Petőfi Népe, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-02 / 101. szám
PN kezdőknek és profiknak A PN-KALAUZ VENDEGE A solti csárdás ELNÉZŐEN VAGY SZIGORÚAN? A Miskolczi házaspár két vállalkozást visz sikeresen a községben. FOTÓ: PAPP ZOLTÁN Nem ismerek olyan embert, aki a feje fölött át tudna nézni. Miskolczi József Toldi-termetű férfi. Szakács szakmát tanult. Solton született, s ott vált igyekvéssel tekintélyes polgárrá, a szó nem fizikai értelmében is. Jelenleg egy ABC-t működtető kft. ügyvezető igazgatója, résztulajdonosa, magánvállalkozóként pedig az országszerte Bableves csárdaként emlegetett vendéglátóhelyet jegyzi. Szülőhelyén minden jó közösségi ügy pártfogójaként tartják számon.- Szerény körülmények közt éltünk gyerekkoromban - meséli Miskolczi úr. - Gyakran elfogott a vágy: jó lenne finom ételeket enni! így jutottam el a választáskor a szakács szakmához. Az élet szép ajándéka, hogy olyan nagyszerű oktató keze alá kerültem, mint Nádor Antal. Ő a szakma mellett emberséget és tisztességet is plántált a tanítványaiba. Tele volt melegséggel, az emberek iránti szeretettel. Ő segített át a kezdeti nehézségeken. Egy életre megszerettem a szakmát. A tanulóidő egy részét a fővárosban töltötte Miskolczi József szintén nagyszerű oktatók, a szakma akkori nagyjai - Túrós Emil, Vadász Károly, Csányi Kálmán, Bálint László - környezetében. Solton, az Aranykulcs étteremben kezdte vendéglátó pályafutását. A gyakorlat azt mutatta, nemhiába kuktáskodott a nagyok mellett. Sok műsoros estet, szakmai vetélkedőt, bemutatót rendeztek. Az idők során szakoktatói és üzletvezetői iskolát végzett, érettségit tett. Megválasztották a szakács- és cukrászszövetség megyei szakács szekciójának vezetőjéül.- Kétévnyi tiszakécskei kiruccanástól eltekintve - az új Tisza éttermet vezettem ott - itthon dolgoztam és dolgozok. Nyolcvankettőben jöttem haza, az ötvenkettes út melletti csárdát vettem bérbe már vállalkozóként. Sikerült az átutazókat megállítani. Ma már szélesebb vendégkör kiszolgálása Miskolczi József célja. Ezért korszerűsítette, hangulatossá tette a csárdát. Alkalmas családi rendezvények, esküvők, társas összejövetelek megtartására. Természetesen a bableves régi jó hírét is meg akarják őrizni. Egy ABC-t működtet (53 Jogszabályváltozások Alapok Az 1995. évi XXI. törvény az egyes állami alapokról szóló törvények rendelkezéseit módosította. 1995. április 15-étől a kereskedelemfejlesztési, befektetésösztönzési és szerkezetátalakítási célú pályázatokkal a két alap összevonásából született Gazdaságfejlesztési Alaphoz lehet fordulni. A korábban is létező földművelésügyi alapok mellé az Országgyűlés a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap és az Országos Erdészeti Alap összevonásával létrehozta a Mezőgazdasági és Erdészeti Alapot. Fontos még, hogy a jogszabályok mellékletei meghatározzák az erdőgazdálkodók által fizetendő erdőfenntartási járulékot, a tenyésztési hozzájárulást és az erdőfelújítási és -nevelési támogatást. Sertés- és marhaminősítés A vágósertések és a vágómarhák vágás utáni minősítéséről szóló 9/1994. (III. 10.) FM rendeletét módosító 5/1995. (IV 13.) FM rendelet lényege, hogy a vágóhidat vagy vágóhelyet üzemeltető gazdálkodók a minősítés alaprendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételeit - akár valamely alkalmazottjuk beállításával - a független minősítő tevékenység megkezdéséig, de legkésőbb 1995. december 31-éig saját maguk kötelesek biztosítani. Mezőgazdasági exporttámogatás A 7/1995. (IV. 13.) PM-IKM együttes rendelet 1. és 2. számú melléklete a mezőgazdasági és élélmiszeripari exporttámogatásról szóló 38/1884. (XII. 30.) PM-IKM együttes rendelet 1. és 3. számú mellékletét módosította, illetve egészítette ki. Fontos változás, hogy a darabolt, illetve kicsontozott sertéshúst exportáló gazdálkodók 1995. április 21-étől már az említett húsfajták osztályozásától (pl. csontoshúsok, karaj) függő, eltérő mértékű kilogrammonkénti támogatásra számíthatnak. Az említett időponttól 1200 Ft/kg támogatás jár a kukoricadarát, -lisztet, kukoricát ipari célra az országból kiszállított agrárvállalkozóknak, míg a zsíros gyapjú exporttámogatásának mértéke a kilogrammonkénti 10-ről 15 Ft-ra emelkedett. százalékban a helyi áfész a tulajdonos, 43 százalékon négy magánszemély osztozik) a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szolgáltató Kft., amelynek Miskolczi úr az ügyvezetője. Huszonnyolc felnőttet és hét tanulót foglalkoztatnak itt. Nagyon fontosak számára a munkatársai, akiktől nemcsak eltűri, hanem el is várja a kritikát, a javaslatokat. Úgy érzi, a vásárlókkal is sikerült jó kapcsolatot teremteni. Egyébként Miskolczi József felesége, Ilona asszony is a vállalkozásokban talál munkát. Az adminisztrációt vezeti, összefogja az alkalmazottakat, árut rendel, ügyel a minőségre, hogy például ami hűtött ital, az tényleg az legyen, és még sok mindent elintéz. A lányaik, Hajnalka és Orsolya, egyelőre nem tartanak a vendéglátás vagy a kereskedelem irányába. Tanulnak, értelmiségi pályára készülnek.- Boldog vagyok, hogy az tölti ki az életem, amit szeretek, amihez értek - vallja Miskolczi József. - Szeretnék ezután is emelt fővel járni az emberek, a Soltiak között.- a. tóth -A Raiffeisen szövetkezetekről Mi is az a Raiffeisen szövetkezet, miért előnyös a magángazdálkodók számára? Erről tart előadást a Lakiteleki Népfőiskolán május 3-án 18 órától dr. Báthori Lóránt, a Magyarországon működő Raiffeisen Alapítvány kuratóriumának elnöke. A rendezvényen - ami vitára, kérdések megválaszolására is alkalmat ad - bárki részt vehet, a belépés díjtalan. Németországban és Ausztriában a gazdálkodók nagy része szövetkezeteket alakítva értékesíti termékeit, szerzi be a termeléshez szükséges anyagokat, eszközöket, illetve bankokat működtetnek stb. Ezek a szervezetek - amiket feltalálójukról Raiffeisen típusú szövetkezeteknek neveznek - 150 éve tevékenykednek, behálózzák a gazdaságot és a legstabilabb gazdasági egységeknek bizonyultak. A magángazdálkodók számára elsősorban azért előnyösek, mert így együtt, illetve jogi személyként fellépve befolyásolni tudják az árak alakulását, könnyebben jutnak hitelhez, támogatáshoz. Nehéz az adós dolga Ismét vita tárgya a sajtóban a külföldi adósságok kezelésének dolga. Mint annyiszor, most is felelevenedtek olyan nézetek, hogy fel kellene mondani az adósságszolgálatot, szüneteltetni kellene a kamatok fizetését és a törlesztést, de legalábbis az adósság átütemezését kellene kémünk. Ez a vita mindig akkor forrósodik fel, amikor arról értesülünk, hogy valamely ország - legyen az Bulgária vagy Mexikó - fizetési könnyítéseket kapott a hitelezőitől. Az eltörlés hívei Az adósság eltörlésének hívei ilyenkor arra gondolnak, hogy a törölt vagy csökkentett adósságszolgálatból visszamaradó összegeket fel lehetne használni belföldi fogyasztásra, felhalmozásra anélkül, hogy újabb adósságokba keverednénk. Persze ha a világgazdaság ilyen egyszerűen működne, akkor senki sem fizetné ki az adósságait, már réges-régen nem akadna tőketulajdonos, aki hajlandó volna bárkinek is kölcsönt adni. A dolog azonban sokkal öszszetettebb. Ha a tavalyi adatokat vesszük alapul, kiderül, hogy csak a folyó fizetési mérleg hiányát több mint 3,5 milliárd USD értékű újabb külföldi hitel fedezte, ugyancsak a hitelek terhére nőttek az ország devizatartalékai. Összesen csaknem 5 milliárd dollár áramlott be az országba, mintegy a duplája annak, amit a kamatokra ki kellett fizetni. Ha átütemezést kérnénk, a hitelezők óvakodnának újabb hitelt nyújtani, mert a tőke általában fél az ilyen országoktól, a külföldi áruszállítók sem adnak fizetési haladékot, portékáikat csak készpénzért hajlandók eladni. 1974 óta, amióta elkezdődött az eladósodási folyamat, gyakorlatilag a tartozások folyamatos átütemezését tesszük, az éves adósságteher csökkentése végett kedvezőbb feltételű, kisebb kamatozású, hoszszabb lejáratú kölcsönökből fizettük vissza a kevésbé kedvező feltételű adósságainkat. Az ilyen átütemezés azonban nem függ a hitelező hozzájárulásától, az adósnak nem kell fizetőképtelennek nyilvánítania magát. Kétféle erkölcs? A rossz adós nehezen jut hitelhez, ezt tapasztalhatjuk a hazai bankok hitelezési politikájában is. Nagyon nehezen tudná a világ elfogadni, hogy nekünk, magyaroknak kétféle erkölcsünk van: szigor hitelezői minőségünkben, elnéző adósi mivoltunkban. Bácskai Tamás Több borra is lenne vevő a hazai és a külpiacon Több bort is el lehetne adni mind a hazai, mind pedig a külföldi piacon - mondta Sümegi József, a Szőlő-Bor Szövetség és Terméktanács elnöke az érdekképviseleti szervezet idei küldöttgyűlését követően pénteken. Jelenleg a szőlőtermelés nem kifizetődő a gazdák számára, ezért már évek óta alig telepítenek új szőlőültetvényeket. Ahhoz, hogy az egészséges ültetvényrotáció megvalósuljon, évente legalább ötezer hektárnyi új telepítésre lenne szükség. A jelenlegi 100 ezér hektáros szőlőterület-nagyság elegendő lenne ahhoz, hogy mind a külföldi, mind a belföldi igényeket kielégíthessék a termelők. A szakszerű szőlőműveléshez azonban jelentősebb támogatásra volna szükség. Sümegi József az ágazatra vonatkozó konkrét adatokat ismertetve közölte: tavaly mintegy 3,7 millió hektoliter bor előállítására elegendő szőlő termett a hazai tőkéken. Magyarországon az egy személyre jutó borfogyasztás a múlt évben 30-32 liter volt. Exportra pedig több mint 900 ezer hektoliter került, mintegy 90 millió dollár értékben. Ez azt jelenti, hogy a magyar bor literjéért több mint 1 dollárt kaptak átlagosan a kereskedők, és ezt igen kedvezőnek ítélte az érdekképviseleti vezető. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy becslések szerint mintegy 500 ezer hektoliter bor után nem fizetnek a termelők fogyasztási és forgalmi adót. Rákkeltő napkrém Az Európai Bizottság várha- j tóan megtiltja a Bergasol nevű ! napkrém forgalmazását, mert I rákkeltő anyagot tartalmaz - j tudatták Brüsszelben. A Bér- I gasolban állítólag pszoralénta- j lálható, ami kedvez a bőr elrá-j ! kosodásának. A Bergasol be- I I tiltását Franciaországon kívül j ii: az EU valamennyi tagállama j | szorgalmazta. A napkrémet | egy francia cég, a Bergaderm ] I állítja elő. 1 i A második elnöki vétó | Zselju Zselev bolgár köztársa- j sági elnök csütörtökön másod- \ | szór is vétót emelt a szociális- \ ták javasolta agrárreform-ter- I vezet ellen, mellyel termelő- j | szövetkezetek alakítását báto- j rítanák, s azokat részesítenék j | előnyben, akik a földet meg- j művelik, azokkal szemben, | | akik csak tulajdonosai a föld- ) nek - jelentette Szófiából az \ AFP. Harmadik vétót az al- ij | kotmány nem tesz lehetővé. ENSZ-költségvetés Az ENSZ költségvetésének f | csökkentését javasolja a szer- j vezet vezetője. Butrosz Gáli a j J világszervezet 185 tagorszá- j gához küldött levelében 2,51 I milliárd dolláros költségve- j tésre tett javaslatot az 1996- j 97-es évekre, ami 4,2 száza- j lékkai kevesebb az 1994— j 95-ös évek költségvetésénél, i | A javaslatnak az a célja, hogy \ lecsillapítsa az ENSZ-ellenes j | hangulatot az amerikai kong- I resszusban. Csehország deficitje I A Cseh Köztársaságnak 18,3 | milliárd korona kereskedelmi | | deficitet kellett elkönyvelnie | I az idei első negyedévre-jelen-1 tette az AP-DJ a cseh statiszti- f | kai hivatalra hivatkozva. Az | | import 120,3 milliárd korona 1 volt, míg az export 102 milli- j árd. A tavalyi első negyedév- | hez mérten a kivitel csupán 3 | I százalékkal nőtt, míg a behoza- I tál több mint egyharmaddal, | 35,3 százalékkal. 1994 janu- j | árja és márciusa között a Cseh | Köztársaság 10,1 milliárd ko- | róna kereskedelmi többletre 1 tett szert. | Vendégmunkásesély I Franz Hums, az újonnan ki- 1 I nevezett osztrák szociális és f munkaügyi miniszter nyitót- j | tabb a külföldiek ausztriai 1 | munkavállalási lehetőségei- f | nek bővítésére, mint elődje | volt. A Kurier című bécsi | | lapnak elmondta, hogy kész | a vendégmunkások részére j kiadható munkavállalási en- | gedélyek számának növelé- | I sére. 1 Szerkeszti: A. Tóth Sándor A rövid lejáratú vállalkozói piaci kamatok alakulása
