Petőfi Népe, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-05 / 80. szám
1995. április 5* szerda Hegyei Körkép 5. oldal Rejtélyes csecsemőhalál Testvérei, Tibor és Gábor mindennap emlegetik, keresik Nikit. A kislány rácsos ágya még mindig ott áll a gyerekszobában. Szülei nem tudnak nem gondolni a tragédiára. Nikolett március 22-én lett volna egyéves, ám február 27. óta nincs közöttünk. A szegedi gyermekklinika kezdeményezett rendőrorvosi boncolást a kecskeméti Sohajda Nikolett halála ügyében. A Csongrád megyei rendőrség államigazgatási eljárás keretében indított vizsgálatot a rendkívüli haláleset miatt, ami 1995. február 27-én a szegedi klinikán következett be. A szövettani vizsgálat eredményétől függ, hogy a Bács-Kiskun megyei rendőrség indít-e vizsgálatot az ügyben. A 11 hónapos Nikolett 1995. február 10-én került be a kecskeméti megyei kórház gyermekgyógyászati osztályára kezdődő tüdőgyulladás gyanújával. Február 20-án, hétfőn a reggeli órákban szondatáplálás közben aspirált, félrenyelt, majd újra kellett éleszteni. Életveszélyes állapotban még aznap délelőtt Szegedre szállították, ahol egy hét múlva meghalt. Professzor dr. Tóth György, a megyei kórház gyermekosztályának vezetője a személyiségi jogok, a halott gyermek jogai védelmében nem kívánt az üggyel kapcsolatban nyilatkozni. Egyébként sem tehetné - mondta -, mert a rendőrség elvitte az iratokat. Annyit azonban elmondott: azonnal jegyzőkönyvet vett fel az esetről az ügyeletes orvos jelenlétében, mert véleménye szerint az rendkívüli eset volt. A gyermek elszállítása után pedig tájékoztatta a szülőket arról, miért kellett a kislányt Szegedre vinni. A kecskeméti zárójelentés szerint - amit egyébként a szülők csak a gyermek halála után kaptak meg, mint ahogy a február 20-ai dátumozású jegyzőkönyvet is csak március 3-án látták először -, tehát a zárójelentés tanúsága szerint Nikolett a szondatáplálás közben - amikor a nyelőcsőbe szondán keresztül juttatják be az ételt - aspirált, vagyis a légutakba idegen anyag került. 5 millilitemyi répalevest, illetve répamaradékokat szívtak le a légutakból. Újra kellett éleszteni. Mindeközben a szülők abban a hiszemben voltak (hisz’ így tájékoztatták őket), hogy a gyermek állapota - átmeneti visszaesés után - javult. Úgy tudták: a gyermek nem vonakodik elfogadni az ételt a nővérektől, sőt, jó étvágya van. A kiszáradás jeleit, veszélyét - ami a zárójelentésben benne van - sem említette nekik senki. A szondatáplálás oka, ami végül is életveszélyes állapotba sodorta a kislányt, számukra érthetetlen. Szegedre - az ottani orvosok tájékoztatása szerint - válságos állapotban került Nikolett. Kómába esett, s az agyhalálból már nem volt visszaút. Hogy pontosan mi történt, s Nikolettnek miért kellett meghalnia - ma még kérdés. Az viszont biztos, a szülők nem hagyják annyiban, bármilyen eredményt is hozzon a szövettani vizsgálat, orvosetikai bizottsághoz fordulnak. Mert az, ami történt, az, amit az orvosok itt és Szegeden mondtak, s az, ami a Kecskeméten utólag eléjük tett papírokban áll - ellentmondásokat tartalmaz. Dr. Tóth György egyébként ígéretet tett lapunknak: a rendőrségi vizsgálat befejeztével nyilatkozik az ügyről, amelyre visszatérünk. Ábrahám Eszter Miért tévedt el Surda Bácsalmáson? Ljubisa Samardzsity színművész, akit a képernyőről Surda- ként ismerünk, a minap eltévedt Bácsalmáson. Nem csoda, hiszen a városban sehol sincs feltüntetve, hogy a Bajmok-Bácsalmás határátkelő délután 4 óráig tart nyitva. Ráadásul az útjelző táblákon Tompa sincs megjelölve. A turisták, köztük Surda is, értetlenül álltak meg a Backnang utcai keringőnél ahol Csikériát, Bácsbokodot, Mélykutat és a bajmoki határátkelőt jelzik a táblák, de hogy merre van Tompa, illetve a legközelebbi határátkelő, az egyikből sem derül ki. Király L. Nem bíznak a törvényben a gazdak Nemesnádudvaron több mint száz főt érintene a hegyközségi törvény, amibe 200 hektár szőlővel lépnének be a gazdák, a kötelező előírás szerint. Azonban hiába az alapos tájékoztatás, az emberek nem fogadják szívesen az új rendelkezést. Amint Kurkó Gergely, jegyző elmondta, a falugyűlésen is szó volt a dologról, de mind ez ideig csak egy ember jelezte írásban belépési szándékát (az is vidéki), holott a hónap végéig lejár a jeletkezési határidő. Nádudvaron a kötelező jellege miatt idegenkednek az emberek a hegyközségtől és többen nem titkoltan azért aggódnak, mert egy újfajta boradó bevezetését sejtik benne. A számítások szerint a hegyközségi járulék nem kevesebb, mint 10- ezer forint pluszkiadást jelentene hektáronként a szőlőtulajdonosoknak. Sokallják ezt a pénzt, aminek nagy része a hegybíró foglalkoztatására menne el. Egyébként a törvényben nincsen benne, hogy az, aki az előírás ellenére nem lép be a hegyközség tagjainak ' sorába, azzal mit kell tenni. A jegyző véleménye szerint további fórumokat kell tartani a faluban a szőlősgazdáknak, mert ha marad a mostani vélemény, Nemesnádudvaron nem tudnak megfelelni a törvényi kötelezettségnek. Papp Zoltán Szennyvízcsatorna építését kezdték meg az elmúlt hónapban a kiskunfélegyházi Attila utcában. Akkor a kivitelezők azt ígérték, hogy előbb befejezik a megkezdett szakaszt, csak azt követően költöznek át a szomszédos Horváth Zoltán utcába. Nem így történt. Néhány napja ugyanis ott is megkezdték a csövek fektetését. Az emberek munkájára nem lehet panasz, mindössze annyi a gond, hogy ily módon egyszerre két utca vált használhatatlanná a jármű- forgalom számára. De vajon meddig? FOTÓ: SZÁSZ ANDRÁS VELEMENYEK SZABADON A BIBLIA szerint „Ki szelet vet, vihart arat”. Nos, a kecskeméti képviselő-testület elfogadta 1995. évi költségvetését. Mint érdeklődő ültem a teremben, tudni szerettem volna, hogy egy ilyen válsághelyzetben, drasztikus intézkedések küszöbén mennyire informáltak a döntéshozók, mennyire előkészített a vita, a döntéshozatal. „Kecskemét, az Kecskemét” - hangzott el a teremben, nem kell hasonlítani más városokhoz, helyi döntésre van itt szükség. Kecskemét valóban más, bizonyítja ezt a behallatszó harangjáték, a pedagógusok demonstrációja, a polgármester úr vállra vetett zakója, a bosszantó számszaki hibák a kiküldött anyagban... Sajnos leginkább örökségében más, hiteleiben és tartozásaiban. A munkanélküli azonban itt is ugyanazt jelenti, a családok nehezedő terhe, az intézmények jelene és jövője azonban úgy érzem inkább indokol, mint kizár összehasonlítást, kitekintést. A megye, az ország más városai is hasonló gondokkal küzdenek, az oktatás intézményeinek fenntartása, az egészségügy működtetése jelenti a költségvetés szinte egészét. Máshol is diákok és pedagógusok jelentik a jövő ígéretét, hasonlóan élik meg az állami intézkedéseket, a normatívák befagyasztását, ezért talán lehet hasonlítani. Persze nem muszáj. Nekem az ilyen „önálló” döntés meghozása mellett az volt a leginkább szembetűnő, hogy polemizálás folyik költségvetés címén és az átlag döntéshozó nem kellően informált. Tudom, nincs jogom egyszeri bepillantás után bírálni, de a költségvetési anyagot a testület egyszer február 22-én tárgyalta és nagy- ságrenbeli eltéréssel (HITEL), a döntéshozatalkor pedig néhány nappal a testületi döntés előtt érkezett meg a végleges anyag. A költségvetés enyhén szólva pongyola, nem tűnik ki, hogy az intézmények milyen szintű ön- kormányzati segítséget kapnak, hol mennyibe kerül egy tanuló, ezért fordulhatott elő a teremben említett „fűnyíró” elv. Egységes, 15%-os lefaragás mellett döntött 1994-hez képest. Tudom, hogy a bizottságok némelyike sokkal informáltabb, de szerintem egy ilyen döntés meghozatalakor a döntéshozóknak kötelező „képben” lenni. Érdekes számomra, hogy más területeken a döntés egyértelmű volt (színház, tv, polgár- mesteri hivatal létszáma). Átvilágítás döntés után?! Mi lesz azokkal, akiket addigra már elküldték, mi lesz, ha kiderül, hogy a város számára egyik intézmény fontosabb, mint a másik? Mi lesz, ha kiderül, hogy esetenként intézményt bezárni, esetenként kiemelten fejleszteni lenne indokolt? Mi lesz, ha kiderül, hogy az esetleges bevételek nem jönnek be (ingatlanértékesítés, Bácsvíz Rt. 35 milliója stb.). Baj lesz, még nagyobb, mint a jelenlegi. Mi közöm mindehhez? Talán annyi, hogy Kecskemét a megye székhelye, történései mindig is megyei vonzásúak voltak. Itt nem csak a megyei pénzekből épített dombra gondolok... Néha nem árt kitekinteni, ha másért nem, a különbségekért. Néha érdemes a sajtó munkatársaival konzultálni, mert ők minden testület minden ülésén ott vannak! Kiderülhet, hogy nem csak Kecskeméten van körzeti tv és mégsem a város tartja el. Kiderülhet, hogy az SZMSZ rögzíti a felszólalások rendjét és idejét, nincs vég nélküli indoklás. Számomra kiderült, hogy ahogy másoknál sincs, mint ahogy nálam sem, zsebben a bölcsek köve. Tanulni lehet és kell az önkormányzatoknak egymástól, egymás módszereinek hibáiból, mert a tandíjat különben a települések fizetik meg. Fiiszár Károly (a szerző az MSZP megyei elnöke és kiskunfélegyházi helyi képviselő) Bács-Kiskun megye minden települése március végére elkészítette az 1995. évi költségvetését, amit a képviselők el is fogadtak. Szinte kivétel nélkül mindenütt heves összecsapásokat váltott ki a költségvetéstervezet közgyűlési vitája, a képviselők, a lakosság, a pártok és a képviselői frakciók között. A legnagyobb problémát az jelentette, hogy az állami normatívák az utóbbi években nem, vagy alig emelkedtek, ugyanakkor a prognosztizált infláció ebben az évben is várhatóan 30% körül alakul. így az intézmények fenntartására a korábbiakhoz képest az ön- kormányzatoknak többet kellene fordítania. A kérdés az, hogy ezt honnan teremtsék elő. A lakosság többségére további terheket rakni már nem lehet, sok helyen elfogytak az eladható ingatlanok, a lakások, a bérleti díjakat tovább emelni már aligha lehet. így nem marad más hátra, mint jelentősen csökkenteni kell a kiadásokat. A kényszerszülte helyzetben ezt tudomásul is lehetne venni abban az esetben, ha ezt a csökkentést alapos, átgondolt helyzetelemzés előzte volna meg. A baj az, hogy ezt az értékelemzést a legtöbb helyen nem, illetve utólag fogják elkészíteni. A megye sok önkormányzata a legegyszerűbb, de a legnagyobb ellenállást kiváltó - így az oktatás, az egészségügy és a szociális - ágazatokhoz nyúlt. Az MDF megyei elnöksége alapvetően hibásnak tartja ezt a koncepciót. Itt nem arról van szó, hogy a fentebb említett ágazatok intézményei költség- vetését nem lehet felülvizsgálni, és ahol lehet, ésszerűen csökkenteni, de úgy, hogy meghatározni a csökkentés mértékét és addig faragni az intézmények költségvetését, amíg el nem érik a kívánt mértéket, helytelen gyakorlat. Egyébként ezt a hibás nézetet kifogásolta például Kecskeméten a költségvetési vitában több képviselő is. Ennek az lett a következménye, hogy országszerte ki- sebb-nagyobb pedagógusmegmozdulások voltak már eddig is. Ebbe a folyamatba illik bele a március 29-ei kecskeméti, mintegy 1500 pedagógus és szülő tüntetése is. A lakosság és a pedagógusok csak arról hallanak, hogy a város elvon az oktatási intézményektől 500 millió forintot, hogy elküld több száz pedagógust, iskolákat szüntet meg. A beharangozott 15%-os költség- vetési csökkentés - miután a dologi kiadások csökkentés nélkül sem fedezik a kiadásokat - eredményezhetik a bérek csökkentését és a szükség szerinti elbocsátásokat. Meggyőződésünk, hogy ha a hátralévő rövid egy hónap alatt - ennyi időt adott pl. Kecskeméten a közgyűlés az intézmények felülvizsgálatára - ha nem differenciált költség- és létszámelvonást valósít meg, valamint ismételten nem vizsgálja felül a kis létszámú iskolák megszüntetését, tovább rontja a közhangulatot. Éppen ezért felhívjuk a megye MDF-es önkormányzati képviselőit és szövetségeseinket, hogy tudomásul véve a kialakult nehéz helyzetet, tegyenek meg mindent intézményeink zavartalan működéséért. Végezetül szeretnénk megerősíteni az MDF Országos Elnökségének, a független pénzügyi és gazdasági szakembereknek azt a helyzet- elemzését, hogy a megszorító kényszerintézkedések oka az MSZP-SZDSZ kormányzat több hónapos tehetetlenségének és a BékeSi-program tragikusan elhibázott és felelőtlen gyakorlati megvalósítása. Ennek keserű levét most újra azoknak kell megízlelni, akik eddig is a legtöbb terhet vállalták. Gyöngyösi János, az MDF megyei elnöksége nevében A Baja és Vidéke ÁFÉSZ 1995. április hó 20. napjától, 3 éves időtartamra bérbe adja az 1208. sz. presszóját, Bátmonostor, Zrínyi u. 18. A versenytárgyalás időpontja: 1995. április hó 19. napján (szerda), délelőtt 9 órai kezdettel, az áfészközpontban: Baja, Táncsics u. 15. Bővebb felvilágosítást a kereskedelmi főosztály ad. ______Telefon: 79/323-245 (48839)______ H ÚSVÉTI PÉNZTÁRGÉP 35.000 Ft + áfa Minden kedves pénztárgépvásárlónk 5.000 Ft értékű vásárlási utalványt kap Az APEH által térített 25.000 Ft 6500 Baja Szabadság u. 10. Tel./fax: 79/322-970 (48825) Csak most még 20%-kal olcsóbban A CITROEN C 15 Diesel CITROÉN NULLA LÍZINGRE 1.166.000 Ft + áfa Panko Jármű Kecskemét, Géza fejedelem krt 19. Tel.: 76/487-421 Citroen teljes típusválaszték megrendelhető. (489io) A Kecskeméti Közúti Igazgatóság (6000 Kecskemét, Bocskai u. 5.) pályázatot hirdet munkaügyi csoportvezető munkakör betöltésére. Pályázati feltételek: . szakirányú egyetemi, főiskolai végzettség;- felsőfokú munkaügyi képesítés;- 5 éves, igazolt munkaügyi gyakorlat;- költségvetési gyakorlat;- számítógépes gyakorlat. A pályázati jelentkezés benyújtási határideje, írásban: 1995. április 15-éig. Fizetési feltételek: a hatályos Kjt. alapján Az állás betölthető: 1995 május 1. napjától. A pályázatot „r. Kövesdi Ferenc igazgatóhelyettes főkönyvelő úr címére kérjük eljuttatni: 6000 Kecskemét, Bocskai u. 5. (48797) / Átvilágítás a költségvetési vita után A Békési-program felelőtlen megvalósítása
