Petőfi Népe, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-24 / 120. szám

1995. május 24., szerda Tisztelt Szerkesztőség! 7. oldal Kedves Olvasóink! Sok és sokféle levelet kap szerkesztőségünk. Ismételten elmond­juk, hogy családi, házassági kapcsolatokkal, azok megromlásának okával nem foglalkozunk, még akkor sem, ha az ilyen tartalmú le­velek feladói teljes névvel és címmel látják el küldeményüket. Ugyanakkor nem értjük, miért nem meri vállalni a nyilvánosságot, aki csupán arra hívja fel a figyelmet, hogy egy faágat le kellene vágni. Az olvasói kérést azonban tiszteletben tartjuk. Komoly visszhangja volt annak a levélnek, amelyet Hideg zu­hany a szülőkre címmel közöltünk. Elgondolkoztató azonban, hogy valamennyi érdeklődő kizárólag a levélíró nevére, címére volt kíváncsi. Készséggel közölnénk a témában más olvasói leve­let, véleményt is. Mint ahogyan folytatjuk a kötelező kamarai tag­sággal összefüggő reagálások közreadását. Szintén - tekintettel a téma erősen közérdekű voltára - foglalkozunk a távfűtési díjjal, a hő mérésének, szabályozhatóságának kérdésével. Várjuk névvel és címmel ellátott leveleiket. A szerk. Vers a hegyközségekről A törvényről és a kamarai tagdíjról Szokásunktól eltérően ez alka­lommal egy verset is közre­adunk. Szerzője idős Sámel Fe­renc, Soltvadkert, Középcsábor 108. szám alatti olvasónk. Ter­mészetesen „prózában", ha­gyományos levélként is megír­hatta volna olvasónk a levelet, ő azonban ezt a formát válasz-Május 14-én, vasárnap Bácsal­máson a római katolikus temp­lomban a nyolc órai szentmisén új színfoltképpen mutatkozott be az öttömösi egyházi ének- és zeneegyüttes. Az együttes tagjai nagy si­kerrel énekelték a feltámadás magasztos dallamát, a Hallelu­­ját. Az együttes szereplése nagyban emelte a szentmise tóttá. A közlés indoka, hogy olyan gondolatokat, véleményt fogalmaz meg Sámel Ferenc, amely - a lapunkban közölt írá­sok tanulsága alapján - nem csak őt foglalkoztatják. Ezért közérdekűnek számít a vers, amelyet az alábbiakban olvas­hatnak. A szerk. áhitatos hangulatát a zsúfolásig megtelt templomban. A hívők nevében ezúttal szeretnénk kö­szönetét mondani a bácsalmási plébánia vezetőjének, aki az együttest meghívta. Ugyancsak megköszönjük az öttömösi együttesnek, hogy eljött és ma­radandó élményben részesítette a bácsalmásiakat. P. F., Baja Elöljáróban annyit, hogy a Pe­tőfi Népe olvasói oldala - amely egyébként nagyon pozi­tívan értékelhető - bátran fog­lalkozik olyan jelenségekkel, amelyek valóban diszkrimina­tív jellegűek. Mint nyugdíjas vállalkozó, nem a milliókat céloztam meg, hanem a háztartás anyagi egyensúlyának megtartását. Lehet, hogy sokan csak milliós fogalomban képesek gondol­kodni, ez abból derül ki, hogy a kötelező kamarai tagdíjakat ők állapítják meg. Részt vettem egy kamarai taggyűlésen, ahol még azt is megkockáztatta né­hány tag, hogy aki nem éri el az évi egymilliós forgalmat, az nem is vállalkozó. Aki nem a feketegazdaság­ban dolgozik és vállalkozóvá lesz, körülbelül 100-200 ezer, vagy ennél kevesebb jövede­lemkiegészítésért, azt erkölcsi-Bérletvita! Május 12-én délután utaztam a 14-es buszon Kecskeméten - kezdi panaszát Tabajdi Irén, aki a Lóverseny utca 33. szám alatt lakik. A fiatal lány elmondta, hogy a barátjával utazott, ami­kor odament hozzájuk az ellen­őr, és elkérte a bérleteiket, ők felmutatták, ám az ellenőr ki­kapta a kezükből, mondván, hogy hamis számokat írtak rá, és azzal vádolta őket, hogy lop­ták a bérleteket. Felírta a két utas adatait s kijelentette: ha három napon belül nem jelent­keznek az előző havi bérlettel, akkor 1 500 forint a fejenkénti büntetés.- Amikor másnap bemen­tünk a Volán irodájába, ott egy férfi kiabált velünk és már 4 800 forint büntetést emlege­tett. Hangsúlyozom, hogy a bérletet az édesanyám vette ne­kem, tehát nem loptuk. Ugyan­akkor azt kérdezem, hogy miért nem írja rá a jegykiadó a meg­váltáskor a számot, és miért nem adnak valamiféle blokkot, vagy számlát arról, hogy meg­vettük a bérletet, mert így - mint a mostani esetben - nem tudom igazolni. A tanulóbérlet csak 240 forintba kerül, de ne­künk ez is pénz. De nem tudja igazolni az sem, aki ezreseket ad ki havonta, mert ő sem kap számlát a befizetésről. Jól van ez? - teszi fel a kérdést Tabadji Irén, aki idegességében most is sírva fakad. A szerkesztő csak annyit tesz hozzá: nem az első eset, amikor a Volán-ellenőrök önkényeske­déséről írunk. Nem ártana talán valami emberismeret, esetleg udvariasság, netán józanság.-gs-Hogyha lehetséges, kérem, hogy észrevételemet mások okulására szíveskedjenek lekö­zölni. Nem a kicsinyes anyagias­ság, hanem a felháborító hará­­csolás ténye adta kezembe a tollat. Május 3-án vásároltam két csomag étkezési szódabi­karbónát. Mivel a magánkeres­kedőnél csak egy csomag volt 17,80 forintért, a másik csoma­got a helyi UNIVER ABC-ben vásároltam meg, de itt már 36 forintot kellett fizetnem érte. Hát ez már megmagyarázha­tatlan. Az egymástól kb. száz méter távolságra lévő két élel­miszerbolt kalkulációja közötti óriási különbség az egyik rész­ről egyértelműen a tisztességte­len haszonszerzésre irányul. Tudom, a jelzett áru szabad­árasnak minősül, de a minden­napi kenyerünk is az. Ezért esetleg azon sem csodálkozha­tunk, ha a fenti különbözetet fl­ieg magasabb rendű embernek tekintem, mint a valamilyen úton milliomossá vált „igazi” vállalkozó urat. Tehát az ezzel a kérdéssel foglalkozó, becsüle­tes kisvállalkozókkal teljesen egyetértek. A másik érdekesség, hogy a kamarai tagság alig 1 százaléka megszavazta a 99 százalék kö­telességeit. Igen furcsa az is, hogy a 7 fős vezetőség körülbe­lül 10 darab, legdrágább számí­tógép segítségével óhajt dol­gozni. Nem sok ez egy kicsit? Főként ha van közöttük olyan, aki ismeri is ezeknek a gépek­nek a használatát. Most pedig az alapdíjról, a kamarai tagsági díjról! Nullától 1 millió forintig a tagdíj 3 000 forint. Holott az alaptörvény tisztességesebben határozza meg a tagsági díjat. Azt mondja ugyanis, hogy a tagsági díj az adóköteles jövedelem 8 ezre-Sokat olvastam már a Petőfi Népében zűrös, vagy éppen nem becsületes földosztásról. Hát sajnos én is egy ilyennek lettem az áldozata. Ugyanis örököltem az apám­tól egy 2 400 négyszögöles te­rületet, nem messze a falutól, körülbelül egy kilométerre. En­nek akkor egyik fele szántó, a másik fele rét, illetve kaszáló volt. Ezt a területet 1953-ban a csengődi Aranyhomok Szak­­szövetkezet betagosította ma­gának. Pár évvel ezelőtt a szö­vetkezet feloszlott, a területét és az ingóságát a nagyok szét­osztották nagy suba alatt. Igaz, talán kissé későn, de én is je­lentkeztem, és érdeklődtem a földem felől, de sehol nem ta­láltak a névsorban. A földren­dező bizottság elnöke azt mondta, elveszett. Erre én kimentem megnézni, mert tudtam az utat. Meg is ta­láltam a földet, és mondtam erre az illetőnek, hogy a föld megvan. Erre kinevettek, hogy a föld valóban megvan, csak a papírok vesztek el, nem talál-A közelmúltban Baján, a József Attila Művelődési Központban anyák napja tiszteletére nyugdí­jastalálkozót rendeztek, ame­lyen mintegy nyolcvan asszony jelent meg. De ott volt Földvári Imre is, akinek a nevéhez fűző­dik a klub megalakítása. Vittman Mária klubvezető meleg szavakkal köszöntötte a megjelenteket és részükre egyenként kis virágkosarat gyelembe véve a mostani 70 fo­rintos kenyeret ebben a boltban egy napon 150 forintért fogják árusítani. Tudom: szabadpiac, szabad árak, kereslet-kínálat elve érvényesül, de mégis felte­szem a kérdést: az ilyen és eh­hez hasonló, arcpirító gátlásta­lanságoknak hol van a határa? Az év elején a sajtó beszá­molt az UNIVER elmúlt évi gazdasági eredményéről, ami nagyon elismerésre méltó. De ha az én egyedi esetemhez ha­sonló dolgok máshol és na­gyobb volumenben előfordul­tak, akkor a kereskedelmi kor­rektség megkérdőjelezhető. Balogh Péter, Nyárlőrinc, Vasút utca 20. Olvasónk fenti levelét - amelyet még április 10-én írt - meg­küldtük az UNTVER-hez is, ahonnan május 18-iki keltezés­sel a következő választ kaptuk: Januárig visszamenőleg el­lenőriztük a szódabikarbóna léke. Nehezen érthető, hogy egy egész országra érvényes törvényt bárki úgy alakítgathat, ahogyan érdekei kívánják, és a tagság érdekeit egyáltalán nem veszik figyelembe. Ilyen kö­rülmények között valószínűleg nincs is szükség Országgyű­lésre, törvényekre, ha azokat érdekcsoportok saját céljaik el­érésére módosíthatják. Elhang­zott egy érdekes hozzászólás - az illető cége adósságbehajtás­sal is foglalkozik -, amelynek során a felszólaló megkérdezte: jogállamban élünk-e? Én arra kérem a tagságot, ne engedje, hogy néhány ember ne mondja meg nekik, mi a dolguk. Ve­gyék kezükbe sorsukat és a „cápákat” ne engedjék a fejük fölött dönteni megélhetési ügyekben. Tisztelettel: M. A., Kecskemét, (Név és cím a szerk.-ben) ják, eltűntek valahová. Ekkor bementem a kiskőrösi földhiva­talba, a telekkönyvhöz, ahon­nan kiküldtek egy telekkönyvi másolatot, hogy a nevemen van a föld. Ezután írtam egy újságnak, ahonnan írtak a megyei földhi­vatalhoz, onnan pedig a csen­gődi földrendező bizottságnak. Az elnök behívatott, hogy ka­pok a régi föld helyett másikat, nem is messze az én területem­től. Állítólag ki is mérték a föl­det, de nekem nem szóltak, így ismét kihagytak az osztásból. Később úgy hallottam, az elnök kijelentette: nem is ad földet, mert már úgyis idős, nyolcvan­­éves ember vagyok. Higgyék el, uraim, könnye­zem, amikor ezeket a sorokat írom. Csak azt mondják meg, mitévő legyek, mert nagyon rosszulesik, ahogyan egy sze­gény öreggel elbánnak, mert semmim sincs a kis nyugdíja­mon kívül. Szabó Sándor, Csengőd, Horváth Kálmán u. 11. nyújtott át ebből az alkalomból. A művelődési központ részéről énekszámokkal köszöntötték az ünnepeiteket, akik ezután fehér asztal mellett igen jól érezték magukat. Ezúttal szeretnénk köszönetét mondani a klub ve­zetőinek és a művelődési köz­pont dolgozóinak a felejthetet­len találkozóért. Pechtler Ferenc, Baja, Hattyú u. 4. forgalmazását nyárlőrinci üzle­tünkben és a következőket álla­pítottuk meg: Az üzlet a szóda­bikarbónát 17 forintos áron forgalmazta egészen május 5-éig. Attól kezdve tőle függet­len árváltozás miatt 18 forint az ára. Balogh Péter panaszától függetlenül az UNIVER ellen­őrzést tartott a boltban, amely­nek során hibát nem találtunk az áralkalmazásban sem. Mind­ezek alapján szándékosság az ügyben teljességgel kizárható s valósággal rejtély, hogy a pana­szos által leírt helyzet hogyan állhatott elő. Természetesen nem vitatjuk, hogy tévedés előfordulhat, ezért kérjük a panaszost, hogy keresse fel az ÁBC-t, ahol kár­talanítani fogják. Megjegyez­zük azonban, hogy ha azonnal megteszi észrevételét, a tévedés tisztázható lett volna. Patakyné Peák Mária, kereskedelmi igazgató Címünk: 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A FOGADÓÓRA Műtét nincs! j Imrehegyről telefonált Stein­metz István, aki az Erdei Fe- J renc utca 1. szám alatt lakik és a következőket mondta el:- Nem panaszkodni akarok, csak egy bejelentést szeretnék tenni a szerkesztőséghez, és kérem, hogy adjanak ennek nyilvánosságot. Ortopédiai mű­tétre lenne szükségem, amit a kecskeméti megyei kórházban, a Nyíri úton végeztek volna el. Előtte azonban elküldték a kis­kunhalasi kórházba, hogy ott megejtsék a szükséges előzetes vizsgálatokat. Nem sokkal ez­után azonban közölték, hogy a műtét elmarad, mert a kórház­nak nincs pénze. Erről - már­mint a műtét elmaradásáról - a megyei kórház írásban is értesí­tett.- Mindehhez csak annyit te­szek hozzá, hogy én harminc évig fizettem a biztosítási díjat, pontosabban levonták a fizeté­semből. Életemben orvosnál nem voltam, jelenleg táppén­zen vagyok. Sőt, még most, a táppénzemből is vonják a tb-já­­rulékot. Nem protekciót kérek, hanem azt, ami a betegségem után úgy érzem, hogy nekem mint állampolgárnak jár. Azt is elmondom, hogy a műtét elma­radásáért nem a kórházat hi­báztatom. Valahol feljebb van a baj, a kormánynál. Egymást érik a pénzügyi botrányok, milliárdos ügyek kerülnek napvilágra, ugyanakkor az egészségügyre nincs pénz.- Mi lesz velem és a hoz­zám hasonló betegekkel?- gál -Repülő szemét Telefonon jelentkezett egy ol­vasónk, aki kérte, hogy neve és címe maradjon titokban. A kö­vetkezőket mondta el:- Néhány hete a kecskeméti Bolyai-gimnázium tanulói - úgy, mint az elmúlt év tavaszán is - nagytakarítást végeztek az iskola környékén, gyönyörű tisztaságot teremtettek. A na­pokban azonban, pontosabban május 18-án, a délelőtti órák­ban olyan eset történt, ami fel­háborító és amit nem hagyha­tok szó nélkül.- Éppen a hobbimról men­tem hazafelé, amikor látom, hogy az iskoltól húsz-huszonöt méternyi távolságra megállt egy Barkas gépkocsi, megvárta, amig elhaladunk mellette, az­után egy nejlonzsák repült ki belőle, alaposan megpakolva szeméttel. Áz illető gázt adott és elszelelt. Mielőtt azonban túlságosan messze jutott volna, gyorsan felírtam a rendszámát: CYH-941. A szeméttel megrakott zsák ma is ott található. Az oldalakat szerkeszti: Gól Sándor Hegyközségi csatlakozás Mondjátok miért e nagy sietség, Kevés az időnk talán? Vagy felébredt a féltő szenvedély E sokat becsapott paraszt iránt? A keleti diktatúra éppen csak hogy eltűnt Máris itt van a hőn óhajtott nyugati szellem Amit igazi szabadságnak neveznek Mondjátok miért van ez így szolgák leszünk míg csak élünk Reméljük nem ismétlődik meg újra A téeszesítés emlékezetes momentuma Reméljük bajuszhúzás már nem lesz Nem lesz vándorlás megint Recskre Most amikor azt hirdetik hogy szabadok vagyunk Sietve mindenáron nyugathoz tartozunk Felébredtek az ügyeskedők az égig emelik az árakat Felébredtek a rablók meg a gyilkosok is Ha ez a szabadság keserves ára Akkor a magyar paraszt nem kér belőle Bármi történt a történelem folyamán A magyar paraszt akkor is csak dolgozott Volt itt kenyér és mellévaló mindig bőven Kivéve a háborús időket Most a jószágállományt már tönkretették Üresek az ólak üresek az istállók bántó ez a nagy semmiség Ezért féltjük a drágán termelt borainkat A vegyszerárak már-már megfizethetetlenek Ha még a törvény is vele párosul Talán nem is ihatunk eleget Pedig egy kis mámor kellene hogy a bajt feledni tudnánk Most a borunkat akarják kalodába tenni Be kell jelenteni épp úgy mint rég tettük És majd jön a jó emlékű ellenőrzés Köszönjük ezt a jó irányú ösztökélést A diktatúrából már volt éppen elég Legyen a jó bortermelő és a jó bor is legyen szabad Ihasson belőle mindenki annyit amennyit csak akar A jó bor minősége nem a termelőnél veszik el Hanem az átvételnél a szakemberek kezében ők gazdálkodnak a borral csak igazán Csak a víz minősége legyen jó A maligand az kiigazítható Nagy a tartály sok a pénz Nagyobb kutya félelmetesen ugat A kisebb kutya farkcsóválva szégyenkezve hegyközségbe áll A hegyközség csak a nagyabbiknak lesz a jó A kisebb a föld porába fuldokolva termel Majd a labor eldönti, a minőséget ő ellenőrzi Megint egy iroda sok-sok sima tenyér mikor lesz már ebből elég. Egyházi ének Bácsalmáson Könnyezve írom e sorokat Nem kicsinyes anyagiasságból írok Nyugdíjastalálkozó anyák napján

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents