Petőfi Népe, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-08 / 83. szám

1995. április 8., szombat Hétvégi Magazin 11. oldal A múlt heti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Azt szeretném megtudni, hogy lehet nagyon sok pénzt örökölni. A sorsoláson ajándékot nyert: Lászka Viktória, Kecskemét, Vízöntő u. 29. Dudás Jánosné, Soltvadkert, Munkácsy M. u. 19. Barta Imréné. Baja, Sólyom u. 4/C Bense Lászlóné, Kiskunfélegyháza, Tóth Kálmán u. 10. Kérjük, hogy a megfejtést legkésőbb szerdán adják postára, hogy a sorsolásra idejében beérjen. Kellemes szórakozást! • Húsvétfát is készíthetünk, ha a kifúrt, festett tojáso­kat színes madzagra fűzzük, és gyümölcsfa-, aranyeső- vagy vadgesztenyegallyakra akasztjuk őket. A gallyakat már most tegyük vízbe, hogy az ünnepre szépen kivirágoz­zanak. Az asztal dísze: tojáshéj- és tortakoszorú Mutatós díszekkel szebbé, von­zóbbá varázsolhatjuk az ünnepi asztalt. A dekorációhoz kitűnő a felhasznált tojások héja. Egy­forma tojásokat válogassunk ki; mossuk meg hideg vízben, majd végüket óvatosan meg­fúrva, szívószállal távolítsuk el a belső részt. Az üres héjakat szárítsuk ki, fessük meg tojás­festékkel, majd vékony dróttal fűzzük koszorúba. Tegyünk közéjük örökzöld ágat, színes masnit. A húsvéti tortakoszorú ízle­tes dísze az ünnepi asztalnak. A tészta kellékei: 15 dkg liszt, 5 dkg étkezési keményítő, 10 dkg margarin, 12 dkg cukor, csipet­nyi só, 2 teáskanál sütőpor, 2 evőkanál tej, zsír és panírozó liszt a formához. A töltelékhez 0,5 liter tej, 1 vaníliás puding­por, 6 dkg cukor, 20 dkg mar­garin, 5 dkg porcukor, 1 citrom. A díszítés hozzávalói: 5 dkg pörkölt mogyoró, 2 evőkanál citronát, 10 dkg marcipánmasz- sza, 1 evőkanál kakaópor, 1 evőkanál porcukor. A tészta kellékeit jól kever­jük össze és tegyük egy kizsí­rozott, panírozóliszttel meg­szórt koszorúformába. Sütőben kb. 40 percig süssük, a masszát megfordítva hagyjuk kihűlni, majd óvatosan vágjuk 3 sze­letre. A töltelékhez a puding­port 3 evőkanál tejjel keverjük ki. A maradék tejet a cukorral felforraljuk. A pudingport be­lehabarjuk és felforraljuk. Ke­verjünk ki megolvasztott zsira­dékot porcukorral, a pudingot evőkanalanként adagoljuk hozzá, majd keverjük össze a citromhéjjal és levével. majd osszuk 3 részre. Egyik részét tegyük a legalsó tésztagyűrűre, majd erre a második tésztaréte­get és kenjük meg pudinggal. Újabb tésztagyűrű következik: a maradék masszát a kész ko­szorún osszuk el. A citromhéj- szeletekből kis „fészkeket” ala­kíthatunk ki a tortán. A marci­pánt gyúrjuk össze kakaóval, porcukorral, formázzunk belőle nyuszikat és ültessük őket a fészkekbe. A gyöngyökkel díszített húsvéti tojások ünnepivé varázsolják a terített asztalt. LAPOK A TOJÁSFESTÉS HISTÓRIÁJÁBÓL Miért is piros a piros? Az ünnep előtti készülődéshez hozzátartozik a tojásfestés ceremóniája. Elmaradhatatlan jelképe a fel­támadásnak, tartozéka a hús­véti ünnepeknek a tojás. Az okot régóta ismerik a kutatók: az élet megújulásának, a szü­letésnek, a termékenységnek ugyanis legősibb szimbólumai közé tartoznak az élővilág legnagyobb petesejtjei, a ma­dártojások. A kereszténység körében pedig úgy él a ha­gyományos hiedelem, hogy miként a tojásból új élet sar­jad, úgy támad föl sírjából Krisztus az emberek megvál­tására. Sokkal nehezebben nyomon követhető viszont, hogy vajon honnan ered, illetve mikortól vált közkeletűvé a kedves húsvéti szokás, a tojásfestés. Arra nincs, s valószínűleg soha nem is lesz hiteles vá­lasz, hogy kik lehettek az első „tojáspiktorok”, ugyanis e sa­játos népi művészeti ágat a legősibb följegyzések is már élő tradícióként emlegetik. Az viszont egyértelmű, hogy „fel­találását” követően roppant gyorsan elterjedt, s olyan nép­szerűvé vált, hogy például kontinensünk északi országai­ban - ahol a hideg éghajlat nem teszi lehetővé a baromfi­tartást - húsvét előtt a vadon élő madarak tojásait szedik össze és festik meg. A tojásdekorációnak egyéb­ként a piros az uralkodó színe, ami szintén a keresztény jel- képrendszerhez kötődik: a Megváltó értünk kiontott vé­rére utal. A festéshez általában egy­szerű, házilag elkészíthető szí­nezőanyagok terjedtek el, amelyeket az ügyes kezű pin- gálók hagymaléből, teából, vadalma héjának főzetéből, különféle ásványokból stb. nyertek. Napjainkban azonban az efféle természetes készít­mények használata kiveszőben van; ma már falun is jobbára gyári festékekkel színezik a húsvéti tojásokat. A legkedveltebb díszítési mód az úgynevezett levélráté- tes festés, a viaszírásos tech­nika, a karcolásos díszítés, il­letve a savas maratás. A min­ták közül legelterjedtebbek a geometrikus és a levél-, vi­rágmotívumok. Szerencsére ma még szép számmal vannak falusi „író­asszonyok”, akik jól ismerik ezeket az eljárásokat és való­ságos művészei a hímestojá- sok készítésének. Érdekes, hogy a szintén nagy türelmet és kézügyességet igénylő to- jáspatkolás legavatottabb „ko­vácsai” szinte kizárólag fér­fiak, akik a kifúrt héjba apró­lékos, nem kis türelmet kívánó munkával ütik bele száz­számra a tűhegyes, vékony szögeket. A hagyományos locsolko- dási szokások részeként min­den fiúnak egy-egy tojás járt, aki húsvétkor locsolkodni ment a lányos házhoz. Kivé­telt jelentett azonban a „szív­király”: a lány kedvesének fi­zetsége négy vagy öt díszes tojás volt. A Felvidéken azon­ban még ennél is nagyobb volt a kiszemelt jövendőbeli kivált­sága: húsz festett tojás járt vi­szonzásként a húsvéti locsolá­sért. CSINOSAN, DIVATOSAN - HÜSVÉTKOR Bubigallértól a romantikus blúzig Igaz, nincs külön húsvéti divat, de az ünnepekre mégis más öl­tözék dukál - tiniknek, nagy­mamáknak egyaránt. Aki te­heti, ekkorra már megcsinál­tatja vagy megveszi az új mó­dinak megfelelő tavaszi kosz­tümöt. A többség azonban az olcsóbb megoldást választja: húsvétra is a régi készletből vá­logat - de amit lehet, némiképp megújítja, átalakítja. Legalább egy gallér erejéig érdemes „fel­dobni” egy-egy alapruhát - di­vatos, legombolható gallérfor­mával, figyelembe véve, hogy a fehér fiatalít! Varrhatunk például fehér ba- tisztból vagy csipkéből bubigal­lért (1. rajz) - akinek rövid a nyaka, annak nagyon előnyös. A sálgallér (2. rajz) szintén hosszúja a nyakat; mélysége igazodjék a ruha nyakkivágá­sához. A csillagformájú gallér (3. rajz) igen dekoratív, kivált, ha körbeszegjük csipkével. A leggyakoribb és legpraktiku­sabb az inggallér (4. rajz), amely szintén megújítja a régi ruhát. Olcsón kivitelezhető egy­szerű ötlettel a konyhai öltözé­ket is vonzóbbá tehetjük: ala­kítsunk ki kötényt konyharuhá­ból, a kockákba itt-ott elhelye­zett, piros vászonból készült szívrátéttel (5. rajz). változata a „vízesésfodor”, ami muszlinból érdemes megvarrni Esztétikus az úgynevezett csigavonalban szabva szépen (6. rajz) - s ha divatja múlik, romantikus blúz. Ennek egyik hullámzik lefelé. Selyemből, könnyen lebontható. Néhány öltéssel felújítható ruhatárunk.

Next

/
Thumbnails
Contents