sokak által hiányolt keresztény tanításokat és értékrendet megismertessék, a keresztény kultúrát közkinccsé tegyék. Ezen túl a helyi csoportok önálló arculattal rendelkeznek, így a bajai is, tudtuk meg Tarján Levente elnöktől. Az alapítók között a pedagógusok és az orvosok voltak túlnyomó többségben, ezért nyilvánvaló volt, hogy elsősorban az oktatás-nevelés, a kultúra területén fognak tevékenykedni. Két éven belül megalakult a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Baján is, a KÉSZ egészség- ügyis tagjaiból. A csoport úgy gondolta, jó lenne a városban egy keresztény óvoda és iskola. Az ön- kormányzathoz fordultak, hogy hadd vehessék át a Vöröskereszt téri óvodát, ahol a személyi feltételek adottak voltak. Ézzel a szülők is egyetértettek. Következő lépésként 1992- ben létrejött a keresztény általános iskola, valós társadalmi igényre alapozva, a Széli Péter vezette kulturális bizottság támogatásával. A megvalósításhoz tanácsokkal szolgált dr. Dankó László kalocsai érsek, a KÉSZ fővédnökeként is. Szerződést kötöttek az ön- kormányzattal feladatok átvállalására, az állami tanterv szerint oktatva, és az ennek megfelelő támogatásban is részesülnek. Amikor a városnak nem tellett, akkor a Máltai Szeretetszolgálat segített, így külföldről kaptak iskolabútort, tornaszereket, melyekből még más iskoláknak is jutott. A szülők segítettek az épület felújításában, a belvárosi plébánia pedig helyet biztosított délelőtt egy osztálynak és a testnevelésóráknak is. A csoport az elmúlt években szinte havonta hívott neves külföldi előadókat is, akik a kereszténység alapkérdéseiről szóltak. Többek között itt járt dr. Habsburg Ottó is 1991 novemberében, annak emlékére, hogy 70 éve a bajai Duna-parton hagyták el az országot szülei, az utolsó királyi pár. Zalavári László Népszokások a régmúltból Pünkösd, 1995 A pünkösdi népszokások, hagyományok javarésze mára eltűnt, csak az ünnep természetes jelképei élhek még: a virágos vagy zöld ág és rózsa. A zöld ágat a tavasz és a megújulás jelképeként a legtöbb helyen a házak feldíszítésére használták. A virágszerető bánáti katolikus bolgárok pünkösdkor templomaikat és lakóházaikat bazsarózsával és virágzó bodzaágakkal ékesítették. Egészen más jelentőséggel kerültek a zöld ágak Csólyospá- los házaira, ahol „Isten haragja”, azaz a villámok elhárítására tűzték ki őket. Pünkösd elmúltával az ágakat összegyűjtötték és eltették. Ha valakit a családban szívszélhűdés ért, egy-egy ilyen ággal füstölték meg. Bácska déli részein pünkösdkor kenyeret égettek, melynek hamuját a gazdag termés reményében szétszórták a gabonaföldeken. Az Alföldön pünkösdkor bárányt öltek, kalácsot sütöttek. Ez utóbbinak főleg a pásztorok megajándékozásában volt jelentősége. A legelőre naponta kijáró állatok után a gazdasz- szony adta át a kalácsot a pásztornak. A kalács mellé bor is járt. Mivel a kalácsnak való búzaliszt pünkösd táján a legtöbb helyen már fogyófélben volt, ezért a pünkösdi kalács különösen értékes és megbecsülendő ajándéknak számított. A pünkösdhöz kapcsolódó hagyománykor egyik legfontosabb eseménye a pünkösdikirály- és -királyné-választás volt. A pünkösdi királyi cím elnyeréséért ló-, akadály- vagy egyéb versenyeken indultak a falvak legényei. A győztes koronaformájú virágkoszorút kapott a lányoktól, melyet késő estig viselhetett. A pünkösdi király éjfélig ingyen ihatott a falu kocsmájában. A pünkösdi királynét a lányok választották, akik pünkösd reggelén fehér ruhába öltöztek és rózsakoszorúval a fejükön járták végig a falut. Szász András M ielőtt Picasso híres békegalambja világhírnévre tett volna szert, már a világban mindenütt, ahol csak keresztény szószékek voltak a templomokban, azok mennyezetén látható volt a fehér galamb: megtestesítve egy filológiai félreértést, miszerint a Szentlélek pünkösdkor galamb képében szállt le az apostolokra. Pedig a szöveg csak azt mondja, úgy ereszkedett le rájuk a Szentlélek, mint egy galamb. Persze, amikor kimondom, hogy Szentlélek, sokan legfeljebb azt sejtik, hogy valahonnan a templomok vagy imaházak felől fújhat a szél. A sejtés igaz, de azért érdemes néhány dolgot pontosítani. Erről az eseményről az Újszövetség történetinek gondolt könyvében, az Apostolok cselekedeteiben olvashatunk. Szentlélek, galamb, szélzúgás, tüzes nyelvek, nyelveken szólás... Pedig ezeket a történéseket rendbe lehet tenni. Lukács személyében ugyanis művelt íróval állunk szemben, aki stilisztikai eszköztárát a több évszázaddal régebbi irodalmi hagyományból vette, mely az eredeti bibliai tízparancs adásának a történetét kiszínezve, értelmezve adta tovább. Úgy írták le, hogy ekkor Isten nyelve leereszkedett a Si- nai-hegyre, hogy ezeket a parancsokat és tiltásokat közölje. (Héberül úgy hívják az effajta történetet: haggada.) Amikor Lukács le akarta írni a Jézus 12 apostolában történt pünkösdi változást, visszanyúl ehhez a motívumhoz. Azért írja: az imádkozó apostolokra tüzes nyelvek ereszkedtek. De mi köze ennek a bérmáláshoz és a konfirmáláshoz? Minden felekezet tudja, csak az képes építeni az egyházát - véleményem szerint a világot is -, aki a tízparancsot betartva, véleményének, a meggyőződésének a hirdetésére, megvédésére is alkalmas. Nem az édesanyja vagy az apja kedvéért, hanem saját meggyőződéséből. Ezeket a megkeresztelteket szokta bérmálni a püspök, vagy szokás konfirmálni a protestáns egyházakban. Mondván, az Isten művelje vele ugyanazt a pünkösdi csodát, Szentlelke által adja meg neki ezt a belső lelki erőt. Meglehet, a galamb hiába tűnik fel a szószékeken, már sokan csak Picasso békegalambjára emlékeznek. Az a béke pedig sehogyan sem teremtődik meg igazság nélkül, sőt akkor sem, ha nincsenek az isteni békének munkatársai, ha hagyjuk, hogy azt a néhány bátortalan, igaz hangot elnyelje a hazugság. Benyik György teológiaprofesszor A Lélek működik!
