Petőfi Népe, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-02 / 52. szám

1995. március 2., csütörtök Jó Napot: 11. oldal A Es felépült egyszer a házunk A tél múltával az építkezők is véget vetnek a téli pihenésnek, aminek idejét legkevésbé töltötték tétlenül. Aki már túl van a házépítés gyötrelmein, az tudja: a tervezéstől a beköltözésig minden napra jut valami munka és meglepetés. Mégis, aki te­heti, belevág, mert ha igazán szép otthonra vágyik, azt más nem teremti meg helyette. Kopácsy Sándor a Magyar Nemzet­ben megjelent írásából azért idézünk hosszabb részletet, hogy a családi fészekrakásban megfáradt, jó néhány esetben szinte belerokkant építőknek elmondjuk: milyen fontos dolgot mű­veltek. így ír a neves közgazdász: A tanítóképzés újdonságai Baján A kormány tavaly fogadta el a tanítói szakok képesítési köve­telményeit. Albertné dr. Herbszt Máriától, a bajai tanító­képző tanulmányi főigazgató-helyettesétől megtudtuk, hogy a négy évre növekedett képzési idő alatt a felkészítés iránya is módosult. Továbbra is alapvető feladatuk, hogy az általános iskolák 1-4. osztályában valamennyi tantárgy oktatására, a nevelőmunkára felkészítsék a hallgatókat. A bajai tanítóképző 1995 szeptemberétől az összes mű­veltségi terület képzését meg­hirdeti, melyek a következők: • magyar nyelv és iro­dalom; 0 idegen nyelv (an­gol, német); 0 matematika; • ember és társadalom; 0 ter­mészetismeret; 0 ének-zene; 0 vizuális nevelés; 0 informa­tika; 0 technika; 0 családi, háztartási, gazdasági ismere­tek; 0 testnevelés-sport. Ezek közül kötelező minden hallgatónak a felvételi vizsgát követően egyet választani. A műveltségi terület a tanítókép­zés szerves, el nem hagyható, semmi mással nem helyette­síthető részévé válik. A bajai főiskolán 1990-től folyik négyéves tanítóképzés a nemzetiségi és az idegen- nyelv-oktató-tanítói szako­kon, illetve 1994-től a tanító­művelődésszervező és a ta­nító-könyvtár szakpárokon. Ezzel kapcsolatban az alábbi változások történtek: megszű­nik az idegennyelv-oktató-ta- nítói szak, az idegen nyelv egyike lesz a választható mű­veltségi területeknek. Azok­nak a jelentkezőknek, akik ezt a műveltségi területet válasz­tanák, szintén elegendő a je­lentkezési lapon az általános iskolai tanítói szakot megje­lölniük. Felvételi vizsgát is te­hetnek (a magyar mellett) a vá­lasztott idegen nyelvből a tör­ténelem vagy matematika he­lyett, de felvételük az általános iskolai tanítói szakra szól. Sokan összetévesztik az ide­gen nyelvet a nemzetiségi nyelvvel. Az e szakra jelentke­zőknek műveltségi területet nem kell választaniuk. R. R. Felvételi kérelmek elbírálása „A családiház-építés annak köszönheti beindulását, hogy a hatalom lakásépítési politikája is csődbe jutott a drága és tár­sadalmi hatásában közveszé­lyes házgyári és lakótelepi programjával. A falusi lakás- építkezések tekintetében meg­irigyelhetnek bennünket a ná­Pörkölve a kávé fogyasztható A magyar közegészségügyi hatóságok tavaly ősztől ta­pasztalták: egyre több az olyan kávészállítmány, amely a hazánkban megengedettnél több, penészgomba által ter­melt ochratoxint tartalmaz. Ez az anyag nemcsak vesekáro­sító hatású, de csökkenti a szervezet védekezőképessé­gét is. Azok a szállítmányok, amelyek ochratoxintartalma a 20 mikrogramm/kilogrammot nem haladja meg, feldolgoz- hatók, keverés, darálás és pörkölés után pedig március 31-ig forgalomba hozhatók, így döntött a közegészségügyi hatóság. A pörkölés nyomán ugyanis - érveltek - a toxint okozó gomba megsemmisül, és a mérgező anyag egy része is lebomlik. Ezzel magyaráz­ható az is, hogy a pörkölt ká­vék között eddig csupán egy alkalommal találtak kifogá­solhatót. Ezt a terméket - begyűjté­sét elrendelték - a Doloár Kft. hozta forgalomba. lünk sokkal gazdagabb orszá­gok is. Arról nem is beszélve, hogy ez a házépítési mozgalom milyen pozitív hatást váltott ki a falusi családi kapcsolatok és kollektívák megerősödésében. Nem kisebbek a családi- ház-építések eredményei a la­kosság politechnikai képzésé­Az eset eldöntésekor a bíró­ság abból indult ki, hogy a munkáltató azért kötött tanul­mányi szerződéseket, mert így akarta biztosítani a maga szá­mára a szükséges szakembere­ket. Ilyen esetekben a munkál­tatónak mérlegelnie kell gazda­sági helyzetét, azt, hogy meg- engedheti-e magának a hosszú távú elkötelezettséget, foglal­koztatni tudja-e majd a leszer­ződő fiatalokat? De miről is szólnak ezek a tanulmányi szerződések? Egy­felől a munkáltató vállalja, hogy tanulmányaik idején anyagilag támogatja a diákokat, ben. Legnagyobb hatása a munkateljesítmények növeke­désében jelentkezett. Kiderült, hogy a házépítő családok tagja­inak lényegesen nagyobb a munkateljesítményük, mint a juttatott lakást kapottaké. Az meg már a szociológusok fel­adata lenne, hogy a deviáns té­nyezők is mennyivel kisebb mértékben jelentkeztek azok­nál, akik házépítésbe fogtak, akik a saját házaikban élnek. Ezért érzem úgy, hogy az el­múlt évek gazdaságpolitikájá­nak egyik legnagyobb bűne a saját erős házépítkezések tá­mogatásának megszüntetése volt. Ennek lett aztán a követ­kezménye, hogy jelenleg ne­másfelől a leendő munkavállaló kötelezi magát, hogy az iskola befejezését, a szakmai képzett­ség megszerzését követően meghatározott időn át az adott munkahelyen fog dolgozni. Ebben a kétoldalú megállapo­dásban pontosan le kell írni, hogy a cég milyen módon és mértékben nyújt támogatást a diáknak, valamint azt is, hogy ezért cserébe a másik fél meny­nyi időt köteles eltölteni a munkáltatónál. A törvények legfeljebb ötéves kötelezettsé­get ismernek el. A munkavállaló megszegi a szerződést, ha a kikötött idő gyedannyi ház épül, mint öt-tíz évvel korábban. Az angoloknál a közmondás legendás bölcsessége fogal­mazta meg: az én házam az én váram. A családi ház tulajdon­lása nálunk is vár, amelyikbe visszavonulhat a család. Ott van a többletjövedelmet bizto­sító kert, műhely. A személyi tulajdon azért is értékesebb a számomra, mert azzal nem packázhat az állam. A rossz gazdaságpolitika a leg­jobb részvényeket is elértékte- lenítheti, a legjobban működő tőkét is veszteségessé teheti, de a családi ház az olyan vár, amit a hatalom nehezen foglal el, mert azt mindenki maga védi.” előtt saját elhatározásából meg­szünteti a munkaviszonyát és máshol helyezkedik el. Ebben az esetben a még hátralévő idő­vel arányosan a korábban fel­vett támogatást vissza kell fi­zetnie, mégpedig kamatostul. A bevezetőben ismertetett esetben a munkáltató szüntette meg a munkaviszonyt. A bíró­ság álláspontja szerint a cégve­zetésnek kellett volna megfon­tolnia, hogy a létszámcsökken­tés keretén belül feltétlenül fel kell-e mondania a tanulmányi szerződéssel alkalmazott mun­katársának is? Ha igen, akkor viselnie kell döntése követ- kezményeit is. A bíróság az el­bocsátott fiatalembernek adott igazat, nem kellett visszafizet­nie az ösztöndíjat. Szeretném megjegyezni: az esti vagy leve­lező tagozatú, illetve a csak tan­folyami képzésre kötött tanul­mányi szerződésekből eredő jogviták nem a polgári, hanem a munkaügyi bíróságok illeté­kességébe tartoznak. Dr. Lajer Erika A rendelkezések kimondják, hogy a felvételről értesíteni kell mind a jelentkezőt, mind a diák iskoláját. Ha a tanuló több helyre is jelentkezett és az első helyen jelölt iskolába nem vet­ték föl, a jelentkezési lapot to­vábbítják a sorrend szerinti kö­vetkező iskolába. Az előírások azt is rögzítik, hogy a felvételivel kapcsolatos kérelmet a szülő csak akkor nyújthat be, ha az utolsó helyen megjelölt iskolába sem vették föl a gyereket; vagyis az utol­sóként megjelölt iskola igazga­tója is elutasító határozatot hoz. Ebben a tanintézetben azonban a jelentkezési lapot megőrzik, s csak akkor küldik tovább a je­lentkező lakhelye szerint illeté­kes jegyzőnek, ha a szülők úgynevezett eljárást megindító vagy elhelyezési kérelmet - az elutasító értesítés kézhez véte­létől számított 15 napon belül - . nem nyújtanak be. Ami a következő hetek me­netrendjét illeti: az első helyen megjelölt iskolákban március 10-éig kell dönteni a tanulók fölvételéről, s elutasító döntés esetén március 14-ig továbbít­ják a jelentkezési lapokat a má­sodik helyen jelölt iskolákba. Ezeknek a tanintézeteknek a kérelmekről március 27-ig kell dönteniük, s ha helyhiány vagy egyéb ok miatt itt is elutasító határozat születik, március 30-ig kell a következő állo­másra eljuttatniuk a lapokat. Végül a harmadik helyen jelölt iskoláknak a hozzájuk befutó felvételi kérelmek sorsáról ápri­lis 10-ig kell határozniuk. Az érintett szülők és kisdiá­kok tehát április közepéig kap­ják meg a tájékoztatást arról, hogy melyik megpályázott is­kolában folytathatja a gyerek tanulmányait. Ha egyik sem fo­gadókész, akkor a szülők kése­delem nélkül keressék föl a te­rületileg illetékes pályaválasz­tási tanácsadót, ahol informá­lódhatnak arról, hogy hol, me­lyik iskolában vannak még üres helyek. A címek birtokában leghelyesebb, ha személyesen keresik föl a megadott taninté­zeteket a felvétel ügyében. AMIRE A FRISSDIPLOMÁSOKNAK FIGYELNI KELL Csapdák a tanulmányi szerződésben Az egyetemisták egy része ezekben a napokban kapja kézhez a diplomáját. Közülük sokan tanulmányi szerződéssel a zsebük­ben biztos munkahelyre számíthatnak. Az ő figyelmüket sze­retném felhívni az alábbi történetre. Ügyfelem friss diplomája birtokában, no meg egy öt évre szóló tanulmányi szerződéssel helyezkedett el munkáltatójánál. Két év után a cégnél átszer­vezést hajtottak végre, minden ötödik embert elküldték, köz­tük ezt a fiatalembert is. Néhány héttel később írásbeli felszólí­tást kapott, hogy a szerződés alapján fennálló 3 évi tartozását egy összegben, 8 napon belül rendezze. A fiatalember perre vitte az ügyet. Betöltetlen álláshelyek Bacs-Kiskunban A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ mun­kaerő-közvetítő kirendeltsé­gei 1995. február 28-án az alábbi bejelentett betöltetlen álláshelyeket regisztrálták: Kecske­mét: cipőfel­sőrész-készítő 50, varrónő 17, bolti pénztáros 12, élelmiszer­bolti eladó 6, takarítónő 5, óvónő 1, titkárnő 3, gyors- és gépíró 1, lakatos 12, géplakatos 6, szerszámkészítő 9, esztergályos 9, marós 3, gép­járműszerelő 10, bádogos 3, he­gesztő 17, asztalos 25, kőműves 23, vasbetonszerelő 19, villany- szerelő 9, hi­degburkoló 17, festő és mázoló 8, üve­gező 1, mű­szaki eladó 3, faipari eladó (műszaki is­meretekkel) 1, távközlési mérő technikus 1, gyengeáramú szervizmérnök 1, építőmérnök 3, faipari mérnök vagy technikus 1, gépésztech­nikus 2, szerszámélező 2, hen­tes-eladó 2, cukrász 6, vegyész- technikus 1, fegyverbolti eladó 1, rajzfilmkifestő 15, elemző közgazdász 1, számítógépes könyvelő 1 fő. Baja: ápoló-segédápoló 1, asztalos 11, autóvillamossági szerelő 6, baromfifeldolgozó 9, baromfikeltető 1, bélfeldolgozó 5, bútorasztalos 9, cukrász 1, csomagoló 14, csőszerelő-laka­tos 1, csőszerelő-lánghegesztő 1, eladó 3, elektroműszerész 1, élelmiszerbolti eladó 22, épü­letbádogos 2, esztergályos 2, felszolgáló 4, fémszövő 1, fo­nalgyártó gépi dolgozó 44, gázszerelő 1, gépi hímző 1, gépi elszedő 4, hajóvezető 2, hajógépész 2, hidegburkoló 4, húsipari szakmunkás 19, kárpitos 3, ki- készítő-gépkezelő 16, konfek­cióipari munkás 56, konyhai ki­segítő 2, kőműves 3, köztiszta­sági segédmunkás 14, libagon­dozó 1, lakatos-hegesztő 2, mot­ring-visszacsévélő 110, nyom­dász 1, segédmunkás 7, sütő szakmunkás 2, szállodai éttermi kisegítő 8, takarítónő 1, teher­gépkocsi-vezető 2, tehergépko­csi-vezető (C-, E-vizsga, tűzol­tók) 10, uszálykormányos 3, út­burkoló 2, üdülőgondnok-őr 1, varrónő 160, varrónő-vasalónő 9, villanymotor-tekercselő 1, vizsgálatianyag-szállító 3, vizsgázott kazánfűtő 1, admi­nisztrátor 1, biztosítási üzlet­kötő 23, ener­getikus 1, épí­tésztechnikus 1, faipari mér­nök 1, pénz­ügyi-gazda­sági osztály- vezető 1, ke­reskedelmi igazgató 1, külkereskedelmi el­adó-szervező 1, magyar-törté­nelem szakos tanár 2, mene­dzser-üzlet­kötő 30, óvónő 2, számítás- technikus 1, szállítmányo­zási ügyintéző 1, testnevelés szakos tanár 1, területi képviselő 20, üzemve­zető 1 fő. Kalocsa: betanított és szak­képzett varrónő 8, múzeumi te­remőr 1, betanított lakatos 10, betanított szerelő 10, gépbeál­lító 3, bolti eladó 2, kőműves 1, takarító 1 fő. Solt: felszolgáló 2, tehergépkocsi-vezető (ADR- vizsgával) 1, szakács 1, aszta­los 2 fő. Harta: cipőfelső- rész-tűző betanított munkás 18 fő. Állampuszta: sertésgon­dozó 3 fő. Géderlak: traktorve­zető. 1, növénytermesztő 1 fő. Dusnok: Jextilkonfekcionáló 5 fő. M Kiskörös: esztergályos 1, gépjárműszerelő 2, szabó-var­rónő 5, húsipari munkás-hen- tes-mészáros 5, vegyesbolti el­adó 2, kereskedelmi bonyolító 1, felszolgáló 1, targoncavezető 1, betanított sütőipari munkás 10, segédmunkás 8, főköny­velő-gazda­sági vezető 1, számítástech­nikai progra­mozó 1, marketingmanager 1, idegenforgalmi foglalkozások 1 fő. Kiskunfélegyháza: varrónő 30, esztergályos 1, betanított tűző (cipőipari) 1 fő. Kiskunhalas: asztalos 5, varrónő 33, baromfifeldolgozó 10, lógondozó 1, élelmiszer­bolti eladó 10, szakács 1, ven­déglátóipari eladó 15, takarí­tónő 6, műanyagipari betanított munkás 4, építésvezető 1, tűz­megelőzési főelőadó 1, vám­ügyintéző 1, üzletkötő 4, egész­ségügyi adminisztrátor 5 fő. Bácsalmás: varró betanított munkás 10, varró szakmunkás 10, esztergályos 3, műbőr- termék-gyártó 16, baromfi­gondozó 5, anyagmozgató gépkezelő 2, gondnok 1 fő. Kiskun- majsa: gépla­katos 1, szer­számkészítő 1, műanyagfeldolgozó 2, nyom­dai gépmester 2, varrodai kise­gítő 1, cipőfelsőrész-készítő 8, varrónő 7, baromfifeldolgozó 3, ács-állványozó 2, festő és mázoló 2, kútfúró 1, traktorve­zető 21, szőlőmunkás 20, me­zőgazdasági gépész 1, kerté­szeti foglalkozás 1, segédmun­kás 5, üzemi kinderjáték-cso- magoló 25, vegyesbolti eladó 2, szakács 1, vendéglátóipari el­adó 1, targoncavezető 1 fő. Kunszentmiklós: cipőfelső­rész-készítő 20, rendőrjárőr 25, varrónő 4, számviteli vezető 1, controller 1, szervezési és adat­feldolgozási vezető 1, lógon­dozó 3, sertésgondozó 1, me­zőgazdasági erőgépvezető 1, felszolgáló 2, gépszerelő 2, gyógyszerész 1 fő, vegyesbolti eladó 5 fő. Szabadszállás: var­rónő 35, ruházati gépkezelő 6, kézi kötő 10, textilipari műve­zető 1, baromfifeldolgozó 50, cső-, rúdhúzó 10, öntő-olvasz­tár 8, darus 3, présmunkás 10, huzalhúzó 5, betanított munkás 15, esztergályos 4 fő. Szalk- szentmárton: varrónő 10, ruhá­zati gépkezelő 5 fő. Dunavecse: varrónő 35 fő. Apostag: szer­számkészítő 4, fémipari mun­kás 3, CNC-programozó 1, var­rónő 20, villanyszerelő 1, ker­tész 1, asztalos 1 fő. Kunpeszér: varrónő 20 fő. Kunadacs: állat- gondozó 2 fő. Solt: állatte­nyésztési műszakvezető 2, te­henész 3 fő, ruházati minőségi ellenőr 1 fő. Tass: vegyes­bolti eladó 1, asztalos 1, ker­tész 1, varrónő 20 fő. Fülöp- szállás: var­rónő 15, vasa­lónő 2, préselő 1 fő. Dömsöd: gépjárműszerelő 1 fő. Tiszakécske: varrónő 30, kőműves 2, művezető 1, vil­lanyszerelő 1, segédmunkás 8, biztosítási üzletkötő 3, gyógy­pedagógiai tanár 2, betanított munkás 25 fő.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents