Petőfi Népe, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-26 / 122. szám
A megyei önkormányzat célkitűzései NE PUSZTULJANAK A SZŐLŐK ÉS A GYÜMÖLCSFÁK Nem apadhatnak tovább a kutak A Bács-Kiskun megyei önkormányzat - élén dr. Balogh László elnökkel - kiemelt jelentőséget tulajdonít a Homokhátság vízpótlásának. Számos tanulmánytervet rendeltek meg már annak érdekében, hogy a szakemberek átgondolják: mi módon lehetne segíteni? A megoldást illetően két lehetőség van. Az egyik az egyes részterületekre kidolgozott vízpótlási megoldások összeillesztése, a másik a Duna-Tisza csatorna megépítésével számoló komplex vízgazdálkodási rendszer. Mindkettő elsősorban a Dunavölgyi-főcsatoma által alkotott vízszállító rendszerre támaszkodik. Ennek segítségével évente összesen 100 millió köbméter víz juttatható fel a hátságra évente. A Tiszából 60 millió köbméter nyerhető, s összesen nyolcezer négyzetkilométeres hatásterületen mintegy 40 ezer hektár öntözésére nyílna mód. A Hátsági-főcsatorna megépítése több pénzt igényelne, s nem volna szakaszolható, de a többcélú (pl. hajózás) kihasználás miatt az üzemeltetés költségei alacsonyabbak lennének. Mindkét változat költségei - mai áron - meghaladnák a 20 milliárd forintot. A megyei önkormányzat - bár sokan teszik magukévá a Duna-Tisza csatorna ideáját - az egyes részmegoldások összeillesztésének ad nagyobb esélyt. A szakértők becslése szerint a teljes megoldás időigénye körülbelül 25 évre tehető. Víz nélkül az állattenyésztés is lehetetlenné válik, holott például a juhászat is sokak megélhetését biztosítja. Meg kell teremteni a vízpótlás és visszatartás lehetőségeit! Addig is, amíg a vízpótlás anyagi feltételei rendelkezésre nem állnak - amelyek megteremtését mielőbb el kell érni -, a meglévő kevés vizet kell minden eszközzel visszatartani. Az árkokon és belvízcsatornákon található zsilipeket és „bitókat” zárva kell tartani. Ezeken a csatornákon víz a Dunába vagy Tiszába csak akkor folyhat le, ha a hátságon elháríthatatlan árvízveszély van. A vízvisszatartást sajnos nehezíti, hogy a csatornák és a hozzájuk tartozó „műtárgyak” nem a legjobb állapotban vannak. A csatornákat benőtte a növényzet, a kisebb ereken alkalmazott elzáródeszkák elkorhadtak. A csatornák és vizesárkok felújítása is sok pénzbe kerülne. Az alkalmazkodás útja lehet még olyan mezőgazdasági kultúrák meghonosítása, amelyek kevésbé vízigényesek. Lezárva a zsilip Szabadszállás alatt a Kurjantó-csatomán. Nélkülözhetetlen az állami beavatkozás Az idén márciusban végre a kormány is foglalkozott a problémával. A környezetvédelmi és területfejlesztési, valamint a közlekedési, hírközlési, és vízügyi minisztérium előterjesztésében írásos anyag készült a hátság kritikus vízháztartási helyzetéről. A kormány mindenekelőtt a kialakult helyzethez való alkalmazkodást ajánlja, különös tekintettel a víztakarékos szemlélet elterjesztésére. Állást foglalt ugyanakkor a vízpótlás szükségessége mellett, ami biztatást jelent az itt élőknek. Sajnos azonban egyelőre csak újabb tanulmányterv születik, igaz, ez már a kormány megrendelésére. Leszögezték azt is, hogy a Duna-Tisza köze vízháztartási egyensúlyának megteremtését az egyéb programokhoz képest kiemelten kell kezelni. 1996. május 31-ig az említett minisztériumoknak a kormány elé kell terjeszteniük a megvalósíthatóság feltételeiről szóló jelentést. Az 1996-ban indítható rövid távú feladatok költségigényét az illetékes tárcáknak a jövő évi költségvetés előkészítésekor kell érvényesíteni. 1997-re mindenképpen nagyobb összeg szükséges, központi forrásból! i' zm® & > DÁN SEGÍTSÉGGEL FOLYIK A PROGRAM KIDOLGOZÁSA Bács-Kiskun agrárgazdaságának új lehetőségei Bács-Kiskun megye mezőgazdasága a jövőben elképzelhetetlen lesz a mainál lényegesen nagyobb területek öntözése nélkül. A megyei önkormányzat kezdeményezésére dán közreműködéssel - Viborg megye támogatásával - elkészült az a tanulmány, amely Bács-Kiskun agrárstratégiáját alapozza meg. A dolgozatban megfogalmazódik, hogy mivel a megyében igen magas a napfényes órák száma, kedvezőek a lehetőségek a minőségi vetőmagtermesztésre. A stratégia kimunkálói ugyanakkor leszögezik, hogy a megye ökológiai adottságainak kihasználásában kritikus elem az öntözés, ezért igen fontos a vízkészlet öntözési hasznosítása. Sem az új tulajdonosok, sem a gazdálkodást korábban meghatározó agrárértelmiség nem készült fel igazán az új viszonyokra, de várható, hogy a helyzet kikényszeríti az integratív kapcsolatok újjászervezését. Az együttműködési készség fejlesztését persze támogatni és gyorsítani kell. Ezenkívül különösen fontos a minőségkoütroll és a minőséggarancia, valamint a termékazonosítás helyzetének javítása. Az agrárstratégia főbb sarokpontjaira építve a Bács-Kiskun Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány célul tűzte ki a fejlesztéseket folyamatosan támogató szolgáltatási környezet kialakítását. Az alapítvány felkarolta a Kecskeméten létesítendő nagybani piac ügyét, amely elképzeléseik szerint szövetkezeti alapon működne. Az országos bormarketingprogram részeként beindult a kiskunsági borvidék arculatának megteremtésére irányuló munka is. Az alapítvány Mélykút térségében a sertés-, Kerekegyházán a baromfi-, Kecelen pedig a borágazatban szervezi egy olyan modellkörzet kialakítását, melynek tapasztalatai másutt is hasznosíthatók lehetnek. Az említett körzetekben kezdődik a marketinginformációs szolgálat kialakítása is. Öntözőszövetkezet alakult A mezőgazdaság és a vízgazdálkodás tárgyköréhez egyaránt tartozik az a hír, hogy Kecskeméten öntözőszövetkezet alakult. A szövetkezet a Kecskeméten képződő, s biológiailag tisztított szennyvizet használja öntözésre ott, ahol a - korábban az Agromix szövetkezet tulajdonában lévő - földek a kárpótlás során magántulajdonba kerültek. Az öntözőszövetkezet üzemelteti a berendezéseket. A szolgáltatást igénylő tagok egy öntözésért hektáronként 9400 forintot fizetnek. Évente két öntözést terveznek, egy-egy alkalommal 50-60 milliméter víz kijuttatásával. A szövetkezéstől a fenntartási költségek előteremtését remélik, s azt a lehetőséget, hogy nagyobb hozamot ígérő fajtaváltást is végrehajthatnak. Tározó öntözésben is gondolkodnak, éppen a talaj vízháztartását javítandó. Az öntözővízért a Bácsvíz Rt. köbméterenként 3 forintot kér. Tervek a modellkörzetekben Mélykúton a sertéságazatban kialakítandó modellkörzet lehetőségeit dr. Kárpáti László, a Pannon Agrártudományi Egyetem Szaktanácsadási, Továbbképzési és Informatikai Központjának ügyvezető igazgatója vizsgálja. Kerekegyházán a baromfiágazatban teszi ugyanezt dr. Vörös Mihály, az Europaritás Pénzügyi Menedzsment Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója, Kecelen pedig Szeremley Béla, a Károlyi Sándor Alapítvány munkatársa vizsgálja a lehetőségeket. Mindannyian úgy látják, hogy a település fogadókész a modellkörzet iránt. Elsődlegesnek tartják, hogy a környék gazdái lássák be az együttműködés szükségességét. Ebben és a marketingszolgáltatásban látnak lehetőségeket. Az összeállítást szerkesztette: Bálái F. István és Walter Péter Mezőgazdasági bizottság a megyei önkormányzatnál A korábbi megyei önkormányzatnak nem volt mezőgazdasági bizottsága. Ez ma már létezik. Elnöke Deák István, akit arról kérdeztünk, hogy milyen reményeket fűz az országgyűlés hasonló bizottságának Kerekegyházán tartandó üléséhez.- Elsősorban arra számítok - mondja -, hogy figyelembe veszik az agrárágazat rendezetlen törvényi viszonyaira vonatkozó észrevételeinket.- Melyek ezek?- Hiányzik mindenekelőtt az agrárorientációs törvény. Ebben kellene rögzíteni, hogy az állam mely vidékeket milyen módon támogat. Be kellene végre fejezni a tulajdonviszonyok rendezését, harmonizálni például a kamarai és hegyközségi törvényt, s az agrárágazat adózási törvényeit az európai normáknak megfelelővé tenni.- Miben segíthetnek a megyének ezenkívül az országgyűlési képviselők? Lehet-e az ülésnek valamilyen közvetlen haszna?- El szeretnénk érni, hogy az az együttműködés, amely a mezőgazdasági ügyekben Bács-Kiskun és a dán Viborg megye között van, kormányzati szintre emelkedjen. Dán részről többször kinyilvánították, hogy erre volna fogadókészség. Minden erőfeszítés hiábavaló viszont, ha nincs víz. Az országgyűlési képviselőktől azt is várjuk, hogy értsék meg a helyzetünket és karolják fel a Homokhátság vízutánpótlásának ügyét.- Egyebekben mit tekint fő céljának a megyei bizottság?- Az agrárstratégiára alapuló ügyek közül a nagybani piac létesítésének támogatását. Ennek sokan még a közgazdasági tartalmát sem ismerik. Lényege, hogy a termelői érdekeken alapuljon a termeltetés. Gépekre van szüksége nagy- és kisüzemnek egyaránt. 1
