Petőfi Népe, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-08 / 106. szám
2. oldal Hírek - Vélemények 1995. május 8., hétfő HÁROMSZÁZEZREN ÜNNEPELTEK AZ ÖTVENEDIK ÉVFORDULÓN London a győzelemre emlékezett Háromszázezer néző, öttucatnyi állam- és kormányfő, köztük Göncz Árpád köztársasági elnök. A zsúfolásig telt londoni Hyde Park szombat dél óta a világ emlékezetének, lelkiismeretének egyik központja. Nagy-Britannia a fél évszázaddal ezelőtt aratott európai diadalra, s 386 ezer háborús halottjára emlékezett a nemzeti ünneppé szentelt, vigasságokai és csendes főhajtással egyaránt fémjelzett hétvégén. Jelen volt az egykori tűzvonal „másik oldala” is, Helmut Kohl német kancellár és Herzog elnök személyében. Kohl a megbékélés jegyében érkezett, de a jelek’ szerint ennek ellenére sem tud úgy nyilatkozni, hogy az az emléknapok felfokozott hangulatában ne süljön el balul. A kancellár londoni kijelentése nyomán, miszerint fél évszázaddal az események után a németek szenvedéseiről is meg kell emlékezni, a tiltakozások kórusa harsant fel: elítélte a kancellári nyilatkozatot a brit zsidóság vezető testületé éppúgy, mint a veteránok szövetsége. A szombati megnyitó ünnepély mindazonáltal teljes békében, időnként magasztos hangulatban telt. A több százezres ünneplő tömeg legnépszerűbb figurája az anyakirálynő, az uralkodó 95 esztendős édesanyja volt, aki - a néhai VI. György király oldalán - éppen ötven éve legalább ugyanennyi győzelemittas alattvaló hódolatát fogadta a Buckingham-palota erkélyéről a diadal bejelentése után. Veteránok a meghívott méltóságok között is akadnak: a brit hadsereg kötelékében küzdött annak idején Kleridesz ciprusi elnök éppúgy, mint Ezer Weizman izraeli államfő, s a luxemburgi nagyherceg. Nagy-Britanniának van mire emlékeznie ezen a különleges három napon. Csaknem négyszázezer halott, köztük hatvanezernél is több polgári áldozat, az otthonok 6,5 százaléka, vagyis 750 ezer lakás romokban - különösen jelentős arány ez utóbbi, annak figyelembevételével, hogy brit földön nem dúltak utcai harcok, az angol városokat nem érte tüzérségi össztűz. A pusztulás kizárólag a Luftwaffe hatékonyságát tanúsítja tragikus módon. Az európai győzelem ötven évvel ezelőtti napja szeles, esős idővel köszöntött a szigetországra, a fél évszázados jubileumra csaknem 30 fokos, kora nyári rekordmelegben emlékeznek a túlélők és leszármazottaik. Normandia, Amhem veteránjai állig begombolkozva, sötét öltönyeikben meneteltek a tűző napon a Hyde Park békés füvén. Egyikük utána az őt kérdező újságíróknak azt mondta: csak remélni tudja, hogy legalább a képernyőkön verejtéknek látszott az arcán csurgó könny. A veterán katonák meghatódva emlékeztek az ötven évvel ezelőtti, májusi napokra. FEB-REUTERS Politikai hétvége Lakiteleken „A kényszerűségből meghozott népszerűtlen döntések hatására jelenleg még komoly esélyünk van arra, hogy elveszítjük az 1998-as választást, ám nagyon bízunk programunk sikerében.” Földes György, a Magyar Szocialista Párt országos elnökségének tagja mondotta ezt vasárnap Lakiteleken, az MDF szokásos politikai hétvégéjén. Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke szólt az önkormányzati intézmények támogatásának húszszázalékos visszatartásáról. Elmondta: ezzel a tervezett lépéssel személy szerint nem ért egyet, s tudomása szerint hasonlóan vélekedik a belügyminiszter és az SZDSZ- frakció önkormányzati bizottságának több tagja. Schamschula György, a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője az előző kormányzati ciklus tanulságait, tapasztalatait összegezve hiányosságként mutatott rá arra, hogy az MDF vezette kormánynak nem volt kielégítő színvonalú személyzeti munkája, és nem figyelt eléggé a gazdasági folyamatokra. Erénye volt viszont a mostani kormánnyal szemben, hogy nem végzett olyan mértékű tisztogatást a gazdasági és kulturális területeken, mint az jelenleg történik. Semlegesség! mozgalom Magyarország maradjon semleges, ne csatlakozzék a NATO- hoz. így biztosíthatja polgárai számára