Petőfi Népe, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-12 / 135. szám

1995. június 12., hétfő Megyei Körkép 5. oldal KI GYÚJTOTTA FEL A MÁRTÍROK ÚTJAI HÁZAT? Betörés vagy biztosítási csalás? (Folytatás az 1. oldalról) Az első pillanatban látszott, és ma sem vitatott, hogy gyújto­gatás történt Trifont József- néék lakásában. A feltételezé­sek szerint a tettes egy betö­rő lehetett, aki kirámolta a szekrényeket, és meggyújtott mindent. Elégett a szekrény­sor, a video, a színes tévé, a parabolaantenna beltéri egy­sége, a ruhák. Bűnügyek hely­színén előfordult már ilyen. A nyomokat akarja brutális módon eltüntetni a tolvaj.- Százezer forintunkat vitt el és az ékszereket - sorolja Tri- fontné. - A tűzoltók szerint a becsült kár 200 ezer. Én össze­számoltam új értéken: közel kétmillió jött ki. A biztosító 750-800 ezer forintot fizetne. De csak akkor, ha befejezné a nyomozást a rendőrség. Vagy lezárnák az aktákat. Január 28., éjjel. A család 22 óra körül ér haza. Iszonyú látvány és három rendőr fogadja őket. Égy óra múlva kiér néhány civil ruhás nyomozó, és meg­kezdődik a vizsgálat. Március 2. Gáspár Tibor fő­hadnagy keresi fel a családot. Értesítést hozott Trifontnénak. Be kell a rendőrségre mennie. Gáspár a kecskeméti kapitány­ságon felveszi a jegyzőkönyvet, aláíratja. Majd küld értesítést, ha eredményre jutott. Legyen addig türelemmel a család. Nem született tehát határozat, Trifontéknak emiatt egyelőre nem fizet a biztosító. Elegendő pénzük nincs a helyreállításhoz, bár innen-onnan kapnak némi segélyt. Ideiglenesen tíz négy­zetméteres raktárban élnek a sa­ját udvarukon. Műtét Szegeden Március 18. Trifontné rosz- szul lesz. Lebénul a bal karja, kórházba viszi a mentő. Kivizs­gálják, majd szegedi koponya­műtétet javasolnak az orvosok. Április 10. Megműtik az asz- szonyt. A fején 17 centiméter hosszú a vágás. Április 18. Trifontné gyere­kei érdeklődnek a kecskeméti rendőrségen. Még mindig le­gyenek türelemmel, majd idejé­ben értesítést kapnak az ügyről. Május 30. Ismét beidézik Tri- fontnét. Gáspár főhadnagyot kell keresnie az épületben.- Kapok öt percet - ezzel tá­madt rám, zokog fel az asszony. - Öt percen belül ismerjem el, hogy én gyújtottam fel a házam. Bezárnak, ha nem teszek vallo­mást. Fél napig fogdában És tényleg bezárják. Délelőtt fél tíz felé kerül az előállítóba. Dél körül felviszik a hatodik emeleti fogdába, holmijairól lel­tár készül. Állítólag mondja, hogy beteg, de csak este hat kö­rül vizsgálják meg az orvosok.- Azonnal adtak valami gyógyszert, egyfajtáért pedig - mivel az a fogdán nem volt - a hozzártozóimat küldték el. Vé­gül este fél tízkor kiengedtek...- Én délután tudtam meg, hogy őrizetbe vették - veszi itt át a szót Bari István, a kecskeméti cigány kisebbségi önkormány­zat elnöke. - Megelőzően a gye­rekei érdeklődtek a rendőrségen: hová lett az anyjuk. Nagy sokára derült ki: bentfogták. Hívtak en­gem és együtt az ügyeletes tiszt­hez mentünk. Borsodi György­nek magyaráztam: beteg az asz- szony, engedjék ki a fogdából. A tiszt jóindulatú volt, mégis ne­hezen jutottunk dűlőre. „Biztos, hogy látta már orvos!” - nyug­tatgatott. Én nem tudom! - felel­tem. De nem lennék ebben olyan biztos. Nekem lett igazam... Sze­rencse, hogy odakerült egy ma­gas, szakállas rendőr orvos is, aki mellémállt. Ő ment fel Tri- fontnéhoz és egy másik orvossal közösen megnézték. Majd - lé­vén, hogy lejárt már a hivatali munkaidő - olyan illetékesre kellett vámunk, aki kienged­hette. Fél tízre sikerült...