Petőfi Népe, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-20 / 66. szám

1995. március 20., hétfő Megyei Körkép 5. oldal AZ ALAPÍTVÁNYNÁL NINCS BIZONYLATI FEGYELEM Elvitte a pénzt a kábeltévé- Betelt a pohár - mondja Miskén Tóth Béla polgármes­ter. - A községben 280 lakásba van bevezetve a kábeltévé, de 80 házban az adás gyakorlatilag nézhetetlen, s egyébként is sok a hiba. Bár az egész ügy a Miske Információs Hálózat Alapítványra tartozik, az embe­rek engem keresnek a problé­mával, nálam reklamálnak. El­határoztam, hogy a végére já­rok a dolognak. Úgy is, mint Tóth Béla magánszemély - az alapítvány létrehozóinak egyi­ke -, s úgy is, mint az önkor­mányzat képviselője. Az ala­pítvány ugyanis jelentős össze­gekkel tartozik a községnek, s egyre kevesebb a remény, hogy valaha is látjuk a pénzt. Az ira­tokat áttanulmányozva arra a következtetésre jutottam, hogy az adóhatóságot is értesíteni kell, s kérni, hogy vizsgálják át az alapítvány pénzügyeit. A polgármesteri hivatal iro­dájában Tóth Béla mellett Nagy Károlynak, az alapítványi kura­tórium titkárának a társaságá­ban tekintjük át a kábeltévéügy szövevényes történetét. Kiderült, hogy 1991-ig kell visszamenni. Ekkor döntöttek a községben a hálózat kialakítá­sáról. Abban a reményben, hogy az égi csatornák mellett helyi adást is közvetíteni lehet majd. A befizetendő összeget 286 család vállalta, egy házra 16 ezer forint esett. Az alapít­vány létrehozása azért is cél­szerűnek látszott, mert - akkor még - az ide juttatott pénzzel csökkenthető volt az adóalap. Az első kivitelezési szerző­dést Nagy Károly és — a bajai Herz Gmk képviseletében - Adonyi Gyula írta alá. A miske- iek viszont utóbb elégedetlenek voltak a Herz Gmk munkájával, s szerződést bontottak. Egyez­kedés után arra a megállapí­tásra jutottak, hogy a bajaiak a munka 70 százalékát végezték el. Az alapítvány ennyi után fi­A miskei lakások jelentős részében élvezhetetlen a kábeltévé adása. fotó: bálái f. istván zetett, s - anélkül, hogy a há­lózat kielégítő műszaki álla­pota bebizonyosodott volna - Bajára került a beszedett pénz csaknem teljes összege, 3 mil­lió 565 ezer forint. Ezután a bajai gmk-ból ki­vált, s Miskére költözött Sán­dor János vállalkozóval kötöt­tek 1992 májusában szerző­dést, aki vállalta, hogy a mun­kát 451 ezer forintért befejezi. Ez - Tóth Béla és Nagy Károly egybehangzó állítása szerint - nem történt meg, sőt: a község pénzéből újabb összegeket ka­pott az alapítvány, amelyeket Sándor Jánosnak fizettek ki.- Az igazsághoz az is hoz­zátartozik - mondja Nagy Ká­roly -, hogy a bajai géemká rosszabb munkát végzett, mint gondoltuk, s ígéretük ellenére nem jöttek vissza a hibákat ki­javítani. Sándor Jánossal állan­dóan csak ástunk, ástunk és ás­tunk, mert a földben volt a probléma. Beáztak a kábelek. Sokan, mint a kuratórium titká­rát, engem tesznek felelőssé a történtekért. Azt azonban ke­Elvágják a kábelt Miskén, a járdák mentén elhelyezett alumínium tokok alatt. vesen tudják, hogy én társa­dalmi munkában mennyit dol­goztam, s a saját pénzemből mennyit költöttem kábelekre. Nehezíti a helyzetet az is, hogy szilveszterenként valakik rend­szeresen elvágják a kábelt. Szerintem nem azzal kellene foglalkozni, hogy mi volt a múltban, hanem azzal, hogy miként tudnánk az ügy végére pontot tenni. Csatai István vállalkozó, akit az alapítvány pénzügyeinek rendbetételére kértek fel, s ezt előzetes tájékozódás után nem vállalta, 1994 februárjában ezt írta: „A tagok által befizetett pénzek zsebből zsebbe vándo­roltak, minden bizonylat nél­kül..., véleményem szerint az alapítvány kuratóriuma a tagok befizetett pénzével elszámolni nem tud.” Kiszámították: Sándor János két év alatt egymillió 151 ezer forintot vett fel anélkül, hogy a munkát elvégezte volna. Tóth Béla polgármester:- Sem a kuratóriumban, sem Sándor János személyében nem látok garanciát arra, hogy az ügy megnyugtató módon rendeződhet. Hivatalos vizsgá­latokat kezdeményezek. Bálái F. István Csokirazzia a megyében (Folytatás az 1. oldalról) Még mindig kapható karácso­nyi szaloncukor néhány Bács- Kiskun megyei boltban. Igaz, a minőségmegőrzési idejük csak május körül jár le. Egyebek mellett ezt is tartalmazza a fo­gyasztóvédelmi felügyelőség legutóbbi vizsgálatának ösz- szegzése. Az ellenőrök a hazai és import édesipari termékek forgalmazását vették nagyító alá. A vizsgálat során a kisza­bott pénzbírság összege 241 ezer forint volt. Több mint fél­millió forint értékben találtak olyan árut, melynek lejárt a fo­gyaszthatósági ideje. Feltétel­hez kötöttek 611 ezer forint ér­tékű árut. Leggyakoribb ok, hogy hiányzik a magyar nyelvű feliratozás a termékekről. Általános tapasztalat, hogy az édesipari termékek igen szé­les választéka várja a vásárló­kat. Az importtermékek kíná­lata nagyobb, mint a hazaiaké. Visszatérő probléma a bizony­latok, árukísérő okmányok be­mutatása. A bizonylati fegye­lem szigorítását indokolja, hogy a magyar nyelvű felirato­zások, illetve bevizsgálások igazolásához nélkülözhetetlen lenne a forgalmazó felderítése. Szükséges lenne ez azért is, mert így egyes kiskereskedelmi üzletek a nagykereskedelmi ár alatt tudják árulni a termékeket. Valószínű, hogy a kiskereske­dők egy része ezt megteheti, mert kikerüli a vám, áfa, a be­vizsgálás és feliratozás költsé­geit. A felügyelőség szerint a szabálytalan forgalmazók fel­kutatása folyamatos. Eddig csak az „Édes Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.” zárkózott el egyértelműen a magyar nyelvű feliratok pótlása és a bevizsgá­lások igazolása elől. Az ellen­őrzött kereskedő megkereste a céget a vizsgálat után, ám a cég kijentette, hogy nem tud adni igazolást, de nem hajlandó az árut sem visszavenni. A hazai termékek felirato­zása általában megfelelő. A cukrászok az év eleji holt idényben mind több, hosszabb ideig forgalmazható terméket kínálnak. Ezek feliratozása igen vegyes. Van, ahol csak a be­szerzési bizonylatból derült ki, honnan való az áru. Több he­lyen, például Jánoshalmán, Vaskúton és Kiskunhalason ta­láltak az ellenőrök olyan téli­fagylaltot, melyről a gyártási idő feltüntetése maradt le. Többen élnek azzal a trükkel, hogy a legális úton forgalma­zott import termékekből vásá­rolnak valamennyit, amelyről van beszerzési bizonylatuk. Azt azonban senki sem tudja ellen­őrizni, hogy ezt mennyi idő alatt értékesíti a kereskedő. így közben eladják az illegálisan behozott árut is. Tanulságos, hogy olyan nagy forgalmazók, mint a Tisza Füszért, Duna Fü- szért is csak hosszas intézkedé­sek után tudják bemutatni a KERMI-szakvéleményeket. A forgalmazók gyakran nem tud­nak arról, hogy a minőségvizs­gálat eredményét a helyszínen kell dokumentálni. Nagy Ágnes Felveszik a tanulókat Ha a gyakorlati képzés megol­dott, szinte biztos a szakmunkás- tanulók felvétele Tiszakécskén. A Kiss Bálint ipari iskolába ed­dig 78 tanuló jelezte felvételi szándékát, melyből 14 diák az úgynevezett „9. osztályban” kezd szeptemberben. Nagy Lászlóné igazgatóhelyettestől megtudtuk, hogy a folyamato­san érkező jelentkezési lapokat április 10-éig bírálják el, a ta­nulmányi eredménytől függően. Az idén növénytermesztő gé­pész, nőiruha-készítő, kőműves és lakatos, kiegészítő képzés­ként pedig kőfaragó és kovács szakmákat indítanak. Ismét lángolt a szeméttelep Kécskén Csütörtökön az ókécskei üdülő- területre riasztották a tűzoltó­ság helyi alakulatát Tiszakécs­kén. Mint kiderült, a riasztás nem volt hiábavaló, a hétvégi házak közvetlen közelében évek óta illegálisan működő szeméttelep ugyanis már javá­ban égett. Ánka Gyula önkéntes tűzoltóparancsnoktól megtud­tuk, hogy a tűz eloltásához na­gyobb erőket kellett bevonniuk. Egyelőre sikerült elfojtaniuk a lángokat, abban azonban nem lehetnek biztosak, hogy a fel­szín alatti szemétrétegek pa- rázslását is megfékezték.- Felkészültünk rá, hogy a szemétlerakó bármelyik pilla­natban ismét meggyulladhat - mondja a parancsnok. - Egy éve sincs, amikor ez a terület utoljára lángokban állt. Időről időre akad olyan ember, aki ide viszi ki meggyújtani a szeme­tet. Arra nem gondol, hogy ez­zel milyen óriási költségekbe veri a tűzoltóságot, és mennyi kárt okoz a város lakosságának. A tűzoltóparancsnok véle­ménye szerint a probléma meg­oldásának egyetlen elfogadható módja, ha az önkormányzat végre megszünteti az illegális szemétlerakót. Ennek érdeké­ben már többször is szót emelt, főként a tűzesetek alkalmával. Eddig azonban hiába. Az előző önkormányzat ugyan ígéretet tett a kérdés kivizsgálására, majd tiltótáblákat helyeztek el a területen. Ezek azonban rövid idő alatt eltűntek, s így a tör­vénytisztelő emberek sem gon­dolják meg kétszer, hogy oda- vigyék-e a felhalmozódott hul­ladékot. Az újabb tűzeset kapcsán ismét felszínre került problé­mával most már egy másik ön- kormányzatnak kell szembe­néznie. A város érdeke pedig azt kívánja, hogy ez a testület az eddiginél következetesebben és több sikerrel járjon el az ügyben. Tóth Katalin A Világbank holland képviselője a bajai középiskolában A bajai Tóth Kálmán Gimná­zium és Szakközépiskola is részt vesz a világbanki támoga­tású szakképzési programban. A szervezet holland képviselő­jét, Peter Ward urat látta ven­dégül az elmúlt napokban az in­tézmény. A háromnapos látoga­tás célja az volt, hogy össze­gezzék a tapsztalatokat a prog­ram megvalósulásáról.- Mi a világbanki támogatás lényege? -kérdeztük a holland szakembertől.- Megfogalmazódott, hogy át kell alakítani a magyar okta­tási rendszert, különös tekintet­tel a szakképzésre. A magyar minisztérium nemzetközi pá­lyázatot írt ki 1990-ben, amely­ben a legkülönbözőbb iskolatí­pusok vettek részt, döntő több­ségben technikumok. Ehhez a pályázati programhoz később is lehetett csatlakozni, így kapcso­lódott be a bajai Tóth Kálmán is. Az intézményben a második évfolyamos tanulókkal foglal­koznak. Ez egy jó hírű iskola, nagy hagyományokkal.- Hány intézmény vesz részt még ebbben a programban?- Jelenleg tizenketten kap­csolódtak be, mindegyik igen jó felszereltségu. Számukra tech­nikai felszerelést, új tanítási módszereket biztosítottunk. Mint ismeretes, a közép-euró­pai országok, köztük Magyar- ország is, a piacgazdaságot kezdi kiépíteni. Ugyanakkor a gazdasági és ipari változásokat követni kell az oktatásnak is. A világbanki szakképzési prog­ram jobban alkalmazkodik a személyiséghez, rugalmasabb. Mindez azért fontos, mert az iskolarendszer végigkíséri az ember életét. Az új fejlesztési program az eredményességet szolgálja. R.R.-Z.L. KECSKEMÉTEN KÉRDEZTÜK AZ AMERIKAI VEZÉRKARI FÖNÖKÖT A NATO-hoz való csatlakozásunkról A négycsillagos amerikai tábornok a kecskeméti piló­tákkal találkozott. Csütörtökön a Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőez­rednél töltött néhány órát Ro­nald R. Fogleman vezérezre­des, a USAF vezérkari főnöke. A tábornok, aki igazán profinak számít a szakmában - több mint nyolcezer órát töltött a le­vegőben, évtizedekig repült kü­lönböző rendeltetésű gépeken - exkluzív interjút adott lapunk munkatársának.- Látogatásom legfontosabb célja az volt - kezdte nyilatko­zatát a vezérezredes hogy a magyar honvédség és az ameri­kai légierő között a kapcsolato­kat magasabb szintre emeljük. Ezt a szintet szeretnénk állan­dósítani, s ha lehetőség adódik rá, tovább szélesíteni.- Milyen tapasztalatokat szerzett eddig ezen a légibázi­son?- Ez az első látogatásom magyar katonai repülőtéren. De elmondhatom, hogy az itt szol­gáló katonák profi módon szol­gálják ki a repülőgépet, a piló­ták pedig jól repülik a gépeket.- Hogyan látja a jövőben az együttműködés lehetőségét?- A következő időszakban közös gyakorlatokat szeretnénk szervezni és végrehajtani azért, hogy jobban megismerjük a két hadsereg együttműködésének lehetséges útjait, továbbfejlesz­tésének irányait. Ez hosszabb időt vesz igénybe.- Tábornok úr! Ön mint pi­lóta, repülő-pályafutása során hány típuson repült eddig?- Több mint negyven kü- lömböző típusú géppel. Értékes harci tapasztalatokat szereztem 1968-69-ben Dél-Vietnamban. A harci repülőgépeket kedvel­tem a legjobban, hiszen ez teszi a repülőgépvezetőt a leginkább próbára. Voltam bemutatópi­lóta, részt vettem különböző nemzetközi légibemutatókon F-15-ös típussal. Legutoljára tartály- és teherszállító repülő­gépeken repültem.- Olvasóinkat érdekli, hogy Magyarország az ön véleménye szerint milyen eséllyel pályáz­hat a NATO-ba való belé­pésre?- A kormányunknak nagyon jó terve van erre, amely lehe­tővé teszi, hogy közelebb ke­rüljenek a NATO-hoz. Ha fej­lődik a gazdaságuk, lehetősé­gük lesz arra is, hogy fejlődjön a felszerelésük is. Mi a gazda­ság fejlődésére és a hadseregük felszerelésének javítására vá­runk. Erre dolgozunk ki terve­ket és közös hadgyakorlatokat. Az idén például közös mentési gyakorlatokat fogunk végrehaj­tani. Szerintem nagyszerűek a lehetőségeink, csak ki kell használni azokat. Véleményem szerint a Magyar Köztársaság­nak van esélye arra, hogy a NATO tagja lehessen. Kenyeres Dénes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents