Petőfi Népe, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-29 / 124. szám
1995. május 29., hétfő Egészségmagazin 7. oldal A fogmosás még nem minden! Az életünk lehet a divat ára Kezelés közben. Dr. Molnár Mária és a kiskunfélegyházi dr. Földeáki Gábor az érsekcsanádi Farkas Zoltán röntgenképét tanulmányozza. fotó: ábrahám Eszter De nem ám, mert az ép fogak is nőhetnek ferdén. Dr. Molnár Mária kecskeméti fogszabályozó fogszakorvos - dr. Szőke Éva gyermekfogszakorvos főorvos segítségével - immár több mint tíz éve kezeli azokat a gyerekeket, akiknek fogszabályozásra van szükségük. A megyei kórházhoz tartozó - s megyei feladatokat ellátó - fogszabályozó szakrendelést, a kecskeméti Jókai téri rendelőben évente több ezer gyermek keresi fel. Előfordulnak súlyos rendellenességek: a farkastorok, a nyúlajak, a csírahiány, ami fogszabályozói kezelést is igényel. Az esetek többségében azonban a torlódott fogazat, az előbbre álló felső állcsont és kifelé álló fogak miatt válik szükségessé a fogszabályozás. A kezelés elkezdésének időpontja egyénileg változhat, de általában a 11-13 éves kor körül mindenképpen ajánlatos a fogszabályozó szakorvost felkeresni. (A megyei szakrendelést, a kalocsait, a halasit, vagy dr. Földeáki Gábor rendelését Félegyházán, aki ezekben a hetekben továbbképzés és konzílium céljából dolgozik együtt dr. Molnár Máriával.) A szakrendelésre fogorvosi beutalóval vagy háziorvosi beutalóval fogadnak beteget, s ez azért fontos, mert a fogszabályozási kezelést csak ép vagy kezelt fogazattal lehet elkezdeni. A kezelés általában másfél, de néha három évig is eltarthat. A gyerekek - a fogsor szabálytalanságától függően - kivehető vagy rögzített fogszabályozó készüléket kapnak, amit bizony becsülettel viselni kell. A szabálytalan fogsor ugyanis nemcsak látványként zavaró, hanem fogszuvasodást, fogágybetegségeket okoz. Az eredmény: a szép, ép fogsor azonban mindenért kárpótolja a fémes-műanyagos szerkezettől óvakodó kislányokat és fiúkat. Á, E. Dohányzásmentes világnap „A dohányzás többe kerül, mint te azt gondolod” - ezt a jelmondatot ajánlotta a dohányzásmentes világnapra az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója. Május 31-e közeledtével az egészségvédelemmel foglalkozó szakemberek megkísérlik a lehetetlent: felhívni az emberek figyelmét a dohányzás ártalmaira. Ma már nálunk is vannak füstmentes munkahelyek, de még messze állunk más országok példájától. Ausztráliában, Kanadában, Finnországban, Izlandon nem engedik azokon a helyeken a dohányzást, ahol több ember dolgozik. Dohányzásra a világon évente 200 milliárd dollárt költenek, ez elegendő lenne arra, hogy valamennyi fejlődő ország egészségügyi költségvetését megkétszerezzék. A dohányzás egészségkárosító hatása miatt 10 másodpercenként 1 haláleset következik be a világon. Ha a ma dohányzó tizenévesek folytatják szenvedélyüket, akkor ötven százalékuk középkorúként fog meghalni. Ha a jelenlegi dohányzási tendencia folytatódik, akkor a mai, évi 3 millió haláleset, amelyért a dohányzás a fe- A nők körében is évről lelős, 30-40 év múlva 10 millióra évre nő az erős dohányosok növekszik. száma. Gyógyító hormon A terhes nők szervezetében meglévő egyik hormon gyógyítja a Kaposi-szarkómát, az egykor ritka rákfélét, amely azonban napjainkban sok AIDS-es súlyos betegsége - állapították meg amerikai kutatók. A tudósok szerint kutatásaik alapján ki lehet dolgozni a vörös foltokkal, dudorokkal megjelenő Kaposi-szarkóma gyógymódját. Ez a fajta szarkóma megjelenése az egyik első és nyilvánvaló jele annak, hogy a páciensben a HlV-fertőzés következtében kifejlődött az AIDS. A hírt Robert Gallo, a marylandi Bethesdában lévő Országos Rákkutató Intézet munkatársa jelentette be. Ő és kollégái meg vannak győződve arról, hogy a terhes nők szervezetében meglévő human chorialis gonadrotrophin (HCG) nevű hormon elpusztítja a Kaposiszarkóma sejtjeit. Ezekre az eredményekre azután jutottak, hogy afrikai kutatásaik alkalmával kiderült: egyes, AIDS- ben szenvedő asszonyok Kaposi-szarkóma-foltjai eltűntek, amint az asszonyok teherbe estek. A Kaposi-szarkóma egyébként sokkal gyakoribb a férfiak esetében. Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a festékes bőrrákban, orvosi nevén melanomában szenvedő betegek száma. Ez az egykor ritka betegség volt annak a tudományos konferenciának a témája, melyet a közelmúltban rendeztek Kecskeméten. A konferencia helyének kiválasztása nem volt véletlen, hiszen a kecskeméti megyei kórház bőrgyógyászatán 10 éve foglalkoznak melanomás betegek gyógyításával, s a megelőzéstől a sebészeti, illetve gyógyszeres kezelésig. A melanoma-szimpóziumon a legelismertebb hazai szakemberek mellett neves külföldi kutatók, professzorok is részt vettek. Itt beszélgettünk Cascinelli milánói bőrgyógyász profeszszorral, akit arról kérdeztünk, mi lehet a festékes bőrrák egyre gyakoribbá válásának oka?- A festékes bőrrák kialaku-Prof. Cascinelli lásának okai közül jó párat ismerünk, ám korántsem mindegyiket. A betegség gyakoriságának legkézenfekvőbb magyarázata a túlzott napozás lehet. Hiszen a barna bőr divatja az elmúlt 10-20 évben jelent meg, s ez kísértetiesen egybeesik a bőrrákos megbetegedések számának emelkedésével. Azonban - sajnos - nagyon nehéz észérvekkel hatni a divat ellenében.- Szerepe lehet-e a melanoma elterjedésében a különböző környezeti ártalmaknak, például a légszennyeződésnek?- Igen, én is találkoztam például olyan beteggel, aki egy atomerőmű mellett lakott és meg volt győződve arról, hogy emiatt betegedett meg. De természetesen nem lehet ezt ilyen egyértelműen kijelenteni. Sok esetben például genetikai okokkal is számolni kell. Én mindenképpen a betegség korai felismerését tartanám a legfontosabbnak. Hiszen ha a beteg időben orvoshoz fordul, akkor a melanoma kezelhető és gyógyítható. Rákász Judit ÖTVEN ÉS HETVEN ÉV KÖZÖTTI FÉRFIAK, FIGYELEM! Prosztata-szűrővizsgálat Baján Megdöbbentő adat, de igaz: az Amerikai Egyesült Államokban a prosztatarák lett a leggyakoribb rosszindulatú daganat, mely hazánkban is, a férfilakosság rákos statisztikájában, a negyedik helyet foglalja el. Emellett megfigyelhető az említett betegség számbeli növekedése is. Sajnálatos, hogy a prosztatarák a legtöbb esetben csak előrehaladott állapotában kerül felismerésre, amikor már a teljes gyógyulást jelentő radikális műtéti beavatkozásra nincs lehetőség. A statisztika szerint az esetek mintegy 80 százalékában csak későn történik a betegség észlelése.- A bajai városi kórház elvállalta, hogy csatlakozik az országos jelentőségű és hatókörű prosztataszűrési programhoz - tudtam meg dr. Pataki László és dr. Ceglédi Antal osztályvezető főorvosoktól, akiknek osztálya, tehát az urológia és a laboratórium közösen végzi a nagy feladatot. A szűrővizsgálattal megoldható a korai felismerés, és ezzel együtt a gyógyítás eredményességének lehetősége is megnő. Amint megtudtam, ez a betegség az 50. és a 70. életév között a leggyakoribb. így tehát a szűrési program elsősorban ezt a korosztályt célozza meg. Azokat is várják a szűrővizsgálatra, akik jelenleg teljesen panaszmentesek. Az eljárás vérvétellel kezdődik, és amennyiben az eredmény nem mutat gyanús értéket, tulajdonképpen ezzel be is fejeződik. Akinél a vizsgálat valamilyen eltérést mutat, az postai úton kap értesítést, hogy a további felvilágosítást az urológiai osztályon adják meg számára. A jelentkezők a háziorvos révén, de önkéntesen is részt vehetnek a szűrésben. A laboratóriumi vérvétel hétfőtől péntekig, 8 és 12 óra között történik a kórház diagnosztikai épületében, vagy az alapellátó szolgálat bajai laboratóriumában, tehát a volt SZTK- ban. A vérvételre éhgyomorral kell megjelenni. Az eredményt ezt követően számítógép tartja nyilván. A vizsgálatot néhány évenként a veszélyeztetett életkorban célszerű megismételtetni. Gál Zoltán A kullancsok olyan vírusokat terjeszthetnek, amelyek Lyme-kórt és agyvelőgyulladást okoznak. Ez utóbbi betegség ellen - ami nem gyógyítható - hatásosan véd a gyógyszertárban kapható FSME-Bulin injekció. A készítmény megelőzésre is alkalmazható, egy injekció egy hónapig nyújt védelmet a kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás ellen. Daganatos betegek klubja A gyermekkori epilepsziáról és az agydaganatról Baján 1990-ben alakult meg a Daganatos Betegek Klubja. A hónap minden második keddjén találkoznak a mellműtött aszszonyok a József Attila Művelődési Központban. A klub nyitott a gyógyulni akarók számára. Sokan vannak a városban és a környező falvakban, akik nem merik megtenni a kezdő lépéseket a csoport felé. Pedig- amint azt a klubtagok vallják- igenis, beszélni kell a betegségről. Mindannyian úgy vélik: tisztelni kell az embert, nem sajnálni. A bajai Daganatos Klub asszonyai már túl vannak a műtéten. Azért találkoznak, hogy együtt vezessék ki egymást abból a bizonyos hullámvölgyből, gyakran a pszichológus segítségével. Nem elkeseredettek, élni akarnak. A legfontosabb az akarat, ami az egyik lépcső a gyógyuláshoz. Példájukon keresztül hívják fel tehát a nők figyelmét a megelőzésre, az egészséges életmódra. Május 14-étől 16-áig rangos tudományos konferenciát rendeztek Kecskeméten. A Tudomány és Technika Házában nemzetközi gyermekgyógyászfórumot szerveztek. A házigazda a megyei kórház és annak főorvosa, dr. Bense Katalin neuropszichiáter és gyermekideggyógyász volt. Őtkérdeztükmeg,hogy milyen céllal jöttek össze a gyermekkori agydaganatokkal és azok gyógyításával, valamint a gyermekkori epilepsziával, elmegyógyászati kérdésekkel foglalkozó szakemberek.- A gyermekideggyógyászok minden esztendőben öszszejönnek, s beszámolnak a legfrissebb kutatási eredményekről. Az ideggyógyászok, mint egy nagy család, megvitatják, meddig jutottunk el e nehéz szakmai területen. Bőven volt szó az idén is eredményekről és gondokról egyaránt. A kecskeméti konferencia nemzetközi volt. Az Egyesült Államokból a kansasi kollégák adtak képet kutatásaikról. Ezenkívül több európai államból jöttek el a fórumra. Az epilepszia gyógyításában jó eredményeket értünk el. Sokféle gyógyszerünk van. Mondhatjuk, hogy a betegségkezelés szinte tökéletes, nemzetközi sikereket értünk el.- Mit mondhatunk az agydaganatokkal kapcsolatban?- Az agydaganat kezelése - a betegség természete miatt is - nehezebb. Ha néhány gyermekkel többet tudunk gyógyítani, mint az elmúlt évben, az már jelentős sikernek számít. Vidéken az a fő feladat, hogy a betegséget minél korábban fedezzük fel és a beteget a megfelelő intézethez irányítsuk. Ezzel is segítjük a gyorsabb gyógyulást. Az agydaganatról szóló statisztikák emelkedést mutatnak. Véleményem szerint nem mutatkozik növekedés e betegség számában, hanem jobb diagnosztikai lehetőségeinket jelzi, hogy azok a jelenségek is kimutathatók, amelyek eddig rejtve maradtak. K.S. Az oldalt szerkeszti: Ábrahám Eszter