-Az ügy nyomozása során olyan következtetésre jutottunk, hogy nem történt betörés Trifon- téknál - magyarázza Fekete Jó­zsef alezredes, a kecskeméti rendőrkapitány helyettese -, ha­nem valami más: mégpedig biz­tosítási csalás. A családban már két éve volt egy hasonló eset. Ott is „betörő” járt a lakásban, majd gyújtogatott. Akkor a biztosító fizetett. Szerintünk ez adta az ötletet Trifontéknak. A mostani nyomozás minden részletre ki­terjedt, és bizonyítékokat is szereztünk. Trifonték alaposan gyanúsíthatók a bűncselek­ménnyel. Emiatt lett gyanúsí­tottként kihallgatva az asz- szony, majd 72 órára őrizetbe került. Este szabadult- Estére mégis kiengedték!- Amikor Trifontnét gyanúsí­tottként kihallgatták, elmondta, hogy hat héttel korábban volt egy műtétje. De arról nem be­szélt, hogy gyógyszereket szed. Amikor ez estefelé kiderült, ak­kor orvossal megvizsgáltattuk. A doktor szerint fogdában nem helyezhető el. Mit tehettünk? A tököli rabkórházba nem küldhet­tük, mert csak őrizetben volt. Polgári kórházba nem vihettük őrizetesként, mert ott állandó felügyeletéről kellett volna gon­doskodnunk. Ennyi emberünk sajnos nincs. Maradt az egyetlen lehetőség: kiengedjük. Ézt a megoldást választotta az előadó.-Továbbra is az a vélemé­nyük, hogy biztosítási csalás tör­tént?-Egyelőre minden bizonyí­ték ezt támasztja alá. Noszlopy Szünet a fajszi polgárőrségnél Szezonra vár a szépülő Szelíd A községben polgárőrség mű­ködik - tudatja a látogatóval a Fájsz határát jelölő táblára ki­helyezett írás. A ’90-ben meg­alakított csoport azonban nem úgy működik, mint régen. Németh Ferenc, a társaság vezetője úgy véli, senkit sem kötelezhetnek arra, hogy sza­badidejét áldozza fel erre a célra. Ót évvel ezelőtt 48 fővel indult a szervezet, mára har- minchatan maradtak. Az első időkben minden éjszaka 3-3 fő járta a falut, de napjainkra csökkent a lelkesedés és meg­fogyatkozott az energia is. A polgárőrség megalakításakor többször is megvádolták őket azzal, hogy a volt munkásőrök újjá akarják éleszteni a felosz­latott testületet, de az idő mú­lásával egyre többen ismerték el munkájukat. Igaz, nem min­denki látta örömmel őket. A tavaszi munkák elvették a pol­gárőrök erejét, így ma már szervezetten nem ügyelnek a rendre, de mindig szóba kerül, ha valami gyanús mozgás jut tudomásukra. Németh Ferenc sajnálattal említi, hogy rádió- készülékeikkel közvetlenül nem tudják felhívni a helyi rendőrt, csak a kalocsai kapi­tányság közbeiktatásával ri­aszthatják a közrend hivatásos őrét. A csoport vezetője örömmel említi, hogy több helyről kapnak anyagi támoga­tást, ám azok, akiknek üzleteit is óvják, nem érzik szükséges­nek a segítést. Véleménye sze­rint nem szűnik meg a csoport, csak a nagy mezőgazdasági munkák befejeztét kell kivárni, hogy újra tevékenykedhessen a fajszi polgárőrség. A közkedvelt üdülőfaluban az utolsó munkálatokat végzik a vendégvárók, és remélik, hogy az iskolai szünet kezdetével a tó mentén is jelentősen fellen­dül a turizmus. Számos ven­déglátóhelyet alakították át, új épületek nőttek ki a földből. A közigazgatásilag Dunapa- tajhoz tartozó településen a le­járt bérleti szerződéseket nem újították meg, hanem értékesí­tették a területeket. Az egy­kori bérlők az önkormányzat előírásainak megfelelő épüle­teket voltak kénytelenek épí­teni. Schramm Gábor polgár- mester szerint igazán csak jö­vőre lesz látványos Szelíd ké­pének átalakulása, de már most is vannak biztató példák. A pi­aci ár feléért adták el a terüle­teket, és ennek az összegnek ötven százalékát a közművek fejlesztésére fordították. Ezek után a vállalkozók többmilliós beruházásokba kezdtek. A pár éve még 100 ezer vendéget fo­gadó tóparton visszaesett ugyan a forgalom, de ez akár kedvező változásnak is nevez­hető, hiszen a terület nem ter­helhető a végtelenségig. A polgármester gondként említi, hogy megoldatlan a csa­tornázás, de a mintegy 100 milliós beruházást sem a tele­pülés, sem a közel ezer üdülő­tulajdonos nem tudja vállalni. Üdülőterületként pedig nem pályázhatnak az ilyen célra meghirdetett központi pén­zekre. A kedvező változás már látható, ezért biztos a szelidi szolgáltatások színvonalának emelkedése - reménykedik a polgármester. Kubatovics Tamás A REDEMPTIO 250. ÉVFORDULÓJA • • Ünnepségek Félegyházán A halasi lovasbandérium adja át majd a zászlót. Nagyszabású ünnepséggel em­lékeznek meg szombaton Kis­kunfélegyházán a jászkun kerü­letek redemptiójának (vissza­vásárlásának) 250. évfordulójá­ról. Az ünnepség reggel 9 óra­kor a félegyházi városháza dísztermében kezdődik. Ezt követi fél 9-kor a bandériumi zászló Kossuth utcai díszme­nete és ünnepélyes fogadása a városháza előtt. A 10 órakor a városháza dísztermében kez­dődő ünnepi megemlékezésen Ficsór József polgármester mond köszöntőt, majd Bánkiné dr. Molnár Erzsébet méltatja a redemptio történelmi jelentősé­gét. Az ünnepi beszédek után, ugyancsak a városháza dísz­termében adják át a díszpolgári oklevelet Fekete János helytör­ténésznek. Az újonnan felava­tott díszpolgár nyitja meg fél 12-kor a Kiskun Múzeum re- demptiós emlékkiállítását. Délután 4 órakor a Kossuth utca lesz a színhelye annak a fu­tóversenynek, melyet a Nagy- és a Kiskunság sportolóinak részvételével rendeznek. A ver­seny eredményhirdetése 5 órára várható, majd nagy- és kiskun­sági folklóregyüttesek bemuta­tójára kerül sor a Béke téren. Szász András Megveszik a követelést? A felszámolás alatt lévő Duna- táj Vendéglátó Vállalattal szembeni követelések eladásá­ról döntött a kalocsai képvi­selő-testület. A város kintlé­vősége 3,3 millió forint, amihez nem számolják hozzá az idő­közben esedékes kamatot, mert annak behajtására remény sincs. A közelmúltban egy mis­kolci cég tett ajánlatot a város­nak. Eszerint 2,8 millió forin­tért megvennék a követelést, így Kalocsa pénzhez jutna. A jelentkező társaság nyolc napon belül 800 ezer forintot fizetne, majd egy hónap múlva a fenn­maradó kétmilliót is a város számlájára utalná. A másik ver­zió szerint egy összegben 2 és fél milliót azonnal kifizetnének. A képviselők úgy vélték, érde­mesebb az első ajánlatot elfo­gadni, így a városháza illetéke­sei folytathatják a szerződéskö­tés előkészítését. Tizennégy év börtönbüntetést kapott a fojtogatós gyilkos A múlt év szeptember 17-én, szombaton az esti órákban egy Skoda személygépkocsi haladt a Helvécia és Orgovány közötti úton. Az autót Hartman László, harmincnyolc éves helvéciai lakos vezette, mellette ült a mindössze 22 éves Horváth Éva, aki élettársa volt a férfi­nak, noha Hartman érvényes házasságban élt, három tizen­éves gyereke van. A férfi ittas állapotban vezetett, sőt időn­ként meg-megállva ivott a ma­gával hozott borból. Útközben közösülni akartak az autóban, de ez nem sikerült. A lány kije­lentette: a holnapi naptól vég­legesen elhagyja, többet ne vár­jon rá. Hartman ekkor egy szí­jat tekert a lány nyakára és megfojtotta. Az ügyet a napok­ban tárgyalta a megyei bíróság dr. Árvay Árpádné vezette bün­tetőtanácsa. A gyilkosságnak természetesen előzményei is voltak. A bíróság a következő­ket állapította meg: Hartman László még 1991 elején, egy disznóvágáson is­merkedett meg a lánnyal, akibe azonnal beleszeretett. Kezdet­ben titokban találkoztak, na­pokra eltűntek, majd 1991. feb­ruár 15-én a férfi megjelent a lány családjánál és a szülők til­takozása ellenére magával vitte Horváth Évát helvéciai laká­sára. Ebben a házban lakott Hartman felesége és három gyereke. Most a férj élettársá­val beköltözött az egyik szo­bába. Egy évig tartott ez az ál­lapot, mígnem 1992 februárjá­ban Hartman és a lány Kecs­kemétre, albérletbe költöztek. Kapcsolatukat az „tarkította”, hogy a lány időnként megszakí­totta a kapcsolatot a férfival és szüleihez költözött. Ilyen eset­ben viszont Hartman a felesé­géhez ment és azzal élt. Idő­közben azonban az asszony is megcsömörlött ettől a szituáci­ótól és albérletbe költözött. Közben a férfi egyre többet ivott, s nem egyszer megverte Horváth Évát, akit megfenyege­tett: ha elhagyja, megöli. A megrémült lány félelmében a körzeti rendőrhöz fordult segít­ségért, aki megígérte, ha talál megfelelő albérletet, segítséget nyújt az elköltözésben. 1994 augusztusában a lány valóban egy kecskeméti albérletbe köl­tözött, s szállásadójának gyak­ran beszélt arról, hogy Hartman- akit vőlegényeként emlegetett- elviselhetetlenül goromba hozzá, üti-veri. Erről a kapcso­latról már a lány munkahelyén is tudtak, ahol a férfi gyakran telefonon zaklatta. Szeptember 14-én a lánynak már nyugtató injekciót kellett adni. Énnek ellenére Hartman taxival visszaköltöztette Helvé­ciára. Ezt úgy érte el, hogy a lányt egy nagykéssel kényszerí­tette. Még ezen a napon, az esti órákban kivitte a lányt egy kö­zeli erdőbe, ahol egy pulóver ujját a nyakára tekerve fojto­gatta. Másnap Horváth Éva a munkahelyén elpanaszolta: na­gyon fél attól, hogy meghal, mert a vőlegénye megfojtja. Érthetetlen, hogy a lány szep­tember 17-én mégis miért ment Kecskemétről Helvéciára autó­busszal? Délután érkezett meg, s ak­korra Hartman már megivott egy liter bort, és néhány üveg sört. Bántotta, hogy a lány ko­rábban elhagyta, úgy érezte, már nem biztos a kapcsolatuk. Este mégis együtt határozták el, hogy átmennek Orgoványra, ahol meglátogatják a rokono­kat. Amint a bevezetőben írtuk: útközben történt a gyilkosság. Hartman, miután tapasztalta, hogy a lány nem mutat életjelt, kivette a holttestet a gépkocsi­ból, s egy az úttól 15 méternyi­re lévő árokszerű mélyedésbe húzta, ahol gallyakkal letakarta. Ezután megpróbált elindulni a Skodával, de elakadt. Éjfél után egy tanyába is bezörgetett, hogy segítséget kérjen, de a ko­csival így sem boldogult. Végül otthagyta és gyalog ment haza. Lefeküdt és másnap, szeptem­ber 18-án reggel- ébredt fel, s mert nagy szomjúságot érzett, ezért a konyhában talált borból ivott. Később elment az Oázis bü­fébe, ahol többeknek elmondta: megfojtotta Horváth Évát. A lányt már a szülei is keresték, sőt a körzeti rendőrhöz is for­dultak, aki elindult, hogy be­széljen Hartmannal. Találkoz­tak is, de Hartman azt vála­szolta: semmit nem tud róla. Délután mégis Hartman volt az, aki elment a körzeti meg­bízotthoz és” bekiabált: Merre vagy, seriff? Amikor a rendőr beengedte, Hartman szembe­fordult vele és egy nagykést tar­tott a rendőr mellkasának, s közben fenyegette, hogy itt ő diktálja a feltételeket, s ha a rendőr „trükkösködik”, kinyírja a családjával együtt. Hartman a sakkban tartott rendőrnek kije­lentette, hogy ő ölte meg a lányt, s ha a rendőr teljesíti a feltételét - el akar búcsúzni a lánytól akkor megmutatja, hol van a holttest. Végül is a rendőr és felesége, valamint Hartman elmentek a helyszínre, majd visszatértek a rendőrségre - közben Hartman két üveg sört „rendelt” -, s ott a tettes be­várta, amíg a megyei kapitány­ságról megérkeznek az intéz­kedő rendőrök. A házkutatás során előkerült egy ötlövetű, ri­asztó forgópisztoly, amit lő­fegyverré alakítottak át. Ä vádlott a tárgyaláson elis­merte az emberölést és az ittas járművezetést, de tagadta a hi­vatalos személy ellen felfegy­verkezve elkövetett erőszakot és a lőfegyverrel való vissza­élést. Tagadását azonban a té­nyek, a szakértői és tanúvallo­mások megcáfolták. A bíróság Hartman Lászlót halmazati büntetésül 14 évi börtönre ítélte, hat évre eltil­totta a közügyektől és két évre a közúti járművezetéstől. Ugyan­akkor elrendelte kényszergyó­gyítását, s kötelezte a felmerült 34 680 forint bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú íté­let ellen az ügyész súlyosbítá­sért, a vádlott és védője enyhí­tésért jelentett be fellebbezést. A szerencsétlen sorsú lányt eltemették. Gál Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents