Petőfi Népe, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-27 / 98. szám

Gyorshírek Májustól drágul a fűtés Kecskeméten Kecskemét képviselő-testü- lete határozatot fogadott el, amely szerint május elsejétől fűtési idényen kívül, átlago­san 36,8 százalékkal, fűtési idényben pedig 42,4 száza­lékkal kell többet fizetni a meleg vízért és a fűtésért, il­letve az idényen kívüli távhő­szolgáltatási alapdíjért. A megyegyűlés előtt a vízprobléma Holnap Jánoshalmán tartja ülését Bács-Kiskun önkor­mányzatának közgyűlése. Ezt a vidéket különösen sújtja a talajvízszint süllyedésének fo­lyamata. A megyegyűlés tehát - a témában megfogalmazott tézisek megvitatásával - nem véletlenül tűzi itt napirendre a Homokhátság vízutánpótlá­sának kérdését. Aknarobbanás a határ mentén A magyar-horvát határnál máris felrobbant egy akna, azok közül, amelyeket a kra- jinai szerbek telepítettek az elmúlt héten Kölked község közelében. Az akna egy mé­terre a magyar határtól lépett működésbe, de egyelőre nem lehet tudni, hogy minek kö­vetkeztében robbant fel. Az ügyben a határőrség meg­kezdte a vizsgálatot. Privatizációs menetrend A kormány 1997-ig minden lehetséges termelő és nem termelő egységet magánosí- tani kíván. Ezt Suchman Ta­más privatizációs miniszter közölte a budapesti regionális világgazdasági fórumon. Kilopta a garázsból A garázsból lopta ki valaki Kalocsán a személyautót. A Damjanich utcai tárolóban őrzött jármű a feljelentés sze­rint 630 ezer forintot ért. Fegyverszünet a Csecsenföldön? Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter utasítást adott csa­patainak, hogy május 1-jén éj­féltől szüntessék be a harco­kat a Csecsenföldön. Viszik a valutát Az első negyedévben 344 millió dollárt - mintegy 40 milliárd forintért - váltottak ki évi 800 dolláros keretük j terhére a magyar állampolgá­rok, és ez lényegében meg­egyezik a tavaly július végi állapottal, ugyanis 1994-ben hét hónap alatt fogyott el ha­sonló összeg. Új hadsereg a Kaukázusban Oroszország új hadsereggel erősíti meg észak-kaukázusi erőit. Vlagyimir Szemjonov tábornok, az orosz száraz­földi erők főparancsnoka szerdán Moszkvában bejelen­tette, hogy az új magasabb egységet, az 58. hadsereget I június elsejével hozzák létre. Elfogadták a magyar indítványt Magyar szempontból jelentős siker született szerdán Stras- bourgban, az Európa Tanács székhelyén. A közgyűlés elfo­gadta azt a módosító indítványt, hogy a szervezet jelenlegi, il­letve jövendő tagállamainak be kell tartaniuk a két évvel eze­lőtt elfogadott és a kisebb­ségi jogok kérdését elég széle­sen meghatározó, úgynevezett 1201-es ajánlást és ennek érvé­nyesülését az ellenőrzéseknél is vizsgálni kell. A módosító in­dítványt Bársony András, a ma­gyar képviselőcsoport vezetője, valamint egy brit képviselő, Lord Finsberg nyújtotta be az ellenőrzési rendszer hatéko­nyabbá tételét szolgáló, s szer­dán szintén elfogadott Colum- berg-jelentéshez. Ennek a jelen­tésnek az a nagy érdeme, hogy az egyes országok felvételéről szóló, értelemszerűen politikai jellegű döntés után a vállalt kö­telezettségek betartásának elle­nőrzését már jogi síkra tereli, azaz igyekszik kikapcsolni az ezzel kapcsolatos politikai jel­legű értelmezési lehetőségeket. Az 1201-es ajánlás érvényes­ségének újbóli megerősítése azért nagy jelentőségű, mert a magyar-román alapszerződés megkötését éppen az ajánlás szerepeltetése vagy kihagyása körüli vita akadályozza legin­kább. Strasbourgban Hóm Gyula miniszterelnök beszédet mondott, melyből részletet a 2. oldalon közlünk. Kecskeméten több mint félezer pedagógusnak felmondanak? A kecskeméti önkormányzat a munkaügyi központnak 607 közalkalmazott és köztisztvi­selő elbocsátását jelentette be. Mivel a városházáról 38 embert bocsátottak el, és más területe­ket nemigen érint az elbocsátás, így az oktatási ágazatban több mint 550 ember munkahelye ke­rülhet veszélybe. Kecskemét képviselő-testületének tegnapi döntése valamelyest csökkent­het ezen a számon. A közelmúltban befejeződött átvilágításkor az oktatási bizott­ság - a törvény megsértése nél­kül - mintegy 100 millió forin­tot tudott lefaragni az intézmé­nyek idei költségvetéséből. Az önkormányzat költségvetésé­nek egyensúlyához viszont 500 millióra lett volna szükség. így május 1-jétől nem differenciál­tan, hanem minden intézmény­től egységesen 15 százalékot vonnak el. Viszont - és ez az új­donság - nem kötelezően a bér­alapon, hanem részben a dologi kiadásokon is spórolhatnak az igazgatók. Többen arra hívták fel vi­szont a figyelmet, hogy lénye­gesen több mint 15 százalék az elvonás. Szenes Márton ezzel vitába szállt. Elmondta, hogy tavaly 2 milliárd 250 milliót, idén 2 milliárd 229 milliót fordí­tanak Kecskeméten az oktatási ágazatra. Tehát 21 millióval ke­vesebbet. A költségnövekedést, az inflációt viszont valóban ki kell gazdálkodniuk az iskolák­nak. Úgy vélte: az eddig mű­ködő kényszerfinanszírozás - számlák alapján fizetett az ön- kormányzat - jól működött, s a tapasztalatok szerint tartható a szigorú költségvetés. Probojáczné Túri Éva és Adamik Zoltán szerint viszont az elmúlt hónapok nem mérva­dóak, mert le volt tiltva szinte minden beszerzés az iskolák­nak, a készletek pedig elfogy­tak. Adamik képviselő azt is ki­fogásolta, hogy az előterjesztés ködösen van megfogalmazva. Szó van benne ugyanis intéz­ményátszervezésekről és meg­szüntetésekről, de az homály­ban marad: mely iskolákat érinti ez. Egyébként ez az ülésen sem derült ki. Több szenátor arra hívta fel a figyelmet: a Bokros-csomagot még el sem fogadták, a még keményebb szigorítások csak ezután jönnek Kecskeméten is. Kommentárunk a 2. oldalon. Az ágyneműtartóba rejtette a tetemet Gyilkosság történt szombaton délután Kecskemét belvárosá­ban, a Petőfi S. utca 10. ház egyik lakásában. Dr. Sz. Dénes, nyug­díjas orvost rövid dulakodás után egy nyakkendővel fojtotta meg, majd tetemét az ágynemű­tartóban helyezte el a gyilkos. Csak az áldozat halálának har­madik napján derült fény a ször­nyűbűntettre, s arra, hogy az osz­lásnak indult tetem még mindig a lakásban található. A megyei rendőr-főkapi­tányság tegnapi sajtótájékozta­tóján közölték azt is, hogy az emberöléssel gyanúsított 31 éves Kállai Sándor jelenleg a büntetés-végrehajtó intézetben tölti korábban kiszabott bünte­tését, s a bűncselekmény elkö­vetését gyakorlatilag beismerte. A gyilkosságtól a gyanúsított elfogásáig eltelt három nap alatt a gyilkos többször vissza­tért a lakásba, s onnan értékes holmikat vitt el; tévét, videót, hasonlókat, melyeken megpró­bált túladni. Egyelőre nem tudni, mi volt a gyilkos szán­déka; meddig akarta a holttestet az ágyneműtartóban hagyni, s mi volt a szándéka a későbbi­ekre nézve; az azonban bizo­nyosnak látszik, hogy különö­sebb lelkiismeret-furdalás nél­kül járogatott vissza a gyilkos­ság színhelyére. (Részletek a 3. oldalon) Ezért kapják a fizetést? Hetek óta azt halljuk, hogy az ország súlyos helyzetben van, és a képviselők szigorú gazdasági törvények megszavazá­sára készülnek a parlamentben. Ehhez képest a Bokros-cso­mag tegnapi vitája alatt szinte kongott az ülésterem. Amint délután kettőkor készült felvételünkön látható, különösen a kormánypárti padsorok voltak üresek. Most, amikor arról akarnak meggyőzni bennünket, hogy diáktól a nyugdíjasig mindenki hozza meg a maga áldozatát, hol tartózkodnak mun­kaidőben a képviselők? Mit csinálnak a nemrég húsz százalék­kal megemelt fizetésükért? Vagy ők az egyedüli kivételek a megszorító intézkedések alól? Szakszervezeti üzeiiet Lakitelekről a kormánynak Kiegészítés vagy ellencsomag a Magyar Szakszervezetek Or­szágos Szövetségének prog­ramja, melyet a kormány már­cius 12-ei gazdasági intézkedé­seire dolgozott ki? Végig tudja-e vinni következetesen, vállalja-e esetleg az ütközést vagy megal­kuszik? Az MSZOSZ, mint a kormány frakciójának része a maga küzdőterén mit képes tenni? Dyen és ehhez hasonló kérdések záporoztak Nagy Sán­dorhoz tegnap azon a konferen­cián, amelyet a különböző ér­dekvédelmi és civilszervezetek részvételével rendeztek a Laki­teleki Népfőiskolán. Az MSZOSZ elnöke el­mondta: alternatív javaslataikat nem gazdasági programnak szánták, ennek ellenére a gazda­ságpolitikai vonalvezetésről van véleményük. Szerintük a kilába­lás nem képzelhető el csak meg­szorító gazdasági intézkedések­kel. Az MSZOSZ programjában kiinduló pont a gazdasági élén­külés kérdésköre. Úgy vélik: hi­ába mérsékelik a kiadás tételeit, ha a nagymértékű adósságteher problémáját nem oldják meg. Ugyanakkor nem vitatják az ál­lamháztartás hiányát s a kiadá­sok csökkentésének szükséges­ségét, de az arányos teherviselés mellett foglalnak állást. A kama­tadó visszaállítását csupán azért helyeslik, mert még mindig ki­sebb rossznak tartják, mint a szociális kiadások megnyirbálá­sát. (Folytatás a 3. oldalon.) mmtmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Az erdészek kilépnek az MSZOSZ-ből Az Erdészeti és Faipari Dolgo­zók Szakszervezete kilépett a Magyar Szakszervezetek Or­szágos Szövetségéből. Erről a szakszervezet országos titkári testületé döntött azt követően, hogy megismerte előzetesen a tagság véleményét. A testület úgy foglalt állást, hogy az MSZOSZ-nek a munkavállalói érdekek érvényesítésében meg­közelítőleg sem sikerült olyan eredményt elérnie, amit a tagság elvárt. Nem értettek egyet azzal sem, hogy az MSZOSZ szinte megértőén fogadta a kormány március 12-én bejelentett stabi­lizációs csomagtervét. ILLEGÁLIS TÁBORFALVI PALACKOZÓ Keceli cég keverte a vodkát Illegális szeszpalackozó üze­met lepleztek le a kecskeméti pénzügyőr nyomozók Tábor­falván. A tanya tulajdonosai „természetesen” mit sem tud­tak arról, hogy Sztolicsnaja vodkát kevernek a melléképü­letben. Emiatt igen meglepőd­tek, amikor kedden délben fegyveres fináncok és a kecs­keméti rendőrség gazdaságvé­delmisei ellepték a portát. A meglepetés kétoldalú volt. Az érkezők tudniillik az ott ta­lált, palackozásra váró 5 400, felcímkézett vodkásüveg miatt csodálkoztak. A rendőrök és a vámosok együttműködése tö­kéletesen sikerült. A bejelentő a kecskeméti rendőrséget érte­sítette az üzemről, majd a nyomozók a pénzügyőröknek szóltak. Kedden délben értek ki a tá­borfalvi tanyára, ám ott éppen „ebédidőt” tartottak a román vendégmunkások. A keceli fő­nököt, P. Andort és a vodka­alapanyagot várták. A rajtaütés részleteiről az 5. oldalon írunk. Folytatják a szarmata kori falu feltárását Kiskunfélegyháza határában. A hét végi nyárias napsütés már az ásatás helyszínén fogadta a Thorma János Múzeum munkatársait, akik Wicker Erika régész irányításával az E5-ös autópálya nyomvonalán végzik a leletmentést. Feltételezések szerint a feltárásra most kijelölt, mintegy 3600 négyzetméteren karámok vol­tak, a falu állatait tartották itt. Bár az elmúlt napok, esőzése hátráltatta a munkát, ezen a terü­leten a tervek szerint június közepéig fognak dolgozni, majd ezt követően tovább folytatják a nyomvonal feltárását. fotó: galambos Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents