Petőfi Népe, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-21 / 67. szám

1995. március 21., kedd Megyei Körkép 5. oldal KÁROS-E A RÁDIÓTELEFON AZ EGÉSZSÉGRE? Adóantenna a város fölött Az embargó óta kevesebb a munka Csendes a keleblaft határállomás és környéke az embargó óta. FOTÓ: PN-ARCHlv Közel három éve tart már a Kis-Jugoszláviával szemben el­rendelt ENSZ-embargó. Azóta jóval csendesebb a kelebiai MÁV-határállomás és kör­nyéke, mint előtte volt. Meg­szűnt a teherszállítással járó lárma, a kocsirendezések zaja, nincsenek várakozó járműsorok a vasúti átjárónál, kevesebb lett a pénzt hozó munka. A forgalom alakulásáról, az állomás és dolgozóinak helyze­téről, a jövőbe vetett remények­ről, bizakodásokról beszélget­tem az állomás főnökével, He- gyesi Mihállyal.- Az embargót megelőzően kimagasló volt a forgalmi telje­sítményünk - kezdte tájékozta­tását az állomásfőnök. - A ke­reskedelmi zárlat előtti évben, 1991-ben összesen 6197, napi átlagban 17 tehervonat közle­kedett a határon át. Ehhez jött még a napi 12 nemzetközi gyors és a 11 belföldi személy- vonat. Ezzel szemben - az em­bargó óta tartó csökkenő ten­dencia következtében - tavaly már összesen csak 1059, napi átlagban 3 tehervonat lépte át a határt, az is csak néhány kocsi­val, amely főleg segélyeket szállított. A forgalom vissza­esését a kocsik számának ala­kulása még jobban mutatja. ’91-ben 230 170 kocsi lépett be és ki, tavaly pedig már csak 7 660. Az állomáson keresztül folyó teherszállítás szinte a nul­lára redukálódott, így a munkát ma már főként a nemzetközi gyorsok és a belföldi személy- vonatok közlekedtetése adja. Ezek száma nem csökkent lé­nyegesen.- Hogyan alakult az itt dol­gozók helyzete a zárlat után?- Az állomásnak 160 alkal­mazottja van. Ehhez jön még a szülés miatt távol lévők száma. Természetesen a mostani mun­kához sok a dolgozó, ennek el­lenére felmondás létszámleépí­tés miatt nem történt, mert nem tudjuk, hogy a jelenlegi állapot meddig tart. Az embargó eset­leges enyhítése vagy teljes megszüntetése esetén gyorsan megnövekedne a teherforga­lom. Annak zökkenőmentes le­bonyolításához pedig kellené­nek a jelenlegi szakembereink. Nehezebb lenne pótolni, mint most megtartani őket. Van hu­mánus oldala is a hozzáállás­nak. Kelebia és környéke nem bővelkedik a munkahelyekben, így az elbocsátott dolgo­zók többsége munkanélkülivé válna. A problémát úgy igyek­szünk megoldani, hogy túlórá­ban senkit sem dolgoztatunk, mindenkinek kiadjuk a szabad­ságát, és aki kéri, annak fizetés nélküli szabadságot is adunk, vagy részmunkaidőben foglal­koztatjuk. Az utóbbi két lehető­séggel főleg a mezőgazdasági munkák idején élnek.- Milyenek a lecsökkent munka melletti kereseti és egyéb lehetőségei az állomás alkalmazottainak?- Tavaly 30 ezer forint volt nálunk az egy főre jutó havi bruttó bérszínvonal, és 21,4 százalékos keresetnövekedés valósult meg. A munkabér mel­lett kollektív szerződésben rög­zített kedvezményekben is ré­szesülnek dolgozóink. Kapnak szabadjegyet, meghatározott mértékben külföldi útra is. Ve­hetnek fel - bizonyos feltételek szerint - kamatmentes vállalati kölcsönt, kérhetnek munkahe­lyi segélyt, melynek odaítélése az üzemi tanács hatásköre, kaphatnak fizetési előleget. Jár nekik - a munkakörök szerint - egyen-, forma- és védőruha. Az állomáson két szakszer­vezet képviseli a dolgozók ér­dekeit: a Vasutasok Szakszer­vezete 72 taggal, a Vasúti Dol­gozók Szabad Szakszervezete 76 fővel. A velük való együtt­működés eddig korrekt volt. Magam a jog- és hatáskörök megtartását biztosítom, a véle­mények eltérő volta az „asztal két oldalának” természetes ve­lejárója. Az érdekképviseleti munkát fontosnak tartom, hi­szen jómagam is voltam szak- szervezeti vezető.- Ha lenne pénz fejlesztésre, beruházásra, mire költené?- Régóta elhúzódó gond az épületek eltérő módon: szénnel, gázolajjal, elektromos árammal való fűtése, ezt kellene korsze­rűen és gazdaságosan egysége­síteni. A laktanyaépület köz­ponti fűtését is jó lenne megol­dani. Elsősorban a forgalombiz­tonság érdekében az állomás legfrekventáltabb helyiségét, a forgalmi irodát és az itt szolgá­latot teljesítők munkáját kellene nyugodtabbá tenni. Ehhez a vá­gányfoglaltsági asztalt az eme­letre kellene telepíteni. Kisebb karbantartási, javítási munkákat a saját dolgozóink végeznek el. Ezen a téren sokat köszönhe­tünk ezermesterünknek, Zemkó Györgynek. Optimistán az em­bargó enyhítését, de inkább a megszüntetését, a régi vagy még annál is nagyobb teherfor­galommal járó munkát szeret­ném, és pénzt. Kiss Béláné Holnap tartják meg a helyszíni szemlét Kecskeméten, a Dobó krt. 9. számú háznál az épülő Westel-antenna ügyében. Ko­rábban már beszámoltunk arról, hogy a tízemeletes ház lakói amint tudomásukra jutott, hogy az óriásantenna telepítését megkezdték, tiltakoztak - han­goztatva, hogy a fejük fölött tornyosuló fémszerkezet ügyé­ben nem rendelkeznek kellő in­formációkkal. Szinte az utolsó pillanatban sikerült megfellebbezni az épí­tési engedélyt, így - mint meg­tudtuk - az antenna telepítése jelenleg is áll. A Westel-GSM 900 képvise­letében Kiss Csaba, műszaki igazgatóhelyettes nyilatkozott a Petőfi Népének. Elmondta, hogy folyamatosan egyeztetnek a lakókkal, megpróbálnak mi­hamarabb megállapodni velük, mivel óriási szükség lenne az antenna üzembehelyezésére.- Több alternatívát is végig­próbáltunk - mondta Kiss Csaba -, egyösszegű hozzájáru­lástól kezdve megemelt bérleti díjig sok mindenről tárgyaltunk már. Mindenképpen bővíteni kell a kapacitásunkat, ezért jó lenne, ha belátható időn belül megegyezhetnénk a lakókkal. Meg kell viszont mondanom, amennyiben mindez nem sike­rülne, a lakók tiltakozása miatt A napokban Dávodon, az 51-es főút mellett hatalmas nyárfákat termeltek ki. Az okokról a köz­ség polgármesterét, Pétiké Jó­zsefet kérdeztük meg.- Az említett fakivágásnak több oka van. A labdarúgópálya környékén elöregedtek a fák, veszélyeztették a villanyveze­téket és az ott lévő házat. Egyébként erre a területre tech­nikai sportokhoz tervezünk pá­lyát és egy kisebb játszóteret. Megnyugtatón az aggódókat, hogy természetesen újratelepí­nem sikerül megegyezni - ak­kor máshol leszünk kénytele­nek megfelelő helyet találni, valahol a központban. Ebben az esetben azt szeretnénk, hogy annak beindításáig működtet­hessük ezt a bázisállomást; el­lenkező esetben kecskeméti előfizetőink kerülnének nagyon kényelmetlen helyzetbe.- Mi a véleménye a lakók által hangoztatott ellenérvekről: az antenna egészségkárosító ha­tásáról, illetve a ház esetleges szerkezeti károsodásáról a ton­nás súly alatt?- Ezeket az antennákat épí­tési engedéllyel helyezzük üzembe. Ezt megelőzően stati­kusok vizsgálják a telepítés lehe­tőségét, nyugodtan kijelenthe­tem hát, hogy semmiféle káro­sodást a házban nem okoz az an­tenna. Ami az egészégügyi kö­vetkezményeket illeti: senki nem bizonyította még, hogy az emberre veszélyes lenne a rádió- telefon; bár kétségtelen, hogy mérhető sugárzása van. De ha veszélyes lenne, nem engednék működni; márpedig szerte a vi­lágon több millió készülék került már forgalomba. A kecskeméti önkormányzat szakemberei holnap nézik meg a Dobó körúti tízemeletes ház tete­jén az épülő rádiótelefon-anten­nát. A szemle eredményéről be­számolunk majd. Bán János tünk fákat is, elsősorban nyár- és díszfák kerülnek ide. A rönk­fák értékesítéséből a gázberu­házás költségeit pótoltuk.- Sajnos a kézilabdapálya környékén lévő fák még rosz- szabb állapotban voltak. Ide is játszópark épül, és jó idő esetén az iskolások itt tarthatják majd a testnevelési órákat. A fásítás itt sem marad el, és felújítjuk a pályához tartozó öltözőt, hogy méltón fogadhassuk a közsé­günkbe érkező NB Il-es kézi­labdacsapatokat. Díszfákat ültetnek Dávodon Amiről a törvényhozók megfeledkeztek Szőllősi Istvánná országgyűlési képviselő, a Pedagógus Szak- szervezet főtitkára a közalkal­mazottak jogállásáról szóló törvény módosítását illetően kivételes és sürgős eljárásra nyújtott be indítványt.- Azért volt erre szükség, mert a Munka törvénykönyve előírja az üzemi tanácsok idén májusi újraválasztását, ugyan­akkor a közalkalmazotti taná­csok újraválasztásáról egyetlen jogszabály sem intézkedik.- Megfeledkeztek volna er­ről a jogalkotók?- Vélhetőleg igen, pedig a választások minden szakszer­vezet számára rendkívül fonto­sak: támogatottságuk legfonto­sabb fokmérője az, hogy mi­lyen arányban szereznek man­dátumot ezekben a testületek­ben. A tárgyalóasztal mellett is ettől függ egy-egy szervezet vé­leményének súlya. Ugyanakkor jó volna, ha végre pontot ten­nénk a szakszervezeti vagyon körüli viták végére is, mert tarthatatlan a mai állapot. A szakszervezetek jelenleg nem rendelkezhetnek a saját tulaj­donukkal, a Vagyonokat Ideig­lenesen Kezelő Szervezet a tényleges gazda. A tét nem az, hogy ki, hová, mikor mehet nyaralni, sokkal többről van szó. Arról, hogy adott esetben melyik szakszervezet mennyi pénzt tud betenni a sztrájk­alapba. (koós) HASZNOS SZENVEDÉLY A RÁDIÓZÁS Segítséget kérhetünk Amatőr rádiósok. Vajon kik ők, s mit takar ez az elnevezés? Ba­ján is sokan vannak, akik szíve­sebben használják a rádiót, mint a telefont. Ez náluk szen­vedély, és olcsóbb, mint a tele­fon. Vadász Imrével, a bajai klub titkárával beszélgettünk.- A CB-rádiósok Országos Egyesülete Sugovica klubja je­lenleg közel 200 tagot számlál. Nagy család vagyunk, minden korosztály képviselteti magát a gyerekektől a nyugdíjasokig. A gyerekek számára minden év­ben rendezünk gyermeknapi programokat. Az éterben köte­lező a tegezés, de a kor tisztele­tét nem felejtik el a fiatalok sem. Különbség van a rádiósok és a rádióamatőrök között. A rádióamatőrnek vizsgát kell tennie, talán ezért vannak töb­ben a CB-rádiósok. Közéjük tartoznak a taxisok is. Segély­hívó rádiók működnek a men­tőknél, a kórházban, a tűzoltó­ságon és a rendőrségen. Az utóbbi két készülék az egyesü­letünké. Ezeken bárki kérhet segítséget, akinek van rádiója.- Sajnos egyre több enge­dély nélküli rádiózó van. Feke­tén vesznek készüléket, ráállnák egy légből kapott, vagy lehall­gatott hívókódra és boldogan rádióznak. Nagyon fontos tud­nivaló, hogy engedély, vizsga nélkül senki ne rádiózzon, mert ebben az esetben a bírság az öt­venezer forintot is elérheti. Az amatőr készüléket pedig termé­szetesen elkobozzák.- A rádiósklub keretei kö­zött működik a vadásztársasá­gunk. Ennek csak rádiósok le­hetnek a tagjai. Mostanra közel 50 puskásunk van, akik termé­szetesen vadászatra is viszik a rádiókat. (páncsics) Áttörte a sorompót Nem jelentett akadályt egy au­tósnak az a félkarú sorompó, mely a Kecskemétről Város­föld felé vezető úton szabá­lyozza a forgalmat a vasúti át­kelőnél. Legalábbis az az ismeretlen kocsitulajdonos nem tartotta akadálynak, aki a napokban hajtott arra, s miután az egyik félsorompót megkerülte - eb­ből is látszik, hogy szó sem volt arról, mintha nem is vette volna észre -, a másikon egy­szerűen áthajtott, darabokra törve a sorompót. Az anyagi kárt még nem mérték fel; s a nyomokból arra lehet következtetni, hogy sze­mélyi sérülés sem történt az ütközésnél, de a rendőrség kéri, hogy az esetleges szem­tanúk jelentkezzenek a kecs­keméti kapitányságon. Bán Húsvétig kitart a hal a tárolókban Az őszi lehalászás során elegendő hal került a tárolókba. FOTÓ: WALTER PÉTER Baján az egy főre eső halfo­gyasztás jóval meghaladja az országos átlagot. A helyiek éle­tének része volt a szombati ha­lászlé éppúgy, mint a pénteki krumplileves. A bajai halkeres­kedők a következőképpen nyi­latkoznak a halellátásról. Bisztriczki József: Nem akadozik a halellátás, nálunk folyamatosan lehet halat kapni. Mi az ország különböző pont­jairól szerezzük be a készletet, többek között Hortobágyról, Szegedről. A ponty kilója 250, a kárász 100 forint. Elvétve ke­resik nálunk a csukát, törpehar­csát is. Süllőre lenne igény, de ennek kissé borsos az ára, 6-700 forint kilója. Húsvétig nem lesz hiány, sőt informá­cióim szerint nagyobb tételt hoznak be a csehektől. Piactéri halbolt alkalma­zottja szerint ők is az ország különböző területéről vásárol­nak, többek között a Horto­bágyról, és van egy hálózatuk is. Amint elmondta, észreve­hető, hogy mikor kapnak fize­tést az emberek, hiszen akkor szombatonként 7-8 mázsa halat is eladnak. A ponty kilója náluk is 250 forint. Hogy milyen hal­félékből van különleges igény? A pénzesebb vevők keresik a törpeharcsát, süllőt, kecsegét. Ennek a tartására nincsenek be­rendezkedve, mert az élővízi halfajták környezetükből kike­rülve hamar elpusztulnak. Pintér Ferenc, Nagyba- racska, Hal Kft. vezetője: Ná­lunk a tóparton folyik a halkia­dás, minden héten csütörtökön. A tárolóban összesen 350 má­zsa hal van jelenleg, az állo­mány mintegy 90 százaléka ponty, de van törpeharcsánk és busánk is. Úgy gondolom, hogy az ősszel lehalászott hal­állomány a húsvéti ünnepekig mindéképpen kitart. Rab Rita

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents