Petőfi Népe, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-22 / 68. szám

1995. március 22., szerda Belpolitikai Körkép 7. oldal A kisebbségek jogai Az aláírt szlovák-magyar alap- szerződés kisebbségekre vo­natkozó részleteit lapunkban még nem ismertettük. A szerződés kimondja, hogy a nemzeti kisebbséghez való tartozás minden személy e- gyéni, szabad választásának ügye. Ebből a választásból számára semmi hátrány nem származhat, illetve hogy a ki­sebbséghez tartozóknak joguk van egyénileg, vagy csoportjuk más tagjaival együtt megőrizni, fejleszteni saját etnikai identi­tásukat. A dokumentumban a szerződő felek azt is vállalják, hogy - a nemzetközi jog alap­vető elveinek, például az álla­mok területi integritásának nem ellentmondva - jogi kötelezett­ségként alkalmazzák majd pél­dául az Európa Tanács neveze­tes, 1201-es ajánlásában rögzí­tett normákat: ez - mint ismere­tes - tartalmazza az autonóm közigazgatás lehetőségét, y A nemzeti kisebbséghez tar­tozó személyeknek joguk van hatékonyan részt venni orszá­gos és - ahol helyénvaló - regi­onális szinten azon döntések­ben, amelyek azt a kisebbséget érintik, amelyhez tartoznak, vagy azt a régiót, ahol élnek, a belső jogrendszerbe nem üt­köző módon, A szlovák, illetve a magyar kisebbséghez tartozó szemé­lyeknek egyénileg vagy cso­portjuk tagjaival közösen joguk van szóban és írásban, a ma­gán- és közéletben szabadon használni anyanyelvűket. Sütkérezés - Az nem lehet, Bélám, hogy a globális felme­legedést már előre bekalkulálta az energiaárakba a szak­értelem?! AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK SEM TUDJÁK Kit érint a szociális szigorítás? A kormány drasztikus szociális megszorítások bevezetését ter­vezi néhány hónapon belül. Er­ről már tájékoztattuk olvasóin­kat. Az intézkedések többségét a parlamentnek kell elfogadnia. Nem mindegy tehát, hogy a honatyák milyen álláspontot képviselnek a viták során. Gya­korlatilag az MSZP frakciójá­nak a döntésétől függ, hogy mit, és hogyan fogad el a T. Ház a megszorító intézkedések közül. A nagyobbik kormány­zópárt képviselői ugyanis ab­szolút többségben vannak az ország­gyűlésben. Ezért is csak a szo­cialista párti képviselők véle­ményét kérdezte lapunk mun­katársa arról, hogyan is fogad­ták az intézkedéstervezet hírét. Közülük hetet sikerült telefo­non elérni. Dr. Várnai Lászlót, Kis­kunhalas képviselőjét sikerült ugyan vasárnap elérnünk, ám nem tudott egyetlen percet sem arra szánni, hogy véleményét ismertesse lapunkban a válasz­tópolgárokkal. Ám megje­gyezte, hogy csütörtökön nem zárkózik el az interjútól. Aszódi Ilona Katalin - a kiskőrösi körzet képviselőasz- szonya - szerint rendkívül bo­nyolult a kérdés. Amikor a vá­lasztási kampány folyt, akkor azt ígérte az MSZP, hogy az idei lesz a legnehezebb év. Vé­leménye szerint a gazdaságot átalakító intézkedések eddig is sokat késtek és késnek. A múlt heti csomag olyan intézkedések sorozatát jelentik, melyek egyértelműen a középosztályt érintik hátrányosan. Egy frak­cióülésen elmondta, hogy az első lépésként a feketegazdaság ügyében kellene lépni. Az em­berek előtt pedig fel kell tárni, hogy ebből hány milliárdot tu­dott az ország összeszedni. Amíg a polgárok ugyanis lát­ják, hogy kik élnek jól a fekete- gazdaságból, addig nem tudják elfogadni a megszorító intéz­kedéseket. A képviselő el­mondta, hogy már kidolgozták a feketeszektor megszorítására irányuló intézkedéseket. Ha ezek beindulnak, akkor elfo­gadhatók esetleg a megszorító intézkedések. Azt azonban semmiképpen nem tudja támo­gatni, hogy olyan kemény dön­tések szülessenek, mely a kö­zéposztály egy részét az alsó ré­tegek szintjére lenyomja. A képviselőasszony szerint még korai a polgárok felháborodása. A részletek ugyanis nincsenek kidolgozva. Aszódi Ilona Kata­lin a szociális megszorításokat csak akkor tudja elfogadni, ha - a gyes, tandíj, családi pótlék stb. tervezett változtatása - nem érinti a polgárok azon részét, akik csak ezekkel a támogatá­sokkal tudnak megmaradni a középosztály alsó peremén. A képviselőasszony szerint nehéz meghatározni a középosztály kategóriáját. Nagyjából 15-20 ezer forint egy főre jutó jövede­lemre gondolt a beszélgetés so­rán. Komáromi István, a 4. számú körzet - Kunszentmik- lós - honatyája elmondta, hogy részletekbe menően nem ismeri az intézkedéstervezetet. Úgy véli azonban, hogy lépni kellett mindenképpen, bár a kisembe­rek nagyon nehezen fogják át­vészelni a döntések hatásait. A múlt heti frakcióülésen a szoci­alista honatyák elfogadták a kormánytervezet szükségessé­gét, de sokan ragaszkodtak an­nak pontosításához. Márfai Péter - listán beju­tott képviselő - szerint a kor­mánydöntés nagyon nehéz ügy. Elmondta, hogy érti a tervezet szükségességét, ám csak most ismerkedik a konkrét intézke­dések részleteivel. A megszo­rító intézkedések első lépése nem más, mint csődelkerülés. Gazdaságélénkítő hatása persze lehet, de valójában nem erről szól ez a döntés. A képviselő megjegyezte, hogy részleteiben kell megismernie a döntést ah­hoz. hogy a viták utáni szava­zásokon állást tudjon foglalni. Dr. Brúszel László - listán bejutott - képviselő elmondta, hogy a kormányjavaslatot a plenáris ülésre kell vinni, ahol is törvénymódosításokat kell a T. Háznak elfogadnia. A Kecs­keméten élő honatya megje­gyezte, mindenképpen üdvözli a kormány azon szándékát, hogy lépni kell valamerre. 0 ugyanis ezt várta az elmúlt nyolc hónapban, mely csak most következett be. A képvi­selő megjegyezte, hogy az ör­dög a részletekben bújik meg, azaz a konkrét törvénymódosí­tási javaslatok ismeretében dönt az adott intézkedés meg­szavazásáról. A közelmúltban egy nyugdíjasfórumon az 500 forintos vizsgálati díj bevezeté­séről kérdezték az idős polgá­rok. A honatya például ezt a felvetést nem biztos, hogy az ismertté vált formában elfo­gadná. Egyszerűen azért nem, mert a társadalombiztosítás in­tézménye nem a közvetlen fize­tés rendszerére épül idehaza. Csernus Ferenc - a tisza­kécskei körzet képviselője - egyáltalán nem örül a szociális intézkedési tervezetnek. Úgy véli, hogy bizonyos változtatá­sokat azért elfogad a pénzügy- miniszter. A vasárnapi frakció­ülésen nagyon elszánt volt mind a pénzügy- mind a priva­tizációs miniszter. Ha a privati­zációs bevételek ugyanis nem teljesülnek, akkor elkerülhetet­lenek a további megszorítások. A kormánytervezet finomítása szempontjából a képviselőnek az a véleménye, hogy például a tandíjfizetést a szociális hely­zettől kellene függővé tenni. A képviselő elmondása szerint egyébként csak Magyarorszá­gon járt alanyi jogon a gyerme­kek után segélyezés. A honatya szerint még mindig nem vilá­gos a polgárok előtt, hogy miért hozzák az áldozatokat. Az ért­hető, hogy a teljes államcsődöt el kell kerülni. Nem látni azon­ban azt, hogy a mai áldozatok esetleg évekkel később megté­rülnek. Azaz elindul-e a várva várt gazdasági fejlődés? Egyál­talán mi is lesz a végeredmény? Dr. Kristóf István - a 9. számú körzet képviselője - el­mondta, hogy végleges véle­ményt akkor tud kialakítani, ha a törvénymódosítási csomagok a honatyák asztalára kerülnek. Sajnos négy évet késett az ál­lamháztartási reform. A mos­tani kormányzat szembesült az­zal, hogy a reform végrehajtása nélkül csőd fenyegeti a költ­ségvetést. Kényszerlépésről van szó. A bajai honatya szerint a kormánynak nagyon alapos érvekkel kell rendelkeznie ah­hoz, hogy keresztülvigye a szo­ciális intézkedéseket. Barta Zsolt §m KIK KAPHATNAK LAKÁSÉPÍTÉSI TÁMOGATÁST? Parlamenti pengeváltások Az Országgyűlésben tegnap az azonnali kérdések órájában Rusznák Miklós (KDNP) vi­tatta azt a pénzügy-minisztéri­umi előírást, amelynek alapján a csődbe jutott önkormányza­tok csak akkor kaphatnak ál­lami támogatást, ha a nem alapfeladatot ellátó intézmé­nyeiket átadják a megyei ön- kormányzatoknak. Ugyanis a megyei önkormányzatok a képviselő szerint hasonló anyagi nehézségekkel küzde­nek. A pénzügyminiszter el­ismerte, hogy a megyék szin­tén forráshiánnyal küzdenek, ám még mindig jobban képe­sek ellátni az intézményeket, mint a csődbe jutott helyi ön-, kormányzatok. Bokros Lajos végül leszögezte: azok az ön- kormányzatok, amelyek önhi­bájukon kívül kerültek veszte­séges helyzetbe, mindenkép­pen megkapják az igényelt támogatást. Kónya Imre (MDF) a kor­mánydöntés részletei felől ér­deklődött, tudakolva: valóban 15 ezer forintos határhoz akarja-e kötni a kormány a többgyermekes családok la­káshoz jutását segítő, vissza nem térítendő támogatást. Bokros Lajos a válaszadásra egy kis türelmet kért. Jelezte, hogy egyelőre a kormányon belül is vannak viták a mérté­kekről. ígérte, hogy amint megszületik a döntés, tájékoz­tatja a Házat. Fodor Sándor (MSZP) kérdése nyomán Csiha Judit igazságügyi államtitkár kifej­tette, hogy a szövetkezeti tör­vény hiányosságai miatt a szövetkezeti üzletrészek meg­vásárlásához nyújtott adóked­vezményeket - a törvény cél­jaival ellentétesen - az újon­nan alakult szövetkezetek is igénybe vehetik. A kormány tervezi, hogy törvényjavaslat­tal pontosítja a jogszabályt. Az indítvány szerepel is a Bokros-féle csomagban. Tiltakozás a tandíj ellen A felsőoktatási intézmények­ben szeptemberben beveze­tésre kerülő tandíj ellen ma országos demonstrációt szer­veznek. A Hallgatói Önkor­mányzatok Országos Szövet­sége arra kéri a hallgatókat: „Hozzatok fehér szalagot fe­kete pöttyel, amely a kor­mánynak kiosztott fekete pon­tot, illetve a becsületen esett foltot jelképezi.” Kecskeméten a városháza előtt 15 órakor kezdődő de­monstrációhoz kék szalagos tiltakozók is csatlakoznak. Bu­rányi Márta, a Pedagógusok Szakszervezete kecskeméti vá­rosi titkára az alábbi felhívást juttatta el tegnap lapunkhoz: Tisztelt kollégák, tisztelt szülők! A Pedagógusok Szak- szervezete Kecskemét Város Bizottsága kéri mindazokat az oktatásügyi dolgozókat, szülő­ket, akik nem értenek egyet az oktatás ingyenességének meg­szüntetését célzó kormányzati és önkormányzati döntésekkel, vegyenek részt az OFÉSZ ál­tal szervezett országos szintű békés demonstráción. Szeretet­tel várunk mindenkit 1995. március 22-én, szerdán 15 órakor a Kossuth téren a pol­gármesteri hivatal előtt. A kormányzat a felsőokta­tást érintő, és a helyi önkor­mányzat közoktatást érintő in­tézkedéseiből egyértelműen következik, hogy ha színvona­las oktatást kívánunk gyerme­keink számára, nekünk, szü­lőknek kell azt megfizetnünk. Az oktatási ágazatban a pénzelvonás következménye­ként elmaradnak azok a szol­gáltatások, amelyeket intéz­ményeink eddig ingyenesen biztosítottak. A kormány a felsőoktatási tandíj bevezeté­sével tovább növeli családja­ink terheit, ezt tetézi még he­lyi önkormányzatunk tervezett költségvetése is. Városszerte számos napközis csoport szű­nik meg, iskolákat vonnak össze. A középiskolákban nem lesz lehetőség a nyelvi cso­portbontások megtartására, az érettségire és felvételire előké­szítő fakultációk és szakkörök működtetésére. A tanulók ér­dekében mindannyiunk közös feladata elérni, hogy a terve­zett korlátozások ne, vagy csak jóval enyhébb mértékben következzenek be. Kérjük önöket, hogy gyer­mekeik érdekét szem előtt tartva egyetértésükkel támo­gassák e célok elérését, és csatlakozzanak a békés de­monstrációhoz - kéri felhívá­sában a Pedagógusok Szak- szervezete kecskeméti városi bizottsága. Nyereség a „jólneveltség” határain belül A Westel Rádiótelefon Kft. a hazai mobil telefónia doyen­jének számit már 5 éves mű­ködésével és piaci tapasztala­tával. A napokban új szolgál­tatás beindításával lepte meg előfizetőit, miközben az egyet­len szolgáltató a hazai telefó- niában, amely már több mint két esztendeje nem emelt árat. Ugyanakkor folyamato­san növekvő összeget fordít fejlesztésre. Ml a titka a honi gyakorlatban nem éppen szokványos üzletpolitikának? - kérdeztük Papp Miklóst, a közvéleményben csak Westel 450-ként emlegetett cég vezérigazgatóját. öt esztendő alatt gyakorlati­lag kiépült a hálózat, s az üzlet­menet egyértelműen abba a helyzetbe hozott bennünket, hogy az adósságok, a felvett kölcsönök nagy részét visszafi­zettük. Abba a kellemes hely­zetbe kerültünk, hogy már csak annyit kell hálózatfejlesztésre fordítanunk, amennyit az előfi­zetők számának növekedése és a minőségi követelmények megkívánnak. Ily módon úgy éreztük, megtehetjük, hogy akik minket választottak, azoknak ne a legdrágább szolgáltatást kell­jen megfizetni. Az eddigi üzlet­menet a befektetett összeg nagy részét kitermelte, s ha hosszú távon meg akarunk ma­radni a piacon - márpedig ez a célunk akkor nem lehet cé­lunk, hogy mi legyünk a legdrá­gábbak. Kicsit szebben fogal­mazva azt mondhatjuk, hogy előfizetőbarát stratégiát kell kö­vetnünk, amely a jólneveltség határain belüli tisztes nyereség­gel számol. A tulajdonosok által elvárt profitábilitást pedig számí­tásaink szerint a mostani ár­szinttel is teljesíteni tudjuk. An­nál is inkább, mert a hazai jöve­delmi viszonyokat is figyelembe véve egy tarifanövekedés a for­galom, a beszélgetési idő csök­kenésével párosulhat, s amit Papp Miklós vezérigazgató tegnap Kecskeméten, a Qualitel 95 rendezvényén tartott előadást. nyerünk az egyik oldalon, el­úszhat a másikon. Ha viszont növekszik a forga­lom, többet beszélnek az előfize­tők, akkor nem kell többet fordí­tania kapacitások növelésére is? De igen, sőt nemcsak arra, hanem a minőség biztosítására, illetve javítására is. Úgy véljük, hogy ehhez az idei évre terve­zett kettőmilliárd forintos fejlesz­tési költség megfelelő fedezetet nyújt. Az elmúlt évben 1,6 milliárd forintot fordítottak fejlesztésre, s ebben volt egy deklaráltan 1 mil­liárd forintos program, ami a mi­nőség javítást célozta. Ez folyta­tódik idén? Olyannyira, hogy a még meg­levő fehér foltok eltüntetése mel­lett a hálózat kapacitás bővíté­sével is kell foglalkoznunk. Köz­ismert, hogy a szkeptikus jósla­tok ellenére csak az elmúlt év­ben több mint 50 százalékkal növekedett az NMT 450-es há­lózat előfizetőinek a száma. Ez a 60 ezret már meghaladó lét­szám sem jelenti azonban a vé­gállomást, hiszen a januári ada­taink szerint a tendencia idén is folytatódni látszik. Ilyen volu­mennövekedés mellett pedig a minőségre is fokozottabban kell ügyelni, hiszen - kevésbé köz­tudott, de - nem megfelelő szolgáltatási színvonal esetén legvégső esetben akár a kon­cesszió visszavonására is sor kerülhet. Szó nincs róla, hogy ez a veszély fennállna, de fo­lyamatosan figyelnünk kell a minőségre. Most jelentkeztek egy több funkciójú hangosposta bekap­csolásával. A minőségjavítás körébe tartozik a szolgáltatási paletta bővítése is? Részben igen, hiszen a ver­senytársakkal lépést kell tartani, illetve előnyt szerezni. A han­gosposta olcsóbb és kényelme­sebb, mint a hagyományos üzenetrögzítő. Ezeken a funkci­ókon túl ugyanis rendelkezésre áll a postafiók, amely lehetővé teszi több üzenet egyidejű foga­dását, tárolását, vagy megjegy­zésekkel kísérve továbbküldé­sét egy, vagy több másik han­gospostába. Ezen túl pedig ren­delkezésre áll az úgynevezett fax-plusz programcsomag, melynek révén akár időzítve is lehetőség nyílik faxok fogadá­sára, valamint küldésére egyedi számra, vagy meghatározott lista alapján. Ez egyben takaré­kos üzemmódot is hordoz ma­gában, hiszen bárki a faxüzene­teit programozhatja úgy, hogy a legkedvezményesebb tarifaidő­szakban továbbítsa majd a rendszer. Számíthatunk-e további új­donságokra? Erről még korai lenne be­szélni, de annyit elárulhatok, hogy gondolkodunk olyan konst­rukciókban, amelyek az alacso­nyabb jövedelmű rétegek szá­mára is elérhetővé tegyék majd szolgáltatásainkat. (X)

Next

/
Thumbnails
Contents