Petőfi Népe, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-18 / 65. szám
1995. március 18., szombat Megyei Körkép 5. oldal Csökkenő közművelődési alap, fokozódó indulatok Halason Néhány évvel ezelőtt nagy port kavart a halasi közművelődés átszervezése. Az intézményeket egyetlen iroda fennhatósága alá csoportosító, kétségtelenül központosító törekvések sokak ellenállását kiváltották. Ezt mintegy ellensúlyozandó jött létre akkor a közművelődési alapítvány, amely „civil” kurátorai révén próbált valamiféle önkormányzattól való függetlenséget biztosítani a kultúrát művelő és működtető szerveződések számára. A város által nyújtott néhány milliós támogatásra bárki pályázhatott konkrét közművelődési tevékenységgel. Az eltelt időszak bizonyságai szerint az igény mindig jóval nagyobb volt, mint amennyit finanszírozni tudott az alapítvány. Most az eddigieknél is kevesebb, mindössze hárommillió forint jut a civil szerveződések programjaira. Egyes hírek szerint a hivatalban vannak bizonyos törekvések a kuratórium megszüntetésére is, amennyiben a jövőben a képviselő-testület szak- bizottsága osztaná szét a támogatást saját vagy a hivatal belátása szerint. Nem tudni, menynyi igaz a híresztelésből, tény azonban, hogy a közművelődés új struktúrájának kialakításával és irányításával megbízott irodavezető, Lukács László és a város polgármestere nyílt színen, a városi hetilap hasábjain estek egymásnak. Az irodavezető egy interjúban úgy véleményezte a város jelenlegi hatalmi struktúráját, mint amely nem tűri el a szabad gondolkodást és cselekvést. Nincs ellen- vélemény, mondja Lukács László, mert az új idők új szellemében ez nem volna tanácsos. A polgármester válaszában köpködésnek minősíti az intézményvezető véleményét, s figyelmezteti, kinek köszönheti jelenlegi egzisztenciáját. Tovább is megy, amikor ezt bizonyos következmények okán már nem garantálja tovább. Az ildomosnak semmiképpen nem nevezhető párbeszéd záróakkordjaként az irodavezető közli: pert indít a polgári és büntető törvénykönyvek ide vágó paragrafusai alapján.- hajós Bíróság dönt a kerekegyházi rablók bűntettében A napokban két, Szabadszálláson és Tasson nagy port kavart ügyben is lezárták a nyomozást a kunszentmiklósi rendőrkapitányság emberei. Az egyik ügy még 1994 júliusában történt. M. István és M. László kerekegyházi lakosok július 11-én este a szabadszállási presszóban szórakoztak. Nem is lett volna ezzel semmi baj, ha este 10 óra tájban nem döntenek úgy, hogy megpróbálnak pénzt szerezni. A legegyszerűbbnek azt látták, ha a pincértől kémek. Ám a presszó pincére egy fillért sem volt hajlandó adni a két ismeretlen férfinak. Szó szót követett, s a dolog tettlegessé- gig fajult: a pincért bántalmazni, majd fojtogatni kezdték, aki az erőszaknak engedve végül kivett a kasszából és átadott 5000 forintot. M. István és M. László ellen rablás bűntettének alapos gyanúja miatt indulhat meg a bírósági eljárás. Tavaly októberben történt a másik eset, melyben a rossz szomszédság játszotta a főszerepet. Tasson 1994. október 28-án fegyverhasználatig fajult a szomszédviszály: egy tassi férfi ismeretlen okból rálőtt szomszédjára. A nyomozás során a szakértői vizsgálat megállapította, hogy a fegyver (egy légpuska) emberi élet kioltására nem volt alkalmas. A 22 méter távolságból leadott lövés súrolta a sértett fejét, és ezzel nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozott. A rendőrség garázdaság és könnyű testi sértés alapos gyanújával adta át az ügyet a bíróságnak. Ellenőrzés a bácsalmási utcákon A közterületet engedély nélkül használó bácsalmásiak a napokban egy figyelmeztető levelet találnak majd postaládájukban. A közterület-felügyelők három héttel ezelőtt összeírták a város utcáin a közterülethasználók listáját, majd egy hirdetményt tett közzé a polgármesteri hivatal. A csaknem 280-300 közterület-használó nagy része építési anyagot, törmeléket, mezőgazdasági gépeket, tehergépkocsikat tárol háza előtt. Nagy részük vélhetően nem is tudja, hogy az építkezéshez szükséges anyagok utcán való tárolásához engedély kell. A tájékoztató közzététele után a közterület-felügyelők újra végigjárják Bácsalmás utcáit. Négy utcában azt tapasztalták, hogy 46 esetből tizenket- ten már eltakarították az utcáról az ott tárolt anyagot. A rendteremtő akció következő lépéseként figyelmeztető levelet kapnak a polgárok. Ha ennek hatására sem kémek közterülethasználati engedélyt, vagy nem távolítják el az utcán tárolt anyagot, akkor következik a szabálysértési bírság. Az akció célja mégsem az, hogy az önkormányzat bírságot rójon ki polgáraira - tudtuk meg dr. Újlaki Esztertől, a polgár- mesteri hivatal szabálysértési ügyintézőjétől. - Rendet szeretnénk teremteni a város utcáin. AZ ÉLET BIZTOSAN MEGYTOVÁBB. Kedvező, értékkövető befektetések kockázati és nyugdíj-kiegészítő biztosítások ADÓKEDVEZMÉNY Részletes felvilágosítás valamennyi egységünknél és üzletkötőinknél. BIZTOSÍTÓ RT ÉLETBIZTOSÍTÁS (41299) Akik árnyékban élnek Jánoshalmán Bár a laktanya lakatlan, egyelőre mégsem tudnak beköltözni a vállalkozók. Mint annyi más településre, Jánoshalmára is váratlanul szakadt rá a munkanélküliség. Bár aki ésszerűen gondolkodott, sejthette, hogy a gazdaság átalakulása ezzel jár majd. Az azonban valószínűtlennek tűnt, hogy a tíz és fél ezres lélekszámú kisvárosban ötszáznál többen veszítik el korábban biztosnak hitt munkahelyüket.- A téeszek átalakulása valóban robbanásszerű változást hozott - magyarázza Kiss György polgármester -, a település lakossága ugyanis döntően mezőgazdaságból élt. A három helybéli szövetkezet egyike, a Jókai tönkrement. Bár a Haladás és a Petőfi tsz talpon maradt, ám a „munkaerő-racionalizálást”, azaz a leépítéseket ők sem kerülhették el. így Jánoshalmán egyik napról a másikra emberek tucatjai kerültek utcára. Súlyosbította a helyzetet, hogy a legjelentősebb ipari cég, a Bácska Ipari Szövetkezet hasonló lépésekre kényszerült. De a varrodában és a Zöldért helyi telepén szintén jóval kevesebben dolgoznak manapság, mint 6-7 évvel ezelőtt.- Az utóbbi időben azért látok némi fejlődést - mondja a polgármester az elmúlt évben a Zöldért száz kamionnyi szeletelt pritaminpaprikát vásárolt fel és szállított külföldre. Ez a munka, igaz, csak átmenetileg, de mégis sok embernek adott elfoglaltságot és némi jövedelmet. A Bácska Ipari Szövetkezet is jelezte: új bőrdíszműüzemet akar indítani. Egy helyi vállalkozó tíz karosszérialakatos-, illetve autószerelő-tanuló képzésébe akar fogni. Két kereskedő üzletek nyitását fontolgatja. Mutatkoznak tehát pozitív jelek, ám ez még mindig kevés. Az az igazság, hogy én már azt is nagy eredménynek tartanám, ha gátat tudnánk szabni a munkanélküliség növekedésének. A szomorú statisztika növekedést mutat, miközben új és még újabb vállalkozók kopogtatnak az önkormányzat ajtaján. Azt mondják: létesítenének 10-12 fős kisüzemeket. Ki is szemeltek maguknak helyiségeket a laktanyában, amelyik régóta ott árválkodik a kisváros határában. A kaszárnyát 1950-ben építették egy magyar légvédelmi tüzér alakulat számára. Most csupán néhány unatkozó kiska- tona strázsálja az üres épületeket. A honvédség az egyenruhás őrökkel is jelezni kívánja: a betonkerítés mögötti terület bizony továbbra is a HM tulajdona. És bár már nem használja gyakorlatilag semmire, mégis csak egyben hajlandó túladni rajta. De hol az a vállalkozó, aki több mint másfélszáz millióért meg akarna vásárolni egy egész kaszárnyát, hogy azután újabb súlyos tízmilliókért rendbehozassa, átalakítassa a feslett épületeket? Ilyen - nem csoda - nem jelentkezett, és bizonyára nem is fog. Pedig a városnak nagy szüksége lenne az új üzemekre. Mert általuk csökkenhetne a munkanélküliek száma, akik nem jelentkeznének a városházán szociális segélyért. Jövedelemhez jutnának és adót fizetnének, aminek 35 százaléka az önkormányzat kasszájába kerülne. A pénzből pedig sosem elég.- Furcsa dolog ez - vélekedik a polgármester -, mert a munkanélküliek között egyrészről van egy nagyon szegény réteg, ám akad olyan is, aki feketemunkával jelentős összegekhez jut. És az igazán rászorulók csak ritkán jelentkeznek. A valóban szegények gyakran meghúzódnak az árnyékban. Elrejtőznek a szégyenükkel az emberek szeme elől. Kinek kell tehát segítenünk? Ezt pontosan fel kell derítenünk. A felderítésbe pedig be kell vonnunk a civil szervezeteket, amelyek a hivatalnál közvetlenebbül találkoznak a településen élők szociális problémáival.- Milyen szervezetekre gondol?- A Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportjára, a Mi Asszonyunkról elnevezett katolikus iskolanővérekre, a baptista gyülekezetre, a szőlő- és gyümölcs- termesztők egyesületére, a mozgássérültek egyesületére, a cukorbetegek egyesületére. De számítunk a Pelikán Gondozási Központ segítségére is a rászorulók felderítésében és felkutatásában egyaránt. Ha a támogatásra várókról beszélünk, szólnunk kell a hajléktalanokról is. Mert bármilyen furcsa, de napjainkban már Jánoshalmán is megjelentek az otthontalanok. Kiss György így idézi fel a történteket: - Egy hideg reggelen, ’93 telén a Kölcsey utcában, egy lépcsőházban alvó csövest találtak. Az ott lakók először nagyon meglepődtek, de aztán felkeltették és elzavarKiss György ták a szerencsétlent. Jómagam, aki már akkor is a Máltai Szeretetszolgálat helyi vezetője voltam, nem lepődtem meg. Tudtam, hogy országszerte egyre több a hajléktalan. Sejtettem, hogy előbb-utóbb a mi városunkban is megjelennek. Az első otthontalan felbukkanása a máltaiakat és a Pelikán Gondozási Központ szakembereit cselekvésre ösztönözte. Elhatározták, hogy a városban helyiséget alakítanak ki a hasonló sorsú emberek fogadására. A gondozási központ alagsorában pályázaton nyert pénzből hajléktalanszállót építettek, amelyben öt ágyat helyeztek el. Négy fekvőhelynek ma már állandó gazdája van. Az egészségügyi intézmény dolgozói nagy odaadással, türelemmel bánnak ezekkel az elesett emberekkel. Közben a hajléktalanokat - akinek persze egészsége engedi - bevonják a közmunkába. Az utcai fák, a vízelvezető árkok, a közterületek és a gondozási központ udvarának rendbehozatalába. ők így járulhatnak hozzá városuk és saját környezetük szebbé, otthonosabbá tételéhez. Gaál Béla A gondozási központ munkatársai nagy odaadással, türelemmel bánnak a hajléktalanszálló lakóival. A BÉRLAKÁSOK TULAJDONOSAI SEM GYŐZTÉK MEG A TESTÜLETET A kiskőrösi képviselők nem engedtek az árból A kiskőrösi képviselő-testület csütörtöki ülésén, a várakozásoknak megfelelően, nagy vitát kavart az a rendelet- módosítási javaslat, amely az önkormányzati bérlakások eladásáról szólt. A javaslat- tervezetet Tóth József szocialista képviselő nyújtotta be és a jelenleg érvényben lévő 70% -os eladási árat kívánta 50%-ra csökkenteni. A városatya indokként a - többségében rossz állapotban lévő - önkormányzati lakások magas fenntartási költségeit és az ebből adódó gazdaságtalan működtetést hozta fel. A gazdasági bizottság előzetesen megtárgyalta az indítványt és nem javasolta elfogadásra. Az ülésen felszólalt Rákóczi Gyuláné, a lakásbérlők helyi szervezetének képviselője is. Elmondta, hogy véleménye szerint a képviselők nagy része egy kicsit sem érzi át a lakásbérlők helyzetét, pedig a választásokon a bérlők szavazataival jutottak a városatyák a képviselői székbe. Javasolta, hogy menjenek és nézzék meg, milyen állapotban vannak a lakások és azután döntsenek. A lakók szerinte így is erejükön felül vállalják az állagmegóvás költségeit. Tömör János, a gazdasági bizottság elnöke kifejtette, hogy őt nemcsak az önkormányzati lakások bérlői választották meg és az egész város érdekeit képviseli, amikor az ügyben állást foglal. Egyébként is - mint mondta - nem érti, hogyha valakinek nincs pénze a lakást a jelenlegi áron megvásárolni, miből fogja felújítani azt. Érvként hozta fel, hogy az anyósa is ilyen lakásban lakik, ezért ismeri a helyzetet. Ezután dr. Kuncz Sándor, a Petőfi Sándor Nyugdíjas Egyesület elnöke kért szót és a tervezetet szakszerűtlen, gazdasági tekintetben hibás jelzőkkel illette. Szerinte a szociális és gazdasági kérdések érthetetlen módon keverednek benne. Tóth József visszautasította a szakszerűtlenség vádját és az indoklás újbóli elolvasását javasolta a nyugdíjasok képviselőjének. Ezután mintegy félórás vita bontakozott ki a képviselők között az indítványról. A pénzügyi bizottság elnöke a lakások rossz állapotáért a lakókat tette felelőssé. Az ár- csökkentés szerinte azért sem indokolt, mert a lakbér is indokolatlanul alacsony és alacsony volt évtizedeken keresztül. Egy másik képviselő szerint az említett bérlakásokba annak idején amúgy is a szociálisan rászorult polgárokat költöztették, így érthető, hogy kevés a pénzük. A vitában végül a polgár- mester kért szót és elmondta, hogy a százkilencvennégy ön- kormányzati lakás közül csak 120-130 fenntartása indokolt, ezért valóban el kell adni a többit. Ám az ár korábbi meghatározásánál figyelembe vették a szociális szempontokat is, így nem indokolt annak csökkentése. A lakbérekről szólva megemlítette, hogy hosszú távon a cél az, hogy a lakbérek fedezzék a lakások fenntartási költségeit. Kiskőrös képviselő-testülete ezután hat igen és tizenegy nem szavazattal elutasította a felvetett javaslatot. Két képviselőt az ügyben való személyes érintettség miatt kizártak a szavazásból. W. Király Ernő