a békét és a nyugodt életet - vallja egy újonnan alakult társadalmi szervezet, a Magyar Semlegességi Mozgalom. Véleményük szerint a Varsói Szerződés felváltása a NATO-val azt jelentené, hogy „hazánk szuverenitásának jelentős részéről ismét le kellene mondanunk, s megint mások döntenének a magyar katonák külföldi felhasználásáról, illetve külföldi haderők hazánkba telepítéséről”. Keményebb harcot ígér az MSZOSZ Szombaton kora délután befejezte munkáját az MSZOSZ kétnapos kongresszusa. Nagy Sándor elnök elmondta: az alapszabály módosításával ütőképesebbé vált a szövetség. A kongresszus a zárónapon nyilatkozatot fogadott el. Ebben a küldöttek többek között leszögezik: az elkövetkezendő időszakban az alapvető munkavállalói érdekeknek csak a munkaharc keményebb eszközeivel lehet érvényt szerezni. Százhárom ország támogatja a javaslatot Az atomsorompó-egyezmény New York-i felülvizsgálati értekezletén részt vevő kanadai küldöttség vezetője pénteken bejelentette, hogy százhárom ország támogatja a szerződés hatályának meghatározatlan időre szóló kiterjesztését - tizenhárommal többen, mint amennyi szükséges ehhez. Az értekezletnek szerdáig kell döntenie arról, hogy milyen feltételekkel hosszabbítja meg az egyezményt. Polgári személyekre lőttek a horvát katonák A világszervezet olyan értesülésekkel rendelkezik, amelyek szerint a horvát hadsereg menekülő polgári személyekre lőtt Nyugat-Szlavóniában - közölte szombaton az ENSZ- csapatok zágrábi képviselete. Chris Gunness ENSZ-szóvivő elmondta: a világszervezet által a boszniai Banja Lukában megkérdezett mintegy száz szerb menekült egybehangzóan azt állította, hogy a horvát hadsereg tüzérségi tüzet zúdított a Száva folyó hídján át Bosznia területére menekülő szerb polgári lakosságra és orvlövészek is szedtek áldozatokat. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Hétszáz hadifogoly A horvát csapatok nemrégiben megindított offenzívájuk során Pankracnál ezerhétszáz szerb katonát fogtak el. Ebből hétszázat a bjelovari iskola tornatermében tartanak fogva. FEB-REUTERS Megölték az ügyészt Algériában szombaton meggyilkolták a fővároshoz közeli település, Médea ügyészét. A harmincöt esztendős, kétgyermekes családapát háza előtt lőtték fejbe szélsőséges muzulmán fegyveresek. A férfi éppen gépkocsijába akart beszállni, amikor a halálos lövés érte. A gyilkosság pillanatában karjában tartotta ötéves kislányát, miközben négyesztendős kisfia a közvetlen közelében állt. Arafat nyugtalan Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet vezetője vasárnap Kairóban nyugtalanságának adott hangot az izraeli sajtó által felröppentett hír miatt, amely szerint az amerikai szenátus a tel-avivi amerikai nagykövetség Jeruzsálembe való átköltöztetését szorgalmazza. Arafat szerint a tervezet sérti azt az amerikai garanciát, amelyet Washington 1991-ben adott a palesztinoknak arról, hogy nem fogja elismerni Kelet-Jeruzsálem izraeli annektálását. Megszüntették az albán tévéadót A macedón hatóságok megszüntették az ország egyetlen albán nyelvű tévéadóját. Az intézkedést azzal indokolták, hogy az ERA nevű adó „engedély nélkül” folytatta tevékenységét. Az ERA munkatársai szerint azonban ez csak ürügy volt az adó elnémítására. Az egy éve üzembe helyezett tévéállomás a Macedónia huszonhárom százalékát kitevő albán kisebbségnek sugárzott műsorokat anyanyelven. Újfasiszta akciók az évforduló előtt A németországi szélsőjobboldaliak egy nappal a hitleri kapituláció ötvenedik évfordulója előtt több merénylettel és megmozdulással hallattak magukról. Vasárnapra virradóra gyújtogatásos merényletet követtek el a lübecki zsinagóga ellen. Berlinben a nácizmus áldozatainak síremlékeit gyalázták meg, Münchenben pedig az évfordulós megemlékezések ellen tiltakoztak az újfasiszták és összecsaptak az ellenük tüntetőkkel. Iráni kételyek a moszkvai csúcs előtt Vasárnap, a moszkvai csúcs előestéjén iráni tömegtájékoztató eszközök jelezték: a teheráni vezetők „kétlik”, sikerül-e Bili Clinton elnöknek rábírnia orosz