Petőfi Népe, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-05 / 104. szám
6. oldal Megyei Körkép 1995. május 5., péntek A PETŐFI NÉPE KÖRKÉRDÉSE A HÉT VÉGI ÖSSZETŰZÉSEKRŐL EGY PÁHI SZŐLŐSGAZDA SZERINT KILÁTÁSTALAN A JÖVŐ Mi okozza az etnikai feszültséget Bács-Kiskun megyében? Közismert személyeket kérdeztünk a nagy visszhangot kiváltó kunszentmiklósi cigány-rendőr összetűzés, illetve a kalocsai cigány-magyar tömegverekedés okairól. Rostás László kiskunhalasi cigány vezető, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat alelnöke:- Nekem nem okoztak meglepetést az események. Ha viszszagondolunk, mivel fenyegetőztek az országos vezetésből kiszorult cigány szervezetek a választás után, attól tartok, várhatók még ilyen akciók. Nem véletlen, hogy azokon a településeken fordulnak elő ilyen incidensek, ahol megosztott a cigányság. Az a gond, hogy ehhez még anyagi és egyéb támogatást is kapnak. Meggyőződésem ugyanis, hogy a kapott pénzt nem arra fordítják, amire kellene. Például a helyi vezetők továbbképzésére, felkészítésére, hogy polgármesterekkel, rendőrkapitánnyal tárgyaljanak. Nem tudom igazából az önkormányzatokat vagy a rendőrséget sem hibáztatni. Ha lejön Budapestről valamelyik cigány szervezet képviselője - mert van vagy száz cigány érdekvédelmi csoportosulás -, kitől várható el, hogy rögtön eldöntse, legitim vezetővel áll-e szemben. De nagyon jellemző, hogy minket, az országos önkormányzatot senki nem értesített a történtekről. El kell mondanom, nekünk nem célunk, és nem is vagyunk kaphatók arra, hogy bűnözőket védjünk. Ha bűncselekmény van egy eset hátterében, nem foghatjuk rá, hogy etnikai probléma. Dr. Balogh László, a megyei közgyűlés elnöke természetesen sajnálatosnak tartja, hogy sor került a cigány-magyar, illetve cigány-rendőr öszszetűzésekre. Véleménye szerint ez nem szükségszerű, azt azonban tudomásul kell venni, hogy létezik az úgynevezett megélhetési bűnözés Bács-Kiskunban is. Mint mondja: ez nem rendőrségi és nem cigány ügy, hanem társadalmi probléma. A lecsúszott rétegek között cigányok is vannak, akik KISKUNFÉLEGYHÁZA Születtek: Hevér Dóra (a. n.: Tóth Tünde Katalin), Cseri József (Rácz Edit), Szikora Alexandra (Juhász Éva), Csókási Márkó (Székesi Katalin Cecília). Meghaltak: Pólyák Ferenc (Kiskunfélegyháza), Hegedűs Józsefné Pintér Anna (Tiszaalpár), Rádi Etelka (Kiskunfélegyháza), Tóth-Siha Pálné Bakó Margit Vilma (Kiskunfélegyháza), Tarjányi Jánosné Majoros Margit (Kiskunfélegyháza), Jegyes István (Kiskunfélegyháza), Udvardi Sándomé Tóth Mária (Kiskunfélegyháza), Cserényi Menyhért (Pálmonostora), Dányi Józsefné Szabó Olga Ágnes (Kiskunfélegyháza), Tarjányi István (Kiskunfélegyháza), Szűcs Mihályné Fekete Veronika (Petőfiszállás). KISKUNHALAS Születtek (április 19. és április 24. között): Svraka ha bűncselekményt követnek el, velük szemben intézkednek a rendőrök. A konfliktusforrás tehát adott. Az összecsapásokban a lecsúszott emberek elkeseredése is benne van, a rendőrök pedig egy tömegverekedés esetében nemigen válogathatnak az eszközökben. A megyei elnök bízik abban, hogy a cigány kisebbségi önkormányzatok vezetői és a rendőri vezetők a lehető legjózanabbul próbálják a problémát kezelni és nem lesz több összetűzés a megyében. Alföldi Albert országgyűlési képviselő:- Engem állítólag meghívtak valamilyen fórumra, de ezt csak az újságban olvastam. Részleteiben a kalocsai esetről tájékozódtam, s erről az a véleményem, hogy nem cigányszkínhed ügyről van szó. Hiba lenne, ha bármelyik oldal etnikai kérdést csinálna a történtekből. Erre sajnos vannak próbálkozások. Pedig nem történt egyéb, mint két részeg társaság verekedése. Én a napokban voltam egy cigánybálon, ami egymás megismerésére, kölcsönös tiszteletére volt példa. Ebbe az irányba kell menni. Rónaszéki Gábor katolikus pap, aki öt évig tartott rendszeres kapcsolatot a kalocsai cigányokkal:- A konkrét ügyet nem ismerem, mivel szeptember óta Veszprémben tanítok teológiát. Annyit azonban mondhatok, hogy a cigányokkal kapcsolatban el kellene fogadni: itt egy más kultúrájú csoporttal állunk szemben. Ok elsősorban nem jobbak vagy rosszabbak, hanem mások, mint mi. Igaz, ez néha számunkra bosszantó, de ha eleve a megértés és a tudomásulvétel szándékával közeledünk feléjük, akkor kialakulhat egy olyan közeg, amiben létezni lehet. Schindler János, Kecel polgármestere:- A történteket elítélem. Nem hiszem, hogy bármilyen probléma rendezésére az erőszak lenne a megoldás. Kecelen pillanatnyilag nincs olyan je-Bence (Fábián Zsuzsanna), Topolai Richárd (Korbei Anikó), Ancsa-Molnár Boglárka (Balogh Erzsébet), Horváth Zsolt (Sánta Judit), Csámpai Krisztián (Madácsi Éva), Fazekas Vivien (Bodrogi Andrea), Orbán Viktor (Horváth Ágnes), Nagy Balázs (Szentgyörgyi Edit), Balázs Dávid (Kiss Anikó), Balog Barbara (Kovács Julianna), Svéda Loretta Auróra (Szabó Ildikó), Fejes Zsolt (Molnár Éva), Kovács Anett (Jegyes- Molnár Mária Irén), Csókási Norbert (Jenovai Anikó). Házasságot kötöttek (április 28-án és április 29-én): Eke István és Bonti Erika, Schveitzer Zsolt és Födi Ilona. Meghaltak (április 26. és április 27. között anyakönyvezettek): Cseh János (Kiskőrös), Bugyi Sándor (Kiskunhalas^ Kósa István (Akasztó), Juhász János (Akasztó), Paska István (Tompa), Takács Mihály (Soltvadkert), Tagai Istvánná Szőgyi Erzsébet (Kiskőrös), Kovács Mihály Lajosné Karsai Ilona (Jánoshalma), Dobó János (Tompa), Zsilinszki András (Tompa), Hazai Pál (Kiskőrös), Harkai Delenség, ami miatt a cigányság körében erőszakos cselekményre sor kerülne. Az tény, hogy az utóbbi egy-két évben a kisebbség körében megerősödtek azok, akik egy kicsit tüzelik a többieket a rendőrség, az önkormányzat és egyéb hivatalos szervek ellen. Vita már nálunk is volt. Elsősorban az önként jelölt népvezérek, hangadók uszították a többieket a különféle irreális követelésekre, mint lakásmegoldás, segélyezés, munkaalkalom. De tettlegesség nem volt, s remélem, nem is lesz. Ha a cigányság az agresszióban látja a kiutat, akkor számolniuk kell azzal, hogy a másik oldal is szervez ellenük csapatokat. Az én véleményem az, hogy a problémák vagy az asztal mellett, vagy sehogy sem oldhatók meg. A cigány önkormányzatoknak pedig éppen az lenne a feladatuk, hogy ne buzdítsák, hanem csitítsák a felkelőket. Nagy szerepük lehetne a problémák megmagyarázásában, a többiekkel való megértetésében, hogy adott esetben miért születik olyan döntés, amilyen, még ha az rájuk nézve nem is kedvező. Mózes Ernő, kunszentmiklósi polgármester:- A Kunszentmiklóson történt incidens kivizsgálása az igazságszolgáltatás feladata. Nem hiszem, hogy bárki vitatná: a törvényt megszegőkkel szembeni eljárás során nem lehet különbséget tenni cigány kisebbség és más elkövetők között. A cigány lakosság részéről most éppen a vélt megkülönböztetés gyanúja merült fel. ők úgy látják, hogy a rendőrök eleve előítélettel kezelik őket. Ez vezetett a nézetkülönbséghez. Megállapodtunk a cigányság képviselőivel, hogy lakossági fórumon tisztázzuk a vitatott kérdéseket. Természetes az is, hogy a kisebbségi szervezetek maguknak érzik az érdekek képviseletét, sok esetben azonban hiányzik közöttük az öszszehangoltság. Ez sajnos éppen a cigány szervezetekre jellemző és nehezíti érdekeik érvényesítését. Megkezdődtek és most is folynak köztünk a tárgyalások. zsőné Gáspár Rózsa (Kiskunhalas), Gárdosi Józsefné Kurucz Zsófia (Kiskunhalas), Klein Antalné Csordás Erzsébet (Kiskunhalas), Kőszegi Katalin (Tompa), Tóth Vincéné Krizsán Mária (Kiskunmajsa), Maráczi Ferenc (Jánoshalma). KUN SZENTMIKLÓS Házasságot kötöttek: Dobos Imre és Varga Márta Mária, dr. Vass László és dr. Szekeres Edina Mária. Meghaltak: Szappanos István, Németh János, Janovics István, Szekeres József, Szemes Lajos, Komiósdi Benjámin, Guthi József, Bóna Imre. ANYAKÖNYVI HÍREK Kiszántott szőlőtőkék, kongó hordók A március elsejétől hatályba lépett hegyközségi törvény értelmében április végéig kellett az illetékes jegyzőknél bejelentkezniük azoknak a szőlőműveléssel foglalkozó gazdáknak, akik a törvényben meghatározott területnél nagyobb parcellán szőiészkednek. Adatok szerint a gazdák többsége azonban nem jelentkezett be és nem hajlandó részt venni a hegyközség megalakítását előkészítő munkákban. Az 1500 lakosú Páhiban mintegy száz birtokos foglalkozik szőlőműveléssel. Információink szerint körülbelül harmincán tettek eleget a bejelentési kötelezettségnek. Andrássy Gyula nem tartozik közéjük, pedig több évtizede műveli néhány száz négyszögöles szőlőjét a falu határában.- Hová vezet, ha a kritikák ellenére végrehajtják a törvényt?- Itt, a Kiskunságban, ahol az aranyhomokkal a ballankóró vetélkedik, annak előtte - amíg a sárfehér szőlőt fel nem fedezték - sivárság uralta e tájat. Már látni, hogy ismét e sivárság lesz az uralkodó. Ezt az ötvenéves gyakorlat és a helyi sajátosságok ismerete mondatja velem.- Mi jelenti a legnagyobb problémát egy szőlősgazdának?- Például a telepítési gondok. Ez a terület helyes kiválasztásával kezdődik. Ha ez megtörtént, akkor jön a tereprendezés kubikostalicskával vagy szamár-, lókordéval, a gazdagabbaknak lánctalpas tolólapos masinával. De közben nem árt a talaj vízkészletét ellenőrizni. Majd jöhet a szőlővessző beszerzése. Ezek után minimum három évig tömérdek munka van, de haszon az még nem látszik. Ha beáll a szőlő, akkor tízévenként reménykedhetünk három jó ter-Megéri-e kapálni? mésben, 4-5-ben pedig közepesben, a többi évet elviszi az aszály, a jégeső vagy a betegség.- Művelési költségek?- A felmerülő költségek mindig a piachoz igazodnak, a szőlő termesztése nincs tekintettel az ember pénztárcájára. Úgy néz ki, hogy a jövőben luxus lesz bortermeléssel foglalkozni, a nagy költségek miatt. így felmerülhet a művelési ág megváltoztatása, a kiszántás.- Mit csinálna másképp, ha beleszólhatna az irányításba?- Minket - tisztességgel bort előállítókat - itt, az Alföldön az érdekel, hogy a bel- és külpiac hogyan alakul és az hogyan segíti a megélhetésünket. Nem vagyok meggyőződve róla, hogy az importszőlő és bor kell-e ennek az országnak. Mondhatjuk, hogy a szőlő- és borágazat igen nagy átalakuláson megy keresztül, ám az alföldi embernek mindig köze lesz a szőlőkultúra szakágához. Nem a múlt rossz örökségén kellene rágódnunk, hanem a jelen problémáit kellene megoldani.- Miért ellenzi a hegyközségi törvényt?- Még földjeinket vissza sem kaptuk, máris vannak új agitátorok. Nekem rossz emlékeim vannak velük kapcsolatban. Egy-egy átfogó átszervezést már elszenvedtem, éppen ezért tudom, hogy nagy vitába nem érdemes kezdeni, de a véleményem nem magasztaló. Már megint valami sántaságban törik a fejüket az illetékesek. Miért kötelezném el magam a hegyközségnek, amikor még az 1950-esés ’60-as években elvett földeket sem kaptam vissza maradéktalanul. Milyen erőltetett kollektivizálás történik, történhet megint? A termelés feltételei nincsenek biztosítva, és a mezőgazdaság alapvető problémákkal küszködik. A költségek hatalmas mérvű emelkedése meghiúsít minden előre kalkulálható tervezést. A mai instabil gazdasági helyzetben a hegyközségek megszervezése megalapozatlan gondolat volt. A tiszta kezű vezetők hiánya sem lehet garancia a jó működésre. Ismeretesek olyanok, akik ma is vezető beosztásban dolgoznak, pedig a termelőszövetkezetet csődbe juttatták és felelősségre vonásuk a mai napig nem történt meg. A bizalmatlanságnak ilyen oka is van. Ha ajánlásom lehet az illetékesek felé: szervezzenek egy prototípust a hegyközségből és ha beválik, akkor kell ösztönözni ezt a gazdákodási formát. Tudja, akinek a kása megégette egyszer a száját, biztos, hogy nem eszi meg olyan forrón még egyszer. W. Király Ernő Intersg)g)íD Erdőtulajdonosok! Fakitermelők! Fafeldolgozók! Az INTERSPAN Faipari Kft. Vásárosnamény az alábbi forgácslapgyártási alapanyagok felvásárlását kedvező áron végzi: Lágy és kemény, valamint fenyő fafajú hengeresfa és annak hulladékai, valamint beindítottuk FRISS KITERMELÉSŰ AKÁCFA felvásárlását is. Minőségi követelmény: hosszúság 1 m vagy többszöröse 6 m-ig +- 5 cm. átmérő: 6 cm-től 55 cm-ig kéregtartalom: hulladéknál max. 20% hengeresfa kéregben. Idegen anyagtól mentesen (kő, föld, egyéb, idegen anyagot nem tartalmazhat). Szállítás: vasúton és közúton. Kis tételű szállítás esetén KÉSZPÉNZFIZETÉS! Átvétel minden munkanap 06.00-17.00 óráig, a gyár teherportáján. Bővebb felvlágosítást a fenti cím teherportáján személyesen vagy a 45/371-200/49-es telefonon adunk. GWmí/mÁ/jééé (51054)
