Petőfi Népe, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-03 / 102. szám
Belpolitikai Körkép 7. oldal 1995. május 3., szerda Parlamenti vita a szigorításokról Tegnap a parlamentben napirend előtti felszólalásokat követően folytatódott a kormány gazdasági stabilizációs törvénycsomagjának általános vitája. Varga István (MDF) a csomagnak a népesedés további csökkenését, az abortuszok számának növekedését előidéző hatásaira hívta fel a figyelmet. Kökény Mihály, a népjóléti tárca államtitkára elmondta: az anyák a jövőben nem fél, hanem egy évig lehetnek majd szülési szabadságon, az abortuszok száma pedig az elmúlt két hónapban nem növekedett, sőt egy-két megyében csökkent. Békési László (MSZP) szerint a csomag által választott módszerek többsége alkalmas a kitűzött célok elérésére, bár egyes elemei - a szociálpolitikai intézkedések és az illetéktörvény módosítása - finomításra szorulnak. A képviselő a csomaggal szemben felmerült alternatív gazdaságpolitikai elképzelésekről, illetve a korábbi felszólalásokból kirajzolódott ellenzéki véleményekről adott szakmai értékelést. A növekedést szorgalmazók Békési szerint nem számolnak azzal, hogy akár a termelés, akár a fogyasztás növelése jelentős importnövekedéssel jár, kellő exportellentételezés nélkül. Más elképzelések a folyó fizetési mérleg javításának prioritását hangsúlyozzák az államháztartás deficitjének csökkentésével szemben. Ők arról feledkeznek meg, hogy hazánkban a kettő között egyenes összefüggés van, hiszen a költségvetési deficit finanszírozásához hitelt kellett felvenni - mondta Békési. Az a nézet, amely szerint a költségvetési deficit csak a kamatterhek miatt nő, vagyis nem kell a kiadások csökkentésével foglalkozni, a képviselő szerint szintén nem állja meg a helyét. Békési egyebek mellett kifejtette, hogy nem látja indokoltnak a forrásadó visszaállítását, mivel az a kamatszint növekedését eredményezné. Ugyancsak ellenzi azokat a nézeteket, amelyek a közteherviselésre hivatkozva vagyonadót vagy ingatlanadót vetnének ki. Békési több mint harmincperces felszólalását követően Varga Mihály (Fidesz) elmondta: senki nem vitatja, hogy tenni kell a költségvetési deficit ellen, de vitatják, hogy a csomagban minden mással szemben elsődlegességet élvez ez a cél. Schamschula György (MDF) kétségbe vonta, hogy a jelenlegi adórendszerből több bevételre lehetne szert tenni, ezért szerinte az adózók körét kellene bővíteni. Torgyán József (FKgP) a szemétdombra dobná az egész restriktiv politikát. Ivanics István (KDNP) szerint talán nem lett volna szükség a csomagra, ha a kormány megválasztása után azonnal hozzákezd az államháztartás reformjához. Boross Péter (MDF) vitatta Békésinek azt a kijelentését, hogy a jelen struktúrában nem képzelhető el növekedés. A képviselő pont fordítva gondolja, vagyis, hogy a növekedés adhat csak lehetőséget a szerkezetátalakításra. Csépe Béla (KDNP) szerint a kormány azzal mulasztott, hogy nem terjesztette be sokkal korábban a privatizációs törvény tervezetét. Gyimóthy Géza (FKgP) éles hangon fakadt ki a „volt kommunista vezetők és cinkosaik” ellen, akik százszor annyit keresnek, mint az átlagemberek. A képviselő éppen ezért indokoltnak tartaná, hogy a legmagasabb adókulcsot a kétszeresére emeljék. Az általános vitát végül elnapolták, a képviselők várhatóan szerdán folytatják a Bokros-csomag megtárgyalását. Módosítják a földárverés szabályait? A parlament tegnapi ülésén felszólalásában a földárverési szabályok módosítását sürgette Gyimóthy Géza (FKgP). Lakos László földművelésügyi miniszter tudatta, hogy a tárca két jogszabály-módosítást is kidolgozott ez ügyben, s azokat már a kormány elé terjesztette. Reményeik szerint az Országgyűlés még ebben a hónapban dönthet az indítványok felett. Javasolják egyfelől, hogy a jelenlegi ötven százalék helyett a kettes számú állami földalap 80 százalékának árverésén csak a helybeliek vehessenek részt. Indítványozzák továbbá az árveréseken meghatalmazottként részt vevő személyek körének szűkítését. Eszerint az ügyvédek mellett csak a kárpótlásra jogosultak hozzátartozói licitálhatnának. Lakos László jelezte, hogy a kárpótlással kapcsolatos további gondok orvoslására átfogó jogszabályt készítenek elő. Az importvámok bevezetésének hátrányos hatásaira mutatott rá a továbbiakban Garai Zoltán. A szocialista honatya egyúttal szorgalmazta, hogy az importgyógyszereket mentesítsék a vámpótlék-fizetési kötelezettség alól. Akar László pénzügyi államtitkár válaszában elismerte, hogy számos hátrányos vonzata is van az importvámoknak, ezért a kormány átmeneti jelleggel vezette be, s remélhetőleg 1997 közepén meg is szüntetheti az intézkedést. Közölte, hogy nem lát lehetőséget az importgyógyszerek vámmentesítésére. / Kötélhúzás az Érdekegyeztető Tanácsban A kormányzat elutasító magatartására hivatkozva a munkavállalói és a munkaadói oldal nem volt hajlandó részletes vitát kezdeni a stabilizációs intézkedésekről, a pótköltségvetésről, illetve a foglalkoztatási törvény módosításáról kedden az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) plenáris ülésén. A kormányzati oldal ezt tudomásul vette. A stabilizációs intézkedésekről, illetve a pótköltségvetésről megkezdett általános vita során Bokros Lajos pénzügyminiszter felsorolta, hogy a szakszervezeti alternatív javaslatok közül mivel értenek egyet. így támogatják többek között a vagyonnyilatkozatra vonatkozó indítványt, és az egységes, vámokat, adókat, ille„Tisztázni kell, miből ered a baj, hiszen orvosolni csak úgy lehet, ha ismerjük a diagnózist” - kezdte gazdaságpolitikai fórumát dr. Szabó Iván, az MDF frakcióvezetője Baján, a Bányai Júlia Szakközépiskola dísztermében. Hangsúlyozta, hogy a március 12-én bejelentett megszorító intézkedésekről már az előző kormány idején is tárgyaltak, de a sokkterápiát az ország akkori vezetése nem helyeselte. Dr. Szabó Iván úgy értékelte, hogy a ’95-ös inflációt, melynek várható mértéke 32-33 százalék, a kormány gerjesztette, azért, hogy visszaszorítsa a jövedelmeket. A szociális megtékeket és társadalombiztosítási járulékokat beszedő hatóság létrehozására vonatkozó javaslatot. Egy négyelemű bevallás alapján jobban lehetne ellenőrizni a vállalkozói és személyi jövedelmeket. Ahol feltételezni lehet, hogy adózatlan jövedelmekből jött létre nagy vagyon, ott az állampolgárnak kellene bizonyítania, hogy nem történt adócsalás. Az erre vonatkozó szabályozást már őszre előkészítik. A PM kész arra is, hogy a családi pótléknál a 25 ezer forintos jövedelemhatár csak egyéves időszakra vonatkozzon, s ezt a határt évente, az infláció alapján felülvizsgálják. Ezt követően a pénzügyminiszter azokra a szakszervezeti jaszorító intézkedések véleménye szerint optimális esetben is csak 30-40 milliárd bevételt hozhatnak, ám társadalmi elégedetlenséget válthatnak ki. Hangsúlyozta: nem lehet 400 milliárd forintot megtakarítani lakossági nadrágszíjhúzással. A megoldás szerinte egyrészt: Magyarországnak át kell térnie az ügylet finanszírozásra, dönteni kell a közbeszerzésről (például a kórházaknál ki vásárolhat kötszert, és mennyit) és rendezni kell a köztisztviselők és közalkalmazottak bérét. A legnagyobb probléma, mondta végül, hogy felfogásbeli különbség van a pártolt között hazánkban. vasiatokra reagált, amelyeket nem tudnak elfogadni. Ilyen például a családi pótlék jövedelemhatára, mivel a kormányzat ragaszkodik idén a 25 ezer forintos, illetve a bruttó keresetekből számított értékhez. Bokros Lajos bizonyította: a reálbér- és fogyasztáscsökkentésből nem engedhet a kormány, mivel ez az alapja az egyensúlyjavító elképzeléseknek. A kamatadót, forrásadót nem kívánják bevezetni, mert ez tovább rontaná a vállalkozások hitelhez jutását, növelné az inflációt, s további nehézségeket okozna a költségvetési hiány finanszírozásában. Ugyancsak elutasítják a társadalombiztosítási járulékalap korlátozására tett javaslatokat. Csökken a lakástámogatás Az Országgyűlés tegnap délutáni ülésén Sasvári Szilárd fiatal demokrata képviselő megkérdezte, hogy miért döntött úgy a kormány, hogy csökkenti a lakásépítési támogatásra jogosultak körét, és leszűkíti az építendő lakások, házak normális életvitelhez szükséges méretét? Akar László államtitkár mindenekelőtt leszögezte, hogy a most életbe lépett módosítás után is támogatja a kormány a méltányolható lakásigény mértékének megfelelő és az átlagosnál nem drágább lakások építését. Az ország jelenlegi általános helyzete azonban nem teszi lehetővé a nagyvonalúbb támogatást. Hogyan lehet segíteni a magyar gazdaság gondjain? ÚJRAÁLLAMOSÍTÁSTÓL TARTANAK A FELSŐ-KISKUNSÁGBAN A parcelláját félti a parasztember A Felső-Kiskunság gazdáinak egy része attól tart, hogy visszaállamosítják a kárpótlási földjeiket. A hegyközségi törvény elfogadása következtében nem kevesen modem kolhozosítást emlegetnek. Miért is érzik úgy a parcellatulajdonosok, hogy nincs tulajdonbiztonság? Miért idegenkedik elfogadni a szőlő- és bortemelők egy része a hegyközségi törvény rendelkezéseit? - erről kérdeztük dr. Bemáth B alázst, az FKgP megyei elnökét, aki a párt országgyűlési képviselője is egyben. Most tárgyalja a parlament a természetvédelmi területek jogi szabályozását. Ha elfogadják a honatyák ezt a jogszabályt - mondja dr. Bemáth Balázs -, akkor parasztellenes törvényt fogadéi az Országgyűlés. Ez azt jelenti, hogy a licitálás során megvásárolt területeket, melyeket a tulajdonosok már telekköny veztek is, a nemzeti parkok az állam nevében visszavásárolhatják, ha azok védettség alá tartoznak, vagy védettség alá kerülnek. Ha a nemzeti park bejelentheti, hogy igényt tart az adott területre, mert védettség alatt áll, akkor 10 éven belül ki lehet sajátítani. Tíz évig viszont közigazgatási jogkörrel jár el, hogy korlátozza a tulajdonost: a tanyája körül mit vethet, hogyan gazdálkodhat, vagy hogyan építheti fel a tanyáját? Ez Nyugaton úgy működik, hogy a természetvédelmi hivatal finanszírozza a korlátozó intézkedések költségeit. A törvénytervezetben utalás van arra, hogy a korlátozások költségeit meg kell fizetnie a természetvédelmi hivatalnak. A kisajátítási értéket majd egy évtized múlva az állam állja. A korlátozás következtében keletkezett kár értékét a - jogszabálytervezet szerint - a természetvé-Dr. Bemáth Balázs delmi hivatal határozza meg. A kisgazda elnök szerint a tulajdonos így kiszolgáltatottá válik, mert a gazdának nincs lehetősége arra, hogy egyenrangú félként alkudjon a nemzeti park vezetésével. Az országgyűlési képviselő szerint öt-hatezer birtokost érinthet hátrányosan a kedvezőtlenjogszabály bevezetése. Területileg ez leginkább Szalkszentmárton, Kunszentmiklós, Szabadszállás, Fülöpszállás térségét, illetve Fülöpháza, Hetényegyháza körzetét érinti. Dr. Bemáth Balázs szerint a nemzeti parkok kérésére lobbizták össze a törvényjavaslatot. A tervezetet a képviselőknek már kiadták, ám ez még nem került a köztudatba. A Bokros-csomag elfogadása után azonban hamarosan az Országgyűlés plenáris ülése elé kerül majd a javaslat. A hegyközségekbe történő belépéstől sokan idegenkednek. A jogalkotók pedig azért hozták a törvényt, hogy bor csak szőlőből készüljön. A kötelező tagi belépés idegeníti el a kistermelők egy részét attól, hogy belépjen - mondja a megyei elnök. A parlamentben is felvetődött, hogy nem kellene mindenkit kötelezni a csatlakozásra. Aki ugyanis egy-két hektáron gazdálkodik, leadja szőlőjét, s bort nem készít, az nem biztos, hogy igényli a képviseletet. Először várni kellett volna egy évet, s ha látja a termelő, hogy érdemes csatlakozni, akkor maguktól is beléptek volna. Dr. Bemáth Balázs szerint, ha finomítanák a törvényt, s türelmesebbek lettek volna a jogalkotók, akkor a hegyközségi intézménynek jövője lehetne idehaza. Dr. Bemáth Balázs a beszélgetés során harmadik gondként említette azt, hogy elfogyott a kárpótlási földalap. Az újabb kárpótlás során az állami gazdaságok földjét jelölik ki elvileg. Ha nem tudnak kijelölni területeket, akkor gond van. A kárpótlási szabályzat ugyanis kimondja, hogy ott lehet licitálni, ahol elvették a földet, ahol 1991-ben állandó lakás volt, vagy ahol az illető lakik, s szövetkezeti tag. Ha a lakás környékénnincs föld, akkor baj van. Persze a polgár elmehet oda, ahol elvették korábban a földet. Ott viszont már van egy korlát. A helyben lakók kapják meg a kijelölt föld felét. Azaz a saját föld után járó értékpapírokkal kívülállónak számít az egykori tulajdonos. A kárpótlás úgy, ahogy lezajlott, ártott az országnak, tönkretette a nagyüzemeket is, melynek következtében padlóra került a mezőgazdaság - véli a kisgazda képviselő. Az elmúlt négy évben nem volt semmiféle agrárkoncepció, s most is átgondolt elképzelések nélkül megy a kormány gazdasági programja. Barta Zsolt A Westel most olyan mobiltelefont kínál Önnek, amely egyetlen feltöltéssel akár négy napig is készenlétben áll. Ez az új Nokia 720-as - a legkitartóbb mobiltelefon. Azoknak ajánljuk, akik hosszabb ideig nem kerülnek konnektorközeibe, vagy egyszerűen nincs kedvük úton-útfélen feltölteni a készüléküket. A legközelebbi Westel irodában Ön is kipróbálhatja a Nokia 720-ast, és személyesen is meggyőződhet arról, hogy ez a telefon egyedülállóan hosszú ideig állja a sarat Hiszen 96 órás műszakban dolgozik. Információ: Westel Telemarketing 265-8023,106 601327-087 WESTEL IRODA: SZEGED, 6720 TISZA LAJOS KITT. 2-4., TEL: (06 62) 421 -575, RÁDIÓTELEFON: 106 60| 327-600 KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÖNT: VARGA LÁSZLÓ TEL: (06 60) 327-635, SÁRI ZOLTÁN TEL: (06 60) 327-621 WESTEL FORGALMAZÓK: • KECSKEMÉT, RATIO 8T, 6000 SZÉCHENYI TÉR 14., TEL.: I06 76) 485- 255, RÁDIÓTELEFON: (06 60I 388-153, (06 60) 327-950 • KISKUNHALAS, CORRECT LINE 8T (RIPORTERFOTÓ GMK.), 6400 SZÉCHENYI U. 30.; BOKÁNYI 0. U. 3/A., RÁDIÓTELEFON: (06 60) 325- 425, (06 601380-898 • KISKŐRÖS, CORRECT LINE BT. (RIP0RTERF0TŰ GMK.), 6200 MARTINI U. 1., TEL.: (06 30) 382-155 • KALOCSA, PHONE BT.. 6300 SZT ISTVÁN KIRÁLY ÚT 81., TEL.: (06 781361- 807 • BAJA, KIBV-F0N. 6500 CSERMÁK M. TÉR 4., RÁDIÓTELEFON: 106 60) 304-704 oooo Ha azzal a kuponnal a Waatel bármelyik irodájában Nokia 720-as készülákat vásárol, agy pólót ás 3 hónapos Hangposta-elűfizetást kap ajándákbal Érvényes: 1995 május 31-lg PN (»)))!) II mnIestel RÁDIÓTELEFON KFT NOKIA 720: 00 ÓRÁS MŰSZAKBAN DOLGOZIK