Petőfi Népe, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-14 / 88. szám
1 1995. április 14., péntek Petőfi Népe-Riport Jó szél fuj Dánia felől Dánia északnyugati csücskén, Hantsholmban, ebben a különleges fekvésű halászfaluban olyan erős a szél, hogy ha nem vigyáz az ember, még a lelkét is kifújja. A dánok vigyáztak a lelkűkre, ahogy vigyáztak az országukra, életükre és egymásra is. Mostanában megpróbálnak Európára is vigyázni. Április elején rendezték Viborgban A régiók szerepe egy demokratikus Európa fejlődésében című konferenciát. A tanácskozásra meghívót kapott a viborgi testvérmegye, Bács-Kiskun közgyűlésének negyvenhat tagú delegációja is. nőké vezette az ülést, akinek személyes érdemei vannak a kapcsolat felvételében, csakúgy, mint az elhunyt Kőtörő Miklósnak, akinek tevékenységét a dánok többször méltatták a konferencia során. Nagykövetünk, Balázs Péter köszöntőjében a magyar kormány üdvözletét tolmácsolta. A vendéglátóink szervezte program már tervében is bizonyságát adta a híres dán körültekintésnek, hatékonyságnak és fegyelmezettségnek. Mindenből adtak egy szeletet: földrajz, gazdaság, kultúra, társadalom. Mintegy másfél órás repülőút után érkeztünk Dánia fővárosába, Koppenhágába, ahol egy estét, s egy éjszakát töltöttünk. A kereskedők kikötője - így fordítható a város neve - másfél millió lakosával sokkal nyugodtabbnak és kevésbé zsúfoltnak tűnik, mint a magyar főváros. Az éjszakai séta során - mint egyik képünk is jelzi - a megyei politikusok igyekeztek fölvenni a koppenhágai életvitel ritmusát. Szabó Imre megyei alelnök a koppenhágai utcai zenészek keserves, de mozgalmas életével ismerkedik. kés Európa, ha az egyszerű emberek, a települések, a régiók és az országok közötti kapcsolatok rendszere mint egy háló lefedi az öreg kontinens felületét, és szeretném hinni, hogy ennek a hálónak az egyik fontos csomóját a viborgi és a Bács-Kiskun megyei emberek egymásba kulcsolódó kézfogása alkotja majd. A konferencián előadásokat hallhattunk a dán megyei elnökök szövetségéről és a dán kulturális intézetek történetéről. Ez utóbbival kapcsolatban Thomas Bemsten igazgató úr példamutatónak nevezte a kecskeméti intézet munkáját a kelet-nyugati együttműködésre. Gazdasági vasfüggöny A konferenciát a rendkívül kötött és konzervatív dán diplomáciai előírások ellenére megtisztelte jelenlétével Niels Hel- veg Nielsen, dán külügyminiszter is. Előadásában leszögezte: Bízik abban, sőt, azon lesz, hogy Magyarországot előbb-utóbb befogadják az Európai Közösségbe. A vasfüggöny lebomlása után sem tűnt el a törésvonal a két A képviselők egy csoportja városnézés közben. Mint mondta, egy kapcsolatot könnyebb megtalálni, mint megtartani. A folyamatosság hozza a siker. Első látásra kevés a hasonlóság Dánia és Magyarország között, de ezer éve együtt emlegetnek bennünket. A viking hajók és a kalandozó magyarok, öreg Bőm és Géza fejedelem, a kemény harc a természettel, a szorgalom hasonlósága összefűz bennünket - mondta egyebek között. Magyarország elvárásai a nyugati együttműködés fejlesztésében címmel tartott előadást Balogh László, a megyei közgyűlés elnöke.-Az európai regionalizmus alapgondolata véleményem szerint az, hogy az ember mindennapi értékeit, a szervesen összetartozó tájegységekre jellemző adottságokat, a régió önkormányzati szintje képes úgy megjeleníteni és képviselni, hogy az állampolgár és a nemzeti kormány között az ideális közvetítő, Európa népei között pedig a nyitott híd szerepét töltse be - mondta. Európa akkor lesz béégtáj között. Életszínvonal, szociálisjuttatások, a demokratikus intézményrendszerek különbségei szembetűnőek. Az EU bővítése ugyanakkor történelmi szükségszerűség. Az 1993-ban megtartott koppenhágai csúcstalálkozón már nem az volt a kérdés, hogy jöjjenek-e új tagok, hanem az, hogy hogyan. Komoly politikai és gazdasági feltételeket kell teljesíteni az unióba belépő országoknak. A külügyminisztervéleménye szerint erre először hazánknak van esélye, de erre egy ideiglenes tagsággal legkorábban 2000-ben kerülhet sor. Kostolf Hausen, a Politiken című napilap főszerkesztője aki- lencvenes évek európai népvándorlásáról beszélt. Az egyik ember hazafelé, a másik kifelé akar menni a kommunizmustól megszabadult Európában. A Vörös- kereszt kiszámolta, hogy egy év múlva körülbelül egymil- liárd ember lesz menekült. Ennek két alapvető oka van: nemzeti és gazdasági gondok. Mint mondta, a nemzetiségi tudatot meg kell érteni, sőt, tiszteletben kell tartani, de ez nem gyógyír a szegénységre. A megoldás csak a biztonság és a béke alapjain képzelhető el. Mi köze Bács-Kiskunnak aNATO-hoz? Ezt követően szólalt fel Si- monyi András magyar NATO- nagykövet, aki szerint országunk alapvető érdeke az Európai Unióba való bekerülés. Az integráció és a modernizáció egyenértékű számunkra. A NATO-ba könnyebb lesz bekerülni, mint az európai közösségbe. Ez utóbbinak négy feltétele van: a politikai intézmény- rendszer tökéletesítése, erős kormány, erős ellenzék és sajtó, Slmonyi András, hazánk NATO-nagykövete- Hogyan függ össze a NATO-tagság és az Európai Unióba történő felvétel?- A NATO-tagság a biztonság erősítését szolgálja, így egyben a magyar talpra állást, stabilitást, amely garanciája annak, hogy Magyarország végérvényesen a Nyugathoz tartozzék. Ezért érdemes és szükséges áldozatokat hozni.- Mi a dolga egy NATO- követnek, amikor még nem is vagyunk tagok?- Egyrészt a Partnerség a békéért program végrehajtása, másrészt a belépés előkészítése és közvetítés a NATO-tanács és a magyar kormány között. (Simonyi úr bábáskodott a testvérmegyei kapcsolat felvételében tiszaalpári kötődései révén. Ott van üdülője.) Európai követségben Másnap a város legszebb részén, a tengerparti magyar követségen fogadta a delegációt Balázs Péter, Dánia magyarországi nagykövete és a követség munkatársai, ahol közvetlen beszélgetésben erősítették meg azt, hogy az első testvérmegyei kapcsolat Dánia és Magyarország között - Viborg és Bács-Kiskun együttműködése - azért fontos, mert tartósabb, mint a diplomaták kapcsolata, benne van az élet színe-zamata. De legalábbis megadja ennek lehetőségét. A főváros, mely Budapesthez hasonlóan összpontosítja az ipari termelés felét, kulturális, oktatási és közintézmények kétharmadát, a kereskedelemről nem is beszélve, a keleti Sjaelland szigeten fekszik. Innen indultunk másnap délelőtt az ötszáz dániai sziget egyikére, Yil- landra, a 4213 négyzetkilométer területű Viborg megyébe, amely 1990 óta Bács-Kiskun testvérmegyéje. Székhelye Viborg város, ahol festői szépségű tájon épített oktatási központban kapott helyet erre a néhány napra a magyar delegáció. Másnap rövid városnézés során alkalmunk nyílt egy viborgi polgár-füg- gönykereskedő házának, lakásának meglátogatására is. Az óvárosban álló több száz éves kőépület lakása méreteiben hasonlít a magyar panellakásokhoz, de még a mai viszonyokhoz mérten is célszerűbb. Vikingek és kalandozók A Golf Hotelben rendezett konferencián felerészben vettek részt dán és magyar politikusok. Bent Hansen, Viborg megye elEgyött a dánok és a magyarok a konferencián. a privatizáció befejezése, a szomszédokkal való jó viszony és a haderőreform. Szerinte Magyarország még a kilencvenes években NATO-tag lehet. A konferencián hozzászólók, mind a magyar, mind pedig a dán politikusok az egységes Európa mielőbbi kialakítását sürgették a dánok segítségét ígérve, a magyarok segítségét kérve. Mindkét tárgyalócsoport alapkőnek tekintette a régiók együttműködésében Viborg és Bács-Kiskun kapcsolatát. Másnap, az elmélet után a való életben szerezhettek tapasztalatokat a küldöttség tagjai. Északra indultunk. Először a Tari rehabilitációs központot mutatták meg, amely a világon egyedülvaló dán szociális érzékenység tanúbizonysága. A hátrányos helyzetűek (testi vagy lelki fogyatékosok) beilleszkedését szolgáló műhelyekben oktatók, orvosok, pszichológusok foglalkoznak minden jelentkezővel vagy beutalttal. Könnyű, számukra megfelelő munkát kapnak, jól felszerelt fém- és faipari kis műhelyekben dolgozhatnak. Amit és amennyit egészségük enged. Segítik továbbképzésüket, így jövőjüket is. Egy időben 60 ember dolgozik, tanul, gyógyul náluk. Saját boltjuk is van, ahol termékeiket: bútorokat, targoncákat, karácsony- fadíszeket árulnak. Tisztes haszonért. Az intézetet így is az állam tartja fent. (Dániában átlagosan a jövedelem felét fizetik adóba.) A háborgó tenger Innen észak felé indultunk, Thisted város kórházába, ahová a Thy-félszigetről és a Marsszigetről utalják be a betegeket. Az ellátás magas színvonalára utal, hogy a 162 ágyas kórházban tavaly csupán kilencezer beteget gyógyítottak. Ez persze az egészségügyi alapellátást is dicséri. Költségvetésük évi 174 millió korona (1 dán korona 22 forint), ebből 131 millió abér. Nekünk, alföldi embereknek a legmegdöbbentőbb, szinte félelmetes élmény a bevezetőben említett hantsholmi kirándulás volt. Olyan „szrencsés” időben érkeztünk az Északi-tenger partjára, amikor a nálunk katasztrofálisnak számító, ott közepes erősségű szél miatt a halászhajók se futhattak ki a kikötőből. Apróbb baleseteket okozott a Grönland (szintén dán fennhatóság) felől fújó szél: kalapok, gombok repülése, egy kiskunhalasi képviselőnk szemüvegének felét vesztette el. Az elemek játéka megteremtette egyébként a konszenzust: a közgyűlés MDF-es és szocialista képviselője jobb híján egymásba kapaszkodott, hogy el ne sodorja őket a vihar. Sertések ezrei szűk vaskalitkában Visszafelé indulva megnéztük a fejlett dán mezőgazdaságra jellemző nagyfarmot. A Lonne- rupgard sertésfarm Harry Hjol- telin, megyei alelnök tulajdona, inkább sertésgyámak nevezhető. 1976-ban vásárolta meg a harminchektáros területet, kétszáznegyven négyzetméter alapterületű gazdasági épületekkel. 50 anyakocával kezdte az állat- tenyésztést, mára 540 anyakocával több tízezer hízót adnak el évente. S ez itt a bökkenő. (Ahogy Hamlet, dán királyfi mondotta egy alkalommal.) A sertések ugyanis olyan szűk ketrecben nevelkednek, hogy csak leülni vagy felállni van módjuk, automatikus rendszer adagolja a tápanyagot - elsősorban hallisztet és halolajat vitaminokkal -, i 7. oldal Andersen mesehőse, a kis hableány világhírű szobra a koppenhágai kikötőben. napvilágot csak akkor látnak, amikor a vágóhídra viszik őket. Viszont a szisztéma kétségkívül hatékony. Ezt bizonyítja, hogy ezt a hatalmas gazdaságot a tulajdonos mindössze négy alkalmazottal működteti. A búcsúvacsora, a viborgi Blakergaardban volt, ahol Bent Hansen és Balogh László összegezte a tanulságokat. Hansen úr szerint Európáért a kis országoknak és régióknak kell elsősorban összefogni. Egyenrangúság nélkül nincs demokrácia. A jövőre nézvést olyan együttműködési programot dolgozott ki a két megye, amely a stabil kapcsolatok alapján európai példát adhat. Balogh László a vendéglátást megköszönve a Dán Kulturális Intézet jelentőségét említette, Kecskemét egyik szellemi központjának nevezve az intézményt. Ajándékot is hozott: Wagnemé Bukovics Magdolna Nádfedeles ház című olajfestményét. A pártok békéjéről A tudósító tanulságait az európai kapcsolatok ilyen üdvözlendő alakulása mellett még egy másik szempontból tudja leszűrni. A közgyűlés dániai látogatása idején elcsitultak a pártharcok. Inkább valami humoros évődéssel közeledtek egymáshoz a különböző pártállású képviselők - ahogy a legény incselkedik a lánnyal a kútnál. Ehhez nyilván hozzájárult a békés Dánia, vendéglátóink nyugalma, bölcsessége és jóakarata. Kép és szöveg: Hámori Zoltán Bent Hansen, Viborg megye elnöke.- Azt látjuk, hogy mi, magyarok, tanulhatunk a dánoktól, de önök mit tanulhatnak tőlünk?- A kulturális értékek befogadása mellett sokat tanulhatunk a magyaroktól a kisközösségek építését illetően. Önöknél a családi kapcsolatok is erősebbek. Ez összetart egy társadalmat. A kommunizmus bukása után önök jobban tiszteletben tartják a szabadságot és a demokráciát. A vidék fejlesztésében is tanulhatunk, sőt abban is, hogy a nagy „állatgyárak” helyett sokszor célszerűbb, sőt Istennek tetszőbb a kisüzem, kisfarm. Hogy ne tekintsük az állatot gépnek.
