Petőfi Népe, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-19 / 91. szám

1995. április 19., szerda Belpolitikái Körkép 7. oldal A polgári kör nem adja fel Nagyszerű választási fogásnak és semmi egyébnek minősítik többen Halason a Városi Pol­gári Kör néven létrejött tömörü­lést. Több illő és illetlen bece­név mellett, amellyel a városla­kók címkézik, a „polgári körí­tés” a legtalálóbb arra, hogy tu­lajdonképpen a polgármester újraválasztatása indokolta az egylet életre hívását. A napok­ban egyesületen belüli tisztújí­tásról kaptunk hírt, s megkere­sett bennünket a kör újonnan megválasztott elnöke, Benkő Zsolt, a városszerte népszerű gyógyszerész.- Azt hiszem, jól látja a köz­vélemény - mondja a felvetésre válaszul. - Nekem is az a meg­látásom, hogy ennek a körnek egyetlen és fő célja a választás volt akkor. Az elvek azonban, amelyeket megfogalmaztak - jóllehet elképzelhető, hogy fő­ként taktikai számítások álltak mögöttük -, megnyerőek voltak az én számomra is. Velem együtt vagyunk néhányan, akik nem taktikaként kezelik, hanem hosszú távú stratégiának tekin­tik a város polgárosodásáért való tevékenységet.-Hány tagot számlál ez az egyesület?- Harmincketten vagyunk je­lenleg a polgári körben. Már­cius 9-én tartottunk egy össze­jövetelt, amelyen megfogalma­zódott, hogy azokat az elveket, amelyeknek a jegyében létrejött ez a szerveződés, tovább kell képviselnünk. Ezért is vált szükségessé a tisztújítás. Mi nem a politikát kívánjuk szol­gálni, hanem a város - vállal­kozók, pedagógusok, egész­ségügy - érdekeit.- Milyen szerepet szánnak ebben az önkormányzatba önök által bejuttatott képviselőknek?-Szándékaink szerint a kör egyfajta tanácsadó-testülete le­het egy döntés előtt a képvise­Benkő Zsolt löknek, ha kérik és elfogadják ezt. Ha nem, akkor viszont ne hivatkozzanak ne nyilatkozza­nak a polgári kör nevében.- Ha nem kérik ki a jövőben sem az önök véleményét, ho­gyan akarnak az elveknek ér­vényt szerezni?- Rendezvényeket, szakmai előadásokat szervezünk, erősít­jük a klubéletet. Bizottságokat hoztunk létre kulturális, egész­ségügyi és gazdasági téren. Pá­lyázatokat készítünk, hogy ne vigyük, hanem hozzuk a pénzt a városnak. Néhány konkrétu­mot is mondanék. Folyamatos egészségügyi felvilágosítást tervezünk a Halas Tévén ke­resztül. A vállalkozók klubjával közösen előadás-sorozat indul az ÁMK-ban. Rögtön április 24-én 14 órakor a hitelpiacról, utána fél ötkor az egészségbiz­tosítás idei változásairól lesz­nek előadások, májusban pedig az ez évi adóváltozásokról. Hirdetünk egy helyesírási ver­senyt és egy német nyelvi ve­télkedőt a diákoknak. H. T. Pusztulásra vagyunk ítélve? Benedek István professzor nevéhez számos tudományos munka és regény fűződik. Noha eredeti szakmáját tekintve orvos (pszi­chiáter), mégis főleg íróként vált közismertté. Az idős profesz- szorral a magyarság helyzetéről beszélgettünk. Keserű szavai magukban hordozzák a nemzet sorsáért érzett aggodalmat.- Épp három esztendeje, hogy az RMDSZ megfogal­mazta az erdélyi magyarság sorsáért érzett aggodalmát, melyet Kolozsvári nyilatkozat címen tettek közé. Ebben Bor­bély Imre a következőket mondta: „A politikai kisebb­ségbe kerülés óta az erdélyi magyarságot egyre fokozódó gazdasági esélyegyenlőtlenség és kulturális sorvasztás sújtja. Következményeként egyre aggasztóbb méreteket ölt az elvándorlás és az asszimilá­ció.” Ön hogyan ítéli meg a je­lenlegi helyzetet?- A helyzet valóban ag­gasztó, és egyre rosszabbá válik. De a legrosszabb mégiscsak az, hogy kilátás sincs a javulásra. Azt ugyanis már sohasem fogjuk elérni, hogy Erdélyt visszacsa­tolják Magyarországhoz. De ezt valójában nem is akarja senki. Az erdélyi magyarság keserű emlékeket őriz a második bécsi döntést követő visszacsatolásról és a magyarok „dicsőséges” be­vonulásáról. Mindezt talán egy ősi vicc fejezi ki legtalálóbban: Azt mondja a székely legény az apjának:- Édesapám, de szépet álmo- dék.- Ugyan mit, fiam? - kérdezi az öreg.- Azt, hogy a románok kime­nőnek, s a magyarok nem jöttek bé! Talán ez a szituáció volna a legideálisabb. De nem is kellene kimenjenek a románok. Azok már úgyis gyökeret vertek ott, úgy, ahogyan mi is. Még az ősi­Benedek István séget sem kellene előráncigál- nunk. Ha ugyanis mi azt mond­juk, hogy ott vagyunk ezer éve, ők rábólintanak: jó, ti itt vagytok ezer éve, mi pedig már kétezer­ötszáz éve. Ami a dáko-római elméletet illeti: abban úgy hisz minden román, annyira beléjük sulykol­ták, hogy lehetetlen meggyőzni őket az ellenkezőjéről. Felvető­dik a kérdés: van-e olyan ember, aki számukra elfogadhatóan bi­zonyítani tudná az elmélet ellen­kezőjét? Egyáltalán, van-e ér­telme a bizonygatásoknak?- Ön miben látja a megol­dást?- Bízom abban, hogy rövid időn belül Európában olyan át­alakulás, újjárendeződés megy majd végbe, melynek eredmé­nyeként eltűnnek a határok és a volt államok: Románia, Ma­gyarország, Szlovákia, Csehor­szág helyét csak színes foltok jelzik majd. Az ezek alkotta egy­ségben Erdély nyilván egy önálló egység lesz. Nem ma­gyar, hanem erdélyi autonómiá­val.- Ez a távolabbi jövő. Azonban térjünk vissza a múlthoz. A románság asszimi­lációs törekvései már jóval Trianon előtt jelentkeztek. Erről konkrét adatokkal szol­gál Nyírő József Néma küzde­lem című regénye.- Nem Nyírő volt az első, aki erre a veszélyre figyelmeztetett. Majd’ száz évvel korábban, 1843-ban megjelent Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében című művében Wesse­lényi Miklós már megírta ilyen irányú aggodalmát. Csodálatos, egyben nagy diplomáciai raffi- náltságra utal az ebben a munká­ban leírt pánszláv eszme, amely olyan erősen él a körülöttünk élő népekben, hogy az már kifeje­zetten magyarellenes. De maradjunk a románságnál. A román úgy tesz, mintha latin nép volna. Valóban, a nyelve an­nak mutatja, pedig eredetileg szláv volt. Hihetetlen erőfeszí­téssel, művileg alakították át ezt a nemzetet. Megváltoztatták a nyelvét, magatartását, nemzet­tudatát. Egyetlen dolgot tartot­tak meg: a görögkeleti (ortodox) hitet. Ez az ortodoxia tartja össze őket, és ez táplálja magyargyűlö­letüket. Ezért van az, hogy min­dennél rosszabb a helyzet Ro­mániában, ahol nem tűrik meg a magyar szót, a magyar iskolát, a magyar templomot, a magyar zászlót. Aggasztóan elvadult ál­lapotok jellemzik Romániát. Ennél már csak Kis-Jugoszlávi­ában rosszabb a helyzet. Erre csak azt tudom mondani: Funar, Iliescu, Milosevic, vagy Meciar nem él örökké. Nekünk nem ilyen mértékegységekben kell gondolkodnunk. Ötven év múlva vagy mindannyiunkat el­pusztít a fokozódó környezet­szennyezés, esetleg egy nukleá­ris háború, vagy pedig létrejön az egységes Európa.- Tegyük fel, megvalósul az egységes Európa. De vajon megéri ezt a magyarság? A statisztikák azt mutatják, hogy Magyarország népessége évente több tízezerrel csök­ken, s még ennél is nagyobb a határon túli magyarság vesz­tessége.- Nem olyan méretű a fo­gyatkozás, hogy pár évtized alatt milliós veszteségeket okozna. De nem is ez a lényeg. A sok és a kevés fogalma nagyon is relatív: Hollandia, Dánia sokkal kisebb Magyarországnál, mégis béké­ben, demokráciában élnek. Ez tehát a kisebbik baj. A nagyobb baj a migrációban és a betelepí­tésben rejlik. A Kárpát-medence egy csodálatos hely. Itt nincse­nek pusztító szélviharok, nin­csenek vulkánok, jó a klímája. Tejjel-mézzel folyó Kánaán, Európa éléskamrája voltunk év­századokon át. Ennek vetett egy csapásra véget Trianon. Azóta nincs tengerünk, nincsenek he­gyeink, erdőink, ásványkincse­ink. Szegény ország lettünk. Ez a kisebbik baj. Az órási veszedel­met az új migráció jelenti. Mit csinálunk azzal a többmilliónyi „bátyussal”, akik egy nap beö­zönlenek Magyarországra és to­vább nem engedik őket. Ők fog­lalják majd el a kipusztuló ma­gyarság helyét. Ez a legfőbb ve­szély: az ország, a régió feltöltő- dése olyan elemekkel, amelyek­nek semmi közük a magyarság­hoz, Szász András Több pénz juthat a mezőgazdaságnak Az Országgyűlés mezőgazda- sági bizottságának keddi ülésén a kormánypárti honatyák támo­gatták, viszont az ellenzékiek elvetették a gazdasági stabilizá­ciót szolgáló törvénymódosítá­sokról szóló javaslat vitára bo­csátást. A törvénytervezet lehe­tőséget teremt, hogy az általános költségvetési tartalék terhére a mezőgazdaság többlettámoga­tást kapjon. Ennek elsősorban az exportárualapok növelését kell szolgálniuk. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar többletpénz­igényének kielégítése érdeké­ben szó van egy esetleges újabb EBRD-hitel felvételéről is, mintegy 55 millió dollár érték­ben. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar bevétel-kiadás egyenlege várhatóan 10 milliárd forintos pozitív szaldót mutat majd a remények szerint. Mekkora inflációra számít a lakosság? A Szonda Ipsos közvélemény­kutatást végzett arról, hogy mekkora inflációra számítanak a polgárok az idén? Az alábbi ábra adatai erről a felmérésről tájé­koztatnak. Az országos átlag a januári évkezdéshez képest nem változott, 37 százalék körüli inf­lációt jósolnak az állampolgárok 1995-re. Ez az érték azonban or­szágrészek szerint némi eltérést mutat. Míg a Dunántúl lakói 36 százaléknál kisebb várakozás­sal, addig az ország keleti fe­lében élők év eleji, borúlátóbb nézetei javulást mutatnak, 39 százalék helyett most már az or­szágos átlaggal megegyező inf­lációt remélnek. A fővárosiak viszont a januári várakozásaikat jócskán túllépve, az év második hónapjában már 40 százaléknál is magasabbnak értékelik az 1995-ös inflációt. ISA Rent a Car SZAKI Autókereskedés, 6000 Kecskemét, Szt. István krt. 23. 1995-ös inflációs várakozások (a válaszok átlaga, százalékban) % PfU 1995. Január Hűl 1995. február 50---------------------------------------------------------------------------------------------­nyugat- budapestiek kelet- összesen magyarországiak magyarországiak Kecskeméten még újdonság­nak számító szolgáltatások­kal új autókölcsönző nyílik: a Szt. István krt. 23. szám alatt (a Szőlőfürt mellett) található ISA Rent a Car Autóköl­csönző április 20-tól, csütör­töktől várja ügyfeleit. Az ISA abban is különbözik a me­gyeszékhelyen található, ha­sonló profilú vállalkozásoktól, hogy az ország más régiói­ban már bevált szolgáltatásait telepíti Kecskemétre. A szegedi központi bázis­sal és - a kecskeméti mellett - békéscsabai autókölcsönző irodával rendelkező családi vállalkozást ezen a szakterü­leten az egyik legelső ma­gáncégként hozták létre. Tu­lajdonosát, ügyvezető igazga­tóját, Isaszegi Györgyöt arra kértük, mutassa be a kecs­kemétiek számára többféle újdonságot is nyújtó vállalko­zást.- A családi vállalkozás in­dítása előtt húsz évig dolgoz­tam az idegenforgalmi és au­tókölcsönzési szakmában a Volánnál. Szolgáltatásunk a gépkocsikölcsönzés, s jelen­tős gépkocsiparkunkban min­den ügyfelünk találhat ked­vére valót, a Ladától a Fiat, a Toyota, az Opel család tag­jain keresztül a típusok leg­szélesebb választéka megta­lálható kínálatunkban. Kezdő vállalkozóknak olcsóbb díjté­telű haszongépjárműveinket ajánljuk: Barkas, Toyota-mo- toros Barkas. Három hónapot meghaladó kölcsönzésnél akár 50%-os kedvezményt is tudunk adni. A Szeged-Békéscsaba- Kecskemét háromszögben, az igényekhez alkalmaz­kodva, lehetőség nyílik az át­csoportosításra is. Az ISA Rent a Car Autókölcsönző egyik - Kecskeméten most induló - specialitása, hogy igény esetén bérkocsival szállítja ügyfeleit Budapestre, a Ferihegy I. és II. repülő­térre és vissza. A bérelt gép­kocsik - maximális létszám­ként 8 plusz 1 személlyel - B kategóriás jogosítvánnyal is vezethetők. Az ISA Rent a Car szolgáltatásai Kecske­mét belvárosában, a Puszta- tourist (Szabadság tér 2., tel.: 76/483-493, nyitva tartás: hétfő-péntek 08.00-16.30) irodájában is megrendelhe­tők. Az ISA autókölcsönző szegedi és békéscsabai iro­dáiban már jelentős törzsu­tassal számolhat, reméljük, Kecskeméten is egyre töb­ben kívánják igénybe venni lehetőségeinket. Az alapszolgáltatásokon túl több kiegészítő ajánlattal is várjuk ügyfeleinket. A gép­kocsihoz - a rádiótelefontól a hóláncig, a bébiüléstől a kempingkerékpárig - számos kiegészítő felszerelés is bé­relhető. Legújabb szolgálta­tásaink között ajánljuk repü­lőgéphez utazó ügyfeleink­nek, bérleti lehetőséggel, a többi között, a Samsonite öl­tönytartót, a Delsey és Sam­sonite utazóbőröndöt. Az ISA Rent a Car/Autókölcsönző Kecskeméten

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents