Petőfi Népe, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-06 / 55. szám
1995. március 6., hétfő Megyei Körkép 5. oldal Iparosok gyűlése Kunszentmiklóson Mennyit keres a rendőr? Generáción)! idő kell a változáshoz - mondja dr. Csatári. Annak ellenére, hogy a kun- szentmiklósi ipartestület az elmúlt évben egyetlen fillér állami támogatást sem kapott, nemcsak a működőképességet sikerült megőrizni, de sor kerülhetett (társadalmi munkában) a székház felújítására, és sikerült megőrizni az ipartestület szolgáltatásainak színvonalát is - értékelte az elmúlt év munkáját Gőgös István, a kun- szentmiklósi ipartestület titkára a testület éves közgyűlésén. Mint elmondta, az ipartestületnek sikerült teljesítenie legfontosabb célját: a vállalkozók helyben, Kunszentmiklóson intézhetik el vállalkozásukkal kapcsolatos problémáikat, amivel jelentős időt, pénzt és fáradtságot takaríthatnak meg. Az ipartestület közgyűlésén részt vett Mózes Ernő, Kun- szentmiklós polgármestere is, aki elmondta: az önkormányzat számít a vállalkozók munKiskunfélegyházán egy másfél éves kislány, Gyöngyike sorsa borzolja napok óta a kedélyeket. A kislány hollétéről minden jóérzésű ember szeretne minél többet megtudni. Eközben az érintettek, Varga Péter és felesége nehéz sorsuk egy újabb tragédiájával vannak elfoglalva: kiégett otthonukból hordják ki szegényes életük elszenesedett maradványait. A családfő a tűz keletkezésekor az egyik kislánnyal külföldön tartózkodott. Azóta hazajött - a másfél éves Gyöngyike nélkül. S mert az egyedül hazaérkező apára állítólag a félegyházi rendőrök figyelmét is felhívták, ezért először dr. Kása István őrnagyot, a városi kapitányság bűnügyi osztályvezetőjét kerestük fel.-Minden magyar állampolgár oda utazik, ahova akar. A szülőknek nem kell engedélyt kérniük arra, hogy gyermeküket külföldre vigyék. Sőt, belákájára, melyet azzal is támogatnak, hogy nem kívánnak újabb, helyi adót bevezetni. A polgármester szerint különösen a munkanélküliség kezelésében lehet gyümölcsöző az ön- kormányzat és a vállalkozók együttműködése, s kérte: minél többen vállaljanak részt a szakmunkástanuló-képzésben. A 25 éves vállalkozói tevékenység elismeréseképpen emlékserleget vehetett át Ajpli Mihály, Gőgös István, Vörös László, Udvari Árpád, Somogyi Györgyné, Vízer Ferenc, Malinák Árpád, Farkasdi La- josné, Hajdú Gábor, Dobrai Imréné és Tóth István. A közgyűlésen megválasztották az ipartestület új vezetőségét is, melynek elnöke Barna Sándor lett. Az új vezetőség tagjaivá Bebők Lajost, Staub Györgyöt, Tenke Andrást, Decsi Margitot és Ludányi Andrást választották meg. tásuk szerint a gyerek, a törvényben rögzített feltételeknek megfelelően, kint is maradhat. Ha pedig a vízumát folyamatosan meghosszabbítják, akár évekig is távol lehet. Amíg bűncselekmény gyanúja fel nem merül, nem intézkedhetünk. A találgatások alapját többek közt az adta, hogy Vargáék korábban igencsak szűkös anyagi körülmények közt éltek. Aztán az egyik pillanatról a másikra feltűnik egy ilyen áldozatkész, vagyonos rokon. Varga Péter eközben azt nehezményezi, hogy a polgármesteri hivataltól a tűz után nem kapott anyagi segítséget. Pedig mindenük odalett.- Azt mondták, hogy az ügyem folyamatban van. Pedig semmilyen pénzt nem kaptunk. Még a polgármester úrral sem beszéltünk, hogy kapunk-e valamilyen zugot, ahova a megmaradt holmit tudnánk rakni. A rendőrséget meg kell fizetni - nyilatkozta egy képes magazin e heti számában Kuncze Gábor belügyminiszter. Az interjú egy részletében a következőket mondja: „A bérfejlesztéssel kiemelték a rendőrséget, de a tízszázalékos bérnövekmény ... csak azt eredményezi, hogy a lemaradás üteme picit csökkent, ám a lemaradás tovább növekszik... Azzal persze nem értek egyet, amit sokan hangoztatnak, hogy csökkent a jövedelmük ezáltal.” - Itt a fizetésszalagom - mutatta a belügyminiszter által kifejtettek cáfolataként egy felháborodott középkorú nyomozótiszt a kecskeméti rendőrségen. - Decemberben 38 ezer forintot kaptam kézhez. Ebben természetesen a családi pótlék is benne van. A februári nettó jövedelmem 33 ezer. Emelés után, mindenestül. Nem titok, hogy a rendőrök jelentős hányada megélhetési gondokkal küzd. A fiatal utcai járőr 20 ezer forint körül keres. Az is ismert, hogy havonta Aztán meg hívattak a gyámügyhöz. Azt kérdezték, hogy hol a Gyöngyi? Miért hagytam kint? Kinél hagytam? Miért kerültem meg a hatóságot? De utánam senki ne szimatoljon, mert ehhez semmi közük. Meg állítólag nem kértem engedélyt. Érdekes, eddig nem kellett engedélyt kémem, hogy kimenjek az országból. Most pedig az volt, hogy kint hagytam a rokonoknál. Ok lehet, hogy örökbe akarják fogadni. A gyámügy meg azzal támad, hogy miért hagytam kint a gyereket? Miért akarom én örökbe adni? Azt kérdezik, kaptam-e tőlük pénzt? Meg, hogy honnan van a jegy ára? Szerintem semmi közük hozzá, hogy én a rokonoktól kapok-e támogatást. Erről én nem vagyok köteles beszámolni. Ötszáz dollárral mentem ki, a meghívót és a jegyeket pedig ők küldték. Egyértelmű, hogy nekem nem telne ilyen útra. Mert én csak a családi pót200-300 azoknak a rendőröknek a száma Magyarországon (az adat a már említett magazinból való), akik búcsút vesznek az egyenruhától, a testülettől. Legtöbben azt is elmondják: „maradtunk volna, szeretjük a rendőri munkát, de egyszerűen nem tudunk megélni ebből a pénzből”. Másik konkrát példa: egy Bács-Kiskun megyei rendőr házaspár férfi tagja 33 ezer, a feleség nettó 11 ezer jövedelmet visz haza a borítékban. Két gyermekük van: a család mindegyik tagja 11 ezerből kell megéljen egy hónapig. „A feleségem munkanélküliként 7 ezer forintot kap, én 35 ezerért napi 10-12 órát dolgozom” - mondja kollégája. O is két gyermeket nevel. Nem tudni, meddig tart még a hivatástudat, és mikor jut el oda a rendőrség, hogy létszám- hiány miatt „lehúzhatják a rolót”. Ma még riogatásnak, pánikkeltésnek tűnnek az ilyen és hasonló figyelmeztetések. De mi lesz holnap...? Noszlopy lékot kapom a gyerekek után, a feleségem meg kapja a rendszeres szociális segélyt. Ebből élünk. A rokonok támogatnak, de a hivataltól nem kaptam semmit. Most kellett beváltanom a maradék 200 dollárt.- A kislányt hazahozza, vagy örökbe fogják fogadni?- Nézze, ha örökbe fogadják, az ottani hatóságnak akkor környezettanulmányt kell csinálni. Az itteni gyámügy azt mondta, hogy én hatóságilag megkerültem az itteni hatóságot, meg ilyesmi. Nézze, ha meg is kerülöm, akkor sem úgy kerülöm meg, hogy nem hivatalosan megy az ügy. De a gyereknek is, meg nekem is úgy szól a jegy, hogy oda-vissza. Ä gyerek azért maradt kint, mert 28-án jöttünk volna haza, de kaptunk egy faxot, hogy mi történt. Erre én rögtön jöttem. Elintézték a kinti rokonok.- Kimegy a kislányért?- Mások is ezt kérdezik. El akarom-e hozni, vagy kint hagyom? Örökbe akarom-e adni? Meg ilyesmi. Hát lényegiben nagyobb véleményt senkinek sem mondtam. Mert nem vagyok köteles beszámolni erről. Hiába tettek fel keresztkérdéseket. Inkább abban segítenének, hogy kapjak egy helyiséget, ahova a cuccot rakom. Máma is beszéltem a kinti gyámügyessel. Azt mondta, hogy nagyon jó helyen van a gyerek. A lakás, ahova kimentünk, szerintem ötmillió forintot is ér. Ügyvéd a férfi, a nő a kórháznál dolgozik. Hogy milyen beosztásban, azt nem tudom. Két autójuk van. Úgyhogy anyagilag én úgy látom, el tudják látni a gyereket. Kaptam kintről két zsák ruhát, és még fognak küldeni. Jó helyen van a kislány. Ha pedig itt rendben lesz a ház, kérem vissza az intézetből a gyerekeket. Mert még ha úgy is döntöttem volna, hogy örökbe adom a Gyöngyit, a többit akkor sem vehetik el.- galambos A közelmúltban Kecskemét adott otthont az Alföld-konferenciának, melyen a hazai szakemberek áttekintették az eddig végzett munkát, s meghatározták a jövő feladatait. Erről kérdeztük dr. Csatári Bálint kandidátust, az Alföldi Tudományos Intézet vezetőjét.- Milyen eredménnyel zárult a konferencia?- Egy tudományos konferencia eredménye nem mérhető számadatokban, itt sokkal inkább elvi megállapítások, gondolatok kerülnek felszínre, s ezek alapján határozhatók meg a további lépések. 1991 és 1993 között lezajlott az Alföld kutatási programja, a folytatásáról akadémiai elnökségi határozat született, amit tavaly májusban a kormányhatározat is megerősített. Ennek ellenére érdemi cselekvés nem történt, így ezzel a konferenciával igyekeztünk ráirányítani a figyelmet ismét a régióra. A konferencián elhangzott előadások három nagy témakört fogtak át: a környezet- és tájvédelmet, az alföldi társadalom és gazdaság problémáit és a területfejlesztést, a hozzá kapcsolódó infrastrukturális beruházásokat. Ha tavasz- szal a parlament elfogadja az új területfejlesztési törvényt, akkor megindulhat a kistérségek fejlődése, s ezzel együtt az Alföld csatlakozása az európai integrációhoz.- Mikorra várhatók konkrét Rendkívüli testületi ülésen tárgyalta az elmúlt és az idei év költségvetését Kunszállás ön- kormányzata. Az 1994. évi zárszámadás szerint a bevétel 85 819 000 Ft, a kiadás pedig 76 424 000 forint volt, így az elmúlt évet megközelítőleg kilencmillió forint pénzmaradvánnyal zárták, a község vagyoni értéke pedig 9 900 000 forinttal növekedett. Az idei költségvetést a hivatal munkatársai az előző évekhez viszonyítva sokkal részletesebben készítették el. Ez a terv magában foglalja az önállóan gazdálkodó polgármesteri hivatalt, az önállóan gazdálkodó közoktatási társulást, valamint a részben önálló közeredmények az alföldi régióban?- Törvények és anyagi források nélkül ez a program nem vihető tovább. Kutatni lehet, de területfejlesztések, beruházások nem kezdődhetnek meg. Másrészt a tájnak is fogadókésznek kell lennie erre a modernizációra, s ez nem egy gyors folyamat. Itt minőségi változások lesznek, amihez legalább egy generációnyi idő szükségeltetik. Ilyen arányú fejlesztések a világon sehol sem mennek egyik napról a másikra.-Mit tart most a legfontosabb teendőnek?- Az Alföld környezeti állapotának a veszélyeztetettségét minél hamarabb meg kell szüntetni, komoly gond a terület vízpótlásának a megoldása is. Ezeket a gondokat kell minél előbb orvosolni, mert ezek nagy részben kihatnak az Alföld fejlődésére. Úgy hiszem azonban, hogy a legfőbb feladat az lesz, amikor az itt élőkkel kell elfogadtatni a programot, hiszen minden fejlődés mikro- szintekről indul ki. Ehhez pedig se törvény, se pénz nem kell, csak a gondolkodásmód megváltozása. Japán kutatók felméréséből az derült ki, az itt élők fogékonyak a fejlődésre, a változásokra. Ebből kiindulva úgy érzem, jó úton haladunk, s e konferencia is segített a további teendők megvalósításában. Mester B. László szolgáltató intézményt is. Az önkormányzat 88 670 000 forint bevétellel és ugyanennyi kiadással számol ebben az évben. Beruházásra 3 580 000 forintot terveznek, melyben útépítés, gázhálózat-bővítés, a falumúzeum bejárati homlokzatának elkészítése, a kábeltévé minőségének javítására parabolaantenna és video, valamint egy számítógép beszerzése szerepel. Összességében az önkormányzat anyagi helyzetét tekintve a képviselők megállapították, hogy a lehetőségek most ugyan szerényebbek, de ésszerű gazdálkodással hitelfelvételre valószínűleg nem kényszerülnek. S.E. AZ APA ÉPPEN KANADÁBAN VOLT, AMIKOR A TELEVÍZIÓ FELROBBANT Mikor lesz újra együtt a család? Mindenük odaveszett. De ha ismét lesz lakásuk, a gyerekeket kihozzák az intézetből. Maradt kilencmillió ADÓ-,VÁM- ÉS ÜGYVITELI NYOMTATVÁNYOK LEPORELLÓ r. \L-J ETIKETT FESTÉKSZALAG „ TONER VISZONTELADÓKNAK GYÁRI ÁRON! HÍVJON MOST A LEGJOBB ÁRÉRT! C0MPUTER-M KECSKEMÉT, BATTHYÁNY V. 26. T:76/327-530 FELHÍVÁS A RÓNA PANZIÓ (6115 Kunszállás, Tanya 101.) tulajdonosai nyilvános versenytárgyaláson kívánják értékesíteni az ingatlant a hozzá tartozó földterülettel, felszerelésekkel együtt. A versenytárgyalás helye: Kunszállás, Tanya 101. A versenytárgyalás időpontja: 1995. március 9., csütörtök, 10 óra. A tulajdonosok fenntartják a jogot, hogy a versenytárgyalást eredménytelennek minősítsék. A tulajdonosok a versenytárgyalást megelőzően, egy órával korábban, biztosítják a helyszín bejárását. (44245) Tájékoztatjuk a tisztelt átadókat, 5t hogy a Kiskunhalas, Majsai úti szerződéses felvásárlótelep < JÉgijf JjS®< WeM 'í ; 4W» -38» 4S8T388 J ö 1995. március 1 -jétől újból a MÉH Rt. üzemeltetésébe került. KIEMELT ÁRON felvásároljuk továbbra is a profilba tartozó vas, fém, papír, fólia hasznos anyagokat. Várjuk ügyfeleinket. 77/321-430 (43609) Az Alföld jövőjéről