Petőfi Népe, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-20 / 142. szám

12. oldal 1995. június 20., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC ÚJ FŐNŐK A STATISZTIKAI HIVATAL ELEN Adatszolgáltatás - más felfogásban Megbízott elnökként egy hó­napja Katona Tamás látja el a Központi Statisztikai Hivatal vezetői teendőit. A napokban Kecskeméten járt, hogy a térség hivatalvezetőivel találkozzon; ekkor beszéltünk vele.- A KSH tevékenységének megítélése észrevehetően rom­lott az elmúlt években; sokan lassúnak, néha talán pontatlan­nak tartják a hivatal által szol­gáltatott adatokat. Ön szerint hogyan lehetne javítani ezen a megítélésen?- Azzal kezdeném, hogy ér­dekes módon a KSH nemzetközi megítélése nem változott sokat: ezt igazolja egy nemrégiben megrendezett nemzetközi kon­ferencia, ahol továbbra is elis­merően szóltak a magyar statisz­tikáról. Itthon viszont valóban sok gonddal nézünk szembe. A 80-as évek közepétől gyülekez­tek a viharfelhők, néhány év alatt gyökeres változáson ment át a hazai gazdasági élet. Először egy politikai döntés szerint csökkenteni kellett az adatszol­gáltatók terheit. Emellett robba­násszerűen nőtt a gazdasági életben megjelenő cégek, cég­formák száma; a statisztika ezekre a változásokra nem tudott azonnal reagálni. A statisztika a relatív információk tudománya, kellenek viszonyítási pontok. A robbanásszerű változások után kell egy távolság, és azt hiszem, most érett meg az idő arra, hogy változtassunk néhány dolgon.- Milyen változtatásokra gondol elsősorban?- Sokkal gyorsabban kell tá­jékoztatni, és sokkal célzottab­ban. Sajnos csökkent az állam- igazgatási tevékenység presztí­zse. A KSH-nak nem nagyon áll rendelkezésére kényszerítő esz­köz, amivel jobb adatszolgálta­tásra ösztökélhetné a cégeket. Igaz, nem is az a célunk, hogy a statisztikai törvény által nyúj­tott, korlátozott lehetőséggel élve mondjuk szabálysértési el­járást indítsunk a vonakodó cé­gek ellen, hanem az, hogy meg­értessük, az adatszolgáltatás ér­deke lehet a gazdálkodó szerve­zeteknek is. Hiszen mindenki a piacról él, s a piaci életnek elen­gedhetetlen feltétele az informá­ció. Mi akkor adhatunk minél pontosabb információt, ha ka­punk is. Ezt szeretnénk elérni, ehhez kell kitömi a jelenlegi helyzetből, s javítani az adat­szolgáltatás minőségén.- Adottak ehhez a személyi feltételek?- Ez egy fájó pont, mert nagy az elszívó hatás; de szerencsére a nélkülözhetetlen szellemi mag most még megvan. Tavaly 20 százaléknál nagyobb arányú volt a leépítés a KSH-nál, ezért újabb leépítést már bajosan tudok el­képzelni.- Hogyan tervezik megvaló­sítani a gyorsabb adatszolgálta­tást?- Az adatok elemzése ezután sem készül el hamarabb, de sze­retnénk egyfajta differenciált tá­jékoztatást is nyújtani. Vannak olyan adatok, melyeket már az eddig megszokottnál hamarabb is biztosítani tudunk a sajtónak: árindexet, bérindexet. Remé­lem, mihamarabb érzékelhető lesz mindez. Bán János Kié lesz a vidék bankja? A magyar takarékszövetkezete­ket nem lehet gyarmatosítani; ott valamennyi tagnak, függetlenül attól, mennyit fektetett be, egy szavazata van, s ilyen feltételek közepette a nyugati pénzembe­rek nem vásárolnak bankot - ál­lítja Gergely Sándor, az Orszá­gos Takarékszövetkezeti Szö­vetség elnöke. Hasonló esetben a pénzintézeteknek legalább egy részét a nyugati országok is meg­tartották nemzeti tulajdonban, s Gergely Sándor bízik abban, hogy ugyanígy a nagy hazai bankokból is megmarad néhány magyar kézben. A 250 hazai takarékszövetke­zetnek 1,8 millió tagja van, a 2 650 magyarországi banküzlet kétharmada a takarékszövetke­zeteké, s az 1 740-ből 1 100 olyan településen működik, ahol más pénzintézet nincs.