Petőfi Népe, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-17 / 114. szám

1995. május 17., szerda Belpolitikai Körkép 7. oldal LEZSÁK SÁNDOR A POLITIKAI HÉTVÉGÉKRŐL Nézetkülönbségekről mértéktartóan Nyolc alkalommal - legutóbb a hét végén - találkoztak ne­ves ellenzéki és kormánypárti politikusok a Lakiteleki Nép­főiskolán, ahol nézeteiket, programjukat fejtették ki. Mi volt a jelentősége a rendez­vénysorozatnak? - kérdeztük Lezsák Sándort, a népfőis­kola igazgatóját.- Nehéz összegezni nyolc politikai hétvégét - válaszolta. - Abban mind azonos volt, hogy a jelenlévők Tőkéczki László egyetemi docens elő­adását hallgatták meg a magyar polgári gondolkodás hagyomá­nyairól, lehetőségeiről. Megle­pően nagy volt a fogadókészség Tőkéczki előadásával kapcso­latban, s ez kifejeződött a kér­désekben is. Tisztázódott, mi a különbség a nemzeti liberaliz­mus és a számunkra elfogadha­tatlan, az SZDSZ által képviselt kozmopolita liberális törekvé­sek között. Tisztult az is Tő­kéczki tanár úr előadása során és a Fidesz politikusainak meg­szólalásaiban, hogy mi a kü­lönbség az SZDSZ és a Fidesz liberalizmusa között.- A pártok ismertették prog­ramjukat. Ezek közül mely gon­dolatokat emelné ki?- Az Antall-Boross kor­mányzat négy esztendejét ele­mezte több alkalommal Boross Péter, de más volt MDF-es mi­niszter is. Letisztult, hogy mi az, amiben az MDF hibát vé­tett, mi az, amit - akár személyi döntésekben, akár a törvényho­zás menetrendjében - ma már másképpen tennénk. És mi az, Lezsák Sándor amit továbbra is vállalunk. De talán a legfontosabb, hogy az előadások során világosabbá vált: a Kereszténydemokrata Néppárt és a Fidesz értékrend­­szere jól illeszkedik az MDF ál­tal vállalt - akár gazdasági, akár társadalmi, akár külpoliti­kai - gondolatokhoz, törekvé­sekhez.- Nemcsak az ellenzék volt jelen, kormánypárti politikusok is kifejtették véleményüket.- Érdekes volt számomra a megszólalásuk. A szocialista és szabaddemokrata politikusok a kezdeti elfogódottság vagy óva­tosság után azt érezték, hogy itt nem kínpadra vonják őket, ha­nem valóban érvelni kell a ma­guk igaza mellett. De javukra legyen mondva, illetve a ren­dezvénysorozat javára, hogy sem a hallgatóság, sem a szoci­alista vagy a szabaddemokrata politikusok nem provokálták egymást. És ez nagyon nagy ér­ték. Ma, amikor a pártviszály­­kodásoktól hangos az ország, amikor az emberek nagy része elhúzódik a politikától, nem bí­zik a politikusokban. Sajátos élmény volt számomra az is, hogyan képviseltek kormány­­párti politikusok olyan gazda­sági, törvényhozói döntéseket, amelyek szerintem elfogadha­tatlanok. Sokszor éreztük: érve­lésük mögött nincs tartás, nincs bizonyosság, s éppen ezért fel­színesek, felületesek voltak. Talán mert egy koalíciós part­nerkényszerűség miatt tartóz­kodtak a keményebb megfo­galmazástól.- Mit tartottak elfogadhatat­lannak a rendezvény ellenzéki előadói?- Azt, hogy annak a tíz hó­napnak, melyet közösen megél­tünk az országban, valójában semmi eredménye nincsen. A pótköltségvetés a kapkodásnak és a tehetetlenségnek nemcsak a látszatát, de a gyakorlatát is hozta. A Bokros-féle pánik­csomaggal pedig sikerült a tár­sadalom minden rétegét meg­sérteni, elbizonytalanítani és lehetetlen helyzetbe hozni. Óhatatlanul előtérbe hozta a tú­lélés technikáját. Amikor egy ország, egy intézmény, egy csa­lád a túlélésen gondolkodik, s eljut oda, hogyan csapja be az adóhatóságot, akkor az amú­­gyis rossz adómorál, erkölcsi állapot további romlása követ­kezik be.- Volt-e szó a köztársasági­­elnök-választásról?- Orbán Viktor és Kósa Fe­renc is beszélt erről, s az MDF-en belül is több egyeztető megbeszélés folyt a párt veze­tői között. Én egyetértek azzal, hogy számunkra Göncz Árpád mint köztársasági elnök elfo­gadhatatlan, s ennek oka az, hogy ő elárulta a rendszervál­toztató folyamatot azzal, hogy alkotmányt sértett több ízben. Pontosan tudjuk, hogy Göncz Árpádot meg fogják választani a magyar parlamentben köztár­sasági elnöknek, hiszen két­harmados többsége van a szo­cialista és szabaddemokrata frakciónak. Én is azzal értek egyet, hogy közvetlenül válasz­szák meg a köztársasági elnö­köt, azonban ezt elérendő nincs és korábban sem volt kéthar­mados többségünk a parla­mentben. Szükséges volna, hogy legyen egy jelöltje az el­lenzéknek, azonban ilyen kö­rülmények között nehéz találni akár pártpolitikust, akár függet­len közéleti személyiséget, hogy vállalja a biztos kudarcot. Hiszen sok nehéz helyzetet, gúnyolódást, rágalmakat kel­lene elviselnie várhatóan an­nak, akit Göncz Árpád ellené­ben állítanának. Ennek ellenére el tudom képzelni, hogy végülis az ellenzéknek lesz jelöltje, az is lehet, hogy több. L.B.M. NAGYKŐRÖSI KEZDEMÉNYEZÉS Nemzeti egység ligája Harminc alapító tag részvételé­vel a közelmúltban megalakult Nagykőrösön a Független Nemzeti Egység Ligája. A szervezet elnökének Kiss Já­nost, a város előző polgármes­terét választották. A liga titkára Pintér Gyula református lelkész lett. Kiss János elmondta, a szer­vezetnek bárki tagja lehet származástól, párttól, vallástól függetlenül. A fontos az, hogy nemzetben gondolkodjék és a nemzetiségiek békés együttélé­sét tartsa szem előtt. A jövőben mindenkor fellépnek, ha a ma­gyar nemzeti és térségi érdeke­ket látják veszélyben. Különö­sen fontosnak tartják azoknak a stratégiai lépéseknek a megtéte­lét, amelyek által az ország és szűkebb pátria erejét, stabilitá­sát növelni, jövőjét garantálni tudják - vázolta a FNEL prog­ramját Kiss János. Menjünk vissza Horthyig? A parlamentben a Bokros-cso­mag vitájában a kulturális bi­zottság nevében Vitányi Iván elnök (MSZP) fogalmazott meg „kormánypártiként ellenzéki véleményt”. Vitányi a tisztelet­díjak tb-járulék alá vonása ellen tiltakozva rámutatott: ez nem csupán a szellemi életet lehetet­lenítené el, de az ország egészé­nek életét is. „Ha arról van szó, hogy meg akarjuk változtatni az elosztási rendszereket, és vissza akarjuk vonni, amit a pártállami rendszer, mint koraszülött jóléti állam adott a kultúrának, akkor menjünk vissza Klebersbergig vagy Horthy Miklósig” - fakadt ki. Kevesebbet adni azonban a kultúrára, mint amennyit ők ad­tak, semmiképpen sem volna tűrhető állapot. Vitányi a pénz­ügyi kormányzattól a javaslat visszavonását kérte. Hibázott-e a polgármester? A legutóbbi halasi képvi­selő-testületi ülésen az MSZP-s képviselők az ellen emeltek ki­fogást, hogy a polgármester úgymond „saját politikai okfej­téseit az adófizetők pénzén kia­dott és terjesztett” városházi közlönyben juttassa el a város polgáraihoz. A képviselő-testü­let önkormányzati bizottsága megvizsgálta a polgármester kérésére az inkriminált írást, amely az áprilisi számban Megszorító intézkedések cím­mel jelent meg. A kiadvány a kormány stabilizációs program­jának a Magyar Közlönyben megjelent határozatából talló­zott. A címlapján Tóth Zoltán polgármester előszavával, amelyben összegezte a program várható hatásait, bár elismerte, hogy az összegyűjtött kivona­tok „a valóságosnál rosszabb képet vetíthetnek ki”. A jogi-önkormányzati szak­­bizottság tagjainak megállapí­tása szerint a polgármester be­vezetője mentes a politikai cél­zatosságtól, sőt, néhányuk sze­rint enyhén fogalmazott. Meg­jegyzi azonban a bizottsági vé­lemény, hogy a jövőben ha­sonló esetben csupán a forrás megjelölésére kell szorítkozni. Miután a kiadvány az alapítás szándéka szerint értesítő a vá­rosi rendeletekről, a hivatal ügyviteléről, a bizottsági tagok szerint a polgármesternek is tar­tózkodnia kell mindenfajta egyéni megnyilatkozástól. Éz­­által elkerülhető, hogy a köz­löny a különböző vélemények közlésének, ütköztetésének színterévé váljon. H. T. Nem mentik meg az iskolákat Az interpellációk sorában teg­nap a parlamentben Dobos Krisztina arra volt kívácsi, hogy mikor készül el az óvodák és az iskolák megmentésére a műve­lődési tárca programja. Vála­szában Szabó Zoltán államtitkár kiemelte, hogy a tárca ilyen programot nem készít, mert a törvény szerint nem is készíthet. Az államtitkár szerint a gyerek­szám' drasztikus csökkenése mi­att szükség van néhány óvoda és iskola megszüntetésére. Dobos Krisztina a választ nem fogadta el, mert megfogalmazása alap­ján az oktatási intézmények sorsa nem lehet gazdasági szempont. A parlament 181 igen, 66 nem és 10 tartózkodás mellett az államtitkári válasszal egyetértett. KÉNYES KERDESEK A T. HAZBAN Parlamenti pengeváltások Az Országgyűlés tegnapi azon­nali kérdések órájában Pusztai Erzsébet (MDF) egy tévényi­latkozatára emlékeztette Horn Gyulát, amelynek során a mi­niszterelnök kijelentette: az új kormány egyetlen társadalmi ré­teget és embercsoportot sem fe­nyeget. Eközben azonban - mu­tatott rá a képviselőasszony - a köztisztviselőket és közalkal­mazottakat elbocsátás, az isko­lákat, kórházakat bezárás, az egészségügyi dolgozókat a tel­jes bizonytalanság, a gyermekes családokat a támogatások meg­vonása, az egész lakosságot pe­dig az infláció és az árak növe­kedése fenyegeti. - Hol él ön, Miniszterelnök Úr? - szegezte ezután kérdését Horn Gyulának a törvényhozó. Horn Gyula válaszában el­mondta, hogy említett nyilatko­zatában is azt hangsúlyozta: az elmúlt évek gyakorlatától elté­rően ez a kormányzat politikai­lag egyetlen réteget sem fenye­get; ilyen szempontból nem tesz különbséget az állampolgárok között. Ennek alapján állította a tévéműsorban is, hogy politikai közéletünk nyugodtabb lett az elmúlt 10 hónap alatt. Más kér­dés, hogy az országnak szük­sége van pénzügyi-gazdasági stabilizálásra. Olyan lépésekre, amelyeket a kérdést feltevő tör­vényhozó által is képviselt előző kormány elfelejtett vagy nem akart megtenni. - Nem fe­nyegetünk egyetlen réteget sem, hanem rendbe akarjuk tenni az ország dolgait, ehhez viszont határozott intézkedésekre van szükség - hangoztatta a kor­mányfő, hozzáfűzve: meglátása szerint a társadalom nagy több­sége egyetért azzal, hogy ren­dezni kell az ország ügyeit. Morvái Ferenc (FKgP) azt kérdezte Bokros Lajostól: ha nem tudta megoldani, csak tör­vénytelen eszközökkel a Buda­pest Bank pénzügyi helyzetét, akkor milyen eszközök igény­­bevételével kívánja megoldani az ország pénzügyi stabilitását. A képviselő mindemellett mér­leghamisítással és a külföldi be­fektetők megtévesztésével vá­dolta meg a minisztert a pénzin­tézetnek juttatott 12 milliárd fo­rintos tőkeinjekció kapcsán. Bokros Lajos válaszában úgy fogalmazott, hogy „nem túl sok igaz tényt” tartalmazott a képviselő felvetése, annál több volt abban a vádaskodás. Úgy vélte, nem szokás törvénytelen­nek minősíteni egy pénzügyi tranzakciót olyan körülmények között, amikor a törvénytelen­ségre sem a bíróság, sem a par­lamenti vizsgáló bizottság nem mutatott még rá. Mint mondta, tiszta lelkiismerettel áll minden vizsgálat elé, csak azt kéri: min­denkire egyenlő mércét alkal­mazzanak, így a vállalkozókra is. Hozzáfűzte, hogy a tranzak­cióval semmilyen kár nem érte az államot. A tőkeemelés a költ­ségvetésnek egy fillérjébe sem került, viszont a bank sikeres privatizációja esetén sokat hoz­hat az országnak. Az önkormányzatokkal kap­csolatos kijelentéseit kérte szá­mon a pénzügyminisztertől Balsay István (Fidesz). Bokros Lajos - a képviselő szerint - egy vidéki rendezvényen bejelen­tette, hogy a második stabilizá­ciós csomagban elvonják majd az önkormányzatoktól a szemé­lyi jövedelemadót. A pénzügy­­miniszter pontosította a tör­vényhozó szavait. Elmondta, hogy előadásában azt vázolta, milyen alternatívák állnak az önkormányzatok előtt ahhoz, hogy ne növekedjenek tovább az egyes térségek közti különb­ségek. Az egyik lehetőségnek azt tartja, hogy növelik az szja központilag elvont és újraelosz­tott hányadát. így saját bevétel­ként valóban kevesebb maradna az önkormányzatoknál, ám jó­val nagyobb mértékben tudna az állam részt vállalni a helyi fe­ladatok finanszírozásából. Ez­zel elősegíthető a területi kie­gyenlítődés. Ha viszont - az ön­­kormányzatok autonómiájának erősítése érdekében - nagyobb szerepet szánnak a helyi bevéte­leknek, akkor tovább növeksze­nek a különbségek. Mint mondta, előadásával kizárólag arra kívánta felhívni a figyel­met, hogy e két lehetőség közül kell választani. Változások várhatók a Fidesz helyi csoportjaiban Boross Péter volt miniszter­­elnökkel tartott naggyülést az elmúlt héten Orbán Viktor, a Fidesz újraválasztott elnöke Kecskeméten. A pártelnököt a Fidesz név­­változtatásáról és a helyi cso­portokban esedékes tisztújítás­ról kérdeztük.- A Fidesz névváltoztatása még mindig élénken foglalkoz­tatja az embereket. Miért volt erre szükség?- A névváltoztatás helyett mi szívesebben használjuk a névkiegészítést. A változtatás legfőbb indoka, hogy dacára minden erőfeszítésünknek, a Fidesz a tagtoborzás ügyében nem tudott kitömi generációs elszigeteltségéből. A névkiegé­szítéssel szerettük volna egyér­telműen jelezni, hogy ennek a generációs korszaknak vége van. Másrészt Magyarországon minden párt neve valamilyen módon a párt szellemi karakte­réről is elárul valamit. A Fidesz nevéből viszont nem követke­zik, hogy maga a párt milyen: baloldali, jobboldali, liberális, konzervatív, szocialista, egyál­talán miféle párt ez. A köny­­nyebb beazonosíthatóság érde­kében is szükség volt arra, hogy egy olyan nevet válasszunk, amely elárul valamit a párt bel­sőjéről. így lett Fidesz-Magyar Polgári Párt, amely szerintem elég pontos név. Nem csak a Fidesz szellemi karakterét írja le jól, hanem a Magyarország-Orbán Viktor, a Fidesz újraválasztott elnöke. ról vallott jövőbeli vízióinkat is magába foglalja.- Voltak-e kilépések az új név miatt?- Én csak belépésekről tu­dok.- Több elemző üres, szakmai megalapozottságot és érveket nélkülöző politikai közhelyek gyűjteményének minősítette az új programnyilatkozatukat. Mi a véleménye erről?- Ezt a programnyilatkoza­tot több tucatnyi ember vitatta meg és nemcsak a Fideszen be­lül. Az ő véleményük ezzel el­lentétes volt. Én úgy gondolom, hogy bátran össze lehet vetni a Fidesz politikai programnyilat­kozatát bármely másik magyar pártéval. Az ellenfélnek termé­szetesen az a dolga, hogy bele­­akaszkodjon abba, amibe tud. Na most ha a programnyilatko­zat állításai jól sikerültek, akkor abba nem lehet beleakaszkodni. Akkor bele kell akaszkodni önmagába a föltételezett üres­ségébe.- Tisztújítás előtt állnak a Fidesz helyi csoportjai. Szá­mít-e nagyobb változásra?- Biztos vagyok benne, hogy lesznek változások, hi­szen két évet hagytunk magunk mögött, és a két év alatt kide­rült, hogy ki alkalmas a felada­tára és ki nem.- Mi a véleménye azokról a jóslásokról, melyek szerint a Fidesz konzervatív iránya fog megerősödni a helyi szerveze­tekben?- Nem tudom, hogy van-e a Fidesznek úgymond konzerva­tív iránya. A Fidesz egy polgári párt, amelyet ideológiai szem­pontból szabadelvűnek lehet nevezni. A párt túlnyomó több­sége szerintem ezekkel a sza­vakkal írható le. Én nem tudok arról, hogy a Fideszen belül va­lamifajta konzervatív, szocia­lista vagy nem tudom miféle megosztottság lenne.- Ön szerint várható a Fi­desz jelenlegi pártkapcsolatait helyeslő irányzat megerősö­dése?- Ez az irány most is elég erős. Decemberben a Fideszen belül megalakult egy polgári li­berális kör, melyet a Fidesz legsúlyosabb emberei alá is ír­tak, és amely világosan ezt az együttműködési pályát jelölte ki. Ez nem irány, hanem a Fi­desz törzse. Rákász Judit

Next

/
Thumbnails
Contents