Petőfi Népe, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-12 / 86. szám

1995. április 12., szerda Belpolitikai Körkép 7. oldal A gyermekeken spórol a pénzügyi tárca A demográfusok szerint 25 év múlva egymillióval kevesebb lesz a lakosság létszáma ide­haza. A jelenlegi gyermekszüle­tések számából legalábbis erre lehet következtetni. Mivel a szociális ellátó rendszerek fenn­tartása alapvetően az aktív dol­gozókra nehezedik, elképzel­hető, hogy óriási nehézségeket jelent évtizedek múlva ennek a finanszírozása. Ha ugyanis ma kevesebb gyermek születik, ak­kor kevesebb lesz az aktív mun­kavállalók száma a jövő évezred elején. Ha pedig kevesebb lesz a járulékfizetők száma, akkor ve­szélybe kerül a nyugdíjrendszer fenntarthatósága is. A demográ­fiai problémáról kérdezte la­punk munkatársa Pongrácz Ti- bomé demográfust a Lakiteleki Népfőiskolán rendezett hétvégi tanácskozáson.-A jelenlegi születésszám mellett igaz az, hogy egymillió­val leszünk kevesebben 2020- ban. A kormány antiszociális programcsomagja következté­ben elképzelhető, hogy a szüle­tések száma jóval nagyobb mér­tékben fog csökkeni. Az emlí­tett fogyási folyamat pedig fel­gyorsulhat. Hogy ez számsze­rűen mit is jelent, azt nem tu­dom megmondani. Ám egy megállíthatatlan folyamat indul meg. Azoknak a gyermekeknek, akik ma nem születnek meg, nem lesznek utódaik - mondja Pongrácz Tibomé. Egy tízmil­liós nemzet ezt egyáltalán nem engedheti meg magának. A gazdasági következmény pedig az lehet, hogy finanszírozhatat­lanná válik majd a nyugdíjrend­szer. Ennek elkerülése érdeké­ben vagy növelem a befizetések arányát, vagy pedig csökkentem a nyugdíjasok számát úgy, hogy felemelem a nyugdíjkor küszö­bét.-A kormánycsomagnak le­het-e rövid távon negatív ha­tása?- Egy éven belül már érezhe­tőek lesznek az intézkedések negatív hatásai. Mi lesz például ott, ahol se a kicsi, sem pedig az anya nem kap ellátást? Vagy csak két évig jár majd a gyes? A bölcsődébe kell majd vinni a gyerekeket. Azaz bölcsődéket kell létesíteni, s megtartani.-Jelenleg az önkormányza­tok egy része éppen a bölcsődék bezárásával próbál spórolni. Hová kerülnek majd a gyere­kek?- Hát ez az. 1967-ben a gyes bevezetésének két nyomós oka volt. Az egyik az volt, hogy az intézmények fenntartása drága, és sokkal jobb, ha a nőknek pénzt adnak, s otthon maradnak. A másik az volt, hogy az anyá­kat bizonyos időre ki akarták vonni a munkaerőpiacról. A je­lenlegi munkanélküliségben le­rövidíteni ezt az időszakot, visszaküldeni őket a munka­helyre képtelenség. Ha nem kapják vissza állásukat, akkor munkanélküli-segélyért állnak majd sorba. Azaz gazdaságilag értelmetlen a döntés. Családok­nak az életstratégiája borul majd fel. Akik abban a tudatban ter­veztek gyermekeket, hogy a szociális támogatást is bekalku­lálták a költségvetésükbe. Azt nem vitatom, hogy a társadalmi elosztórendszereket át kell ala­kítani. Azt sem, hogy a nagyjö­vedelműek esetében például a családi pótlékot nem kell kifi­zetni. Ám határozott vélemé­nyem az, hogy egy új adózási rendszerrel, a családi pótlék megadóztatásával igazságo­sabbá lehet tenni a rendszert. Akkor azonban nem teszek ne­gatív megkülönböztetéseket. Azaz, hogy bizonyos gyermek fontos a társadalom számára, a másik pedig nem. Ilyen egyéb­ként Európában nincs. Barta Zsolt BESZÉLGETÉS POZSGAY IMRÉVEL Az adósság csapdájába került az ország Pozsgay Imre éveken át volt a régi állampárt egyik vezető poli­tikusa. De ő volt az a személy is, aki azzal a kijelentéssel, hogy az 56-os forradalom népfelkelés volt, lerombolta a kommunista párt politikai legitimációját is. Az MSZP megalakulása után a pártjában háttérbe szorult, új pártot alakított, amely sikerte­len volt a tavalyi választásokon. A lakiteleki sátorbontáson ő is ott volt 1987-ben, s nyolc évvel később meghívták a hétvégi ta­nácskozásra, melyen rövid in­terjút adott lapunknak.- Ön évtizedekig mint balol­dali politikus vett részt az or­szág közéletének az irányításá­ban. Mi hozta ide Lakitelekre?-A meghívó. Már 1987-ben is azt tartottam fontosnak, hogy ahol értelmes eszmecserét lehet folytatni az ország érdekében, ott kell lennem. A magyar poli­tikai életben nem a tájolást tar­tom fontosnak, hanem a prob­lémamegoldó gondolkodást. Egyébként erősen relativizálód- tak a politikai fogalmak Euró­pában. Gondolja csak meg, hogy a szociális piacgazdaság fogalmát egy német keresz­ténydemokrata politikus fogal­mazta meg.- Mint politológus, egyetemi tanár, hogyan látja az ország helyzetét?- Kormányok a rendszervál­tás óta abban mennek tönkre, hogy egy lehetetlen gazdaság- politika rabláncára fűzték fel őket. Ettől úgy próbálnak sza­badulni, hogy sanyargatják a társadalmat. Áz a különös osz­tályrész jutott a magyarságnak, ami egyszer már megtörtént a török kiűzése során. Akkor ugyanis több pusztítás történt, mint az oszmán megszállás 150 éve alatt. A társadalom most úgy érezte, hogy megtámadták pedig valójában felszabadítot­ták.- Az adósságcsapda tartja fogságában az országot.-Igen, s újra kellene tár­gyalni az adósságkérdést. Ezt 1990-ben kellett volna meg­tenni, s azt mondani a hitele­zőknek, hogy ez a rendszervál­tás ára, vigyék el. Az alkalmas pillanatot elszalasztottuk. Ám újratárgyalni lehetne. A lengye­lek ezt már megtették. Leírták az adósságot, s az idén öt száza­léknál nagyobb fejlődést produ­kál az országuk.- Mi a véleménye a jelenlegi koalícióról?- Nem kellett volna az MSZP-nek 54 százalékos par­lamenti győzelem után meg­kötni a koalíciót. A saját párt­támogatással a háta mögött, s hivatkozva a közvélemény tá­mogatására, önmaga is kormá­nyozhatott volna. B. Zs. MAGÁRA MARADHAT A HATÁRON TÜLI MAGYARSÁG Veszélyben a nemzeti tudat A konferencia plenáris ülésének résztvevői. Az első sorban többek között Hegedűs Lóránt református püspök, Kádár Béla és Szűrös Mátyás. fotó: bálái f. irtván Egy, a közelmúltban végzett felmérés szerint a magyar társa­dalomnak csupán hat százalékát érdekli a határon túli magyarság sorsa - hangzott el a háromnapos lakiteleki konferencia Kisebb­ségben című kerekasztal-be- szélgetésén. Az önmeghatáro­zás, önrendelkezés és a közös­ségi jogok témakörben meghir­detett szombat délutáni fóru­mon, melyet Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Mozga­lom elnöke vezetett, a hazai poli­tikusok mellett részt vettek az erdélyi, kárpátaljai, burgenlandi magyarság képviselői is. „Két csoport jelent meg Ma­gyarországon” - állapította meg felszólalásában Kiss Gy. Csaba. Az egyik, az elmúlt négy év­tizedes internacionalista neve­lés következményeként, sem­minemű közösséget nem vállal a határon túli magyarsággal. De szerencsére létezik egy kemény mag, amelyik a szívén viseli az anyaországtól elszakított ma­gyarok sorsát. Ugyanakkor van egy olyan réteg, amelyik a már meglévő éket igyekszik még mé­lyebbre verni az anyaországi és a határon túli magyarság közé. Csapody Miklós szerint: „számtalan sebből vérzik a nem­zeti tudat". A határon túlról ér­kező magyarokat sokan romá­noknak, cseheknek, ukránoknak bélyegzik. Mindez a több évti­zedes, mesterségesen gerjesztett iszonyú ismerethiányból szár­mazik. Ezt még tetézi, hogy a vasfüggöny megszűntével Ma­gyarországon megjelent a „ke­nyéririgység”. Az anyaorszá­giak riválisokat látnak az erdé­lyi, kárpátaljai vagy a vajdasági menekültekben. Csóti György felszólalásában rámutatott: a magyarságnak soha vissza nem térő történelmi esélye kínálkozott ’89-ben a ha­táron túli magyarság sorsának rendezésére. Mára ez a lehetőség elszállt. Tehát más módszerekre van szükség. Az Európában élő kisebbségek egy része kihar­colta, mások jogi úton szerezték meg jogaikat. Miért éppen a 3,5 milliós magyar kisebbség ne kapna önrendelkezési jogot? Ennek érvényesítésére kellene törekedni az alapszerződések megkötésében. Autonómia és önrendelkezés nélkül nincs ki­sebbség. Ezt kellene megértenie Európának-hangsúlyozta Csóti György. - Ha ugyanis ezt a lehe­tőséget is elszalasztjuk, végképp magára marad a határon túli ma­gyarság, kiszolgáltatva az asz szimiláció és az elvándorlás ve­szélyeinek - fogalmazták meg a résztvevők. Szász András Az infláció segíti ki az államot? A Lakiteleki Népfőiskolán tar­tott háromnapos tanácskozás gazdaságpolitikai kerekasztal- beszélgetésén elhangzottak kö­zül két felszólalást emelünk ki. Széles Gábor, a Videoton elnök vezérigazgatója a belső eladó­sodás veszélyeire hívta fel a fi­gyelmet, A külső adósságállo­mány kamatterhei ugyanis - fo­rintban - évek óta változatla­nok, 200 milliárd körül alakul­nak. Ha viszont ehhez hozzá­vesszük a kibocsátott kincstár- jegyek és államkötvények ka­matterheit, kiderül, hogy az idén - összesen - 500 milliár­dos a teher, 1996-ban viszont 7-800 milliárd lesz. A Bokros­program az optimista számítá­sok szerint is mindössze 100 milliárdot hoz, félő tehát, hogy a belső adósságterhet csak ha­talmas infláció mellett lehet „eliminálni”. (Akkor pedig a kincstárjegyekkel is tapétázni lehet majd...) Széles Gábor hiányolta, hogy nem tudjuk bi­zonyítani Nyugat-Európának: szükség van ránk! Kádár Béla arra hívta fel a figyelmet, hogy minden, „a nemzetközi parketten mozogni tudó közgazdász” tudja: milyen veszélyekkel jár, ha „tartós ál­lamcsőd víziókat” emlegetünk, vagy az adósságok elengedését hozzuk szóba. A jelenlegi kor mányt minősítve kijelentette: búcsúzunk a szociális piacgaz­daságtól, de búcsúzunk a szu­verenitás gazdasági hordozóitól is, mivel a nemzeti döntési központok sorra külföldi kézbe kerülnek. B. F. I. BÁCS-KISKÜN MEGYEI MUNKAÜGYI KÖZPONT Felhívjuk mindazok figyelmét, akik 1995. évre a tar­tósan munka nélkül maradók és pályakezdők foglal­koztatását elősegítő MUNKAHELYTEREMTŐ BERUHÁZÁS programjának támogatásához pályázatot kívánnak benyújtani, hogy a pályázatok 5 példányban, 1995. május 10-óig adhatók be. A pályázati feltételekkel kapcsolatban felvilágosítás, illetőleg a pályázaton való részvételhez részletes pá­lyázatkiírás és útmutató kérhető a Bács-Kiskun Me­gyei Munkaügyi Központ kirendeltségein, illetve mun­kaerő-piaci osztályán (Kecskemét, Klapka u. 34. II. em. 215. Tel.: 76/486-588/111, 76/486-589/111). Bács-Klskun Megyei Munkaügyi Központ «sou» Azt Ön is tudja, hogy a természetes alapanyagból készült termékek használata nemcsak divat, hanem az egészséges életforma egyik alapja Is. Éppen ezért cégünk kizáróag 100% PAMUTBÓL gyárt FÉRFIINGEKET. KERESSE FEL ÜZLETÜNKET, hogy meggyőzűdhessen:- az európai Igényeknek megfelelő minőségről,- a minden igényt kielégítő választékról,.- és nem utolsósorban a kedvező árakról. HÚSVÉTI MEGLEPETÉST FÉRFIAKNAK CSAK AZ UNITTÓL! #UltIT 6000 Kecskémét, Ótemető u. 2. ÁRVERÉS A Soltvadkert-Csábor Vagyonműködtető Mg. Szövetkezet (6230 Soltvadkert, Felsőcsábor 34. sz.) 1995. április hó 21. napján, de. 9 órai kezdettel NYILVÁNOS ÁRVERÉST tart. ÁRVERÉSRE KERÜLNEK: a soltvadkertl 5/0 tulajdoni lapon szereplő Ingatlanok. 1. Gépműhely: 360 m1 alapterület KIKIÁLTÁSI AR: 5.500,000 Ft + áfa 2. Gabonatároló: 200 vagonos, 1255 m: alapterület KIKIÁLTÁSI ÁR: 16.000.000 Ft + áfa 3. Magtár; 32 vagonos, 394 m1 alapterület KIKIÁLTÁSI ÁR: 2.600.000 Ft + áfa 4. Irodaház + szociális helyiség: 200 m1 alapterület KIKIÁLTÁSI ÁR: 1.800.000 Ft + áfa 5. Sertéshizlalda: soo m’ alapterület KIKIÁLTÁSI ÁR: 1.400.000 Ft + áfa 6. Bórsav tehénistálló: 300 m’ alapterület KIKIÁLTÁSI ÁR: 450.000 Ft + áfa 7. Tehénistálló: 610 m! alapterület KIKIÁLTÁSI ÁR: 2.600.000 Ft + áfa 8. Terményszárító: 450 m’ alapterület KIKIÁLTÁSI ÁR: 2.300.000 Ft + áfa 9. RÁBA-250-es erőgép KIKIÁLTÁSI ÁR: 1.00oSoö Ft + áfa Valamint munkagépek és egyéb eszközök. Az árverésre kerülő Ingatlanok, munkagépek és egyéb eszközök a helyszínen megtekinthetők. Az ÁRVERÉS helye: Soltvadkert-Csábor Vagyonműködtető Mg. Szövetkezet 6230 Soltvadkert, Felsőcsábor 34. sz. Érdeklődni lehet: Schmél Imre igazgatósági tagnál minden munkanapon, reggel 8-14 óráig. Telefonszám: 78/381-344 Az árverésen részt vehet, aki a kikiáltási ár 10%-át a helyszínen befizeti. Ugyanitt 2000 db kisbálás szalma eladó. I ír. BÁCSVÍZ ^NYITOTT KAPUK A BÁCSVlZ Rt. kecskeméti víztermelő és szennyvíztisztító telepein 1995. április 21-én, 8.00-15.00 óráig. Bemutatjuk önnek szakembereink kíséretével a Kecskemét, Izsáki út 13. sz. alatt lévő vízter­melő és víztisztító telepet, valamint a Kecske­mét, Mindszenti út 8. sz. alatti szennyvíztisztító telepet. Szívesen tájékoztatjuk önt a szolgáltatási és kör­nyezetvédelmi tevékenységünkről. 1995. április 20-án az ivóvízvizsgáló laborató­riumunkban (Kecskemét, Mindszenti út 10. sz.) a saját kúttal rendelkező fogyasztók vízmintá­jának kémiai jellemzőit, korlátozott számban, Ingyenesen megvizsgáljuk. Szeretettel várunk minden érdeklődőt: BÁCSVÍZ Rt. (49032)

Next

/
Thumbnails
Contents