-Világjelenség - mondotta Gergely Sándor egy minapi ta­nácskozáson -, hogy a tisztán haszonra törekvő bankok nem mennek falura. A magyar keres­kedelmi frankok forgalmának 5,5 százaléka a takarékszövet­kezeteké. A fejlett nyugati or­szágokban ennek többszöröse a szövetkezeti részesedés. A la­kossági betéteknek viszont a 10, a lakossági hiteleknek pedig a 14 százalékával foglalkozik a taka­rékszövetkezeti hálózat. Az első negyedévben nyere­ségük 720 millió forint volt, ám a vidék fokozott elszegényedése miatt sem a hitel-, sem a betétál­lomány nem növekedett. A mezőgazdasági hitelezés­ben fontos szerepet tölt be a szövetkezeti bankhálózat: ta­valy a két évvel ezelőttinek a kétszeresét, négymilliárd forint hitelt nyújtott a gazdáknak, az idei esztendő első negyedévé­ben pedig ötvenszázalékos az időarányos növekedés. Kockázat és garanciavállalás Az Agrár-Vállalkozási Hitel- garancia Alapítvány eddig majdnem 1 500 esetben nyúj­tott garanciát, és az adós csu­pán 66 alkalommal nem tudta visszafizetni a hitelt. Dr. Ulrich Anikót, az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezetőjét arról kérdeztük, milyen jellegű hite­lekhez nyújtanak garanciát, s manapság, amikor a kölcsö­nökből finanszírozott vállalko­zások bukásának aránya évről évre kimutathatóan növekszik, megéri-e kockáztatni?-A vidék fejlesztését szem előtt tartva elsősorban azokat a kis- és középvállalkozókat tá­mogatjuk, akiknek alaptevé­kenysége szorosan kapcsolódik az agrárágazathoz, az élelmi­szeriparhoz, az erdészethez. Fe­lelősséget vállalunk maximum 50 millió forintig minden olyan, a bankok által folyósított közép és hosszú lejáratú hitel­hez, amelyet forgóeszköz-fi­nanszírozásra, a mezőgazda- sági termelést, értékesítést elő­segítő kereskedelmi, szolgálta­tási, és infrastrukturális tevé­kenységre kívánnak fordítani. Garanciavállalási díjunk - a kölcsönök futamidejének függ­vényében - 2-A százalék. Az alapítvány üzleti kocká­zatvállalása fele-fele arányban oszlik meg a kölcsönt folyósító pénzintézettel. Fennállásunk óta mindössze 66 esetben for­dult elő, hogy az adós nem tudta visszafizetni a kölcsönt, és mi „buktunk” 378 millió fo­rintot. Ez nem rossz arány.- Mi történne, ha az Önökkel szerződött bankok, az OTP, a Kereskedelmi és Hitel Bank, az Agrobank, a Budapest Bank, a Magyar Hitelbank, a Mező­bank, valamint a nemrégiben csatlakozott Takarékbank egy­szer csak bejelentené, hogy adósai hitelképtelenné váltak, és benyújtaná a számlát?- Nem az, amire gondol. Ki­zárólag akkora hitel erejéig vál­lalunk garanciát, ameddig a ta­karónk ér. A keretünk jelenleg 4,5 milliárd forint. m A számvitel hiányosságai A magyar és a nemzetközi számvitel között már nincs alapvető eltérés, a magyar adó­zási szabályok azonban egyes esetekben még mindig akadá­lyozzák a külföldi befektetőket a tisztánlátásban - állapította meg a Price Waterhouse nem­zetközi könyvvizsgáló és üzleti tanácsadó cég nemrég elkészült tanülmányában. A külföldi működőtőke meg­jelenése óta szükséges, hogy a pénzügyi jelentéseket a határo­kon túl is értelmezni tudják. A nemzetközi számviteli szab­ványt, az IAS-t sok országban tekintik irányadónak, és számos tőzsdén kívánalom, hogy az ér­tékpapír-kibocsátók pénzügyi kimutatásai az IAS szerint ké­szüljenek. A magyar számviteli szabá­lyok többé-kevésbé már össz­hangban vannak az IAS-szel, viszont az adózási előírások részben a számviteli törvényen keresztül fejtik ki hatásukat, nem pedig attól elkülönítve, s emiatt a magyar pénzügyi je­lentések még mindig nem ér­telmezhetők egyértelműen. A Budapesti Árutőzsde hírei Az árutőzsdén felfelé mennek az árak, a tőzsdén ugyanis keres­let van. A kukorica iránt fellendülőben az érdeklődés, júliusban 12 200 Ft tonnánkénti áron zárt. A sertésárak is kezdenek emelkedni az EU vágósertés I-ben, 1996 márciusára, áprilisára 180 Ft kilogrammonkénti áron kötöttek szerződést. Áru/Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv FT/t Kukorica Július 12.200 11.900-12.200 12.200-12.400 12.200 Október 10.700 10.600 10.700-10.820 10.700 November 10.800 10.550-10.800 10.800-10.950 10.800 Búza Július 10.300 10.000-10.300 10.300-10.500 • 10.300 Augusztus 10.700 10.300-10.700 10.700-10.900 10.700 Szeptember 11.110 10.500-11.000 11.100-11.110 11.110 Napraforgó Október 32.580 32.580-32.700 32.580-32.700 • ­EU vágósertés I. Július — 164,00 175,00­Augusztus­167,00­EU vágósertés II. Július 168,00 161,00-166,00 168,00-169,00 — Augusztus 171,00 169,00-171,00­­Kamatozó Kincstárjegy Ha megtakarított pénzét biz­tonságban, magas kamat­tal szeretné gyarapítani, de nem kívánja hosszabb időre lekötni, az Ön befektetése a Kamatozó Kincstárjegy. minden Magyar Állampapír, a Kamatozó Kincstárjegy tel­jes biztonságát is az állami garancia nyújtja. tőzsdei forgalmazásra kerül, így a tőzsdén a futamidő alatt napi árfolyamon ad­ható és vehető. Ugyanak­kor Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt vissza is vált­ható, de ekkor csak a névér­téket fizetik ki Önnek. Erre a befektetésre biztosan szá­míthat, hiszen a Kamatozó Kincstárjegyet minden hónapban kibocsátják. További aktuális informá­ciók: 266-6044 A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1995. június 19-23-ig jegyezhető. A kamatozás kezdődátuma: 1995. június 23. Megemelt évi bruttó kamata 29,5%. Kamatozó Kincstárjegy Egy éves futamidejű érték­papír, amely mostantól meg­emelt, évi 29,5%-os ka­matot nyújt, amely erre az időszakra kiemelkedően ked­vező. Természetesen, mint A Kamatozó Kincstárjegy A Kamatozó Kincstárjegy az aiábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp„ Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt. 6000 Kecskemét, Szabadság tér 5., Baja, Kalocsa, Kiskörös, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Bácsalmás, Izsák, Jánoshalma, Kecel, Kiskunmajsa, Kunszentmiklós, Mélykút, Soltvad- kert, Tiszakécske, Hajós • Budapest Bank Rt. 6200 Kiskőrös, Petőfi tér 18. • Cooptourist Rt. 6000 Kecskemét, Kéttemplom köz 9-11. (a New York Bróker Kft. ügynökeként) • MNB Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága 600& Kecskemét, Szabadság tér 1. • Kereskedelmi Bank Rt. (K&H) 6000 Kecskemét, Széchenyi tér 14., Rákóczi u. 5., Baja, Kalocsa (a K&H Brókerház ügynökeként) MäffläM, ItLÄlA

Next

/
Thumbnails
Contents