kollégáját, Borisz Jelcint az Iránnal folytatott nukleáris együttműködés beszüntetésére. Nézőpont Megússza-e a miniszter? Hámori Zoltán írása „Ne mondják el az anyámnak, hogy politikus lett belőlem - ő úgy tudja, hogy egy bordélyházban vagyok zongorista.” A fenti mondás a nagy amerikai gazdasági válság idejéből való tréfa. Úgy látszik, a válságokban hasonló srófra jár az ember agya. Nekem egyből Bokros pénzügyminiszter jutott az eszembe. A múlt héten megtudtuk, hogy ez a tehetséges, nagyra hivatott, fiatal bankszakember éppen 13,4 milliárd forint hiányt hozott össze 1993 végére a Budapest Bankban. Szép pénz. Az állam kisegítette 12 milliárd forinttal titkosan, minekutána kilencvennégyre a veszteség nyereségre változott. Innen aztán egyenes út vezetett a miniszteri bársonyszékbe. Itt aztán jól átgondoltan és fiatalos lendülettel elvonta a szociális juttatások jó részét, új adókat vezetett be, ösztöndíjat az oktatásban, megvonásokat az önkormányzatoknál, miegymást. Az államháztartás reformja címén elhatározott szigorítások sok embernek teszik tönkre az életét. A befolyt pénz töredéke annak, mint amit Bokros úr bankja ajándékba kapott. A mi adónkból, a mi nemzetünk vagyonából. Egyes szakértők azt mondják, hogy a 12 milliárd átutalása tiszta ügylet volt. Eladhatóvá akarták tenni a bankot. Ha sikerül, visszajön a pénz. Nem sikerült. Azt mondják, mégis nullszaldós. Nem nyer, nem veszít az állam. Ha ezt nevezik bankkonszolidációnak, akkor mit neveznek bankrablásnak? Ha az államkötvényeket ma Magyarországon így osztogatják - mert ebből kapta -, akkor én is kérek. Pár száz millióval tudnék mit kezdeni, és akkor még szerény vagyok. És van itt még egy komoly gond. Bokros úr elveszítette a társadalmi hitelét. Eddig se szerették az emberek, de ezek után úgy nézünk rá, mint úri kaszinóban a hamiskártyásra, vagy mint szegényházban a kenyértolvajra. Japánban a földrengés miatt lemondott a környezetvédelmi miniszter. Pedig aligha tehetett róla. Vajon mit cselekszik ma a Parlamentben Bokros úr? Sajátos stílusát ismerve azt fogja mondani mindenről, hogy ez így volt helyes. Vajon mit kellene ma Magyarországon egy politikusnak elkövetni ahhoz, hogy elveszítse a pozícióját? Elég-e hozzá a becsület elvesztése? Kérdőjelek FEB-kommentár Háborúk a nagy háború után? Ünneplés és a kegyeletteljes emlékezés jegyében telnek az előttünk álló napok Európában. Fél évszázada fejeződött be a 2. világháború; hat év vérzivatara, a harctereken és a hátországban, a munkaszolgálatban és a koncentrációs táborokban elpusztult sok tízmillió áldozatot gyászolva, mérhetetlen szenvedés után ismét a béke napjait köszönthették öreg földrészünk fellélegző népei. A londoni, a párizsi és a berlini rendezvényeket a moszkvai ünnep zárja: a győzelem napján a hajdani szövetségesek mai vezetői, Clintontól Majorig és Mitterrand-ig az orosz fővárosba látogatnak. Mit ünnepiünk? Május 8-9-ét illetően mindenki egyetért azzal, hogy ezek a 2. világháború európai befejezésének napjai. Abban viszont, hogy ez felszabadulás volt-e - mármint a nácik és szövetségeseik hatalma alól vagy pedig pusztán Németország teljes katonai vereségének és kapitulációjának dátuma - erről ismeretesen máig megoszlanak a vélemények. A nyugatiak érett politikai megfontolásokból ünnepelnek együtt az egykori világháborús szövetségessel: a reményben, hogy hosszabb távon ismét szövetségesre találnak Moszkvában, immár igazira. E remény jegyében lesznek ott az oroszok a nyugat-európai ünnepségeken is. 1945 májusa békét hozott, ám - tudjuk - tragikus módon ezzel nem minden háborúskodás fejeződött be a kontinensen. Éppen most, fél évszázaddal a világégés után nyugtalanítóan sok helyütt szólnak a fegyverek. A közvetítő akciók, a diplomáciai erőfeszítések pedig nem ígérnek sok jót sem a délszláv harctereken, sem a kaukázusi frontokon. Fájdalmasan élő maradt tehát a kérdés: a nagy háború után mikor lesz vége a háborúknak?- Úgy sajnálom szegény forintot, hogy naponta leértékelik. Nem volna humánusabb, ha inkább megszüntetnék?
