Petőfi Népe, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-24 / 95. szám
1995. április 24., hétfő Hegyközségek 7. oldal A jogalkotók megfeledkeztek a homoki gyümölcstermesztésről? A nagyüzemekben a gyümölcsfátlan ültetvények jöttek divatba az utóbbi évtizedekben. Az új törvényben nem esik szó a gyümölcsről, jóllehet a régi, az 1938. évi XXXI. te. a szőlő- és gyümölcsgazdálkodásról rendelkezik és természetszerűleg felvállalja a gyümölcstermelők érdekeit is. Sajnálatos tény ez a homoki, jelesül a Kecskemét környéki termelők nézőpontjából, mert ezen a tájon alakult ki a szőlő-gyümölcs együttes termesztésének az a sajátos módja, amelyet egyik tanítómesterünk „bölcs elmeéllel felépített” termelési eljárásnak nevezett. Ez alkalommal nincs lehetőségem az együttes vagy köztes termesztés minden előnyére rámutatni, de néhányat azért megemlítenék. Gyenge minőségű homoktalajaink nyáron nagyon felmelegednek (50 fok), télen kritikus értékig lehűlnek. A gyakori késő tavaszi és kora őszi fagyok kártételét a gyümölcsfák árnyékhatásukkal jótékonyan mérsékelték. Miután a szőlő rendszeres talajmunkában és trágyázásban részesült, a köztes gyümölcsfák sem szenvedtek e téren hiányt. Néhány kutató (Tamási J., Horváth S.) áldozatos gyökérfeltáró munkája nyomán tudjuk, hogy a kajszibarack, meggy, szilva gyökérzetének kedvező elhelyezkedésével korántsem okozott olyan gyökérkonkurenciát, mint azt hittük. A híres kecskeméti barack, a naponta induló export irányvonatok rakománya túlnyomó részben a szőlőkben termett. De ilyen területekről szűrték a 18-20 mustfokos ezerjókat, 20-24 fokos kadarkákat (Szarkás, Úrihegy). Nem volt másodrendű kérdés az sem, hogy ez a termelési forma elemi károkkal terhes vidékünkön (fagy, jég, aszály) egyenletesebb jövedelmet ígért; ha kiesett a gyümölcs, rendszerint pótolt a szőlő és ha gyengén sikerült a szőlő, kisegített a gyümölcs. Ha mindkettő bejött, volt tartalék jövőre. A másfél, két holdas szőlősgazdák szépen boldogultak. Az űn. fásszőlők forgalmi értéke lényegesen nagyobb volt. Ez az írás most azonban nem azért született, hogy védje a sokak által any- nyira elítélt együttes termesztést, mert aki nyitott szemmel élt és él ezen a tájon, nem szorul meggyőzésre. Arra szeretném a figyelmet felhívni, hogy az immár 1982 óta tartó aszályos évek nyomán már két teljes év csapadékmennyisége mintegy 1000 mm - hiányzik a talajból és a talajvíz szinte 3-5 méterrel is süllyedt. Az elsiva- tagosodás - úgy látszik - feltartóztathatatlan. Kérdéses a hagyományos művelésű és igénytelenebb szőlő-gyümölcs fajták megmaradása is. Úgy tűnik, hogy homokjainkon biztonságosan csak öntözéssel tudunk álló kultúrákat fenntartani. Miután a 8-10 m-en található első vízadó réteg kimerülőben van, a második - 30-40 m-en húzódó - vízadó rétegre kell támaszkodnunk, amely e pillanatban még elégségesnek mutatkozik. Az öntözés viszont lényegesen megdrágítja a telepítést és az ültetvény fenntartását, ezért annak biztonságosan jövedelmezővé tétele az elsődleges cél. Ennek pedig őseink tapasztalata alapján az együttes termesztés felelevenítése és a megváltozott körülményekhez való finomítása lehet a módja. Az új hegyközségi törvény megalkotói (bár erre időben figyelmeztetést kaptak) a gyümölcsről megfeledkeztek (?), jogos tehát a kérdés: homoki gyümölcstermesztés, mi lesz veled? Dr. Bognár Károly Kecskemét TÖRVÉNYISMERTETÖ FÓRUM JÁNOSHALMÁN Kétkezi munkával Európa felé Jánoshalmán a hegyközségi törvény értelmezésére fórumot szervezett a polgármesteri hivatal. A hajdan szőlőjéről és gyümölcséről híres településen ezen a délutánon közel száz érdeklődő gyülekezett a Honvéd Kaszinóban, a tanácskozásra. Dr. Szabó György, a Földművelésügyi Minisztérium kertészeti főosztályvezetője tartott vitaindítót A hegyközségek szerepéről és szükségességéről a szőlőtermesztésben címmel. A bevezető után a hallgatóság közül többen a mezőgazdaság általános válságát rótták fel úgy a régi, mint a mostani kormányzatnak. Nehezményezték például, hogy a márciusi megszorító kormányintézkedés hatására a mezőgazdaság termelési költségei lényegesen, kb. 30 százalékkal megemelkedtek. A termelt termékek - búza, kukorica, gyümölcs és bor - fel- vásárlási ára pedig mindezt nem tükrözi. Az egyik, magát a szőlő szerelmesének valló gazda úgy vélte, hogy a szőlőJé házi bor készül. termesztés diszkriminatív támogatási rendszere hatására az alföldi szőlőket ki fogják vágni. Szerinte az alföldi ember jellemzően a kétkezi munkájával tud Európához csatlakozni. S nehezményezte, hogy a privatizációs bevételekből nem a magángazdaságokat támogatják, hanem újra a nagyüzemek kapnak támogatást. Abban a jelenlévők egyetértettek, hogy szükség van a hegyközségi törvényre. Viszont kifogásolták, hogy megint felülről jött az irányítás. A hallgatóság többségében a törvény által támasztott kötelezettségek váltottak ki ellenkezést. Kifogásolták, hogy a hegyközség megalakításába azok a gazdák nem tudnak beleszólni, akiknek csak ígérvényeik vannak visz- szaszerzett földtulajdonukról. Kiss György, a város polgármestere több évvel ezelőtt kezdeményezője volt a hegyközségi törvény megalkotásának. Akkor nem egészen ilyen változatra gondoltak. Mégis arra kérte a gazdákat, hogy a törvény szabta keretek között maguk alakítsák saját képükre a hegyközségüket. Az indulatoktól sem mentes négyórás fórum békés hangulatban zárult. A FALUGAZDÁSZ ÁLLÁSPONTJA Kellenek a hegyközségek Nap mint nap olvashatunk a különféle újságokban cikkeket az 1994. évi CII. törvény alapján kötelezően alakítandó hegyközségekről. Sok írásban a megszólaltatott leendő hegyközségi tagok - szőlészek, borászok, szőlő- és borkereskedők - borúlátóan nyilatkoznak róla. A legtöbb kifogás a kötelező jelleg, az adatszolgáltatás és a hegyközségi járulék ellen szól. A belépési kötelezettségnek sokunkban van egy rossz emlékeket ébresztő hatása. Ennek ellenére bízom abban, hogy fölismerik ennek az önszerveződésnek a jelentőségét. A jegyző kifüggeszti A leeendő hegyközségi tagoknak 1995. április 30-ig kell a település önkormányzatánál bejelentkezni. Ezután a jegyző egy hónapra kifüggeszti a névés címlistát a polgármesteri hivatalban. Az érintettek egymás között megbeszélve, az alakuló közgyűlés előtt előkészítő bizottságot választanak, a listán megadott időpontban. Mikor az előkészítő bizottság megalakult, névjegyzéket készít a jegyző által átadott, további adatokat is tartalmazó iratok alapján. Ezeket a dokumentumokat csak a leendő tagok bizalmát élvező személyek kaphatják meg, nem pedig vadidegenek. Az előkészítő bizottságok másik igen fontos feladata az alapszabály-tervezet elkészítése. Ez igen alapos munkát igényel, mert elfogadásához a határozatképes közgyűlés kétharmados szavazati többsége kell. Minden tagot egy szavazat illet meg. Ez egy nagyon értékes kitétele a hegyközségi törvénynek, nem tesz különbséget a kis- és nagybirtokosok, feldolgozók és kereskedők között. Létkérdés a kisebb termelési szintű tagok számára az aktív részvétel. Jelen helyzetben, amikor a munkanélküliség veA naiv művészt is megihlette a szőlő. szélye fenyeget, - egyes családok megélhetési gondokkal küzdenek -, nem szabad, hogy e nagy élőmunka-ráfordítást igénylő, tevékenységet biztosító ültetvényektől gazdasági kényszerből megváljunk. Az érdekvédelmet támogatja a törvény azzal, hogy egy asztalhoz ülteti a termelőt, a feldolgozót és a kereskedőt. Nem az utca másik oldaláról fognak egymásra mutogatni, kiabálni, hanem emberhez méltóan, a saját érdekeiket ismertetve és védve, eltérő véleményüket ütköztetve hozzák meg felelős döntéseiket. Az tartósan nem fog menni, hogy csak az egyik félnek menjen jól, mert az visz- szatetszést szül, s a többiek ellenállását idézi elő. Közös érdekük a termék- és származás- védelem, mert hosszú távon ezek alapvető követelményei lesznek az adott térség szőlé- szetének-borászatának. A tagok döntenek A tagoknak joguk lesz dönteni az újabb telepítésekről, telepíthető fajtakörről, a kiöregedett, gazdátlan szőlők kivágásáról, az elhanyagolt szőlők mű- veltetéséről, a termőhelyi védőárról, a hegyszabályokról, a hegyközségi járulék mértékéről, felhasználásáról, közös anyagbeszerzésről stb. Mégha tározó lesz a hegyközség életében a közgyűlés által választott választmány munkája. A választmány tagjai: az elnök, a hegybíró, az ellenőrző bizottság és egyéb tagok igény szerint. Ezen tisztségviselők megválasztása szintén megköveteli az egyes tagok átgondolt, felelősségteljes döntését. A leendő hegyközségi tagoknak célszerű már most maguk között beszélni az alakuló hegyközségről, leendő választmányi tagokról. A hegyközség belső használatra begyűjti majd a termeléssel kapcsolatos adatokat. így a terület nagyságát, a fajtaösszetételt, életkort, a feldolgozó- rendszer teljesítményét, a tárolótér, tárolóedények nagyságát, típusait, a szőlő- és borforgalmazás nagyságát stb. Ezek ismerete mindenképpen szükséges az előbbre néző számításokhoz, tervezésekhez. Sokan aggódnak, hogy mindez az APEH kezébe kerül. Ennek kiadására a hegyközség nem kötelezhető, és szerintem az APEH eredményes munkájához nem is szükséges. Minden adóalany kötelessége az adóbevallás. Felvilágosítást adnak A hegyközségi törvényről a Magyar Közlöny 1994/128. számában lehet olvasni. Településenként a jegyzők, a mező- gazdasági ügyintézők és a falugazdászok adnak bővebb felvilágosítást és adatlapot az érdeklődőknek. A fentieket elolvasva, remélem, világosabban látják a leendő tagok a hegyközség lényegét. A hegyközség mint köztestület úgy fog működni és annyit, amennyi munkát abba az egyes tagok fektetnek majd. A fontos munkához jó egészséget, termelési kedvet és feltételeket kívánok. Berecz János, Tiszakécske falugazdája Egerben számítógépes rendszer segít Az egri borvidéken is megkezdték a hegyközségek megalakításához szükséges bejelentkezést a gazdálkodók. A 15 községet és Eger városát magában foglaló területen mintegy 10 ezer családot, illetve gazdálkodó szervezetet érint a hegyközségi törvény végrehajtása. Mindezt Bakondi Endre, a hevesi megyeszékhely polgármesteri hivatalának illetékes munkatársa közölte egy Egerben megtartott sajtótájékoztatón. Itt ismertették a törvény végrehajtásának előkészületeit. Mint elmondta: a gazdák tájékoztatására, a Egri Bortermelők Egyesületének segítségével megjelentettek egy kiadványt, Hegyközségi Híradó címmel. A négyoldalas lapot - amely tartalmazza a törvénnyel kapcsolatos legfontosabb információkat - minden érdekelthez eljuttatták. A brossúrához bejelentő- lapot és válaszborítékot is csatoltak. A tájékoztatón elhangzott: a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Egri Állomásán immár három éve folyamatosan számítógépre viszik a 4000 hektár szőlőterületű borvidékkel kapcsolatos adatokat. A bejelentkezőlapokon szereplő információkkal együtt - amelyeket szintén betáplálnak a komputerbe - egyedülálló adatbázissal rendelkeznek majd a borvidékről. Ez egyebek mellett a hegyközségi tanács működését is segíti. Bakondi Endre azon véleményének adott hangot, hogy a Mintegy tízezer családot érint Egerben és környékén a hegyközségi törvény végrehajtása. Brossúrát adtak ki. hegyközségek megalakulása mind a kistermelők, mind a nagygazdálkodók nyereséges tevékenységét szolgálják.
