Petőfi Népe, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-28 / 73. szám
12. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1995. március 28., kedd Hol állnak a hazai gyárosok? Állandósult a munkaerőhiány- A gyárosok már korábban is számtalan alkalommal sürgették a kedvezőtlen gazdasági folyamatok megállítását. A Bokros-program mennyiben találkozik az önök álláspontjával, illetve miben térnek el a nézeteik a kormányétól? - kérdeztük Széles Gábortól, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökétől.- Szövetségünk egyetért a gazdasági megszorító intézkedések bevezetésének szükségességével. Véleményünk szerint elkerülhető lett volna a forint mostani nagymértékű devalválása, ha már tavaly késő ősszel 5 százalékkal leértékelték volna a hazai fizetőeszközünket. Jó volna, ha a kormány a többi áruféleségektől eltérően szabályozná az alkatrészre, az alapanyagokra és a késztermékekre kivetett importvámot, mert ezzel is segíteni lehetne a hazai munkahelyteremtést, illetve a még meglévő munkahelyek megőrzését.- Mi a véleményük a bérstopról?- A bérkorlátozás hátrányos helyzetbe hozta az állami tulajdonban lévő vállalatokat a kis- és középvállalkozásokkal szemben, mert ez utóbbiaknál Széles Gábor gyakorlatilag megvalósíthatatlan a bérek központilag elrendelt visszafogása. A kormány- intézkedés rontani fogja saját vállalatainak versenypozícióját, ennek orvoslására előbb-utóbb valamilyen megoldást kell találni.- A szociális „csomaggal” egyetértenek?- A Bokros-terv szociális csomagját illetően megoszlanak a vélemények a szövetségen belül. Egy biztos: a szociális és a gazdasági intézkedéseket csak együtt lehet végrehajtani, különben a gazdasági megszorítások átmenetileg hatnak, s az infláció fél éven belül elmossa minden mostani döntés kedvező hatását..- Mi a GYOSZ véleménye az ÁVÜ és az ÁV Rt. összevonásáról?- A két szervezet összevonásával egyetértünk, hozzátéve, hogy az AVÜ-nek most elsősorban arra kellene koncentrálnia, hogy felgyorsítsa a privatizációt, nem pedig arra, hogy vezetőcserékkel lassítsa a magánosítás folyamatát.- A közgyűlésen szóba került a feketepiac problémája is...- Ehhez nagyon nehéz „hozzányúlni”, mert a lakosság jelentős része csak az itt kialakult árakat képes megfizetni. A kormány a legszegényebb rétegeket sújtaná, ha hirtelen és drasztikusan megszüntetné e- zeket az illegális piacokat. Azzal messzemenően egyetértünk, hogy valamit tenni kell, de nem azon az áron, hogy a lakosság legszegényebb rétegére újabb csapást mérjenek. Újvári Gizella / Átalakulóban a fogyasztóvédelem A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség hatósági jogosítványt szeretne szerezni a szolgáltatók ellenőrzésére, jelenleg ugyanis csak a kiskereskedelemben érvényesítheti ellenőrzési jogait. Minderről Bárdi Miklós, a fogyasztóvédelem vezetője beszélt újságírók előtt. Kormánydöntésen múlik, ellenőrizhetik-e a felügyelőségek egyebek közt az Elektromos Művek számláira, a víz- gáz-csatoma szolgáltatásra érkező panaszokat a lakosság jelzései alapján. Újabban ugyanis a panaszok zöme a közüzemi szolgáltatásokra vonatkozik. Vállalkozás az alagsorban Az árukínálatuk 20-25 százaléka hazai termék, a többi import - tudtuk meg Andriska Jánostól, az ÁPISZ Rt. beruházási és hálózatfejlesztési osztályvezetőjétől. A cég szívesen vásárolna több hazai cikket, de ehhez hiányzik a megfelelő színvonalú áruskála. így aztán a kormány forintleértékelő és pótvámot kivető intézkedései keményen érintik a részvény- társaságot, amelynek egyébként a Postabank a többségi tulajdonosa. Április 1-jéig, illetve termékcsoportoktól függően 15- éig tudják csak a jelenlegi áraikat tartani, ezt követően emelni fognak. Az osztályvezetővel Kecskeméten találkoztunk, ahol az ÁPISZ papír-, írószer-, irodatechnika-nagykereskedelmi és diszkontlerakatot nyitott a KERIPSZOLG Betéti Társasággal közösen a szak- szervezeti székház alagsorában. Korábban fővárosi cég volt az ÁPISZ, vidéken tavaly május óta terjeszkedik. A kecskemétivel tucatnyira nőtt a vidéki lerakatok száma. Teljes áruválasztékukat kínálják itt is vállalkozóknak, viszonteladóknak, közületeknek, többi közt iskoláknak is. Elismerés kábelgyártóknak Az ipari gyártó cégeknek kiosztható, legnagyobb fokú elismeréséről szóló tanúsítványt vehettek át hétfőn a Magyar Szabványügyi Hivatal képviselőitől az amerikai tulajdonban lévő autóvillamossági kábeleket gyártó United Technologies Automotive Hungary Kft. vezetői. Az ISO 9002 jelű nemzetközi szabvány minősítés elnyerése azt jelenti, hogy az üzemben világszínvonalú terméket állítanak elő. Az üzemet négy évvel ezelőtt építette fel a világ egyik legnagyobb autó-háttéripari konszernje, az amerikai United Technologies Coorporation. Azt itt készülő termékeket a nyugat-európai gépkocsikba építik be, többi között az Opel Astra, a BMW, a Citroen, és a Peugeot autók futnak a Gödöllőn készült elektromos vezetékekkel. Kilencszáz környékbeli lakosnak biztosítanak itt munkát, akikkel szemben magasak a követelmények, ám a jövedelmek is meghaladják a hazai gyárakban adott átlagfizetéseket. ÉLELMISZER-IPARI SZAKKÉPZÉS NAGYKŐRÖSÖN Nem csak a péknek lesz kenyere Az utóbbi egy-két évben javult az élelmiszeripar gazdasági helyzete. Feltételezhető ez azokból a munkahelyeket kínáló cégnyilatkozatokból is, amelyek például az ország legnagyobb élelmiszer-ipari szak- oktatási intézményébe, a nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszer-ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskolába futnak be. Az efféle céginformációkat mostanában előszeretettel gyűjti az iskola, mert általuk bizonyítható, hogy a Toldiban képesítést nyert fiatalok többségének nagy valószínűséggel nem lesznek elhelyezkedési gondjai. Az élelmiszer-iparos diákok javuló kilátásait illetően tudni kell azt is, hogy a szakoktatás struktúrája jelentősen megváltozott az utóbbi néhány évben a körösi iskolában. Érdekes ugyanakkor, hogy a legválságosabb időszakban, a 90-es évtized fordulóján sem a szakoktatás szűkítése, mint inkább sokoldalúvá tétele volt a jellemző. Marton Gézáné igazgatóhelyettes lapunknak elmondta, most az első szakaszban beérkezett jelentkezési lapok szerint változatlanul nagy az érdeklődés a sütős szakon, míg a másik klasszikusnak nevezhető szakma - a konzerves - valahogy kevésbé érdekli a fiatalokat. A pedagógusok szerint ez összefügg a konzerviparról kialakult nem éppen kedvező vélekedéssel, pedig az utóbbi időben ebben az iparágban is javult a helyzet. Továbbra is sok diákot vonz helyből és a környező megyékből a világbanki képzés keretében indított környezetvédelmi osztály, valamint az idén elsőként kezdeményezett négyéves, két szakmát adó pék-cukrász szak is. A befutott jelentkezések tömegéből kitűnik, hogy sokat vesztett népszerűségéből az élelmiszer-ipari gépész szak, amelyet ősszel már csak szakközépiskolai szinten tudnak indítani annak köszönhetően, hogy ezek az osztályok sporttagozatosak. A legbizonytalanabb azonban mindenek között az elsős mezőgazdasági osztálynak a beiskolázása. Ezt a szakot annak idején minden feltétel nélkül az előző önkormányzat képviselő-testülete erőltette az iskolára. Ma is alig-alig van érdeklődés rá. Igaz, ennek részben az is oka, hogy a város középiskolái a demográfiai hullámvölgyben vannak, ugyanakkor a helyi mezőgazdasági termelésben sem látni még a kibontakozást. Teljesen új kezdeményezés a szakmunkások középiskolája, amely két év után érettségit ad a fiataloknak. E konstrukción belül sokat ígérő próbálkozás - amely egyébként most e hasábokon kerül elsőként nyilvánosságra - a vállalkozói képzés. Ezen tanulmányaik hatodik évében vehetnek részt a toldis diákok a ceglédi Közgazdasági Szakközépiskolával nemrégen kötött együttműködés keretében. M. J. A szegedi ruhagyár bácsalmási üzemében állandó a munkaerő- hiány - tudtuk meg Balogh Sándomé igazgatótól. A jelenlegi 280 dolgozó mellé még ötven varrónőt tudnának alkalmazni.- Varrónőket keresnek, és most mégis szabadságra küldenek hetven asszonyt, mert nincs munka?- Igen, három szalagunk két hétre leáll, mert az olasz és a német export szezonális, április közepén kezdődik. Az asszonyok egy részét szabadságra küldtük, a többiek a raktári készleteket dolgozzák fel belföldi értékesítésre.- Tehát egy hónap múlva nagy szükség lesz minden munkáskézre?- Igen, de sajnos az a tapasztalatunk, hogy varrónőink elmennek. Sokan hagynak most itt bennünket, Németországba mennek spárgát szedni, ott jobban fizetik őket.- Mennyit keres egy betanított varrónő?- Sajnos keveset. Az exportminőségi követelmények mellett a kis tételek miatt nyolcvan százalékot tudnak teljesíteni a dolgozók. Ez tizenhárom és fél ezer forintot jelent bruttóban. Persze a gyakorlottabb varrónők között van száznegyven százalékos is, ők hu- szonkétezret is keresnek, de ők vannak kevesebben. Igyekszünk pótlékokkal, szociális jellegű juttatásokkal kiegészíteni a keresetet. Étkezési hozzájárulást fizetünk, ingyen busszal hozzuk a vidéki dolgozókat, beiskolázási segélyt fizetünk, de így is tizenkét-tizenötezer forintot visznek haza asszonyaink. Ha többet tudnánk fizetni, biztosan lenne dolgozónk. Annyi a munkanélküli asszony, de nem akarnak ide jönni dolgozni. Nem is értem, hogy az, akinek munkát tudnának biztosítani, miért jogosult a segélyre.- Munkaerőhiánnyal sikerül maid az exporttételek elkészítése?- Reménykedem. Ennek érdekében vezettük be a jelenléti pótlékot is. Azért volt erre szükség, mert nálunk 22 százalék volt a betegarány, míg a vállalat két másik gyárában ez tíz százalék. Tehát csak azért, mert a hónap minden napján bejön dolgozni a varrónő, kétezer forintot kap. Ha egy napot hiányzik, 1500-at, ha többet, akkor nem jár a pótlék.- pásztor Műszak végi munkásgyűlés a bácsalmási gyárban. FOTÓ: PÁSZTOR ERZSÉBET Korszerű üzemet avatott a HILTI a közelmúltban Kecskeméten, a Szent István körúton. Az ünnepséget követően kértünk interjút Ulrich Schmidt űrtől, a liechtensteini cég igazgatótanácsának tagjától.- Elöljáróban arra kérem, mutassa be röviden a HILTI Részvénytársaságot.- A HILTI Ag. a rögzítéstechnikában, az építési technikában, a vegyipari építészeti technikában használatos berendezések gyártására szakosodott. Ám ettől jóval többre is vállalkozunk: komplett rendszereket értékesítünk. Azaz például nemcsak vésőket adunk el, hanem az egész betontechnológiát, vagy az egész rögzítéstechnológiát a tervezéstől a végrehajtásig. Több mint száz országban működik saját értékesítési hálózatunk. Világszerte tizenháromezer ember dolgozik nekünk. Közülük ötezer-ötszázán a közvetlen értékesítéssel foglalkoznak. Emellett cégünknek Európában és Amerikában ösz- szesen nyolc termelőüzeme dolgozik. Hamarosan Kínában avatunk egy újabbat. Ulrich Schmidt- Előtte azonban éppen most itt, Kecskeméten kezdte meg a termelést egy gyáruk. Magyarországon miért éppen erre a helyszínre esett a választásuk?- A HILTI több mint húsz éve jött be a magyar piacra. Néhány évvel később kapcsolatba kerültünk a Reszelőgyárral, amelyik vésőket gyártott nekünk. Olyan jó minőségben dolgoztak, hogy már rögtön az elején felmerült bennünk a gondolat: érdemes lenne itt egy HILTI-gyárat létrehozni. Erre 1989-ben került sor. Az üzem sikeresen tette a dolgát, és ezzel megalapozta az anyagi lehetőségét az újabb beruházásnak. Az eltelt időben pedig bebizonyosodott, hogy a Kecskeméten gyártott termékek nemcsak kiváló minőségűek, hanem gazdaságos is itt a termelés.- Kérem, mondjon néhány szót az új kecskeméti gyárról!- Először a dolgozó emberről kell beszélnünk, aki szorgalmával, szaktudásával az üzem legfontosabb tényezője. Kétségtelen, hogy a nyugat-európaihoz képest az itteni bérek alacsonyabbak, ami feltétlenül elősegíti a termelés gazdaságosságát. Ám ehhez hozzá kell tennünk: cégünk jóval a kecskeméti átlag felett fizeti dolgozóit. Ezzel is elismerve átlagon felüli, világszínvonalú munkájukat. Az új csarnok, amit most avattunk, jelentősen javítja a munkakörülményeket. Szeretnénk felújítani, kicserélni gépparkunkat. Emellett el kell mondanom: vannak még bizonyos termékek, amelyeket a HILTI kooperációban, külső vállalatokkal gyárttat. Ezeket a termékeket is ide szeretnénk hozni. Ezáltal bővülhet a kecskeméti gyár termékpalettája.- Ami esetleg újabb munkahelyeket is teremthet?- Mi itt létrehoztunk egy korszerű gyárat és az elmondottakból is kiderül: fejleszteni akarjuk. Úgy gondolom, ez az üzem biztosíték arra, hogy bővíteni tudjuk termelésünket, és újabb munkalehetőségeket teremtsünk. És érdekeink ezen a ponton egybeesnek Kecskemét városéval mondta befejezésül Ulrich Schmidt úr. A gyáravatás ünnepélyes pillanata. Vésőgyártás világszínvonalon
