Petőfi Népe, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-26 / 97. szám

1995. április 26., szerda Belpolitikai Körkép 7. oldal Élesen bírálták a szigorításokat Tegnap a parlamentben Bok­ros Lajos pénzügyminiszter beszédével megkezdődött a gazdasági stabilizációt szol­gáló egyes törvénymódosítá­sokról benyújtott törvényja­vaslat tárgyalása. A miniszteri expozé után a bizottságok többségi vélemé­nyét ismertető honatyák első­sorban a gazdasági szükségsze­rűséggel indokolták a törvény- tervezet sürgős, egy csomagban történt beterjesztését. Tóth Tihamér (MDF) az ön- kormányzati bizottság nevében arra helyezte a hangsúlyt, hogy a kormány pánikszerűen nyúj­totta be a törvénycsomagot, amely így magán viseli a kap­kodás jegyeit. A gazdasági bi­zottság kisebbségi véleményét Schamschula György (MDF) ismertette, aki rámutatott, hogy a kormány csak nyírni akarja a bárányt, de nem hagyja legelni, vagyis a lakosságtól csak jöve­delmet von el, de nem hagyja az embereket boldogulni. A kabi­net lépései az inflációt fogják gerjeszteni, elértéktelenítve a megtakarításokat és visszavetve a gazdasági fellendülést. Vitányi Iván (MSZP) a kul­turális bizottság nevében élesen kritizálta a kormánynak azt a tervét, amely tb.-járulékot vetne ki a honoráriumokra. Ezzel ugyanis ellehetetlenülnének a hazai kulturális intézmények, megszűnne a szellemi élet pezs­gése, enélkül pedig szerinte nem lesz gazdasági fellendülés sem. Orosz István (MSZP) az ok­tatási testület többségi vélemé­nyét tolmácsolva leszögezte, hogy a csomagot a kormány- párti képviselők is „savanyú és keserves képpel fogadták el”. Dobos Krisztina (MDF) ki­sebbségi véleményként nehez­ményezte, hogy nem végeztek hatástanulmányokat a tandíj kérdésében, és azt sem vizsgál­ták: milyen hatással lesz a ki­sebb falvak életére az iskolák megszűnése. Garai István (MSZP) a szo­ciális bizottság többségi véle­ményét ismertetve úgy véleke­dett, hogy a családi pótlék ese­tében meghatározott 25 ezer fo­rintos jövedelemhatár túlzottan merev és teljesítmény-vissza­tartó hatása lesz. Selmeczi Gabriella (Fidesz) a kisebbségi álláspontról elmondta: a családi pótlékra beérkező kérelmek el­bírálása rendkívül sokba fog ke­rülni, ráadásul nincs is olyan apparátus, amely el tudná vé­gezni ezt a munkát. Kertész István (MSZP), a számvevőszéki bizottság több­ségi véleményének előadója il­lúziónak nevezte a koalíció vá­rakozását, hogy az ország szá­mára döntő kérdésekben nem a kormány és az ellenzék szem­benállása dominál majd. A bizottsági vélemények el­hangzását követően a vezérszó­nokok szólaltak fel. Gaál Gyula (SZDSZ) elöljáróban le­szögezte, hogy a költségvetés hiányát jelentős mértékben csökkenteni kell, mivel az már óriási lett, és a gazdasági növe­kedés nem képes a „lyukakat” betömni. A kormány elutasítja azt az elképzelést, hogy az or­szág ne vállalja tovább az adós­ságterheket - mivel az lenne az igazi sokkterápia. A kormány­nak a hitelfelvételek mellett kel­lett döntenie, de ehhez hitele­zőkre is szükség van. A képvi­selő bejelentette azt is, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége nem támogatja maradéktalanul a kormány szigorító csomagját, a. kétharmados szavazást igénylő kérdések tekintetében hatpárti egyeztetést javasol, hogy ne csak a két kormánypárt döntsön ezeknek a javaslatok­nak a sorsáról.- A törvénycsomag alapve­tően elhibázott, így egyetlen le­hetőség van, hogy azt a kor­mány visszavonja, átdolgozza és csak azt követően terjeszti be újra a parlament elé. Mindezt Demeter Ervin, az MDF vezér­szónoka javasolta. Az MDF szerint az a kényes gazdasági és politikai stabilitás, amely a rendszerváltást követő négy év­ben jellemzővé vált Magyaror­szágon, a Hom-kormány hiva­talba lépését követő nyolc hó­nap során megszűnt. Gazdasági és politikai létbizonytalanság veszélyezteti az országot. Jelzi ezt, hogy a lakosság pániksze­rűen kezdte kivenni megtakarí­tásait a bankokból, leállt a külföldi működőtőke-beáram­lás, gyakorlatilag szünetel a pri­vatizáció. Az okokat sorra véve, az MDF úgy véli, hogy az új kormány az elmúlt nyolc hónap során gyakorlatilag nem tett semmit. Elvetette mindazokat a működő szervezeteket és mód­szereket, amelyeket az előző kormány hagyott maga után, ugyanakkor a gazdaság irányí­tásában, kezelésében nem sike­rült hathatós módszereket talál­nia. így érthető, hogy nyolc hó­nap múltán súlyos problémák jelentkeztek. Az ezekre kidol­gozott kormánycsomag néhány hónap alatt született, nincs mö­götte hatásvizsgálat és hiányoz­nak a háttérszámítások. Alapve­tően rövid távú szemléletet tük­röz. Nem irányozza elő a jöve­delemtermelő képesség emelé­sét, az infrastruktúra fejleszté­sét, nem támogatja a vállalkozá­sokat, s nem ösztönzi a termelés bővítését. Ilyen körülmények között a terhek a lakosságra há­rulnak, növekszik a létbizonyta­lanság. Az ellenzéknek óriási a felelőssége, hogy megakadá­lyozza a kormányt az elhamar­kodott radikális lépések meg­tételére. Ilyen lépések követ­kezményeként kiszámíthatatlan helyzet alakul ki, amelyben a szélsőséges erők teret nyerhet­nek - mondta az MDF vezér­szónoka. A vitát e pontban el­napolták. Új megyei kereszténydemokrata elnök A hét végén tartott tisztújítást a KDNP megyei választmá­nya, amelyen két évre dr. Frigyesy Ferencet választot­ták megyei elnöknek. Ellen­fele a második fordulóban Ivanics István országgyűlési képviselő volt. A választmányi tagok csak a szavazás második fordulójában tudták megválasztani a párt új vezető poltikusát. Dr. Frigyesy 16, míg Ivanics 13 voksot ka­pott. Az elnök kérdésünkre el­mondta, hogy mindenekelőtt szeretné végigjárni az alapszer­vezeteket, megerősíteni a ha­gyományosan jó kapcsolatokat az MDF-fel és az FKgP-vel. A választmány ülésén jelen volt Giczy György, a párt or­szágos elnöke. Tőle kértünk in­terjút.- Pártja programjában fon­tos helyet kapnak a keresztény, a nemzeti, személyiségi értékek. Aligha maradhatott volna ha­talmon évtizedekig a Kádár­rendszer, ha napi gyakorlatá­ban, tömegpolitikájában nem számolt volna messzemenően emberi esendőségekkel, gyarló­ságokkal. Ezek után Giczy György miként vélekedik az ér­tékek és az érdekek viszonyáról.- Nem vitatom a vélt vagy valós érdekek szerepét és jelen­tőségét a politikai életben, a társadalmi akaratképzésben, de azt gondolom, hogy a sokszor önzőnek mutatkozó érdek mel­lé oda kell állítani az érték fo­galmát is. Éppen a széttartó ér­dekek miatt nem tűnnek olykor nagyon népszerűnek a volt kormánykoalíció pártjai, köz­tük a KDNP.- Mivel magyarázza, hogy nem erősödött sokak rendező­elvévé az ön és pártja által kép­viselt értékrend?- Az elmúlt 40 évvel min­denekelőtt. Szemléletét kollek­tivistának hirdették, szajkózták, de azért mindenki egyénileg próbálta megtalálni a megélhe­téshez, az előrejutáshoz, kicsit jobb élethez a kiskapukat. Amíg nem látják nagyon sokan a demokráciában számukra is adott lehetőségeket, addig ne­héz rendszerváltásról beszélni, addig tulajdonképpen magukat túlélt szocialista formákkal ta­lálkozunk.- Túlélt? Mintha visszatér­nének a fordulat éve körüli po­litikáé sinálási módszerek, ne­vezetesen a gazdasági érde­kekre hivatkozó politikai tiszto­gatás, a ködösítés.- Ez így van. Ezért vagyunk ellenzékben. De azért hadd te­gyem hozzá, ha nincsenek itt azok a bizonyos ideiglenesen itt állomásozó fegyveresek, sem a Rákosi-, sem a Kádár-féle ma- chiavellizmus nem tartotta volna magát ilyen sokáig. A magyar nép ugyanis tiszteli ha­gyományait, értékeit.- Amelyeket napról napra sorvasztanak a növekvő va­gyoni különbségekből, az elsze­gényedésből sarjadó indulatok.- Ha a társadalom felismeri a tőle elvehetetlen saját érdekét és értékeit, akkor van lehetőség 1998-ban vagy esetleg előbb is az ellenzék számára, hogy lé­nyegesen növekvő tömegbázis­sal erőteljesen növelje befolyá­sát.- Említett egy évszámot. Ha nem volna olyan távoli, kérdez­ném választási esélyeikről.- Kérdezzen csak nyugod­tan. Alapvetően átrendeződnek a politikai erőviszonyok. Győzni fogunk.- Mire alapozza derűlátá­sát?- Az emberek csalódtak a liberalizmusban, csalódnak a szocialisták által megjelenített, úgynevezett szociáldemokrata alternatívában. Nem marad más hátra, mint a kereszténydemok­rácia. Európában is ez a három alapvető politikai irányzat léte­zik. Heltai Nándor A miniszter fenntartja álláspontját Az igazságyügy-minisztert kér­te egy nyilatkozatának magya­rázására Varga István (MDF) tegnap a parlamentben, az azonnali kérdések órájában. Is­meretes, hogy a miniszter fe­gyelmit akart adni azoknak a megyei bírósági bíróknak és kollégiumvezetőknek, akik nem akarták fegyelmivel sújtani a New York-i székhelyű Kelet- Nyugati Tanulmányok Intézete által szervezett amerikai tanul­mányúton részt vett bírákat. A Legfelsőbb Bíróság Fegyelmi Bírósága azonban a fegyelmi el­járást megtagadta, s megállapí­totta, hogy az teljességgel alap­talan volt. Vastagh Pál válasz­ként és pontosításként felol­vasta a nyilatkozatot, amely rögzíti: a miniszter fenntartja korábbi álláspontját, amellyel a fegyelmi bíróság is elvileg telje­sen azonosul határozataiban. Eszerint a bírói működéssel kapcsolatban megengedhetetlen minden olyan helyzet kialaku­lása, amely alkalmas lehet olyan közbizalmat sértő látszat kelté­sére, hogy a bírák nem biztosí­tották a befolyásrtientes műkö­dés feltételeit. A nem egyér­telmű helyzetek kialakulásának megelőzésére a bírósági veze­tőknek minden törvényes esz­közzel fel kell lépniük. Mivel a parlamentben el­hangzott, hogy Bács-Kiskunban fegyelmi indult az utazó bíró el­len, szerettük volna megkér­dezni az ügyről a megyei bíró­ság elnökét. Dr. Hemády Gyulát azonban tegnap nem értük el, az ügyre visszatérünk. Ki képviseli a cigány kisebbség érdekeit? Hányán lesznek munka nélkül? 1000 800 ­600 ­400 ­200 A munkanélküliek jelenlegi becsült és év végére feltételezett száma (ezer főben) 1995. február nyugat- budapestiek kelet­magyarországiak magyarországiak összesen Április 12-én közöltünk inter­jút Rostás Lászlóval, akit megválasztottak az országos cigány önkormányzat tagjá­nak. Bari István az alábbiak­ban az írásra reagál. Az országos cigány önkor­mányzati választás előtt egy hó­nappal a Bács-Kiskun Megyei Cigány Érdekképviseleti Szö­vetség összehívta a megyei ci­gány képviselőket (elektorokat) Kiskunhalasra. Mi nem tudtuk, hogy mire megy ki a játék. Csak akkor, amikor a Lungo Drom je­les képviselője tartott előadást és arra akart rávenni sokunkat, hogy lépjünk szövetségre velük. Akkor már tudtam, hogy ez egy eldöntött kérdés, hogy a megye a Lungo Dromhoz fog csatla­kozni és ebben a kérdésben Ros­tás László volt az, akinek nagy szerepet osztottak. Kecskemét nem csatlakozott semmilyen országos szervhez sem, mert nekünk megvan a sa­ját véleményünk ezekről, és más hasonló, országosnak titu­lált, cigányságért tenni akaró szervezetekről. Mi úgy gondol­juk, hogy nem is lett volna joga összehívni a megyei elektorokat az MCÉSZ-nek, mert van ne­künk egy kisebbségi referen­sünk, Hajdú István, aki már hí­vott össze elektorokat Bajára. Nem tudom, hogy miért éppen Rostás Lászlónak kellett össze­hívni, talán attól félt, hogy a Lungo Drom nem őt jelöli. Már a megyeit sem lehetett elfo­gadni, mert több mint 100 elek­torból csak 45-en lehettünk ott és ezzel nem adtunk esélyt a többieknek, holott esélye csak Rostás Lászlónak volt. Sajnos, Rostás úr azt hiszi, hogy a megye körülötte folyik, pedig nem így van, mert ha megnézte volna, akkor látnia kellett, hogy bizony mind a négy elektor rajta volt a listán, csak arra sem volt hajlandó, hogy a megyei elektorokat megnézze, csak aki a Lungo Drom választási koalícióhoz tartozik, azokra tették le a vok- sukat, ehhez viszont joga van! De akkor ne mondja ő azt, hogy a cigányságot képviseli, mert ez nem igaz, 1990-ben el­felejtette, hogy az MSZP színe­iben lett képviselő, úgy látszik, nem bízott a halasi cigányság­ban. Bari István elnök kecskeméti cigány helyi kisebbségi önkormányzat A Szonda Ipsos havonta végez közvélemény-kutatásokat az emberek gazdasággal kapcsola­tos elképzeléseiről, várakozá­sairól. A felmérések kérdőíves módszerrel, véletlenszerűen ki­választott 1000 ember megkér­dezésével készülnek, akik az ország 18 évesnél idősebb la­kóit nem, korcsoport és telepü­léstípus szerint reprezentálják. A következőkben azt mutatjuk be, hogy az emberek vélemé­nye szerint hány munkanélküli lesz az országban az év végén. Az országos vélemény sze­rint ma 700 ezer körüli az állás­talanok száma. Ha azonban or­szágrészek szerint vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy az ország keleti felében élők derűlátób­ban ítélik meg a helyzetet, mert ezt a számot 690 ezerre becsül­ték. A Dunántúl lakóinak érté­kelése viszont mintegy 14 szá­zalékkal rosszabbodott, s már 750 ezer főnél is több munka- nélkülit feltételeznek, holott ja­nuárban még ők mondták a legkedvezőbb értéket, a mosta­ninál 90 ezerrel kevesebbet, 660 ezret. A fővárosban élők becslése szerint átlagosan 660 ezer munkanélküli van az or­szágban. Az év végére a kelet-ma­gyarországiak számolnak a legnagyobb, 810 ezres munka- nélküliséggel. Mérsékeltebben borúlátók a nyugat-magyaror­szágiak, akik szerint az állásta­lanok száma megközelíti majd a 790 ezret. A fővárosban azt feltételezik, hogy az év végén több mint 760 ezer lesz a mun­kanélküliek száma. Ferenczy Europress Átvilágító bírák Tegnap esküt tett az egyes fon­tos tisztségeket betöltő szemé­lyek ellenőrzését végző hat új bíró, akik a következők: dr. Bründl Frigyes, Fehémé dr. Léb Judit, dr. Gondos Imre, dr. Hodászi Zoltán Lajos, dr. Incze Béla és dr. Makranczy József. F" VI. alkalommal " KISGAZDASÁGOK, FARMERGAZDASAGOK GÉPÉI JÁNOSHALMÁN 1995. április 28-29-30. Kiállítás helye: Jánoshalma Béke tér 13. Mezőgazdasági Szakképző Intézet Nyitva tartás: 9.00-18.00 óráig. A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents