Petőfi Népe, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-20 / 66. szám

1995. március 20., hétfő Megyei Körkép 3. oldal A VÁROS ÖNKORMÁNYZATA MOST TEHETETLEN? Bezárják a szülőotthont Megdöbbenve hallgatták a megmásíthatatlannak tűnő bejelentést a dolgozók. Építményadó Baján Beruházási hitelt vesz fel Kerekegyháza Legutóbbi ülésén a kerekegy­házi képviselő-testület elfo­gadta a település idei költségve­tését. Eszerint a község ebben az évben 14,7 millió forint be­ruházási hitelt vesz fel, melyet a szennyvízcsatorna és -telep építésére szánnak. Testőrök versenye Vagyonvédelmi cégek, test­őrök, rendészek részére hirde­tett országos versenyt a rendőr­ség. A Biztonsági Alkalmazot­tak II. Országos Versenyének megyei elődöntőire meghosz- szabbították a jelentkezési ha­táridőt. Március 24-éig lehet a Bács-Kiskun Megyei Rendőr­főkapitányság bűnmegelőzési előadóinál leadni a háromfős csapatok listáját. A megyei döntőt várhatóan áprilisban tartják elméleti ismeretekből, lövészetből, közelharcból. Külföldieket ellenőriztek Közel kétszáz külföldi gépjár­művet ellenőriztek közlekedés- biztonsági szempontból a na­pokban a tompái határátkelő belépő oldalán. A község rend­őrei által végzett kontroll negy­venhét alkalommal talált sza­bálytalanságot. A gépkocsive­zetők nagy része megúszta fi­gyelmeztetéssel, ám néhány esetben olyan hiányosságokra derült fény, amelyek miatt egyes járműveket a rendőrök visszafordítottak. ' Illegális munkások A megyei munkaügyi központ ellenőrzése külföldiek engedély nélküli foglalkoztatására derí­tett fényt Halason. A nyolc uk­rán és orosz nemzetiségű illegá­lis munkavállaló egy káefténél dolgozott. Az ellenük lefolyta­tott szabálysértési eljárás után kiutasítják őket az országból. (Folytatás az 1. oldalról) Minderre akkor kerül sor, ami­kor a jelenleg bent kezelt utolsó beteg is elhagyta a szülőott­hont. Az épület fűtéséről és őr­zéséről is gondoskodnak. Az ülésen részt vett Gyön­gyösi Péter, Majsa alpolgár­mestere is. A szűkös költségve­tésre utaló szavai nem nyugtat­A jól ismert Micro-ker-ügy a közelmúltban új fordulópontjá­hoz érkezett, ugyanis - mint azt a Csongrád Megyei Rendőr-fő­kapitányságon Zélity László főhadnagytól megtudtuk - be­fejeződött az 1994. április vége óta tartó nyomozás. A rendőr­ség nyolc bűncselekményi ka­tegóriában tizennyolcféle tör­vénysértés elkövetése miatt 17 személy ellen nyújtott be vád­emelési javaslatot a Szeged Vá­rosi Ügyészségre. Közülük K. A. (Vásárhely), Szegedről dr. H.-M. F.-né, K. M. és M. E„ valamint dr. T. A. (Budapest), továbbá id. T. L. (Miskolc) el­sőrendű gyanúsítottként szere­pel. Rajtuk kívül még a bíróság előtt kell felelni tetteiért három hódmezővásárhelyi, két mis­kolci, négy szegedi valamint ták meg a könnyeikkel küsz­ködő dolgozókat. Az alpolgár­mester szerint még van remény a megoldásra, a város sem ho­zott még határozott döntést a szülőotthonról. Ez meglehetősen nehéz lesz, hiszen eddig egyetlen érdemi javaslat sem került a képvi­selő-testület elé. Különösebb két budapesti lakosnak is. Saj­nálatos tény ugyanakkor, hogy nem volt alaptalan a pénzüket féltő rendszertagok aggodalma. Az 1 milliárd 673 millió 264 ezer forintos követelés - amely 39 ezer 40 igényt jelent - ki­elégítésére ugyanis feltehetően nem lesz mód. Ettől függetle­nül azonban célszerű, ha a ká­rosultak levélben jelzik kárigé­nyüket a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon, hogy onnan továbbítani tudják azo­kat az ügyészségre, illetve a bí­róságra. Tudni kell azt is, hogy a bíróság a több ezer oldalas nyomozati anyagot várhatóan nem tudja máról holnapra fel­dolgozni, így az első tárgya­lásra feltételezhetően leghama­rabb a félév vége felé kerülhet sor. N. Rácz Judit Közgyűlés előtt a Pelikán A jánoshalmi képviselők keddi ülésén számol be a Pelikán Egyesített Szociális Intézmény tevékenységéről az otthon ve­zetője. Foglalkozik a közgyűlés az 1994. évi zárszámadással, a jegyzői pályázat elbírálásával, s várhatóan döntés születik a víz- és csatornadíjak módosításáról is. Két másik rendelet módosí­tásán kívül a városatyák helyi rendeletet alkotnak a közösségi munkavégzésről. Szalma égett Bácsalmáson Tegnap délben szalmatűzhöz riasztották a bácsalmási és a ba­jai tűzoltókat. A Dobókai úton a téesz 370 bálából magrakott kazla égett le. Valószínű, hogy a nagy szélben a vasúti töltés mentén felgyújtott avar okozta a tüzet. Három kazlat és az alatta levő siló takarmányt estig sikerült megmenteni. A kárt 200 ezer forintra becsülik. Ugyancsak vasárnap délelőtt egy városföldi kéményben gyulladt ki a felgyülemlett ko­rom. A kéménytüzet a kecske­méti tűzoltók oltották el. remény sincs erre, hisz a város költségvetésében nem szerepel az intézményre szánt pénz. Pe­dig mint tulajdonosnak, Kis- kunmajsának kellene elsősor­ban a fenntartásáról gondos­kodnia. így valószínűleg öt­venkét év után most véglegesen bezárja kapuit a majsai szülő­otthon. T. K. Kinek jár a támogatás? Kalocsa környékén az elmúlt napokban a kérelmezők tucatjai „rohamozták” a polgármesteri hivatalok illetékes osztályait: a hatszáz forintos energiaár­kompenzáció miatt kopogtat­nak az ügyintézőknél. A félre­értést az okozta, hogy a legtöbb média arról adott tájékoztatást, hogy akinek a jövedelme a havi 12 ezer forint alatt van, az köte­lezően kiegészítést kap. Ezt a legtöbben úgy értelmezték, hogy a jövedelemhatáron belül lévők alanyi jogon jogosultak a támogatásra. Az ezzel kapcsolatos jogsza­bály viszont kimondja: csak az részesülhet a hatszáz forint támogatásban, aki alacsony nyugdíjas, járadékos, távfűtéses lakásban, kis jövedelműként él stb. Akiket az önkormányzat valamilyen segélyben részesít, kötelezően már nem jogosultak a támogatásra. Az ő kompenzációjukról a konkrét ügy ismeretében, a jö­vedelem igazolása után a folyó­sító szervnél döntenek majd ha­tározattal. A kiskőrösi képviselő-testület legutóbbi ülésén tárgyalták az 1994. évi költségvetés telje­sítéséről szóló beszámolót, va­lamint az önkormányzat szer­vezeti és működési szabályza­tát. Bella László képviselő az önkormányzat által részvé­nyekbe fektetett pénz felől ér­deklődött. Az összeg eredetéről és a befektetéssel kapcsolatos több mint két és fél milliós veszteség okairól várt felvilá­gosítást. A polgármester vála­szában elmondta, hogy az ön- kormányzat nem vásárolt, ha­nem a belterületi ingatlanok után kapott a Kecskemétvin részvényeiből. Az Rt. - csőd felé tartó gazdasági helyzete miatt - maga értékelte le rész­vényeinek árfolyamát, így a veszteség elkerülhetetlen volt. Barkóczi Ferenc polgármester elmondta azt is, hogy az ön- kormányzat szívesen eladná a részvényeket, ám ilyen rossz helyzetben lévő cég részvénye­ire nehéz vevőt találni. A polgármesteri hivatal adó­ügyi osztályvezetője, Orha Sándor az építményadó-beval­lásokról adott nyilatkozatot. Elmondta, hogy a bajai önkor­mányzat még 1992-től beve­zette az üdülők után az épít­ményadót, majd a vízi járművek tárolására használt építmények adóját is. Két évvel később már valamennyi, nem lakás céljára szolgáló építmény - így például Hercegszántón a Bognár József polgármester által vezetett 11 tagú testület mellett a helyi két kisebbségi önkormányzat el­nöke is rendszeresen részt vesz a testületi üléseken. Az 1995-ös költségvetési tervezetet az önkormányzat legutóbbi ülésén Barta Lajos jegyző ismertette, így a szená­torok részletesen megismerhet­ték az ez évi gazdasági lehető­ségeket. Az 1994. évi zárszám­adás viszont még nem készült el, ezért nem lehet tudni, mennyi a pénzmaradvány. így a tervezet 7,797 millió forint hitel felvételével számol. A tervezet vitája során a he­lyi két (horvát és szerb) kisebb­ségi önkormányzat 300-300 Ezután az oktatási ügyekért felelős alpolgármester, Juhász Endre kérte a képviselőket, hogy halasszák el a beszámoló elfogadását, mivel az oktatási bizottságnak nem állt rendelke­zésére elegendő idő az előter­jesztés tanulmányozására. Ez­zel szemben több képviselő is állást foglalt. Ezt követően a Petőfi Sán­dor Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola igazgatója mondta el véleményét. Solti Kálmán azt kifogásolta, hogy az önkormányzat a tavalyi pénzmaradvány elvonását java­solja az intézménytől. Mint mondta, a maradvány abból adódik, hogy a tavalyi költség- vetéshez még ’93 novemberé­ben kért adatokat az önkor­mányzat, a beiskolázás pedig ’94 februárjában történt. Ezért ő nem tehet arról, hogy a lét­szám-felülvizsgálatot az ön- kormányzat nem végezte el utó­lag. Az iskola ez évi költségve­tésénél számolt a pénzmarad­vánnyal, ám az elvonással a üzlet, műhely, iroda, gyár, rak­tár - adókötelessé vált a garázs kivételével. Idén január 1-jétől a vállalkozók sem önadózóak e tekintetben. Ezért egyrészt el kell készíteniük a tavalyi vég­leges építményadó-bevallást, másrészt pedig az ez évtől a ki­vetéshez szolgáló bevallást. Ba­ján ennek határideje - akárcsak az iparűzési és kommunális adónál - május utolsó napja. ezer forintos támogatást kért az önkormányzattól. Ezt a módo­sító javaslatot a képviselő-tes­tület elfogadta. Ezzel már közel 8,4 millió a tervezett hiány. A kiadási oldal végösszege 89,967 millió forint. A képvise­lők megbízták a pénzügyi bi­zottságot, hogy az önkormány­zat gazdálkodásának ésszerűsí­tésére, bevételeinek növelésére, kiadásainak csökkentése érde­kében az általa ütemezett rend­ben június 30-áig vizsgálja meg az önkormányzati intézmények működését. Tegyen javaslatot a takarékos gazdálkodást segítő szervezeti és technikai módosí­tásokra. Ebbe vonják be az érin­tett intézményvezetőket is. Tölgyesi Gábor működés kerül veszélybe. Ha­sonló aggodalmának adott han­got a helyi szakmunkásképző igazgatója is. Barkóczi Ferenc polgármes­ter válaszában elmondta, hogy az alapellátást végző intézmé­nyeknek, így az említett isko­láknak is működniük kell, így ha ezzel kapcsolatban komoly gondok merülnének fel az év folyamán és erre szükség van, természetesen a testület módo­sítja a költségvetést. Mint elő­terjesztő javasolta a beszámoló következő testületi ülésre való átvitelét, bár megjegyezte, nem egészen érti, hogy az oktatási bizottság miért nem tárgyalta az előterjesztést. A képviselők hosszas vita után elfogadták az önkormány­zat szervezeti és működési sza­bályzatát egyetlen pont kivéte­lével. Ez arról intézkedett volna, hogy a képviselői tiszte­letdíjakból annyiszor ezer fo­rintot vonjanak le, ahány ülés­ről hiányzott a városatya. W. Király Ernő Legyenek boldog állatok 2. A biotermelés láncolata a következő: egészséges talaj, egészséges növény, egészséges állat = egészséges emberi táplá­lék. Régen a parasztgazdák jól tudták, hogy az állat akkor gya­rapszik, akkor egészséges, ha jól érzi magát. Ha körülményei természetes igényeinek megfe­lelőek. A baromfira csak éjsza­kára csukták rá az ólajtót, egyébként szabadon kapirgál- hatott naphosszat. A disznónak - főleg tanyahelyen - lehetőleg kialakítottak egy darabka po­csolyát, mert a disznó szeret da­gonyázni. Az állatot nem egy­szerűen „tartották”, hanem gondoskodtak róla. Szinte meghitt viszonyban éltek vele - ez annak ellenére igaz, hogy végül is levágták. Az állat, amíg élt, elégedett volt - és egészsé­ges. Szervezete ellenállt a be­tegségeknek. A bioállattartás is ezt az utat kívánja követni. Szakirodalma konkrét technológiát nem java­sol, hanem útmutatást ad és módszereket ismertet. A beteg­ségek megelőzésére és gyógyí­tására például a természetes vé­dekezési, illetve gyógyító meg­oldásokat. Ezek a homeopátia, az akupunktúra, fitoterápia és az úgynevezett házi szerek. Egyre több állatorvos és állatte­nyésztő ismeri az eljárásokat, amiket egyébként nem nehéz megtanulni. Erős fertőzés, sú­lyos betegség esetén olykor mégis az antibiotikumhoz kell folyamodni, de ilyen esetben szigorúan be kell tartani az elő­írásokat. Az állati eredetű élel­miszerekben ugyanis még nyomokban sem lehetnek anti­biotikumok. Valamennyi or­szágban - így hazánkban is - az állat-egészségügyi hatósági szolgálat rendszeres vizsgála­tokkal, ellenőrzéssel előzi meg, hogy antibiotikum-maradványt tartalmazó élelmiszer kerüljön közfogyasztásra. Tény, hogy a nagyüzemi te­lepek teljesítménye nagyobb, mint a „klasszikus” módsze­rekkel dolgozó kisgazdasá­goké. A jövő útja mégis a bio­termelés, hiszen egyre többen osztják a meggyőződést, hogy a teljesítménycentrikus út a ter­melésben (is) az önpusztításhoz vezet. Bíróságra kerülhet a Micro-ker-ügy Életveszélyes kéményeket találtak a Filantróp vállalat fűtéstechnikai kirendeltségének munkatársai Kiskunfél­egyházán. Keserű Pál, a kirendeltség vezetője elmondta, hogy ilyen, úgynevezett gyűjtő kéményeket már évek óta nem építenek. Most viszont a lakások tulajdonosainak - sa­ját biztonságuk érdekében - igencsak mélyen kell majd a zsebükbe nyúlniuk. fotó: galambos Sándor FÉLTETTÉK A FIZETÉSÜKET A KISKŐRÖSI KÉPVISELŐK Újratárgyalják a zárszámadást Hitelt vesz fel Hercegszántó?

Next

/
Thumbnails
Contents