Petőfi Népe, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-28 / 73. szám
1995. március 28., kedd Pénz, Mezőgazdaság, Piac 11. oldal Új támogatási formák az agrárgazdaságban A kormány az év elején módosította a mezőgazdasági gépek vásárlásának támogatását szabályozó 1994. évi rendeletét. A kiegészítés szerint a támogatást a halászattal foglalkozó gazdaságok is igénybe vehetik. Ez korábban nem illette meg őket, mondván, hogy az ilyen vállalkozások általában nem rendelkeznek művelhető területtel. Utólag azonban a jogalkotók belátták, hogy a halgazdaságok is használhatnak bizonyos mező- gazdasági gépeket, így február 10-ével a jogosultak körébe vonták a halászati vállalkozásokat is.- Milyen más változásokra számíthatnak idén a termelők? - kérdeztük Forró Pált, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetőjét.- Február elsejével kikerült a Mezőgazdasági Fejlesztési A- lapból a gépvásárlási támogatás, ezzel megszűnt az a lehetőség, hogy a vállalkozók ezen a címen 30 százalék, de legfeljebb 500 ezer forint vissza nem térítendő saját forráskiegészítéshez jussanak. A vállalkozók a jövőben csupán a gépvásárlásra felvett banki hitel utáni kamattámogatásra tarthatnak igényt. Ez azt jelenti, hogy csak azok a gazdálkodók tudnak majd traktort, vetőgépet stb. vásárolni, akik elegendő saját tőkével rendelkeznek. A kamattámogatás mértéke a hitel kamatának a 70 százaléka. A módosított kormányrendelet lehetővé teszi, hogy a jövőben a bérmunkára és gépkölcsönző létesítésére vállalkozók - amennyiben e tevékenységre jogosító vállalkozói igazolvánnyal rendelkeznek - is megkaphassák a kamattámogatást. A gépvásárlási támogatás igény- bevételénél a vállalkozóknak nyilatkozniuk kell, hogy a reorganizációs hitelkonstrukció keretében nem vettek igénybe támogatást. A kedvezmények halmozását ugyanis tiltja a rendelet. Újdonság a tartós gépbérlethez igénybe vehető támogatás. Ha a vállalkozó hosszabb időre mezőgazdasági gépet lízingel, akkor a gép nettó ára alapján a lízingszorzóval számított éves bérleti díj 12 százalékát visszaigényelheti támogatásként. A pénzbeli segítségnyújtás új eleme a tagikölcsön-támogatás. Ezzel a kedvezménnyel azok a termelőszövetkezetek élhetnek, amelyek nem jutnak megfelelő rövid lejáratú hitelhez, ezért a tagok saját pénzükből adnak kölcsönt. Az ily módon felvett hitelek után fizetendő kamat mértékéből 10 százalékot az állam a tsz-ektől átvállalhat. A tagi kölcsön folyósításának feltétele, hogy a hitel hektáronként nem haladhatja meg az 5000 forintot, illetve a tag által kért kamat nem lehet több, mint a jegybanki - jelenleg 28 százalékos - alapkamat mértéke. U. G. TARTOZNAK A ZÖLDMEZŐ TSZ-NEK SZAKKÖNYVTÁR Kertészeknek Bálint György neve fogalom a kertészek között. A legnépszerűbb magyar kertész tapasztalataiból, jól bevált praktikáiból Újabb mesterfogások címmel adott közre a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában. Az évszakok időszerű munkáihoz kapcsolódó tanácsai röviden, közérthetően, rajzokkal illusztrálva sorolják a kerti teendőket. Az éppen aktuális munkák közül a többi között tanácsot kapunk a melegágykészítéshez, az egynyári virágok palántaneveléséhez, a gyep- fogasoláshoz, gyomirtáshoz. Négy évszak 75 időszerű munkája, tudnivalója sorakozik a 116 oldalas könyvecskében, kezdő és haladó kertészek okulására. El tudják-e adni a telephelyet? Telephelye és minden vagyona eladásáról döntött a napokban megtartott közgyűlésén a kiskunfélegyházi Autó-Generál Szövetkezet. Az értékesítésből befolyt összeget, a hajdani Lenin Mgtsz autójavító műhelyéből három éve alakult szövetkezet elsősorban a Zöldmező Tsz-szel szembeni, mintegy 3,1 millió forintos tartozásának törlesztésére kívánja fordítani. Amennyiben ugyanis ez év június 30-áig nem törlesztik tartozásukat, úgy a hitelező felszámolást kérhet ellenük. A közgyűlésen a szövetkezet igazgatósága azt javasolta, hogy csupán a meglévő eszközöket és a műhelyek egy részét értékesítsék. Ily módon meg tudnák őrizni működőképességüket és a tagok is biztosabban hozzájuthatnának üzletrészükhöz. A tagok viszont elvetették ezt a javaslatot, és úgy határoztak, hogy a szövetkezet vezetése - előzetes piackutatást követően - egészében értékesítse a telepet. Ha viszont ez megvalósul, az Autó-Generál Szövetkezet vagyon hiányában megszűnik. Alkalmazottai esetleg utcára kerülnek. Kocsis László igazgató szerint a fő probléma abból ered, hogy megalakulásakor a szöA telepet jelenleg több vállalkozás bérli. vetkezet nagy értéket hozott ki a téeszből, forgótőkéjük pedig nincs, így az eszközeik értékromlása minden nyereségüket felemészti. A közgyűlési határozat végrehajtására rövid az idő. De ha mégis sikerülne a telep értékesítése, a befolyt összegből elsősorban a tetemes adósságot kell törleszteniük. Az esetleg megmaradó pénz pedig a tagok között kerülne szétosztásra. A dolognak csupán egyetlen szépséghibája van, nevezetesen, hogy még most sem tisztázott a telep tulajdonjoga. Nincs helyrajzi száma, és nincs vázrajza sem. Ezek után kérdéses, hogyan értékesíthető egy olyan telep, amelynek nem ismert a tulajdonosa. Még ha a közgyűlés ragaszkodik is az értékesítéshez. Szász András Baromfikolera Félegyházán (Folytatás az első oldalról) A betegségről szóló hírt megerősítette dr. Szmilkó Ferenc, a kiskunfélegyházi állat-egészségügyi állomás főorvosa is. Arra a kérdésre, hogy az üzletekre miért nem vonatkozik a zárlat, a főorvos elmondta: a tiltás csak Kiskunfélegyháza város közigazgatási területére érvényes. Tehát kivételt képeznek mindazok az üzletek, illetve forgalmazók, akik bizonyítottan nem a fertőzött területről szerezték be tojás- és baromfikészletüket. Ennek valódiságát a számlák alapján ellenőrzik majd. A baromfikolera nem ártalmas az emberre - erősítette meg dr. Molnár Zoltán, a Bács-Kiskun Megyei Állategészségügyi és Ellenőrző Állomás igazgatója is. Az igazgató főorvos ugyanakkor cáfolta, hogy spekuláció állna az ügy hátterében. Mint mondta: meggyőződése, hogy a betegségből, illetve a zárlatból kifolyólag senki sem fog drágábban hozzájutni a tojáshoz és a baromfihoz. A zárlatot a betegség terjedésének megelőzése céljából rendelték el, és akkor oldják fel, ha azt teljességgel sikerült felszámolni. Á szakemberek jelenleg a kór lokalizálásán dolgoznak. Oltásokkal igyekeznek Sokan spekulációra gyanakodtak. megelőzni terjedését, csak azokkal az állatokkal végeznek, amelyek már menthetetlenek. A betegség tényét - ha vonakodva is - végül a szakemberek is beismerték. Ezek után csak az a kérdés, egyáltalán miért kellett eddig is rejtélyeskedniük? Az emberek bizalmatlanságát leginkább az ilyen jellegű titkolózások fokozzák. Talán, ha első perctől kezdve nyíltan bejelentik a betegséget, az emberek is másképp viszonyulnak hozzá. Szász András Meghatározó szerepe lesz a hegyközségnek Szabó György, a Földművelés- ügyi Minisztérium osztályvezetője nemrégiben Keszthelyen tartott előadásában hangsúlyozta: a hegyközségeknek meghatározó, a magyar bortermelés védelmét és kibontakozását biztosító szerepe lesz. Éppen ezért csak az egyenletesen jó, ellenőrzött minőség és a termőhelyi karakter megőrzése lehet a létalapja e termelő, felvásárló és értékesítő közösségeknek, egyúttal a magyar fajborok kedvező piaci pozícióinak. Hazánk 130 ezer hektár szőlőtermelő területéből 90 ezer hektár kiváló borvidék vagy minősített terület, illetve 483 település kell, hogy megfeleljen ezeknek a követelményeknek. Bács-Kiskunban 69 településen kell hegyközséget létrehozni. Új gyomirtószer Két új növényvédő szerrel jelentkezik az idén a hazai és a külföldi piacon a fűzfői Nitro- kémia Rt. Az egyik gyomirtószer, ami kukorica-, szója-, földimogyoró- és rizsültetvényekben egyaránt használható. Az új szer neve Proponit. A másik újdonság a nemzetközi kooperációban gyártott gombaölő szer, főleg a burgonya, a szőlő és a komló védelmére alkalmas. Ez utóbbinak Axanit MAGANGAZDAKNAK AJÁNLOTT Szövetkezetek - másként ELFÜJTA A SZÉL: 400 MILLIÁRD DOLLÁR KÁR ÉVENTE Hová tűnik el a termőföld? A mezőgazdaságilag hasznosítható földterület nem csak a települések terjeszkedése miatt csökkenhet. Súlyos veszteségeket okoz világszerte a szél és a víz romboló munkája. Becslések szerint az így keletkező kár a Földön eléri az évi 400 milliárd dollárt. Főként a monokultúrás földművelés a veszélyeztetett, ahol tehát csak az aratásig borítja növényzet a területet. Jól érzékelteti a folyamatot az Egyesült Államok esete. Kétszáz év óta folytatnak földművelést az Újvilágban, s azóta a talaj felső rétegének átlagos vastagsága egy- harmadával csökkent. A szél és a víz nem csupán elhordja a földet, hanem ami ott marad, az is károsodik. Értékes organikus alkotórészek és anyagok károsodnak, felborul a mikrobák, esőkukacok ökológiája is. Émiatt rosszabb a talaj szellőzése, kevesebb benne a szerves anyag, s az esővíz egyszerűen átszalad a felszínén. Az Egyesült Államokra vonatkoztatva ez elvileg azt jelentené, hogy húsz év alatt húsz százalékkal csökkenhetnének a hozamok. Azért csak elméletben, mert a gazdag országok - így Amerika is - trágyázással és öntözéssel ellensúlyozza a romlást. Ám erre csak részben képes, mert az eróziós károk teljes kiegyenlítése összesen évi 27 milliárdot emésztene fel. A szél által elfújt talaj nem csupán hiányzik, hanem valahol többletet is okoz. Feltölti a folyómedreket, mesterséges tavakat, sőt a Mississippi 1993-as áradása is összefüggésbe hozható vele. Az elhordott föld - áttételesen - rombolja a talajvizet, csiszolja az épületeket, utakat és megterheli a léguta- kat. Ferenczy Europress Németországban a múlt század közepén a földreform során földhöz jutott magángazdálkodók többsége tőke és termelési eszköz hiányában nem tudta elindítani gazdaságát, illetve nem bírta a versenyt a nagybirtokkal, nagytőkével. Egy kis falu polgármestere, Friedrich Wilhelm Raiffeisen úgy gondolta, hogy ha a magángazdák szövetkeznének, együtt erősek lehetnének. Az elsőként létrehozott szövetkezetek még inkább karitatív jellegűek voltak. Az idők során a magángazdák elterjedt társulásai egy-egy tevékenységre: beszerzésre, értékesítésre, szolgáltatásra, banki tevékenységre alakultak. S bár külön-külön önálló szervezetként, de egymással összefogva - egymásra épülve stb. - működnek. A legstabilabbak Az ipari vállalkozók is létrehozták a maguk szövetkezeteit. Németországban és Ausztriában úgy megerősödtek ezek a mezőgazdasági és ipari kisvállalkozókat segítő szervezetek, hogy a piacon meghatározó a jelenlétük, a kartellekkel, trösztökkel stb. szemben is állják a versenyt. A legstabilabb gazdasági szerveződéseknek bizonyultak. Ritkán fordul elő köztük a tönkremenés, a csőd. Németországban jelenleg 8000 Raiffeisen-típusú szövetkezet működik, közülük 3000 a szövetkezeti bank (19 ezer fiókkal), 4600 a mezőgazdasággal kapcsolatban álló és néhány száz a szolgáltató. Magyarországon a privatizáció során magánkézbe került a szövetkezeti közös vagyon túlnyomó része: a földek, állatok, gépek, berendezések, épületek stb. De nem úgy, hogy egy gazdának jutott mindenből, amennyi kell, hanem úgy, hogy akinek van földje, nincs gépe, akinek van állatállománya, nincs legelője stb. Tőkéje pedig szinte senkinek sincs, ezért a sok kicsi magángazdaság nem működik, a magánkézbe került vagyon nem hasznosul. Közismert: a bankok nem adnak hitelt, illetve a mezőgazdasági befektetés megtérülése alacsony, a bankkölcsön kamata magas, feltételei nehezek. Minden messze meghaladja a magángazdaságok - egyáltalán, a gazdaságok - anyagi erejét. A mezőgazdasági termelésből ma mindenki hasznot húz, csak a termelő nem. Ami nem meglepő, hiszen egy szál maga áll a szervezett kereskedelemmel, a nagy feldolgozócégekkel szemben, a piacon is egyedül jelenik meg: nem tudja érvényesíteni érdekeit, áruját annyiért kénytelen adni, amennyiért viszik. Kiszolgáltatott a termelő azért is, mert nincs információja, nem tudja, hol van a termékére kereslet, hol kapja meg a termeléséhez szükséges alapanyagot stb. Összefogva életképesek Ma már egyre többen vallják, hogy a magángazdaságok csak önmagukat megszervezve, ösz- szefogva lehetnek életképesek. Sokan a Raiffeisen-típusú szövetkezést tartják célszerűnek. Budapesten létrehoztak egy Magyar-Raiffeisen Alapítványt (s működik egy Raiffeisen iroda is), amelynek célja - egyelőre - a német típusú Raiffeisen szövetkezés elveinek terjesztése, kiadványok, előadások útján. A kezdeményezést a Magyarországi Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (a MOSZ) is támogatja.- almási Franciák a magyar közétkeztetésben A párizsi központú nemzetközi részvénytársaság, az Eurest bekapcsolódott a magyar közétkeztetésbe. Az Eurest, amely Európa egyik legnagyobb szálloda- és vendéglátóipari vállalatcsoportja, az Accor tagja, étterem-üzemeltető kft.-t hozott Magyarországon létre. Az Eurest Kft. jelenleg már ellátja a székesfehérvári Ford Művek, a magyarországi Coca-Cola cég, a fővárosi Emke Irodaház, a Belügyminisztérium, a kormányőrség, az ÁB-Aegon stb. közétkeztetését.
