Petőfi Népe, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-02 / 128. szám

1995. június 2., péntek Megyei Körkép 5. oldal ÚJ TERÜLETI SZAKKÉPZÉSI KÖZPONTOK Szakmaváltás hat-nyolc évente A MEGYEI FŐÜGYÉSZSÉG HATÁROZATA Nyomozni kell a kécskei szőlőügyben Elrendelte a nyomozás folyta­tását a megyei főügyészség a ti- szakécskei szőlőügyben. Ta­valy ősszel a kécskei Terjéki Sándor feljelentést tett lopás bűntette miatt a Kecskeméti Rendőrkapitányságon, mert a Solohov Szövetkezettől bérbe kapott hét hektár szőlőjét isme­retlen személyek leszüretelték. A nyomozás megállapította: az érintett földterület kárpótlásra kijelölt rész volt, de az addigi árverésen nem kelt el. A helyi földrendező bizottság egyik tagja ebből a visszamaradt részből ideiglenes használatba adott hat hektárt Nagy József- nének, 3 hektárt pedig Pákozdi Györgynek, amiről azonban a téeszt elmulasztotta értesíteni. Kiderült, hogy a földterület bérbe, illetve használatba adá­sakor sem a szövetkezet, sem pedig a földrendező bizottság nem tartotta be a jogszabályo­kat. Nagy Józsefné és Pákozdi György a szerződések alapján a rendelkezésre álló adatok sze­rint földet ténylegesen birtokba nem vett, nem művelt. A szőlő érésekor az árverésből kimaradt részen a szüretelést napszámo­sokkal elvégeztették és a Ter­jéki Sándor által művelt táblá­ról is - habár az kitűnt a többi közül - a termést leszedették. Ennek ellenére a Kecskeméti Rendőrkapitányság az ügyben bűncselekmény hiányában a nyomozást megszüntette azzal az indokkal, hogy a leszüretelt szőlő Pákozdi György és Nagy Józsefné számára nem volt ide­gen dolog, lopás nem történt. Terjéki Sándor a Kecskeméti Városi Ügyészséghez fordult, amely elutasította panaszát, a Bács-Kiskun Megyei Fő­ügyészség viszont alaposnak ta­lálta, s hatályon kívül helyezte a városi ügyészség határozatát és a nyomozás folytatását ren­delte el. Az érintett szőlőterületnek egyik érdekelt fél sem a tulaj­donosa - állapítja meg dr. Dá­vid Benedek megyei főügyész­helyettes. Kétségtelen tény az is, hogy a szőlőterület jóhi­szemű tényleges birtokosa Ter­jéki Sándor volt. Mivel rend­szeresen művelte és gondozta a szőlőjét, ennek folytán az kirítt a környező műveletlen terüle­tek közül, így mind Nagy Jó­zsefné, mind pedig Pákozdi György számára egyértelműen felismerhető volt, hogy másé a terület. Ilyen körülmények kö­zött Terjéki Sándor munkájá­nak eredményeképpen meg­termelt szőlőt nem tekinthették a sajátjuknak - írja határozatá­ban a főügyészhelyettes. Az új kecskeméti képzési központ alig egy éve kezdte meg működését. A kormány elfogadta a szakkép­zés távlati fejlesztési koncepció­jára kidolgozott tervezetet. Dr. Benedek András munkaügyi he­lyettes államtitkárt a megvalósí­tás főbb elemeiről kérdeztük.- Amikor a kormány döntött a koncepcióról, azt is elfogadta, hogy a szakképzés nemcsak a válság kezelésének, hanem megelőzésének is eszköze. Ma a munkanélküliek többsége szak­képzetlen, de a többiek képzett­sége sem felel meg a jelenlegi kívánalmaknak. A tanulmánya­ikat befejezők harmadának nincs szakmája. A cél az, hogy ezt az arányt 10 százalékra mér­sékeljük az ezredfordulóig. A másik elv: a jelenleg munkavi­szonyban állók intenzív képzé­séhez is meg kell teremteni a fel­tételeket. Ugyanis a munkahely- lyel rendelkezők képzettsége fo­lyamatosan romlik, az egyszer megszerzett tudás nem érték­álló. Ezért a felfrissítő képzést számukra is lehetővé kell tenni. Nálunk a szakmaváltás való­színűsége 1-1,5, míg a fejlett nyugat-európai országokban 3- 4. Aktív életpályájukon, 30-40 év során nálunk az emberek leg­feljebb egyszer-kétszer módosí­tanak pályát, míg Nyugaton, a szigorúbb és keményebb köve­telményrendszerben . három- szor-négyszer. Ezután valószí­nűleg itt is szükséges lesz 6-8 évenként szakmát váltani. Akik erre nem képesek, lemaradnak a versenyben. Mindehhez azon­ban forrásokat kell teremteni. És még valami: a leghatékonyabb képzést az iskolarendszerben le­het megvalósítani. Az iskolai képzésnek viszont csak akkor van értelme, ha szigorúan együttműködik az iskolarend­szer a gazdasággal, s követi an­nak változó igényeit. A jövő szakemberét úgy kell kiképezni, hogy speciális szak­máján kívül megfelelő kommu­nikációs készségre is szert te­gyen. Ez feltételezi a jó kontak­tusteremtő képességek és kész­ségek elsajátítását, idegen nyelv(ek) ismeretét valamint a számítógép kezelését. Ma még alig 10 százalék azok aránya, akik e követelményeknek meg­felelnek. A terv az, hogy 30-40 százalékra nőjön ez az arány. A tudás speciális elemeinek ezek­kel az új ismeretekkel kiegé­szülve kell értékállóaknak len­niük. Ezentúl arra is törekedni kell, hogy az iskolákból kikerülő fiataloknak fejlett probléma- megoldó képessége legyen, és tanuljanak meg csoportban dol­gozni. Az eddig létrehozott hét me­gyei, regionális képzőközpontot már ezeknek a szempontoknak megfelelően alakították ki. Bor­sodban, Szabolcsban, Hajdú­ban, Békésben, Bács-Kiskun- ban, Fejér és Baranya megyében működnek ilyen kívánalmak szerint a központok, amelyek az év végéig megnyílnak Budapes­ten és Vas megyében is. Nagykőrösön lopják a vasúti jelzőtáblákat Nagykőrös közterületein, a vá­ros üzemeiben veszélybe került minden színesfémből, alimíni- umból készült használati tárgy vagy alkatrész. Az Euroholz Faipari Kft. műhelyeiről és a cég Sirokkó szárítójáról immár a hetedik alumíniumajtót lopták le és szállították el a kerítésen át, a biztonsági őrök háta mö­gött. A több tízezer forintot érő nyílászárók egy részét feldara­bolva találta meg a rendőrség. A minap egy hetven méter hosszú, több mint félmillió fo­rintot érő rézkábelnek is lába kelt az üzemből, így az Euro­holz fémlopásokból eredő kára együttvéve jóval meghaladja már az egymillió forintot. Kolompár János, Peczek Ár­pád, Rafael László és még to­vábbi 6-8 társuk a vizsgálat ed­digi adatai szerint a MÁV-tól is loptak jelzőtáblákat, alumíni­umcsöveket és kiszaggatták a síncsatlakoztató kábeleket. El­lenük a vasúti közlekedés ve­szélyeztetése miatt is eljárást indítottak. M. I. CSENGŐDÖN ÚJRATÁRGYALJÁK A LAKÁSRENDELETET A romló minőségű ivóvízről is szó volt A csengődi képviselő-testület keddi ülésén első olvasatban tárgyalták az önkormányzat tu­lajdonában lévő lakások bérle­téről és eladásáról szóló rende­letet. A képviselők elvi állás- foglalást fogadtak el, mely sze­rint négyzetméterenként negy­venöt forintban kívánják meg­állapítani a bérleti díjat. A ha­tározathozatalt a következő, június 23-i ülésre halasztották. Baltás István polgármester el­mondta, hogy a lakások eladá­sáról még az előző képvi­selő-testület hozott döntést, amelyet most sem kívánnak megváltoztatni. Az akkori ál­lásfoglalás szerint a 13 önkor­mányzati lakást a bérlők a be­csült forgalmi érték hetven százalékáért, azonnali kész- pénzfizetéssel vásárolhatják meg. Ilyen esetekben azonban a csengődi önkormányzatnak egyedi elbírálási joga van. Az ülésen szó volt a helyi vízmű ügyéről is. Egyre több panasz érkezik a polgároktól az ivóvíz minőségére. A csen­gődi vízműrendszer húszéves és az elöregedett csövek miatt jelentősen megnövekedett az ivóvíz vastartalma. Nagy szük­ség lenne a rekonstrukcióra. A testület felhatalmazta a pol­gármestert, hogy a község ér­dekeit fokozottabban képvi­selje a térség vízellátásáért fe­lelős Kőrösvíz Kft.-vei szem­ben. A képviselők beszámolót hallgattak meg a hegyközség alakulásáról. Kérték a jegyző és a falugazdász együttműkö­dését a szervezet megalakulá­sánál. Május tizenkilencedikén lesz az a gyűlés, ahol az április végéig bejelentkezettek meg­alakítják a hegyközséget elő­készítő bizottságot. Végül megtárgyalták a helyi szabadidő- és sportklub műkö­déséről szóló beszámolót, ame­lyet a képviselők nem fogadtak el. Mint a polgármester el­mondta, a klub nem igazán működik jól. Ezért kérték a be­számolót is, amelyet hiányos­nak találtak, a klub képviselőit pedig a témában felkészület­lennek. W. Király Ernő Kitakarított a betörő után Először gondosan kitakarított, eltöltött egy nyugalmas hétvé­gét, majd hazafelé ejtette útba a rendőrséget az a tassi hétvégi- ház-tulajdonos, akihez május közepén tört be ismeretlen tettes. A takarítás után azonban nem sok értelme lett volna már a hely­színi szemlének. Pláne, hogy a hobbi tulajdonosa kijelentette: most nem is ér rá, a rendőrök jöj­jenek majd egy hét múlva, ami­kor újra víkendezni jön Tassra. A TÁRGYALÓT] — *10} V Élettársi verekedés a második emeleten Nem ez az első bírósági ügy, amelynek szereplői - enyhén szólva - ital hatása alatt csele­kedtek. Bizonyára nem is az utolsó. Még az sem emeli a kü­lönleges történetek közé, hogy éppen élettársi kapcsolatban volt a tettes és a sértett. Ilyen esettel is találkoztunk már, sőt az utóbbi időben több hasonlót megírtunk. Mindezek után le­szűrhetjük azt a tanulságot, hogy sajnos mindennapi eset, ami még 1993. június 27-én tör­tént Kiskunfélegyházán, a Dar­vas tér egyik lakásában. A bűn­ügyet a megyei bíróság dr. Bo- dóczky László vezette tanácsa tárgyalta és a következőket ál­lapította meg. Dobos Mihály életveszélyt okozó testi sértés vádjával ke­rült az említett büntetőtanács elé. A most 39 éves férfi ál­landó lakhelye Piliscsaba, Ist­ván utca 79. szám, s valószínű­leg úgy került Kiskunfélegyhá­zára, hogy munkanélkülivé vált és egy magánvállalkozónál gépkocsivezetőként dolgozott. Négy alkalommal volt bün­tetve, részben erőszakos bűn- cselekmények miatt, de mente­sült a hátrányos jogkövetkez­mények alól. Még 1992-ben megismerkedett a közelében lakó Vargáné Hideg Erzsébet­tel, s közöttük hamarosan élet­társi kapcsolat alakult ki, vagy­is együtt laktak, de a férfi meg­tartotta saját lakását is. Mind­ketten rendszeresen fogyasztot­tak szeszes italt, ami egy gép­kocsivezetőtől szokatlan. Ami­kor berúgtak, egymással szem­ben durva, arrogáns magatartást tanúsítottak, a férfi ilyen állapotában többször is meg­verte az asszonyt. 1993. június 27-én a kiskun­félegyházi Hambár presszóban kezdték az italozást, de Dobo­son hamarosan erőt vett az ál­mosság, ezért hazament és le­feküdt. Az asszony még ma­radt, és ismerősei társaságában folytatta az ivászatot. Körülbe­lül déli egy óra lehetett, amikor Dobos felébredt, s elhatározta, meglátogatja élettársát. így is történt: felment a Darvas tér 2. számú ház második emeletére és becsöngetett Vargánéhoz. Az asszony erősen ittas álla­potban volt, de az ajtót azért ki tudta nyitni. A látvány bizo­nyára megrendítette a férfit, aki azt javasolta élettársának, fe­küdjön le és aludja ki magát. Az asszony azonban valószínű­leg másra gondolt, mert az is­tennek sem fogadott szót, sőt, amikor Dobos el akart menni, eléállt, hogy így akadályozza meg a távozást. Ez a „csak a testemen át” szituáció nemhogy vágyakat ébresztett volna a fér­fiban, inkább még ellenállóbbá vált, sőt vitatkozni kezdett az asszonnyal, majd lökdösték egymást. A szó és a lökdösés nem ha­tott. Dobos Mihály ekkor nagy erővel, és több alkalommal ar­con ütötte Vargáné Hideg Er­zsébetet, aki arcának jobb olda­lával az ajtófélfának csapódott, majd eszméletét vesztve a pad­lóra zuhant. A férfi pedig - ott­hagyva élettársát - lement a Hambár presszóba, s elmondta, mi történt. A presszóból értesí­tették a mentőket, akik a sérül­tet kórházba vitték. Ott megál­lapították, hogy az asszony fe­jének jobb oldalán, a kemény­hártya alatt vérgyülemmel szö­vődött zúzódás és repesztett seb keletkezett a bántalmazás kö­vetkeztében, s ez közvetlen életveszélyes állapotot jelen­tett. A gyors orvosi beavatko­zás azonban megmentette Var- gánét, aki végül is negyven nap alatt gyógyult meg. Dobos Mihály semmit nem tagadott. Bűnösségére is kiter­jedő, ténybeli beismerő vallo­mást tett, s ezt a tanúk, a hely­színi szemle adatai, a szakértői vélemények, fényképfelvételek is alátámasztották. Mindazonál­tal a bíróság életveszélyt okozó testi sértés miatt egy év hat hó­napi börtönre ítélte, de annak végrehajtását háromévi próba­időre felfüggesztette. Kötelez­ték a felmerült 20 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet ellen az arra jogosul­tak egyike sem jelentett be fel­lebbezést, így az a kihirdetés napján jogerőre emelkedett. Gál Sándor Hol a helye Magyarországon a településszövetségeknek? Hogyan alakul ki egy kistérség? Melyek lehetnek azok az érde­kek, amelyek egy-egy* régiót összekapcsolhatnak? Miért is fontosak a településszövetsé­gek? Egyebek mellett ezekről a kérdésekről tanácskoznak ma azok a magyar és külföldi szak­emberek, akik részt vesznek a kecskeméti Tudomány és Tech­nika Házában tegnap kezdődött kétnapos konferencián. A fó­rum rendezésében jelentős sze­repet vállalt a megyei önkor­mányzat, s az MTA kecskeméti intézete is, melynek vezetőjét, dr. Csatári Bálintot kérdeztük a rangos esemény programjáról. Elmondta, hogy azért Kecske­méten sikerült megrendezni, mert a kutatócsoport már jó egy évtizede foglalkozik a kistérségi kérdésekkel. Részt vett a felső-kiskunsági, az észak­bácskai s a bugac-majsai kistér­ségi együttműködési program kidolgozásában. Tavasszal szü­letett az ötlet a fórum megren­dezésére. A PHARE Területfej­lesztési Program nyugati szak­emberei szerették volna kiérté­kelni az utóbbi másfél év hazai eredményeit, s mivel Bács-Kis- kunban több kistérségi program fut, ezért ideális helynek tűnt a kecskeméti rendezés színhelye. A mérlegkészítés mellett persze fel kell készülni az új területfej­lesztési törvény bevezetése utáni időszakra. Meg kell hatá­rozni a kistérségi szövetségek helyét, szerepét idehaza. Dr. Csatári Bálint megemlítette, hogy ma a szomszédos orszá­gokból érkezett szakemberekkel egyebek mellett a határokon át­nyúló régiók szorosabb együtt­működésének a lehetőségét vi­tatják meg. De szót kap az a belga vendég is, aki arról tart előadást, honnan és hogyan lehet pénzt szerezni a kistelepülések közös terveinek megvalósítá­sára. Arra a kérdésre, hogy a kormányzat mennyire veszi ko­molyan a kistérségi társulásokat, dr. Csatári Bálint megjegyezte: reméli, hogy a minisztérium a te­rületi szövetségeket a jövőben a súlyuknak megfelelően kezeli. Figyelembe veszi azt, hogy a te­lepülési kapcsolatok nem admi­nisztratív úton, hanem spontán módon alakulnak ki hosszú évek alatt. A fejlesztési pénzeket pe­dig a helyi érdekek figyelembe­vételével, nem pedig követhetet­len elképzelések alapján osztják majd szét. Barta Zsolt Irtani kell a vadkendert Még élnek a tavaly ilyenkor meghozott rendeletek a par­lagfű irtásáról. Ez a gyomnö­vény - népiesen vadkender - már most súlyos allergiás tüne­teket okoz. Virágpora széna­náthát, kötőhártya-gyulladást, súlyosabb esetekben asztmás fulladást vált ki egyre több em­bernél. A pollenszóródás dél körül, 11-12 órakor a leginten­zívebb. Irtani júliustól októbe­rig kötelező. A legcélszerűbb a kapálás, amit már most, virág­zás előtt el lehet végezni. Per­metezés esetén az ajánlott szer a Glialka, amelynek 2-3 száza­lékos oldata elpusztítja ezt a gyomot is. Szabálysértés, il­letve a parlagfű irtásának elmu­lasztása 10 ezer forintos bírsá­golást von maga után. K. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents