Petőfi Népe, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-10 / 84. szám

1995. április 10., hétfő H Kegyei Körkép 5. oldal SEGÍTSÉG A KONZERVGYÁRTÓL Hárommillió forintnyi adomány Csomagolásra kész bébiételek a Kecskeméti Konzervgyárban. fotó: pn-archív Sikeresen zárult a Kecskeméti Konzervgyár „kiskanálnyi se­gítség” néven meghirdetett ka­ritatív akciójának első félideje. A gyár márciusban eladott bé­biételeinek forgalma után mint- egy egymillió forintot tudott felajánlani az országban mű­ködő 31 csecsemőotthonnak, ahol ma 3500 gyermek él - tá­jékoztatták a gyár vezetői az új­ságírókat a Pest megyei Petényi Géza csecsemőotthonban tar­tott sajtótájékoztatón. A sajtótájékoztatón felolvas­ták Göncz Árpád köztársasági elnök levelét is, amelyben azt hangsúlyozza az államfő, hogy a Kecskeméti Konzervgyár kezdeményezése talán képes lesz felrázni az adakozni képes réteget, és az akció akár társa­dalmi mozgalommá is alakul­hat, intézményesítve a társa­dalmi szolidaritást. Horváth Gyula, a Kecske­méti Konzervgyár belkereske­delmi értékesítési főosztályá­nak vezetője elmondta: a már­ciusban és áprilisban folyó ak­ció révén összesen - beleértve a konzervgyári felajánlást - mintegy 2 millió forintnyi adományt kaphatnak a csecse­mőotthonok. Ennek a karitatív adománynak a felét a napokban osztják szét a gyár képviselői az érintett intézmények között. A gyár termelése egyébként bébiételekből évi 15—25 millió üveg között mozog. A cég ter­melésének 22-24 százalékát te­szi ki a bébiételek előállítása. A tavalyi árbevétel meghaladta a 3 milliárd forintot. Ebből mint­egy 50 százaléknyi származott a belföldi és ugyanennyi a kül­földi értékesítésből. A részvénytársaság az idén hozzávetőlegesen 10 százalék­kal szeretné növelni árbevéte­lét. Az elkövetkezendő időben a gyárban korszerűsíteni kíván­ják a bébiétel-termelést. NYITNI VAGY NEM NYITNI - EZ ITT A KÉRDÉS Javítható-e a Súgó vízminősége? A városukat szerető bajaiak kö­rében az utóbbi esztendőkben állandó vitatéma a Sugovica város felőli oldalán levő ma­gaspart helyzete és a víz minő­ségének kérdése. A nyári káni­kula idején többször előfordult, hogy a fürdést, bakteriológiai okokból, meg kellett tiltani, ami a fövenyre kényszerített fürdőzők körében mérhetetlen felháborodást keltett. A magas­part pedig állandó veszélyes­ségi tényező. Sokan a víz minőségének romlásáért a Deák Ferenc-zsilip melletti áttöltést, illetve a főtér alatti befolyót, az úgynevezett Nagy-büdöst teszik felelőssé.- Mi az igazság - kérdeztem a téma kiváló szakértőjét, Vö­rös Bélát, az Aduvízig folyam­szabályozási osztályvezetőjét.-A probléma meglehetősen bonyolult. Végére járni talán úgy lehetne, hogy a magaspart alapos földtani vizsgálata után határozni, hogy a város alatt megkotorható-e egyáltalán a meder a part megcsúszásának veszélye nélkül. A kotrásra egyébként ettől függetlenül is nagy szükség lenne. A szerem- lei mellékággal kapcsolatban - a régi térképeken ezt is Sugovi- cának nevezik, hiszen akkor még egybefüggött a mai Súgó­val -, sokan az áttöltés meg­szüntetését javasolják. Vannak azonban adataink, hogy az 1926-os nyári árvíz ezt a mederáttöltést átszakította, te­hát a víz akadálytalanul folyha­tott Szeremle felé.- Közben azt tapasztalták, hogy a Dunából beáramló hor- dalékos víz, miután erősen le­lassult, a Sugovica teljes hosz- szában gyors feliszapolódást okozott. Ez csak akkor szűnt meg, amikor két évvel később a mederáttöltést ismét helyreállí­tották, a Súgó baja-belterületi szakaszát pedig átfogó terv sze­rint rendezték. (Ekkor készült a jelenlegi, a Türr-kilátó melletti torkolat. Az eredeti mintegy 400 méterrel feljebb volt, a szentjánosi templom közelé­ben. G. Z.)- Maradjunk a szeremlei ág megnyitásának problémaköré­nél!- Az utóbbi évtizedben gyakran szóba került a szerem­lei ág megnyitásának, így az át­töltés megszüntetésének kérdé­sét. Ezzel kapcsolatban szüksé­ges néhány tényező - csak a fontosabbakat említem - meg­vizsgálása. Valószínű, hogy a megnyitással a szeremlei mel­lékág vízminősége rosszabb lesz, mint most. Meg kell vizs­gálni, hogy a Sugovica bajai szakaszán mennyivel növek­szik a feltöltődés, mekkora kar­bantartási többletmunka vár­ható, és hogy ki viseli a költsé­geket. Gál Zoltán A TANÚK MÁR SEMMIRE SEM EMLÉKEZNEK Ellentétes és megerősítetlen vallomások Második felvonásához érkezett Baján Patocskai Imre tárgya­lása, akit azzal vádolnak, hogy a fiatalkorú Zs. Józsefnek gép­pisztolyt adott el. A fiatalember később a III. Béla Gimnázium­ban ezzel a fegyverrel ejtett tú­szokat. Az első tárgyalásra a tanúk nem mentek el, csütörtö­kön azonban jó néhányukat meghallgatta a bíróság. Illetve csak próbálta, mert többen kép­telenek voltak dr. Csordás Pál tanácsvezető bíró kérdéseire ér­telmes válaszokat adni. Tanú­ként idézték a varos rendőrka­pitányát, Tölgyesi Lajost, to­vábbá Gyurosovits József szá­zadost és Szabó Ferenc főhad­nagyot is. A rendőrök majd minden szavát cáfolta a vádlott, illetve a többi tanú. Janotka Ferenc például úgy nyilatkozott, hogy nem az került annak idején a rendőrségi jegyzőkönyvbe, amit mondott, és különben is ráijesztettek, csak azért írta alá vallomását. A szembesítésről - akkor még felismerte Zs. József Patocskai Imrét - a vádlott el­mondta, hogy a terrorcselek­ménnyel gyanúsított fiatalem­ber semmit sem mondott, min­dent a szájába rágtak. Ezt maga Zs. József is megerősítette, szemben Gyurosovits József és Szabó Ferenc - a szembesítést végző rendőrök - vallomásával. Semmire sem emlékezett Kocsis József, aki pedig a rendőrségi kihallgatáson - a jegyzőkönyv szerint - részlete­sen elmesélte, hogyan ismerke­dett meg a vádlott Zs. Józseffel. A tanút egyébként - akárcsak a később meghallgatott Horváth Szilvesztert - 500 forint előve- zetési költség megtérítésére kö­telezte a bíróság. Üdítő kivételt jelentett a megfáradt hallgató­ságnak Németh Csaba kihallga­tása. Bár az eseményeket ő sem tudta felidézni, amikor a bíró felolvasott a rendőrségi vallo­másából, értelmesen és jól hall­hatóan válaszolt. Ráadásul nem keveredett ellentmondásokba, hanem megerősítette a jegyző­könyvbe foglaltakat. A vádlott tehát mindent ta­gad, a tanúvallomások ellent­mondásosak, az igazság kiderí­tése pedig még várat magára. A bíróság újabb tárgyalási napot tűzött ki, és akkor talán köze­lebb jutnak a végkifejlethez, azaz ítélettel zárulhat az ügy. Géczy Zsolt Ünnepi előkészületek Nagytakarítás Tompánál Mostanára szerencsére eltűntek a szeméthegyek a tompái határ­átkelő felé vezető út mindkét oldaláról. A mintegy 4 kilomé­teres szakaszt nem az illetékes közúti igazgatóság, hanem a he­lyi lakosok tisztították meg, azok közül is azok, akik jövede­lempótló támogatást kapnak az önkormányzattól. A tavaszi nagytakarítás kere­tében 7, jövedelempótló támo­gatásra szoruló munkást alkal­mazott a tompái önkormányzat. Mindegyikük egy-egy hétig, heti 40 órát dolgozott. Önma­gában ez az adat is jelzi, hogy bizony volt mit eltakarítani az út széléről. Ezért a munkáért, a 6 720 forintos támogatáson túl, 1200 forintot kaptak kézhez fe­jenként. Több tonnányi felhal­mozott műanyag és papírhulla­dékot szedtek össze. Egyben rendbe tették a nemzetközi út mentén húzódó fenyők, nyír­fák, bokrok, sövények alját is, ahová az átkelésre váró utasok behajigálták az üres műanyag flakonokat, a rengeteg tetrapa- kot, sörbádogot, hullámpapír dobozt. Korábban is voltak ilyen ak­ciók, de a szeméthegyek újra­termelődtek, hiszen a 4-8 órás várakozási idő alatt az utasok folyamatosan szemeteltek és a hulladékot nem tudták hová tenni, hát eldobálták. Március elején elmentek a seftesek, nincs többé várakozás, tehát a szemetelés is megszűnt. Jó példa ez a kunbajaiak számára is, hiszen a Bácsal- más-Bajmok határátkelő felé vezető közút az ő területükön halad át. Itt még a múlt nyárról maradt szeméthegyek tornyo­sulnak, vagy teljesen ellepik a keskeny út mindkét oldalán hú­zódó árkot. Talán nem érik meg az egyéves évfordulót. Javában zajlanak a redemptio 250. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségsorozat előkészületei - tudtuk meg azon a sajtótájékoztatón, ame­lyet a napokban tartott Halason a szervezők egy csoportja. (Mint ismeretes, a megemléke­zések sorát éppen a május 6-ai halasi ünnepség nyitja meg.) Dr. Eörsi Julianna, a túrkevei Finta-múzeum igazgatónője, aki maga is egyik fő előkészí­tője a programoknak, elsősor­ban az 1745-ben történtek pozi­tív üzenetére igyekezett fel­hívni a figyelmet. Mint el­mondta, szabadságjogaik meg­vásárlásával a jászok és kunok előtt megnyílhatott az út egysé­gessé válásuk, valamint a sza­badparaszti fejlődés, s a maj­dani felvirágzás felé. Az ünnepségek - amelyek szervezésében mind a hu­Az 1950-ben államosított gyógyszertárak privatizációja már öt éve húzódik. Az idő múlása sokat ártott a szak­mának, a lakosságnak, hiszen az állami gyógyszertárak stá­tusza ez alatt sem változott. A bajai patikaprivatizáció egyik résztvevője, dr. Szűts Jó­zsef, aki tagja az önkormányzat egészségügyi bizottságának is.-Az Országgyűlés múlt év szeptember 30-i döntése követ­keztében az önkormányzatok tulajdonába kerültek a gyógy­szertári központok és a gyógy­szertárak. A tulajdonosnak kell döntenie arról, hogyan kívánja működtetni a vagyonát. Lénye­ges dolog, hogy nem beszélhe­tünk privatizációról. Itt a gyógyszertárak személyi jogon történő működtetéséről van szó. szonöt, korábban redemptiós város részt vesz - idején megje­lenik Göncz Árpád köztársa­sági elnök előszavával egy dí­szes emlékkönyv is, amely a kétszázötven évvel ezelőtti eseményeket idézi majd fel. A programok sorában két emlék- kiállítást is terveznek: ezek kö­zül a nagyobb, A redemptio és hatása a Jászkunságban címet viselő több városban is bemu­tatkozik, míg a kisebbet isko­lákban, művelődési házakban, polgármesteri hivatalokban lát­hatják majd az érdeklődők. Ä halasi ünnepségek szerve­zőbizottsága nevében Mikó Pi­roska ismertette a május 6-ai programtervezetet. Mint mond­ta, az időjárástól függően két változatot is kidolgoztak. Ezek részletesen az áprilisi önkor­mányzati értesítőben, a város­házában lesznek olvashatók. Az épület az önkormányzaté marad, a berendezést a működ­tetőnek kell megvásárolnia.- Több alkalommal tárgyal­tunk az önkormányzattal. A megbeszéléseken mi elmond­tuk, hogy kívánatosnak tarta­nánk, ha a gyógyszerészek üzemeltetnék továbbra is a gyógyszertárat. A tulajdonos­nak a szakma és a lakosság ér­dekeit figyelembe véve kell döntenie. Ä jelenlegi rendszer csak december 31-ig tartható fenn. Ezt követően ugyanis a gyógyszertárak nem működ­hetnek vállalatok és részvény- társaságok vezetésével.- Ha december végéig nincs döntés, mi januárban nem nyit­hatunk ki. Baján ez adott eset­ben összesen négy patikát érint. Rab Rita Kinyitnak-e jövőre a patikák? Mobil Pénztárjegy elérhető Kecskeméten Hiába, semmi sem a régi... A Merkantil Bank Mobil Pénztárjegye már az ország 16 városában, a Kereskedelmi Bank Rt. kijelölt fiókjaiban is kapható. A Mobil Pénztárjegyet első­sorban azon ügyfeleinknek ajánljuk, akik nem tudják, hogy pontosan mennyi időre tudják lekötni pénzüket, de ez az idő előreláthatólag megha­ladja a 90 napot. A Mobil Pénztárjegy bemutatóra szól, azonban Önnek lehetősége van arra, hogy pénzét névre szóló értékpapírszámlán tart­sa. Ez utóbbi esetben bármikor részösszeget is felvehet, illet­ve hozzátehet tőkéjéhez, a maradék változatlan feltéte­lekkel kamatozik. A Mobil Pénztárjegy változó, sávos kamatozású. A jelenleg évi 26%-os, 90 napig fix alapkamat 90 na­ponként 1% prémiummal emelkedik, így a futamidő vé­gén a prémiummal növelt ka­matérték elérheti a 38%-ot! Ha Ön Merkantil Banknál vásárolt Mobil Pénztárjeggyel rendelkezik, és személygépko­csit vásárol a Bank gépjármű-fi­nanszírozási rendszerében még kedvezményre is számíthat. Egy biztos: régebben azért nem lehetett ilyen jó befekte­tést találni... MERKANTIL BANK RT A Ml BANKCSOPOR T TAGJA KREATÍV EMBEREKNEK KREATÍV MEGOLDÁSOK MERKANTIL BANK Rt. 1051 Budapest V. József Attila u. 24. 1365 Pf. 676. Telefon: 266-3249 Kereskedelmi Bank Rt. Kecskemét Széchenyi tér 14., Rákóczi út 5. Tel: (76) 487-297

Next

/
Thumbnails
Contents