Petőfi Népe, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-23 / 119. szám

A PN-KALAUZ VENDÉGE A halasi csárdagazda Öles, borostyánnal befuttatott hársfák, bokrokkal, virágosker­tekkel övezett sétányok, leán­­derekkel és muskátlival díszí­tett terasz fogadja azokat, akik a Halason lévő Sóstói csárdába térnek be egy kávéra, vagy hogy elköltsék ebédjüket, va­csorájukat. Maga az épület el­múlt százéves is, koráról a falán lévő emléktábla tanúskodik: „Építtette Kollman István és neje, Rozália - 1862”.- A századelőn a család kú­riája volt az épület, majd gyógyfürdő és szabadidős köz­pont működött itt - meséli Gu­lyás József, a Sóstó Fürdő Ide­genforgalmi Kft. ügyvezető igazgatója, aki egyben a csárda gazdája is.-Ez a vállalkozás lényegé­ben egy idegenforgalmi komp­lexum, amely egy hatvan férő­helyes motelt, egy százötven fő fogadására alkalmas kempin­get, a tónál lévő strandot, s a csárdát foglalja magában - mu­tatja be „birodalmát”. - Húsz éve dolgozom a vendéglátó­­iparban, s legalább olyan válto­zatos volt az eddigi utam, mint egy céheslegénynek. Elmond­hatom, hogy mindent kipróbál­tam már e szakmában, s a me­gye majdnem összes városában megfordultam. Ebben a vállal­kozásban nyolc éve dolgozom.- A csárda vezetőjeként ön is tapasztalja, amire a kollégái panaszkodni szoktak, hogy állí­tólag egyre nehezebb „meg­fogni” a vendégeket?-Ez tény, a recesszió ben­nünket is sújt. Egy ilyen állás­ban manapság inkább közgaz­dásznak kell lenni, mint ha­gyományos értelemben vett üz­letvezetőnek. Az utóbbi időben létkérdés, hogy az informáltság szempontjából naprakészek le­gyünk. Aki nem figyel, piacot, vendéget veszít, s lemarad.-Mit tesz a Sóstói csárda azért, hogy a vendégek a pénz­telenség ellenére mégis betér­jenek?- A mi szempontunkból helyzeti előny ez a gyönyörű környezet, s az a tény, hogy egy forgalmas nemzetközi főútvo­nal mellett fekszik a csárda. A vendégek többsége átutazóban lévő külföldi. Az itt dolgozók fiatalabbak, mint általában a hasonló helyeken, s jól képzett, tenni akaró szakemberek. Be­vallom, nem tartozunk az olcsó vendéglátóhelyek közé, ám az árak tükrözik a szolgáltatások színvonalát, az ételek minősé­gét és mennyiségét is.-Aki a finom falatok elké­szítésére ügyel, vajon szeret-e főzni?- Igen, s ha úgy adódik, ma­gam is beszállok a konyhán.- És otthon?-Otthon?! Nekem a csárda az otthonom! - mondja ne­vetve. - Leginkább a magyaros ételeket kedvelem, a kedven­cem a tejfölös csirkepaprikás galuskával, amely mellé egy fröccs is dukál. - ádám -A fenntartható mezőgazdaságról Iparszerű, integrált, ökoló­giai-bio mezőgazdaság címmel tanácskozást tartanak Kecske­méten, a kertészeti főiskolán, május 25-én 10 órától. Vitaindí­tót tart: dr. Györffy Sándor ker­tészmérnök (Biokultúra Egye­sület), dr. Járfás József főisko­lai tanár (kertészeti főiskola) és Sándor Imre főelőadó (városi önkormányzat). Bankjegycsere Az MNB június 30. után 10 %-os költséget számít fel a nála elhelyezett, 1960-tól 1990-ig kibocsátott márkabankjegye­kért. A régi bankókat újakra cseréli. Az intézkedés az MNB ügyfeleit, a kereskedelmi ban­kokat érinti. Azok maguk dön­tenek, hogy a hozzájuk érkezett régi bankókra számítanak-e fel költséget saját ügyfeleiknek. Az eső aranyat ér, de gondokat is okoz A tavalyi száraz, szeles tavaszi időjárással szemben idén már csaknem dupla mennyiségű csapadék hullott a Bácskára. Kell is az eső, ugyanis télen sem volt elegendő csapadék. Májusban eddig 40-45 millimé­ter esőt mértek a szakemberek, ebből 20-30 milliméter az utóbbi napokban esett. Az is jó, hogy lassú csendes eső volt, így ugyanis le tudott húzódni a csapadék a talaj mélyebb réte­geibe. A talaj 15-20 centiméter mélyen ázott át, e réteg alatt még mindig jelentős a csapa­dékhiány. A kukorica, a napra­forgó jól tud fejlődni, hála az esőnek, hamar ki fog nőni a barkók foga alól. A hűvös idő­ben a kártevők is a rögök alá húzódnak, és mire előbújnak, már megerősödnek a később vetett kukoricák is. Az esős idő ugyanakkor a gyomoknak is kedvez. A mele­gedő idő, a nedves talaj miatt erőteljes gyomosodásra számí­tanak a gazdálkodók, drága lesz a gyomirtás. A cukorrépa-ter­melők nem tudták időben meg­kezdeni a kapálást, nehéz dol­guk lesz a répa tisztán tartásá­val. Az előrejelzések szerint a hét közepétől 20-25 fok meleg lesz. Az erős párolgás, a magas páratartalom rendkívül ked­vezni fog a lisztharmatnak. Ed­dig is 30-40 százalékos fertő­­zöttséget is tapasztaltak már egyes vidékeken (Mélykút), de a gazdák most ennél is rosz­­szabbra számítanak. A szakem­berek szeretnék, ha mérsékelt, húsz fok körüli hőmérséklet, tíz nap száraz idő, majd újra csen­des, esős időjárás következne.- pásztor -Felsőszentivánon ülésezik a Gabona Választmány A Bácskai és Dunamelléki Me­zőgazdasági Szövetség szerve­zésében működő Gabona Vá­lasztmány május 25-én tíz órá­tól a felsőszentiváni szövetke­zet központjában tartja követ­kező ülését. Elsőként a búzaértékesítés bel- és külpiaci lehetőségeiről tart tájékoztatót dr. Makay György, az Országos Gabona Terméktanács titkára. Ezután a közraktározásról és a közraktár­­jegy igénybevételének feltétele­iről hangzik el előadás. A KITE és a KSZE szakem­berei a gabonafélék értékesítési lehetőségeiről adnak tájékozta­tást, végül pedig majd Van­­csura József, a Felsőszentiváni Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke a gabonatermesztés tér­ségi integrációs lehetőségeiről beszél. BÁCSALMÁS, NAGYKÖRÖS Mennyiért palántázhatunk? A hét végén jó idő volt a palán­tázásra. A pénteki bácsalmási piacon széles választékot talál­tak a kiskerttulajdonosok. Táp­kockás dinnyepalántákat 18-20 forintért árultak, az uborkapa­lántákat harminc forintra tartot­ták. A paradicsom száláért 3-5 forintot, a paradicsomfáért 25 forintot kértek a kofák. Renge­teg paprikafajtát kínáltak - pri­­tamin, édes alma, csípős alma, tölteni való, kosszarvú, kalifor­niai, cica -, szálanként 2,50-3 forintért. A különleges, holland vetőmagból nevelt palántákért 5-20 forintot is kértek a terme­lők. A nagykőrösi konyhakertek többségét a helybeli őstermelők látják el zöldség- és virágpalán­tákkal. A heti piacokon a tépett paprikapalántákat fejlettségtől függően 3-4 forintért adják szá­lanként, a többnyire bimbós, erős növekedésű tápkockásokat 15-25 forintért. A tépett paradi­csom szála 5-8 forint, a tápkoc­kásak ára 10-30 forint között alakul. A virágzó tápkockás uborkapalántáért 40 forintot kémek a termesztők, a zeller- és a káposztapalánták csomóját 20-25 forintért adják. A szeg­fűpalánta 2-3, a szalvia 10-15 forintba kerül. PILLANTÁS AZ APEH DOSSZIÉJÁBA Honnan gurulnak a forint­­milliárdok az államkasszába? .Fölnyitotta dossziéját az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hiva­tal: közzétette tavalyi tevé­kenységének átfogó és részletes mérlegét. Az adatsorokból ki­tűnik, hogy 1994-ben összesen 1175 milliárd (!) forintot fizet­tünk be - döntően önkéntes be­fizetési formában - az állam­kasszába, jó 18 százalékkal többet, mint az előző évben. Jó bizonyítvány? Kényszerintézkedésekkel a hivatal 51,6 milliárd forintot hajtott be, ami szinte „filléres” tételnek tűnik az összeshez ké­pest és adómorálból voltaképp egészen jó bizonyítványt jelent. Ezt nem cáfolja az sem, hogy mintegy 14 milliárdot jogtala­nul próbáltunk visszaigényelni, ám az éber ellenőrzések ezt megakadályozták. Az országos adótükör érde­kes képet ad a gazdaságban végbemenő főbb folyamatokról és a tulajdonviszonyok változá­sáról. Egyebek közt arról, hogy 1991 elején 109 ezer társas vál­lalkozás volt, tavaly viszont számuk elérte a 270 ezret. Ugyanez idő alatt az egyéni vállalkozások száma 310 ezer­ről 618 ezerre emelkedett. Je­lentős változások mentek végbe a személyi jövedelemadót fi­zető magánszemélyek körében is. Míg 1991-ben 3 millió 277 ezren számoltak el munkáltató­ikkal jövedelmükről, tavaly már „csak” 2 millió 248 ezren. Ennek megfelelően megnőtt - s meghaladta a 2 milliót - azok száma, akik közvetlenül az adóhatóságnak nyújtották be bevallásukat. Az állami bevételek legfőbb forrása 1994-ben az általános forgalmi adó volt: az említett 1175 milliárdot kitevő befizeté­sek 34 százaléka ebből szárma­zott. A második legnagyobb té­telt - 28,7 százalékos részese­déssel - a személyi jövedelem­­adó jelentette. A további sor­rend: fogyasztási adó 12,4 szá­zalék, nyereségadó 11,9, mun­kaadói és munkavállalói járulék 6,0, különféle alapok, egyéb befizetések 5,7 s végül külön­leges helyzetek miatti befizeté­sek 1,3 százalék. A prés erősödött S még egy érdekesség az APEH-dossziéból. A bevallá­sok összegezéséből kitűnt, hogy az adózó átlagpolgár évi átlagjövedelme 299 ezer forint volt, 18 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az át­lagadó ugyanakkor 73 ezer fo­rintot tett ki, ami viszont az egy évvel korábbinál 26 százalék­kal volt több. Az adóprés szorí­tása tehát nemhogy csökkent volna, hanem erősödött. Ferenczy Europress Az APEH állal beszedett adók és egyéb befizetések megoszlása 1994 A* Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 1994. évi tevé­kenységéről készült tájékoztatóból. 1 Irán korlátozó lépése a ríjál védelmében Bénultság jellemezte a hét végén az iráni valutakereske­dőket az életbe lépett új ren-I deletek miatt. Kormányuk ki­kötötte, hogy a valutakeres­kedelem a dollárhoz viszo­nyítva csakis 3000 rijálos ár­folyamon folyhat. Ezt be­tartva - haszonkulcs nélkül - viszont legfeljebb pénzcseré­ről lehet szó, nem kereskede­lemről. Az intézkedésekkel | Irán megpróbálja fékezni a rí­jál gyengülését, amely az I utóbbi két hét alatt egyhar- I madot veszített értékéből. Kártérítést kérnek | a szankciók miatt Több fekete-tengeri ország közös követet meneszt az ENSZ főtitkárához, hogy kár­térítést kérjen a Jugoszlávia elleni szankciók miatt. Bulgá­ria, Görögország, Ukrajna, Moldávia és Románia ENSZ- nagykövetei a hét közepén | állnak elő közös, kompenzá­ciót kérő követükkel. • Az Airbus tervei 1 | Az Airbus nyugat-európai re­pülőgépgyártó konzorcium | szorgalmazza ezer utast befo­gadni képes repülőgép-óriás kifejlesztését. A Boeing már jó egy évvel ezelőtt bejelen­tette, hogy tanulmányokba kezd legnagyobb méretű, 747-es típusú, Jumbo bece­nevű modelljének esetleges j megnagyobbításáról. Az Air­bus - a Boeing fő konkurense 1 I - azt várja, hogy legalább hat | | légitársaság legalább 40 ilyen p „XL-es” repülőt rendeljen tőle, s csak azután vág bele a fejlesztésbe. Kínaiak a teheráni metró építésében Három kínai cég fog segíteni | Iránnak a teheráni metró | megépítésében. A három cég az összesen 573 millió dollár 1 értékű szerződéseket német, orosz, olasz és dél-koreai vál­lalatokkal szemben nyerte el. 1 A kínaiak egy 43 kilométer | | hosszúságú villamosított vas-I útvonal megépítésében is közreműködnek. Turistavélemények a szingapúri árakról A Szingapúrba látogató turis­ták mintegy fele úgy találta, hogy a városállamban drá-j gábbak az üzletek, mint hazá-1 jukban, húsz százalékuk sze­rint az árak ugyanazok, har­minc százalék pedig olcsóbb­nak tartja Szingapúrt. Az | elektronikai termékektől elte­kintve mindent drágállottak. | Az árviszonyokról 610 turis­tát kérdeztek ki. Ötezer koronás szlovák bankjegy A szlovák korona történeté­­| ben először, hétfőn ötezer ko­ronás bankjegy került forga- j lomba Szlovákiában. Az új | bankjegy kibocsátását meg­előzően szlovák politikusok j és közgazdászok többször . hangsúlyozták, hogy az öt­ezerkoronás forgalmazását | | „nem gazdasági és pénzügyi | okok, hanem csupán technikai | szempontok indokolják”. A Balti-tenger megtisztítása A Világbank és négy nemzet- I közi pénzintézet 240 millió | I dollárt ad a Balti-tenger meg­tisztítására és megőrzésére, | mert az ipari szennyezés a I tenger ökológiai egyensúlyát | fenyegeti. Első fázisban Észt­ország, Lettország, Litvánia, Oroszország és Lengyelor­­. szág részesül a keretből._____ Szerkeszti: A. Tóth Sándor Gulyás József

Next

/
Thumbnails
Contents