Petőfi Népe, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-14 / 137. szám
1995. június 14., szerda Megyei Körkép 5. oldal A MINISZTÉRIUM AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS HELYZETÉRŐL Sorban állás kocasüldőért? An lt hónapban csökkent a hús- ipai izámára felajánlott tehenek és i zők száma, ami a tenyésztési edv megélénkülését sejteti. Az llattartók az üszőborjak zöméi felnevelésre és továbbtar- tási szánják, amihez - a földmű désügyi hivatalokhoz befutott dzések szerint - támogatást szá iékoznak igénybe venni. A vál íztott borjúnak, a növendék- és s lejttehénnek elsősorban ott var ó ára, ahol a kínálat átmenetile meghaladja a keresletet. De a I :dvező adottságú vemhes üsz és a fiatal tehén is jó áron érték üthető. A Földművelésügyi Minisztériumtól kapott információink szerint vágósertéssel telítve van a hazai piac. A hízott sertések száma az országban szinte mindenütt meghaladja a vágóüzemek igényeit. A túlkínálatra válaszképpen a felvásárló szervezetek és a húsipari vállalatok csak szerződéses árut vesznek át, abból is elsősorban a jó minőségű, nagyüzemi sertéseket. Az átvétel bizonytalansága és a fel- vásárlási árak folyamatos csökkenése elbátortalanítja a sertéstartókat, sokan nem mernek hosszabb távra tervezni. Más a hely zet a törzstenyészetekkel, ott ugyanis az előző hónaphoz hasonlóan továbbra sem tudják kielégíteni a mennyiségi igényeket. A kocasüldőért például sorban állnak a vevők. A juh tenyészállatok iránt is megnőtt a kereslet. A hazai törzstenyészetek az igények töredékét sem képesek kielégíteni, a juhtartók pedig általában nem tudnak megfelelni a támogatási rendeletben előírt - a tavalyinál egyébként kedvezőbb - tenyésztési feltételeknek. A szakemberek a kedvezőbb árfekvésű importban látják a megoldást. A ÁROSULTAK TARTÓZTATTÁK FEL AZ ELAKADT BANDÁT Makóról jöttek Audival - lopni Fogós a homok. A tanyalátogató tolvajok nem ismerték a homokvilág közlekedési nehézségeit. Ez lett a vesztük. Meg a szomszédok hathatós összefogása. Néhány nappal ezelőtt egy ismeretlen öttagú társaság tűnt fel a bócsai kettes számú tanyakörzetben. A három nő és két férfi egy Audival járták a kerületet. Több tanyába is bekopogtattak azzal az ürüggyel, hogy borjút szeretnének vásárolni. Miután kiderült, hogy a gazdának nincs eladó állata, vizet kértek mosakodáshoz, ivás- hoz. A tulajdonos figyelmét elterelve azután valamelyikük a házba ment, és pillanatok alatt összeszedte a készpénzt. Ha valahol ez sem volt elég a figyelem eltereléséhez, az egyik hölgy az udvaron leguggolt, hogy elvégezze szükségét, és rászólt a gazdára, hogy forduljon el. Közben társa a tanyába ment, és kirámolta a családi kasszát. Ilyen módszerrel összesen mintegy hatvanezer forinttól szabadították meg a környék lakóit. Ám az egyik akció során a gazda észrevette, hogy valamelyik férfi a tanyában kutat. Segítséget kért szomszédjától. A tolvajok menekülésre fogták a dolgot, de kocsijuk egy homokbuckában elakadt. Néhány perc múlva több mint tíz dühös ember állta körül autójukat és a pénzüket követelték vissza. A három nő és a két férfi az Audi- ban rekedt, magukra zárták az ajtókat. A megkárosított gazdák erre megfenyegették őket, hogy felborítják a járművet. A tolvajok így kénytelenek voltak kiszállni, és a tanyatulajdonosok szoros őrizetében megvárni a rendőröket. Az elszámoltatás során kiderült, hogy az öttagú banda Makóról érkezett. A lopásokat csak hatórás kérdezős- ködés után voltak hajlandók elismerni. W. Király Ernő A BÉREKRŐL MÉG VITÁZNAK A DÉLHÚSNÁL Növekvő termelés, csökkenő létszám- A húskészítmények árának további növekedése ellen tenni kellett valamit. Osztrák többségi tulajdonosaink a Möbiusz és a Bácshús magyar menedzsmentjével együtt úgy döntöttek, itt az ideje, hogy radiká-. lisan átszervezzük, ésszerűsítsük a két húsipari vállalat tevékenységét. A cél a versenyképesség javítása, a termelés raci- onálizálása, az irányítási létszám, a költségek csökkentése és gyártmányaink fejlesztése - nyilatkozta Brun József, a Délhús Rt. vezérigazgatója. A városban már hetek óta arról beszélnek, hogy az egyesült nagyvállalat két-kétszáz dolgozójától megválik. Minderről, valamint a bérfejlesztésekről kérdeztük a cég vezetését. A létszámleépítéssel kapcsolatban elterjedt egyes hírekkel szemben a Délhús vezérigazgatója arról tájékoztatta lapunkat, hogy az irányítás összevonása miatt az alkalmazotti létszám lesz közel száz fővel kisebb. A fizikai létszám a társaságnál ötven fővel csökken, mert bizonyos területekre új embereket vesznek fel, míg máshol csökkentik a létszámot. A húsiparon belül is a bérekről folyik a legszenvedélyesebb vita a szakszervezet és a munkaadók között, de a legtöbb esetben sikerült az érdekellentétet kompromisszummal megoldani. A Délhús Rt. idei bérKöltségcsökkentés és részesedés-növelés az átszervezés célja. A fizikai dolgozók létszáma ötvennel csökken. emelése elmaradt ugyan a 25 százalékos induló követelménytől, viszont abban sikerült megállapodni, hogy az eredménytől függően az év végén lesz 13. havi fizetés. Kapuvári József, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint az iparágon belül az átlagbérek még korántsem érik el az érdekvédelmi szervezet által meghatározott értéket, éppen ezért a szakszervezetek és munkaadók párbeszédének továbbra is béralku adja meg a gerincét. Terveik szerint idén 3 600 tonnával növelik a húskészítmények termelését, 18 százalékos piaci részesedést tűztek ki célul, mondta Brun József. Rab Rita Gemenc a Duna felől. TOLNA MEGYE LOBBIZIK, SZEKSZÁRDON LEGYEN A KÖZPONT Gemenc nem osztogatható Buzetky Győző: semmi nem indokolja az osztozkodást. Megbotránkoztak a bajai lokálpatrióták vasárnap reggel, amikor azt olvashatták a Vasárnapi Dunántúli Napló hasábjain, hogy a Tolna megyei vezetés Szekszárd polgármes- ! terével az élen lobbizásba kezdett a Földművelésügyi Minisztériumnál Gemenc birtoklásáért. Bár a cikk megjegyzi, hogy eddig Tolna megye nem sokat törődött az értékes erdő és vadrezervátum hasznosításával, mivel bizonyos fokig zárt terület lévén, több volt vele a gond, mint a haszon. Most azonban mindenki a turistákért harcol, így Tolna is kezd ragaszkodni Gemenchez. Megkérdeztük Rádi Józsefet, a Gemenci Erdő és Vadgazdaság Rt. főmérnökét, mi a véleménye a tolnaiak akciójáról? (A vezérigazgató külföldön tartózkodott.)- Már korábban is, a gazdaság megalakulásakor szerették volna a tolnaiak Szekszárdon tudni a székházat. Ennek azonban sem földrajzi, sem szakmai háttere nincsen. Baja pont középen helyezkedik el valamennyi erdészeti egységtől, így könnyebben és olcsóbban utaztathatunk, és az erdészek, valamint a többi szakember is már Baján telepedett le. Nem beszélve arról, hogy Baja még a Duna partján is van. Ha arra gondolunk, hogy a közeljövőben létrehoznák a Ge- menc-Dráva Nemzeti Parkot, Szekszárd lenne a legészakibb csücske. Szakmai részről csak annyit, hogy a közel 40 ezer hektáros gazdaságnak alig egyharmada van Tolnában. Azt a részt kifejezetten vigyázzuk, mert sok millió forintot kell költenünk a gemenci kisvasút megtartására és fejlesztésére, éppen azért, hogy a Tolna megyei idegen- forgalmi érdekeknek is meg tudjunk felelni, évente 35 ezer utast szállítunk ezen a részen. De abban is segítünk a tolnaiaknak, hogy vendégeiket a vadászházainkban helyezhessék el. A vállalat pénzügyi helyzete sem engedhetné meg, hogy székhelyet cseréljünk, de azt hiszem, hogy ezt a legnagyobb részvényesek sem igényelnék. Azt is tudomásul kell venni, hogy ez egységes természetvédelmi terület. Buzetzky Győző természet- védelmi főtanácsos:- Ez a lobbizás nem köthető a hivatalos és jóhiszemű, a gemenci tájvédelmi körzetért aggódó munkához. A tájvédelmi körzet országos jelentőségű védett természeti terület. Az itt folyó munkát se nem Baja, se nem Szekszárd városa irányítja, hanem a pécsi székhelyű Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság. A védett terület a Sió vonalától Báta község határáig tart, és 12 település külterületét érinti. Ebből Baja város külterületéhez mintegy egy- harmad tartozik. Az „osztozkodás” tehát mind természetvédelmi szempontból és egyébként is nevetségesnek tűnik. A védettségről és az igazgatásról törvény gondoskodik.- Egyébként a védett terület számtalan, a természetes élővilág fennmaradását gátló problémával küzd. Most nem azzal kellene foglalkozni, hogy ezt idegenforgalmi szempontból hasznosítsuk-e vagy sem. Túl sokan akarnak ebből már kivenni, adni azonban senki sem. Papp Zoltán A termőföldet művelni kell vagy másképp hasznosítani A földtörvénynek a termőföld védelméről szóló passzusa kötelezően előírja a termőföld művelési ágának megfelelő hasznosítását. Amennyiben a tulajdonos nem termel(tet) rajta, a talajvédelmi munkálatokat akkor is el kell végezitetjnie, és a földet pedig termőképes állapotban tarta(t)nia. Ha a gazdálkodó úgy dönt, hogy földjét ezentúl más célra fogja használni, ezt is megteheti, de csak a földhivatal engedélyének beszerzése után. Ilyen, más célú hasznosításnak tekinthető, ha a termőföld eredeti funkciójától olyan mértékben tér el, hogy az a továbbiakban mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná válik: ha valaki külterületi földjét belterületivé nyilváníttatja, és akként hasznosítja. Aki megszerzi a földhivatal engedélyét a más célú hasznosításra, még nem mentesül rögvest kötelezettségei alól. A gazdálkodó a váltásig, a termőföldre vonatkozó általános hasznosítási, illetve művelési feladatainak tegyen eleget. A DIÁKOK IS SEGÍTSÉK A SZAKTANÁCSADÁST Kistermelés amerikai szemmel Nemrégiben utazott vissza hazájába David Brown amerikai professzor, aki három hetet töltött a Duna-parti városban, a bajai Bereczki Máté Kertészeti Szakközépiskolában. Látogatásának az volt a célja, hogy szakmai tanácsokat adjon a magyar farmereknek, mező- gazdasági kistermelőknek. Elutazása előtt arra kértük, adjon számot tapasztalatairól, illetve a szükséges tennivalókról. Készséggel vállalkozott egy rövid beszélgetésre. Örömmel nyugtázta azt a tényt, hogy mezőgazdasági termelőink általában szorgalmas, dolgos emberek. Sajnálattal tapasztalta, hogy kevesen veszik igénybe a kertészeti szakközépiskola által kínált lehetőséget, a szaktanácsadást, mert nem tudnak róla, illetve a távoli bemutatók meglehetősen nagy költséggel járnak. Javasolta, hogy vonjon be az iskola a szaktanácsadói programokba jelenleg itt tanuló diákokat, ők segíthetnének hatékonyabbá tenni a szaktanácsadást, amire nagy szükség van Magyarországon is. A szaktanácsadó feladata - hangsúlyozta Brown úr - a vállalkozói, banki, szakmai információk átadása a termelőknek, tájékoztatni őket naprakészen, hogy jól tudjanak dönteni a fejlesztésekről, beszerzésekről. Mindezt jól meg kell szervezni - hangsúlyozta az amerikai úr.
