Petőfi Népe, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-10 / 108. szám
1995. május 10., szerda Belpolitikai Körkép 7. oldal POLITIKAI HÉTVÉGE A LAKITELEKI NÉPFŐISKOLÁN Válaszút előtt a vezető kormányzó párt A rendszerváltás legfőbb hajtóereje az volt, hogy a gazdasági problémákra megfelelő választ találjon egy nem kommunista kormány. Ehhez képest az elmúlt öt évben nem sikerült megfelelő választ találni gazdasági nehézségekre - mondotta dr. Földes György, az MSZP Országos Elnökségének a tagja a Lakiteleki Népfőiskolán azon a fórumon, melyet a politikai hétvége rendezvénysorozat keretében tartottak vasárnap. Az MSZP dilemmája az, hogy ragaszkodjék-e a balodali értékrendszeréhez, vagy nekifogjon kemény kézzel a modernizációs átalakításnak? Ha az utóbbit elkezdi, akkor szembekerülhet a szavazótáborával, s a következő választásokon rosszul szerepelhet. Ha halogatja a változtatásokat, akkor tovább mélyül a válság, s az évtizedes problémák nem oldódnak meg. Kérdésre válaszolva a politikus megjegyezte, hogyha 1998-ra csak a társadalom felső tíz százalékának lesz jobb a helyzete, akkor a szocialisták elveszítik a választást. Tavaly a győztes MSZP azért hívta meg a koalícióba a szabaddemokratákat, mert az MDF-nek nem ajánlhatta fel a meghívást. A Fórum - az előadó szerint - ugyanis már régen letért az eredeti, lakiteleki útról. Úgy vélte, hogy az Európába vezető úton a szabaddemokraták - kapcsolataik révén - sikeresen támogathatják a kormányzatot, a döntési helyzetben lévő nemzetközi politikai köröknél. Kérdésre válaszolva a politikus elmondta: nem valószínű, hogy az SZDSZ kilépne mondjuk másfél évvel a választások előtt a kormányból. Márcsak azért sem, mert az ellenzéki pártok szabaddemokrata-ellenes megnyilvánulásai stabilizálja, mintsem gyengítené a kormánykoalíciót. A lakiteleki politikai hétvége második előadója dr. Kóródi Mária, az Országgyűlés szabaddemokrata alelnöke volt. Előadásában kitért arra, hogy a korábban élesen antikommunista elveket valló pártja részben azért fogadta el az MSZP koalíciós felkérését, mert úgy vélték, így megakadályozhatják a szocialista gondolatok visszaszivárgását. A Fejér, Veszprém és Zala megyei MDF-es hallgatóság kérdéseire válaszolva szólt az önkormányzati intézmények támogatásának 20 százalékos visszatartásáról is. Elmondta: ezzel a tervezett lépéssel személy szerint nem ért egyet, s tudomása szerint hasonlóan vélekedik a belügyminiszter és az SZDSZ-frakció önkormányzati bizottságának több tagja. Feltételezése szerint ebben a kérdésben kompromisszumra lesz majd szükség. A rendezvény harmadik előadója Schamschula György, egykori miniszter volt, aki négy pontban foglalta össze azokat a hibákat, melyeket a korábbi MDF-többségű kormány elkövetett. Úgy vélte, hogy a pártjának a mai napig nincs megfelelő személyzeti politikája. Ezen persze nem is lehet csodálkozni, mivel személyzeti osztálya sincs a szervezetnek, mely a politikusi utánpótlás kérdéseit kezelni tudná. A gondokat sorolva megjegyezte, hogy rendkívül rossz volt a korábbi kormány tájékoztatási gyakorlata. A korábbi államférfiak úri büszkeségből nem fordítottak sem időt, sem energiát az ország életét befolyásoló döntések megmagyarázására. A kormány és a párt viszonyáról a politikus elmondta, hogy véleménye szerint a Bem téri apparátus négy évig rosszul működött. Az MDF pont 1990-ben hagyta abba a pártépítést. Akkor, amikor az utód párt, az MSZP ezt elkezdte, s részben ennek is köszönhető a tavalyi szocialista siker. A hibák között említette azt is, hogy míg a szocialisták 1990-ben sikeresen szervezték meg a kádereik viszavonulását egzisztenciálisan, addig az MDF ebben is ügyetlen volt. Felszólalása végén megjegyezte, hogy a választások során nem lehet eladni olyan értékeket a szavazóknak, mint nemzeti érzés, függetlenség, a határon túli magyarság segítése. A szavazópolgár arra voksol, aki könnyebb megélhetést ígér neki 1998-ban. Barta Zsolt Hová került tizenkét milliárd forintunk? A Hom-Kuncze kormányzat hónapokon keresztül azzal áltatta a magyar közvéleményt, hogy a pótköltségvetésre, a családellenes pénzügyi megszorításokra azért van szükség, mert az Antall-Boross kormányzat négy esztendeje rossz gazdasági-pénzügyi helyzetet teremtett. Most kiderült az igazság! Ez év februárjában a Budapest Bank titkosított kormányhatározattal 12 milliárd forintot kapott, hogy megmeneküljön a teljes pénzügyi csődtől. Néhány nappal ezután a Budapest Bank elnöke, Bokros Lajos megkapta a pénzügyminiszteri tárcát, s valamennyiünk megdöbbenésére megalkotta a hírhedtté vált Bokros-féle pánikcsomagot. Ennek hatására Bács-Kiskun megye valamennyi önkormányzatát, egészségügyi, szociális és oktatási intézményeit, a megye valamennyi polgárát életveszélyes helyzetbe sodorta. Többek között iskolákat, szülőotthonokat akarnak bezárni, csökken a család jövedelme, újabb adófajtákat fontolgatnak, s nem a fekete gazdaság megszüntetésére fordítanak hangsúlyt, hanem a becsületes munkával dolgozó és tisztességes adófizető polgárokat hozzák lehetetlen helyzetbe. Amikor emelik a gyógyszerek árait, bevezetik a tandíjat, amikor pedagógusokat bocsátanak el, amikor nem jut elég pénz a közbiztonság megóvására, nem jut elegendő pénz a nyugdíjak értékállóságának megőrzésére, amikor súlyos anyagi gondokkal küszködnek a tűzoltók és a mentőszolgálat, amikor nem jut az állami költségvetésből betegellátásra, s fizetni kell a fogorvosi vizsgálatokért, amikor folyamatosan emelik az energiaárat és az alapvető élelmiszerek árai ugrásszerűen növekednek, amikor nem jut pénz a Homokhátság vízutánpótlására, az aszálykárok enyhítésére, akkor tűrhetetlen, hogy 12 milliárd forint kerüljön titkos kormányhatározattal, a nyilvánosság teljes kizárásával csődbe jutott, rosszul működő bank megmentésére, melynek élén a jelenlegi pénzügyminiszter állt. A Magyar Demokrata Fórum Bács-Kiskun Megyei Elnöksége egyetért az országos elnökség s a parlamenti frakció azon szándékával, hogy parlamenti vizsgálóbizottság tárja fel ezt a nemzetközi visszhangot is kiváltó, botrányos pénzügyi hazárdjátékot. Az MDF Bács-Kiskun Megyei Elnöksége Pengeváltás a parlamentben Tegnap délután az azonnali kérdések és válaszok órájával folytatódott az Országgyűlés napirendje. Selmeczi Gabriella (Fidesz) arra hívta fel a miniszter figyelmét, hogy a Bokros-csomag szerint május 15-ig be kell nyújtani a családi pótlékra vonatkozó igényeket, mert ha valaki lekési a határidőt, csak két hónap múlva juthat járandóságához. A határidő pedig már csak azért sem lesz tartható, mert a parlament jó esetben is három hét múlva fogadja el a stabilizációs csomagot. Szabó György jelezte, hogy a kormányzat is tisztában van a felvetett problémával, s több képviselő is módosító indítványt nyújtott be a határidő eltolására. Surján László (KDNP) szóvá tette, hogy nincsenek összhangban egymással a népjóléti tárca rendeletéi, különösen a napokban hozott, az orvoszszakmai kollégiumok működéséről szóló rendelet van ellentétben a korábbi szabályokkal. Szabó György kijelentette, hogy nincs szó összhanghiányról. Az említett rendelet egyébként is a szakmai szervezetek egyetértésével született. Berregi István (FKgP) kérdésében arra hívta fel a figyelmet, hogy sokan még nem juthattak hozzá a kárpótlási törvény által nekik járó földekhez, miközben a volt tsz-vezetők egy része hatalmas területeken gazdálkodik és mindent megtesz azért, hogy a jogos földvisszaadást lelassítsa. Kis Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára válaszában elismerte, hogy a földkimérés késik az utóbbi időkben, így a tárca megpróbálja gyorsítani a folyamatot. Varga József (MSZP) azért kért szót, mert információi szerint egyes területeken hibásan mérték ki a kárpótoltak számára a földeket és most új eljárásokat kell lefolytatni. Kis Zoltán válaszában arra emlékeztetett, hogy az aranykorona-rendszert felváltó új rendszerre - annak hatalmas költségkihatásai miatt - egyelőre várni kell. Mi a teendő, ha üres az államkassza? KECSKEMÉTI OLVASÓNK LEVELE - A NAGYOBBIK KORMÁNYPÁRT VÁLASZA A kisebbik rosszat választottuk Mindig a kisember hátán csattan a politikusok ostora (Marssó István olvasónk levelét elküldtük a belügyminiszterhez, és az MSZP parlamenti frakciójának a vezetőjéhez is. Válasz azonban csak a szocialisták sajtófőnökétől jött. Kuncze Gábor miniszter azonban nem válaszolt az alábbiakban közzétett levélre - a szerk.) Apám okos ember volt, sajnos, rég meghalt. Míg élt, arra tanított, hogy „fiam, soha ne higgy a kommunistáknak!”. Szavainak igazsága, lassan 25 évvel a halála után, megint egy fényes bizonyítékot kapott. Az újra hatalomra került „volt” és „új” kommunisták becsületből elégtelenre vizsgáztak. Az 1995. március 12-én kiadott szigorító intézkedések épp az ellenkezői annak, amiket a választások előtt ígérgettek. Hazudtak a népnek, becsapták a választóikat. Mióta hatalomra kerültek, állandóan az országmentést „szajkózzák”, s közben nyomorba döntik a becsületesen dolgozókat. 1995 januárjától adószigorítások, családomnak ez havi mínusz 8000 Ft, energia- és gázemelés mínusz 6000 Ft, most a családipótlék-megvonás mínusz 12 000 Ft a három gyerekem után, a forintleértékelés után bejövő áremelkedések minimum havi mínusz 15 000 Ft. Ez a minimumszámítás 41 ezer Ft mínusz csak az idén a családomnak és a családoknak havonta. Hogy van ez, Horn „úr” vagy „elvtárs”?! Ezenkívül mit mondjak az idén érettségiző fiamnak? Ne tanulj tovább, mert nem bírjuk anyagilag?! Próbálj meg dolgozni, mert a testvéreidnek is fel kell nőni?! Menjek el lopni, csalni, hogy ő tanulhasson tovább?! Mit csináljak, Horn úr? Mit mondjak neki? Hazudnak uraim, mert azt mondják, hogy megalapozott, átgondolt kormánydöntésről van szó. Akkor ez a döntés nem vasárnap, egy nappal a Valutaalap vizsgálata előtt lát napvilágot. Kapkodnak önök, uraim, nincs elképzelésük, nincs megvalósítható programjuk. Választották az önöknek legkönynyebb utat, kicsavarni a népet. Maguk is jól tudják, hogy több tízezren dolgoznak feketén, adómentesen. Virágzik a feketekereskedelem, milliárdos vagyonok keletkeznek törvénytelen eszközökkel. A felső régió tízszeresét keresi meg havonta a mi évi keresetünknek. Itt kéne valahol elkezdeni, uraim! Széthullik a gazdaság, mert nem tudnak irányítani, szervezni. A hihetetlenül nagy bérterhekkel tönkreteszik a vállalatokat. A parasztságnak nem lesz értelme termelni, mert nem lesz, aki megvegye áruját. Ezeken a pontokon kellene rendet csinálni, nem minket a nyomorba dönteni. Megint kereshetjük a kiskapukat. Nem engedjük el az aszszonyt dolgozni, mert keresete nem éri el a megvont családi pótlékot, és az így megmaradt egy kereset nem éri el azt a szintet, ami miatt megvonnák azt. Vagy teszem azt, hogy papíron elválunk, és így csak az egy főre jut a három gyerek. Önök kerestetik meg velünk annak a módját, hogy hogyan lehet energiát és gázt lopni. El kell menni nekünk is feketén, adómentesen dolgozni, mert élni kell valahogy. Szabályosan rákényszerítenek bennünket a becstelenségre. És ha már végképp nem megy, higgyék el, uraim, kimegyünk az utcára, és akkor még rosszabb lesz nekünk is, önöknek is, de a kis hazánknak lesz a legrosszabb. Kuncze Gábor! Te piarista diák voltál. Én voltam az első kosárlabdaedződ itt, a kecskeméti piaristáknál! Becsületes, jószívű gyereknek ismertelek meg. Hogy adhatod neved egy ilyen aljassághoz? A hatalomért már mindent fel lehet áldozni? Remélem, jársz még templomba, ha igen, akkor hallgasd meg a nép szájából most a „Miatyánkot”. Nem azért mondja, mert így van leírva, hanem azért, mert égetően szüksége van rá: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma”. Marssó István, pártokon kívüli nyomdász, Kecskemét, Kosztolányi u. 1. Együttérző emberként - magam is háromgyermekes édesapa lévén - megértem a nagycsaládosok, nehézsorsúak elkeseredettségét, vagy akár indulatait is. Marssó István előítéletes nézőpontját azonban a szocialisták nevében vissza kell utasítanom. Véleményével a kormány megítéléséről nem kívánok vitatkozni, ennek nem is lenne értelme, hiszen nem valószínű, hogy álláspontjáról ki tudnám mozdítani. Néhány ténykérdésre azonban talán indokolt válaszolni. 1. Mit ígért a választások előtt a Magyar Szocialista Párt? Idézek a politikai programból: „Olyan gazdaságpolitikát ajánlunk, amely két esztendőn belül megállítja a hanyatlást, majd kivezet a válságból és megteremti a tartós, 1-3 százalékos növekedés feltételeit. Szilárd jogi kereteket, kiszámítható közgazdasági feltételeket és vállalkozásösztönző pénzügyi lehetőséget kínálunk. Progamunk megóvja az országot a belső és külső adósság beláthatatlan növekedésétől és az elszabaduló inflációtól. A forint elértéktelenedését négy év alatt 15-20 százalék közé szorítjuk le.” A stabilizációs intézkedések e célok megvalósítását szolgálják, ehhez szükségesek. Hozzáteszem: a választási program írásának idején a mai kormánypártoknak nem volt, nem lehetett teljes információjuk a válság mélységéről, az eladósodás ütemének és mértékének növekedéséről. A gazdaság megörökölt helyzete nem túl optimista várakozásainknál is sokkal súlyosabbnak bizonyult. 2. Kapkodott-e a kormány? Inkább késlekedett. Hasonló döntéseket sokak szerint már korábban meg kellett volna hozni. Ennek a kormánynak is, de még inkább az előzőeknek. Nagy árat fizetünk most a növekedéssel kapcsolatos, mások által gerjesztett illúziókért. A március 12-ei döntést egyébként több gazdasági szakértői konzultáció előzte meg, és Bokros Lajos még kinevezése előtt, pénzügyminiszter-jelöltként közzétett 25 pontos koncepciója is körvonalazta a várható lépések alapvető irányát. 3. A legkönnyebb utat választotta-e a kormány? Nem, talán a legnehezebbet. Az ilyen típusú intézkedéseket általában konzervatív kormányok szoktak a világban meghozni. Egy szociáldemokrata párt számára ez komoly belső feszültséget okoz, mégis rákényszerültünk, mert elődeink elmulasztották. 4. Valóban nem nyúlunk a feketegazdasághoz? De igen: az ún. Bokros-csomag jelentős bevételekhez kívánja juttatni a költségvetést a feketegazdaság hatékonyabb megzabolázásával is. Ez azonban sajnos nem elég. Bármennyire fájdalmas, hozzá kell nyúlni a jóléti kiadásokhoz is, mert ellenkező esetben a költségvetés összeomlása fenyeget. Végezetül a saját családjának várható életviszonyaira vonatkozó becsléséről szeretném megjegyezni, hogy pesszimistának vagy pontatlannak tartom. A mai tervek szerint a családi pótlék megvonása csak azokat érintené, akiknek egy főre jutó bruttó jövedelme meghaladja a bruttó 25 ezer forintot. A tisztelt levélíró családja esetében ez bruttó havi 125 ezer forintos jövedelemhatárt jelentene. Feltételezve, hogy feleségének nettó keresete kevesebb, mint az esetleges elvonandó családi pótlék, ez bruttósítva kevesebb, mint 25 ezer forintot jelentene. így viszont Marssó úr bruttó jövedelme meghaladná a havi 100 ezer forintot, ami sajnos még a nyomdász szakmában sem jellemző. Ugyancsak magas családi fogyasztás lenne szükséges ahhoz is, hogy a forintleértékelést követő áremelkedés hatása havi 15 000 forint veszteséget okozzon. Félreértés ne essék: nem vitatom, hogy a március 12-ei csomagterv sok családot hoz nehéz helyzetbe, de az aggodalmak néha túlzottabbak az indokoltnál. Befejezésül ismételten hangsúlyozni szeretném: a döntések nem könnyű szívvel, súlyos belső vívódások közepette születtek. Mögöttük ott munkált a cél: a kisebb rossz árán elkerülni a nagyobbat, a megoldhatatlan és kezelhetetlen válságot. Azt gondoljuk, hogy a mostani lépések 1997-re már kedvező változást eredményezhetnek. Bárd András, az MSZP sajtófőnöke
