Petőfi Népe, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-15 / 89. szám

1995. április 15., szombat Húsvét Ünnepén 7. oldal Tisztult lélekkel az ünnepen Immár másfél esztendeje átrendeződtek az egyházmegyei ha­tárok. Azóta kevesebbet látni Paskai László bíboros prímást, esztergom-budapesti érseket az ősi székhelyen. Vajon miért? Érintik-e a változások azt a tervet, hogy Esztergomban tele­pedne le a hittudományi egyetem jogi kara? Ilyen és hasonló kérdésekről beszélgettünk Paskai Lászlóval Esztergomban.- Tényleg hűtlen lett Eszter­gomhoz? Amikor átalakultak a magyar egyházmegyei határok, azt nyilatkozta: az érseki szék­hely továbbra is ebben a város­ban marad.- Nem látok ellentmondást. Az egyházmegyei határok ren­dezése megtörtént, és ennek kö­vetkeztében Budapest is ehhez az egyházmegyéhez tartozik. Az ősi prímási székhely Esztergom maradt. A címbe Budapest is be­került, de második helyen szere­pel, éppen Esztergom kiemelése miatt. Hadd említsem meg itt, hogy Európa minden fővárosá­ban van püspök, érsek. Magyar- ország fővárosa egyszerűen nem szerepelt ilyen értelemben egy­házi elnevezésben. A székes- egyház továbbra is az eszter­gomi bazilika.- Igazolta az idő az új egy­házmegyei határvonalakat?- Egyházmegyei határválto­zások azelőtt is voltak. A Szent István alapítású egyházmegyé­hez hozzátartozott a jelenlegi Szlovákia kétharmad része. Eb­ből jött létre a nyitrai egyházme­gye a XII. században, Mária Te­rézia uralkodása alatt a beszter­cebányai, a rozsnyói, a szepesi egyházmegye. Az I. világháború után az egyházmegye szlovákiai részét innen már nem lehetett irányítani, tehát apostoli kor­mányzó volt Nagyszombatban, és mintegy negyedszázada vált önálló egységgé a nagyszombati egyházmegye. Mindszenty her­cegprímás is foglalkozott a ha­tárváltozásokkal, például a ka­posvári, a kecskeméti és a debre­ceni püspökség felállításával.- Ez tehát nem egészen új kezdeményezés.- Időközben az élet, a lélek- szám módosult, a lakosság ván­dorlása világjelenség. Követnie kellett az új jelenségeket annak az alapelvnek a jegyében, hogy az egyházmegye egységes, ösz- szefüggő terület legyen. Ez ter­mészetesen egyfajta szervezeti átalakítást is kíván.- Beváltotta-e reményeiket az ésszerűbb elrendezés?- A magam részéről azt mondom, hogy igen. Ugyanak­kor természetes dolog, hogy ilyenkor érzelmi vonatkozások­kal is számolni kell. Egyébként a közigazgatási megyék sem ma­radtak érintetlenül az országban, a körülmények hatásától füg­gően. Például Keszthely hol eh­hez, hol ahhoz a megyéhez tarto­zott.- Vagyis ily módon átfogha- tóbbá vált az egyház intézmény- rendszere?- A főváros eddig különböző egyházmegyékhez tartozott, az utca egyik oldala Esztergom­hoz, a másik Váchoz. Ugyanazt többféleképpen irányítani vi­szont kicsit nehéz.- Hogyan alakulnak a proto­kolláris kötelezettségek?- Amikor Mitterrand francia köztársasági elnök hazánkban járt, találkozni akart velem, de csak 20 perce volt, mert már mennie kellett a következő programra. Ha nem Budapest a helyszín, akkor nincs találko­zás. No de Kohl német kancellár járt Esztergomban, rövidesen a paraguayi államelnök jön ide. Emiatt viszont nem tudok részt venni nemzeti ünnepünk köz­ponti rendezvényein. Azt sem szabad elfelejteni, ha valaki egyházi diplomáciai kapcsola­tot akar felvenni, akkor a prí­mási palotába jön. Akik ebben az utcában laknak, azért az egy­házmegyei határok változása óta is láthatják, amikor bizton­ságra vigyázó rendőrkocsik so­kasága vonul fel. Elég említe­nem II. Alexij moszkvai pátri­árka látogatását, mely 1994 márciusában volt, vagy a Máltai Köztársaság elnökének érkezé­sét tavaly februárban. Szóval, valami mindig történik ebben a házban.- Mi lesz a tervvel, amely szerint a Pázmány Péter Hittu­dományi Egyetem jogi kart te­lepítene Esztergomba- Jövendőmondó nem va­gyok. Tárgyalások indultak ez­zel kapcsolatban az egyetem és a polgármester között. Egye­Paskai László bíboros prí­más, esztergom-budapesti érsek. lőre kezdeti szakaszról beszél­hetünk. Már két évvel ezelőtt is tárgyaltak, de a feltételek nem voltak eléggé kedvezőek. Pilis- csaba vonzóbbnak bizonyult, ott mindjárt telket adtak az egyetemnek, és több millió fo­rintot is fel tudtak ajánlani.- Valószínűleg az egyetem jogtudományi karának telepí­tése is összefügg az egyházi in­gatlanok további visszaadásá­val. Hol tartanak?- A kérdésnek állami költ­ségvetési összefüggése és kiha­tása is van. A költségvetés an­nak idején 4 milliárdot szava­zott meg, igen ám, de a kiváltá­sok részletekben történhettek, s az idei évre csak 180 millió ma­radt. A többi, előzőleg odaítélt összeg fölött már nem lehet diszponálni. Eddig a miniszter- elnöki államtitkárság intézte az ügyeket, de ezt megszüntették. Pillanatnyilag még nincs gaz­dája a végrehajtásnak. Tör­vénymódosítást fognak a par­lament elé terjeszteni, mert egyszerűen hiányzik az a szerv, amelyik intézkedhet.- Mit üzen a híveknek?- A kereszténység legna­gyobb ünnepére, Krisztus föl­támadására készülünk. Az ősi hagyományoknak megfelelően is úgy illik, hogy a jó keresztény hívő ezt az idő­szakot belső összeszedettségen töltse el, lelkében megtisztulva készen legyen az ünnepre, hogy minél több lelki gyümölcsöt és lelkierőt kapjon a keresztény élethez. Sz. F. A segítés képeslapjai A segítségnyújtásnak számtalan lehetősége van, gondoljunk erre is az ünnepeken. A mozgáskorlátozottakért ala­pítvány képeslapgyűjteménye Hentschel Antal festőművész - aki maga is sérült - alkotásai alapján készült. Képein mesé­sen adja közre az ünnep figu­ráit, a bárányt, a nyulat, a csir­két, a színes tojásokat. Vala­mennyiben ott a mozgás, az életöröm, a remény. A sorstár­sak országos szövetségének 43 tagegyesülete, valamint 250 vá­rosi szervezete használja fel majd azt a bevételt, amely a ké­peslapok eladásából összejön. Egyre mélyül a húsvéthitem Bíró László, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye általá­nos érseki helynöke. Bíró László segédpüspök, a Ka­locsa-Kecskeméti Főegyház­megye általános érseki helynöke a napokban a kecskeméti piarista rendházban tartott háromnapos lelkigyakorlatot a szerzetestaná­roknak. Itt kerestük fel, hogy megkérdezzük: feltámadóban van-e az egyház?- Ébredés van - válaszolta. - Egyszer, még fiatal pap korom­ban kíváncsi voltam arra, hogy a hittanosok milyennek látják a munkánkat. Dolgozatot írattam velük A tisztelendő bácsi egy napja címmel. Körülbelül ez volt a válaszok lényege: felkel, fogat mos, misézik, imádkozik, ebé­del, délután temet, azután újra misézik, fogat mos és lefekszik. Sokszor a felnőttek is csak eny- nyit látnak a lelkipásztor életé­ből, pedig papjainkban sokat dolgoznak...- Például mit?- Végzik a kevésbé látványos egyházépítést. Munkájuk nyo­mán élő közösségek születnek egymás után. Akár a különböző lelkiségi mozgalmakhoz, akár a plébánoshoz kapcsolódóan. Öröm, hogyan építi önmagát Kecskeméten az új széchenyivá- rosi egyházközség. A hívek kö­zül is sokan vesznek részt a fő­egyházmegyei szinódus csendes háttérmunkáiban. Sok örömet jelentenek az ezzel kapcsolatos összejövetelek, valamint a csa­ládi programok, ifjúsági és papi találkozók is. Együtt él ma a régi és az új, s szépen látszik a jövő egyháza.- Tehát mégiscsak van feltá­madás.- Persze, ebben az értelemben is. Ám a kereszténységnek ez az egyik leglényegesebb üzenete a személyes létre is: bármilyen elesett vagyok, ott a feltámadás lehetősége. A húsvétban az élet értelmességét ünnepeljük. Ezt - ahogy a meglett korba érek - egyre fontosabbnak látom. Mondhatom, most mélyül a hús­véthitem. Az egész életünk a meghalás és a feltámadás hul­lámzása. Enélkül emberi kap­csolataink sem élnének. Ebben teljesedik ki a szeretet is. Hisz minden szeretetkapcsolatunk- ban meghalunk a másikért, majd újra feltámadunk magunknak. Jézus kereszthalála és feltáma­dása a példa: a másokért való lét életet fakaszt maga körül, s egyre kiteljesedőbb élet lesz. Az tud szeretni - tehát mások örö­mét elősegíteni -, aki hiszi, hogy újra és újra életre kel.- Korunk individulaizmusa és önzése ennek ellentmond.- Korunk negatív vonása, az individulaizmus és az egoizmus nem más, mint a húsvéthit el­vesztése. Ha a halál csak meg­semmisülés - mivel én élni aka­rok -, nem halok meg, vagyis életemet nem másoknak rende­lem alá. Az európai kultúra a fel­támadás hitéből született meg. Ez egyaránt megmutatkozik az egyén, a családok és a társada­lom életében. Bálái F. István Az életért, az emberi méltóságért Az egyházi személyiségeknek - a papoknak, szerzeteseknek és apácáknak - gondosan el kell kerülniük, hogy szemé­lyesen bekapcsolódjanak a po­litikai küzdelembe, vagy részt vegyenek „az ideiglenes hata­lom” tevékenységében - nyi­latkozta II. János Pál. A pápa ezután kifejtette, hogy az egy­ház szolgái nem vállalhatnak aktív szerepet a politikai pár­tokban és a szakszervezetek­ben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem kellene fellép­niük a társadalmi szolidaritá­sért és a közjó tiszteletben tar­tásáért. Sőt, az egyházi szemé­lyiségek pásztori tevékenysé­gének elsőrendű feladata az élet, a szabadság és az ember méltóságának védelme. Ez a feladat azt a bátorságot is megköveteli, hogy leleplezzék a közvélemény előtt a közös érdeket sértő dicstelen csele­kedeteket, az egyén - főként a társadalom leggyengébb és legkevésbé védett rétegei - el­len elkövetett igazságtalansá­gokat - mondta a katolikus egyházfő. A keresztényekre súlyos felelősség hárul: maga­tartásukkal kell hatékonyan segíteniük az evangéliumi ér­tékek elterjedését az igazságo­sabb társadalom felépülése ér­dekében - hangsúlyozta II. Já­nos Pál. AMária-kápolna felfedezése Kevesen ismerik még a kecske­métiek közül is a Mária-kápolna környékét. Pedig az a hely Kecs­kemét polgárainak ősi ünneplő­helye. A szelíd dombon álló szé­pen rendbe hozott épület a víz­műdombtól északnyugatra lég­vonalban másfél-két kilomé­terre áll, tehát csupán egy kelle­mes sétaút a várostól. Bár az idő­járás nem éppen tavaszias ezen a húsvéton, de talán még ibolyát is lehet találni a dombhajlatokban. Ide hívják és várják hétfőn - ter­mészetesen csak ha az időjárás is megengedi - az Európa Jövője Egyesület szervezői a város kö­zönségét hagyományőrző csa­ládi napra. A program tíz órakor kezdődik és este 6-ig tart, orszá­gos sárkányeresztő találkozóval délelőtt, délután húsvéti műsor­ral. Az Európa Jövője Egyesület a nyáron megtartandó harmadik gyermektalálkozója javára Sze- lesné Kása Ilona népművész ti­zenkét egyedi hímes tojást aján­lott fel, ezek nyilvános árverését is ekkor tartják. A kikáltási ár 300 forint, s mint a jótékony célú árveréseken szokás, a polgárok a liciten emelik az árat. Csak azért, hogy a nyári találkozója a gyer­mekeknek még sikeresebb le­hessen, mint az eddigiek. A Mária-kápolna Kecskemé­ten.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents