Petőfi Népe, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-02 / 128. szám

1995. június 2., péntek Megyei Körkép 7. oldal VEZETŐVÁLTÁS A NAGYKŐRÖSI KONZERVGYÁRBAN Hátrányt szenved az állam? A nagykőrösi konzervgyár ve­zérigazgatójának személye - az Állami Vagyonügynökség aka­ratával szemben - a helyi MRP-szervezet szándéka sze­rint dőlt el. Csemus Tamás lett az első számú vezető, noha az ÁVÜ a korábbi vezérigazgatót, Eredics Lászlót támogatta. Az államot - amely 47 százalék­ban, tehát kisebbségben tulaj­donos - a részvénytársaság közgyűlésén Tóth Éva, az ÁVU igazgatóhelyettese képviselte. Sérelmezte az MRP szervezet döntését, s ezt jegyzőkönyvbe is vetette. Az üggyel kapcsolat­ban a Petőfi Népének is nyilat­kozott.- A döntés jogszerű volt - szögezte le mindenekelőtt -, a kisebbségi tulajdonos legfel­jebb észrevételt tehet. Sérel­meztük, hogy a vezérigazgató személyére az MRP-szervezet egyoldalúan kezdeményezte a pályázat kiírását. Ám ha már ez megtörtént, akkor a legjobbnak ítélt pályázót, a korábbi vezér- igazgatót kellett volna kine­vezni. Eredics László jól meg­ismerte a céget. Vészhelyzetben vette át a konzervgyárat, s a másfél év alatt sikerült valamit letennie az asztalra. Úgy gondo­lom, hogy az MRP nem mérle­gelte kellően a helyzetből adódó veszélyeket. Nekik a nyereségből kell a privatizáci­óra felvett hitelt visszafizet­niük, s beláthatatlan - ponto­sabban belátható, hogy súlyos - következményekkel jár, ha ez nem sikerül. Ugyanakkor az ál­lamot a döntéssel szerintem közvetlen kár érte. A konzerv­gyár állami tulajdonban lévő ré­sze privatizáció előtt áll, s nyil­ván rontja az értékesítési esé­lyeket egy ilyen módon lezajlott vezetőváltás. Az üggyel kapcsolatban el­mondta a véleményét Eredics László is.- Örülök - kezdte -, hogy a másfél év alatt, míg vezettem a céget, javult a gazdálkodás. Itt a munkavállaló részvénytulajdo­nosok érdeke a döntő, a vezéri­gazgató személye másodlagos. Én viszont úgy éreztem, hogy a kollektíva nagyobb része elfo­gadott. Ezért megmagyarázha­tatlan és fájdalmas számomra, hogy miután az MRP-szerveze- tet csapatmunkával döntési helyzetbe juttattuk, az ügyveze­téssel nem tudtunk közös meg­állapodásra jutni, noha lényeges koncepcionális kérdésben nem volt vita közöttünk. A döntés jogszerű, de emberileg nem tu­dom megérteni.- Elképzelhető-e, hogy a dolgozók a saját munkahelyük megtartását biztosabbnak látják az MRP-szervezet által válasz­tott vezetés mellett?- Ez a kérdés konkrétan nem vetődött fel. Jelenleg - az idény­jellegű foglalkoztatás miatt - a gyár munkaerőhiánnyal küzd. A nem túl távoli jövőben vi­szont feltétlenül jelentős lét­számcsökkentést kell végrehaj­tani, különben versenyképtelen lesz a cég. Számomra jó a rosszban, hogy ezt már nem ne­kem kell végrehajtani. Bálái F. István Kunfehértói olvasónk nyert Takaros, tiszta porta Erdélyi Sándor családi háza Kunfehér- tón. A sok esős nap után az első derűsebb reggelen, éppen nagymosás közepette látogat­juk meg, hogy átadjuk szállo­dás játékunk fődíját. Az udva­ron kis, mosolygós asszony sürgölődik, teregeti a száradó ruhát, s kiált a „papa” után:-Gyere csak, téged keres­nek! - kiált hátra a kertbe. Aztán kiderül, lényegében neki köszönhető a főnyere­mény, a hétvégi vendégeskedés a békéscsabai Fiume Szállóban. Ő töltötte ki a szelvényt, s kö­tötte a „papa” lelkére, elvigye ám feladni, mert ő utazni akar!- Húsz éve lottózom, de ket­tesen felül soha nem nyertem - mondja Erdélyi Sándor -, gon­doltam, most is oda a bélyeg ára. De csak elvittem. Aznap, mikor megírtuk a sorsolást, nem értek rá, nem fogták kezükbe a lapot, így nem is olvastak a nyereményről.- A menyem jött viccelődve - mondja az asszonyka -, hogy hallom, maguk meg nászútra mennek? Benne van az újság­ban. Nem is akartuk elhinni. Merthogy ők ketten nem há­zasok, mindketten megözve­gyültek, s most együtt próbál­nak boldogulni. Erdélyi Sándor az egykori ál­lami gazdaság borkősavüzemé­Nyugdíjas előfizetőnkre mosolygott most a szerencse. bői merít nyugdíjba negyven év után. A vállalattal kirándult ko­rábban néhány helyre, de Bé­késcsabán még nem járt. Régi előfizetője lapunknak.-Járt ide korábban több új­ság is - sorolja a különböző heti- és napilapokat -, de mára mind nagyon drága lett. Csak a Petőfi Népét tartottam meg.-Az olyan kedves újság - szól közbe a társa -, hozzánk is járt, csak az én férjem annak idején, áremeléskor, lemondta. Most újra olvasom. Még fényképezkedünk egyet az udvaron, aztán elköszönünk, kellemes utazást kívánva. Mikor lesz eredménye a megszorításoknak? Magyarországon a legjobb esetben is csak 1997-98-tól in­dulhat meg a tartós gazdasági növekedés. Akkor is csak ab­ban az esetben, ha a megszo­rító gazdaságpolitika az idén és jövőre is következetesen ér­vényesül - mondta Adler Ju­dit, a Gazdaságkutató Rt. munkatársa a csütörtöki TIT szakképzési konferencián. Ellenkező esetben az ország katasztrófahelyzetbe juthat: to­vább nő az eladósodás, mivel az életszínvonalat csak külföldi hi­telek felvételével lehet szinten tartani. A Gazdaságkutató Rt. munkatársa szerint a magyar gazdaság idén jutott el abba az ál­lapotba, hogy választania kel­lett: gazdasági növekedés vagy stabilizáció. A választásában szerepet játszott, hogy az IMF-fel nem jött létre megálla­podás, és ez megnehezítette az ország külföldi hitelhez jutását. Magyarország jelenlegi 7 milli­árd dolláros devizatartalékai pe­dig csak egy évig elegendőek. Miután az idei költségvetési deficit áprilisban elérte a 150 milliárd forintot, az infláció már márciusban 29,2 százalékra nőtt, az import pedig továbbra is gyorsabban bővült, mint az ex­port. Ezen folyamatok kor­mányzati beavatkozás nélkül egy éven belül államcsődhöz ve­zettek volna - szögezte le Adler Judit. E gazdasági helyzet kény­szeréből született a kormány márciusban bejelentett stabili­zációs programja, amely 170 milliárd forintos egyensúlyjaví­tást irányzott elő. A Bokros-csomag hatására 1995-ben a gazdaságkutató számításai szerint az ipari terme­lés 2-3 százalékkal visszaesik, a mezőgazdaság stagnál, a lakos­sági fogyasztás 2-3 százalékkal csökken. A gazdaságkutató elő­rejelzései szerint a beruházás­növekedés csak 1-3 százalékos lesz, az import 2-4 százalékkal, az export pedig 11-13 százalék­kal növekszik. A reáljövedel­mek csökkennek, mintegy 5-6 százalékkal. Az év végére a Gazdaságkutató Intézet szerint 550 ezren lesznek munka nélkül, ami 2-3 százalékos csökkenést jelent a tavalyihoz képest, s 1996-ban is hasonló arányú mér­séklődés várható. A privatizációs bevételek idén a bank- és az energiaszek­tor magánosításából adódhat­nának, ezek az ágazatok azon­ban - úgy tűnik - nem elég vonzóak a külföldi tőke szá­mára. így az idén 50-60 milli­árd forint privatizációs bevé­telre lehet számítani. A gazda­ságkutató munkatársa Magyar- ország idei hitelfelvételeiről elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank az 1995-re ter­vezett 1,5 milliárd dollár hitel felét már felvette, a vállalatok közvetlen hitelfelvételei pedig év végéig elérhetik a 2 milliárd dollárt. Ez utóbbi - mint fo­galmazott - időzített bomba­ként ketyeg abban az esetben, ha a cégek fizetésképtelenné válnak. Kényszerű térrendezésbe kezdtek Kecelen. Ugyanis sokaknak szokása, hogy úgy torony­iránt átcsapnak a füvesített parkon. A központi Szabadság téren is ily módon adott volt már a kitaposott út, amit a helyi szolgáltatóudvar dolgozói most rendesen kiépítenek. A zöldövezet szélét kővel szegélyezik, s a sétautat zúzalékkal borítják. Ugyancsak a közterület szépítését szolgálja Téglás András helyi virágkertész azzal, hogy a napokban kétezer muskátlit ajánlott fel a városnak. fotó: pulai Sára BÁCSKAIAK VÁLASZOLNAK Luxus-e ma a család? Megharapott kisfiú Kecskeméten a szabadidőköz­pont horgászterületén múlt pén­teken egy kutya megharapott egy kisfiút. Az eb oltási iga­zolásával tegnap délutánig a ku­tya gazdája nem jelentkezett. Amennyiben a kutyasétáltatók továbbra sem tartják be a szabá­lyokat, a Bácsvíz Rt. fontolóra veszi, hogy nem engednek be ku­tyákat a szabadidőközpontba. A bejáratnál jelenleg is csak száj­kosárral ellátott ebeket enged­nek be, de sok gazda a bejárattól 200 méterre a pórázzal együtt a szájkosarat is leveszi a kutyáról. A Bácsvíz Rt. azt is tervezi, hogy a jövő héttől csak azokat a ku­tyákat engedik be a területre, me­lyeknek az oltási igazolását a gazda a bejáratnál bemutatja. Hogyan tudják elviselni a csalá­dok az egyre nehezedő anyagi körülményeket? - erről kérdez­tünk bácskai polgárokat. A kér­désnek külön aktualitást ad a csa­ládi pótlékra való jogosultság változása. Jolika néni, nyugdíjas: ­Alig hiszem el, hogy jövő hó­napban lesz negyedik éve, hogy meghalt az uram. Egyedül va­gyok, egyetlen örömöm, hogy az öcsém is ebben a városban él. Ő is özvegy. Higgye el, hiába van itt ez a nagy ház, ha nincs kivel megosztanom. A nyugdíjam se sok, így eladom a házam és ve­szek egy lakást. Talán jobb lesz. Tériké, fiatal házas, egy gyermekük van: - A családi- pótlék-folyósításból kiesünk, hiszen szerencsére mindket­tőnknek van munkája. Szeret­nénk még legalább egy gyerme­ket, és ami a legfontosabb: har­monikus családban szeretnénk továbbra is élni, még ha kevés is a pénzünk. Bízunk abban, hogy változik a világ. Anna nagycsaládos, a férje katonatiszt: - A párom április óta fenn dolgozik Budapesten. Nehéz egyedül, de legalább van munkája. Hétvégén rohan haza, közel kétszáz kilométert vezet, hogy együtt legyen velünk. Na­gyon boldogok vagyunk, igaz nincs háromszázas Mercink, ka­csalábon forgó palotánk, csak egy szolgálati lakásunk. Többet nem is várhatunk. Igaz, álmo­dozni, azt lehet. R. R. Megyei tervezet a kórházakról Műtét közben készült képünk a megyei kórházban. Bács-Kiskun megye öt kórhá­zának igazgatója, a megyei ön- kormányzat képviselője, a ba­jai, a halasi, a félegyházi és a kalocsai polgármester, vala­mint a kecskeméti alpolgármes­ter egyezségre jutott a kórházak átalakítása ügyében. Kedden, a megyei tisztiorvosi szolgálat kezdeményezésére összehívott fórumon közös tervezetet dol­goztak ki, amelyet az ÁNTSZ már el is küldött a népjóléti tárcának. A tervezetben a szü­lőotthonok bezárása mellett a fertőző- és a pszichiátriai osz­tályok átszervezése is szere­pel. A városi tiszti főorvo­sok, a megyei önkormányzat és a polgármesterek egyetértésével megfogalmazott tervezet persze csak akkor válik valósággá, ha az érintett önkormányzatok képviselő-testülete és a népjó­léti tárca is egyetért vele. A tervezetben megfogalma­zottak szerint a megye kórháza­iban a fertőzőosztályok ágy­száma másfélszerese az orszá­gos átlagnak, ezért csökkenté­sük indokolt. A bajai és a ha­lasi fertőzőosztályok ágyszáma azonban a biztonságos betegel­látás érdekében nem csökkent­hető. A félegyházi és a kalocsai fertőzőosztály viszont meg­szűnne, az ágyakat krónikus ágyakká alakítanák át. A pszichiátriai osztályok vo­natkozásában is egyezségre ju­tottak a résztvevők. Nem csök­kenthető az ágyszám Baján és Kiskunhalason - ott még bőví­tették is az osztályt 12 ággyal -, ellenben csökkenthető Kalo­csán és a kecskeméti megyei kórházban. Kalocsán a felsza­baduló ágyakat krónikus ágyakká alakítják, így az ottani krónikus részleg 44 ágyas lesz a mostani 28 ágyas helyett. Kecs­keméten, a kórházi szerkezet­módosítással összhangban, a pszichiátria harmadik emeletére költözik a krónikus belgyógyá­szat, amely a terv szerint plusz húsz ággyal számolhat. így a megyeszékhelyen kevesebb pszichiátriai ágy lenne, de a résztvevők egyetértettek abban: ez csak akkor történhet, ha az egyéb nappali ellátási formák, a foglalkoztatók, a rehabilitáció bevezetésre kerül. Ebben az esetben a pszichiátriai ágyak mostani 265-ös száma 198-ra csökkenhet. Összességében a megyei ter­vezet összhangban van a népjó­léti tárca és az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár terveze­tével: az aktív ágyakból króni­kus ágyak válnak. Erre égető szükség van Félegyházán, Ka­locsán és Kecskeméten. A részt vevő polgármesterek egyet­értettek abban is: az önkor­mányzatok nem hátrálhatnak meg a rájuk háruló feladatoktól, s együttműködésükről biztosí­tották a tisztiorvosi szolgálatot és a kórházigazgatókat. A megbeszélésen nem vett részt a Kecskeméti Honvédkór­ház, aminek az az oka, hogy e kórház vonatkozásában a tiszti- orvosi szolgálatnak - a tervezet kezdeményezőjének - sem­miféle jogosítványa, javaslat- tevő, felügyeleti joga nincs. Ábrahám Eszter

Next

/
Thumbnails
Contents