Petőfi Népe, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-02 / 52. szám

1995. március 2., csütörtök Megyei Körkép 5. oldal A győztes száz receptje A három Halas környéki nyertes balról jobbra: Oláhné Fűzi Ibolya, Csankó Árpádné és Földes Miklósné. fotó: gaál Béla Február 1-jén véget ért a PN-parti első része, a recept­cserebere. Szakavatott zsűri ér­tékelte a beérkezett recepteket, és mint lapunkban arról már beszámoltunk, a beküldők kö­zül tíz asszonyt díjazott. Első lett a kiskunhalasi Csankó Ár­pádné, aki az ugyancsak halasi Oláhné Fűzi Ibolyával és a ke­celi Földes Miklósnéval együtt kedden, halasi fiókszerkesztő­ségünkben vette át értékes nye­reményét. A többi hét díjazott hamarosan Kecskeméten veheti át nyereménytárgyait. A halasi találkozás alkalmá­val beszélgetett munkatársunk a három környékbeli nyertessel. Csankó Áipádné, aki civil­ben divatáru-kereskedő, első alkalommal vesz részt játé­kunkban, ám rögtön száz re­cepttel mutatkozott be! Kelendő kétkerekűek A tavaszias időben igencsak megnőtt a kerékpárok értéke a tolvajok körében. Az Erdei Ferenc téri lakóte­lep egyik lépcsőházából egy ti­zennyolcezer forintot érő Mo­untainbike tűnt el egyik éjjel. Ugyanilyen biciklit loptak el fényes nappal a Széchenyi utcai házak egyikéből is. A zárt ke­rékpártárolóban lévő, lelakatolt kétkerekű eltulajdonítása sem jelentett akadályt a tolvajnak. Hiábavalónak bizonyult an­nak a tulajdonosnak is az igye­kezete, aki zárral próbálta tá­voltartani az enyveskezűeket „drótszamarától”. A Kossuth utca egyik lépcsőházában ha­gyott biciklijét ugyanis pén­tekre virradó éjjel ellopták.- Nem értettem mindig i- lyen jól az ízekhez - mondja mosolyogva a csinos fiatal- asszony -, amikor a gimnázium elvégzése után rögtön férjhez mentem, még főzni sem tud­tam. Nem akartam leégni a pá­rom előtt, ezért elkezdtem re­cepteket gyűjteni. Egy idő után már újítani is mertem: saját öt­letek alapján is próbáltam pi- kánsabbá tenni az ételek ízét. A férjem a tanulás idején türelmes volt, ma már kifejezetten ízlik neki a főztöm. Az ugyancsak halasi Oláhné Fűzi Ibolya gyesen lévő kis­mama, két gyermekkel, ő előző játékunkban is részt vett.- Engem édesanyám tanított meg sütni-főzni - emlékszik a történtekre -, ám igazán sza­kácstudományomat már saját családomban, a mindennapi gyakorlatban szereztem meg. A tavalyi receptcsereberén kap­tam díjat. A keceli főzőverse­nyen harmadik lettem, így nem jutottam tovább. Ám ez sem szegte kedvem. Sőt elhatároz­tam, az idei játékban minden­képp indulok. Megérte! Földes Miklósné a keceli polgármesteri hivatalban dol­gozik:- Én már tavaly elhatároz­tam, hogy benevezek a játékba, a szomszédasszonyom ugyanis akkor benevezett, és sok érde­keset mesélt a főzőversenyről. Most mindössze két receptet küldtem be, mégis díjaztak. A házimunkák közül főzni szere­tek legjobban. Nem kell, hogy a család megdicsérje az ebédet. Egy háziasszony számára az a legnagyobb elismerés, ha jóí­zűen fogyasztják a főztjét. Kisszálláson emelik az iparűzési adót Az idei költségvetéssel össze­függésben tárgyalta a kisszál- lási közgyűlés a helyi iparűzési adó módosításáról szóló előter­jesztést. A bevételek növelését célzó bizottsági javaslat értel­mében a szóban forgó adó ja­nuár 1-jétől ötről hat ezrelékre növekedne. Az előzetes számí­tások szerint ez körülbelül hét­százötvenezer forintos többlet­hez juttatná az önkormányzatot, azaz ennyivel kellene kevesebb hitelt felvennie. A javaslatot azonban nem minden képviselő támogatta. Egyesek úgy vélték, ezt a háromnegyed millió forintos többletet fegyelmezettebb adó­zással is el lehetne érni. Az el­képzelés pedig ellentmond an­nak, hogy az önkormányzat vál­lalkozásbarát - hangoztatták.- Ne varrjuk pár ember nya­kába ezt a hétszázötvenezer fo­rintot, hiszen jó néhány vállal­kozás így is kritikus helyzetben van - vélte egy elöljáró. Hozzátette, hogy az egyes önkormányzati ingatlanok bér­leti díjának megemelése ha­sonló nagyságrendű összeghez juttatná a községet. Javaslatát azonban elutasították, s a testü­let nyolc igen és három nem szavazattal az iparűzési adó emelése mellett foglalt állást. Ádám Miklós Hová tűnt a jánoshalmi vízzáró betonit? Jánoshalmán tavaly új szemétte­lepet adtak át. Üzemeltetésére pályázatot írt ki az önkormány­zat. A három pályázó közül a vá­ros akkori polgármestere a helyi Településüzemeltető Vállalatot bízta meg. Az új telep üzemelte­tési leírása szerint a szemétlera­kás előtt a talaj fedőrétegének vízzárósítását meg kellett ol­dani. A hatóságok által elfoga­dott dokumentum e célból a szemét elhelyezésére kijelölt kazetta területén két centi vas­tagságban bentonitpor kiszórá­sát írta elő, melyet a felső talajré­tegbe 10-15 centiméterre be kell dolgozni. A betonitot az oldalré­zsűkre is fel kellett hordani. Időközben a képviselő-testü­let most, februártól új vállalko­zót bízott meg a telep üzemelte­tésével. A váltás során a korábbi üzemeltető úgy nyilatkozott, hogy a szeméttelepet az előírt technológiai utasítás szerint üzemeltette. A jánoshalmi pol­gármesteri hivatal ellenőrzése során sem a telepen dolgozók nem tudtak a betonitos szigetelés elvégzéséről, de még erre utaló bizonylatot sem találtak. Simon László, a hivatal műszaki taná­csosa a tapasztaltakról írásban tájékoztatta az önkormányzat mezőgazdasági és környezetvé­delmi bizottságát. A bizottság szakértői vizsgálatot rendelt el. Február 14-én felkérte abajaiVi- taqs Gmk-t ennek elvégzésére. Szakvéleményükben többek kö­zött ez áll: „A helyszíni és labo­ratóriumi vizsgálatok során be- tonitterítésre utaló nyomokat nem észleltünk.” A bizottság elnöke a képvi­selő-testület csütörtöki ülésén adott tájékoztatást a történtek­ről. Arra a kérdésre, hogy elvé- gezték-e a talajszigetelést, az ülésen képviselőként jelen lévő dr. Fekete Lászlóné, a vállalat igazgatója azt nyilatkozta, hogy csak a kazetta egyik sarkában. Néhány zsák anyag kiszórása után nem látták gyakorlati hasz­nát a folytatásnak, mert a szemét összetúrása során ez a réteg is megsérült volna, illetve a jármű­vek széthordták volna. Ennek igazolására az igazgatónő füg­getlen szakértői vizsgálat elvég­zését kérte. A testület nem fogadta el az érvelést és a kérésnek sem tett eleget. Tekintettel arra, hogy ha­tósági előírás van a szigetelés el­végzésére, úgy döntött, hogy azt pótlólag végre kell hajtani a szemét átrakásával. Ennek vár­ható költségei megközelítik az egymillió forintot. (Az ősszel mindezt harmadából meg lehe­tett volna oldani.) A testület a felelősség kivizsgálására az al­polgármester vezetésével bi­zottságot hozott létre.- Blázsik ­Athelyezik-e az alpári csatát? A napokban kezembe került egy fővárosi lap egyik decem­beri száma. Árpád vezér film- főszerepben - megakadt a sze­mem ezen a cikkcímen. Elol­vastam, mi áll alatta. Megtudtam, hogy nagysza­bású filmsorozat készül a hon­foglaló magyarokról. Jövőre, 1996-ban, a honfoglalás ezer­századik évfordulója tisztele­tére mutatják be. A Nemeskürty István-Koltay Gábor író-ren­dező páros nem akar a magya­rok bejöveteléről folyó tudo­mányos vitákba belekeveredni. A honfoglalás mítoszát akarják filmre vinni. Úgy, ahogyan Anonymus és Kézai Simon krónikáiból megismerhető. Az események az etelközi indulás­tól a pusztaszeri országgyűlésig tartanak. Nos, ha ez így van, ez a megközelítés kedvezhet Alpár- nak - gondoltam. Hiszen Anonymus jeles szerepet adott a Tisza-parti helységnek. Kró­nikája szerint itt állt Zalán bol­gár fejedelem vára, mondhatni itt székelt. S a mindent eldöntő Éjjeli vásárlók Habár Jászszentlászlón nincs éjjel-nappal nyitva tartó üzlet, mégis akadnak olyanok, akik éjjel akarnak „bevásárolni”. A múlt szombatra virradóra a Dó­zsa György út 54. szám alatti élelmiszerboltba a lakat lefeszí- tése után jutottak be a tolva­jok. Tevékenységüket alaposan megkönnyítette, hogy az üzletet nem szerelték fel riasztóberen­dezéssel. A hívatlan vendégek csaknem háromszázezer forint értékű áruval távoztak a tett színhelyéről. nagy csatát Alpár mezején vív­ták meg eleink a bolgárokkal. A győzedelmes ütközet után gon­dolhattak a magyarok arra, hogy az úgynevezett ország- gyűlést megtartsák Pusztasze­ren. Alpáron ma is megtalálható egy több ezer éves földvár ma­radványa. A helybeliek arra gondoltak, az egykor alkalma­zott építési módszerrel a vár egyik sarkát „helyreállítják”. Csinálnak oda egy bástyát egy kis falrésszel, visszaidézendő a régi időket. Csak hát mindez sok pénzbe kerülne, aminek nincsenek bővében. Ez jutott eszembe, amikor a cikket olvas­tam. S gondoltam, a film készí­tői bizonyára jártak már Alpá­ron. Hisz ha a mítoszt követik, Alpári ki nem kerülhetik! Vö­rösmarty sem véletlenül válasz­totta legnagyobb nemzeti hős­költeményünk, a Zalán futása témájául az alpári csatát. Megkérdeztem Novák La­jost, aki nyugdíjba vonulván a polgármesterségből, most a jövő évi helybeli megemléke­Jöjjenek azonnal, mert az álta­lános iskolában kábítószert árulnak - jelentette be hétfőn a kunszentmiklósi rendőrkapi­tányságon a helyi ÁMK egyik pedagógusa. Á tanárok ugyanis arra lettek figyelmesek, hogy az iskolában a gyerekek bélyeg nagyságú tapadós lapocskákat osztogatnak egymásnak. S mi­vel Kunszentmiklóson nemré­giben ugyancsak kábítószer­forgalmazás gyanúja miatt tar­zésekkel foglalkozik: jártak-e náluk a filmesek? Nem jártak. Pedig okos megoldás lenne, ha a film kedvéért - mert erre úgyis költenek - odarittyente­nék a vár szélére azt a bástyát, egyebet. És ott is maradhatna, idegenforgalmi látványosság­ként. Az elköltött forintok így kettős célt szolgálnának. Az adófizető polgároknak ez a megoldás bizonyára nem lenne ellenükre. Azt hiszem, ha eddig nem jöttek, már nem is jönnek a fil­mesek. Hiszen egy nagy ívű al­kotás elkészítése azért több időt igényel. Igaz is, a decemberi újságcikk arról számol be, hogy már egy éve tart az előkészület. Mongóliában és Baskíriában már kerestek megfelelő hely­színeket az alkotók... Ezek után engem az sem lep meg, ha a zseniális műben az alpári csatát még csak meg sem említik. Kihúzzák a sztoriból, enélkül is elég hosszú. Esetleg áthelyezik az alpári ütközetet egy kies mongol pusztára... A. Tóth Sándor tott a rendőrség razziát a telepü­lés egyik ismert szórakozóhe­lyén, a tanárok egyből a leg­rosszabbra gondoltak. A rend­őrök azonnal átvonultak az is­kolába, azonban - szerencsére - a városban akkor már futó­tűzként terjedő hír vaklármának bizonyult. A gyerekek egyszerű kutyákat ábrázoló matricákat cserélgettek, osztogattak, il­letve az ötletesebbje ragasztga- tott egymásra. R. J. Nem volt kábítószer Nőnapi virágshow ■ Hollandiából, egyenesen a virágpiacról! Kecskeméten, az Erdei Ferenc Műv Házban, március 3-4-én. A tavasz első napjaiban mindenki gondoljon a Hölgyekre egy cserép csodálatos virággal, most féláron. Minden virág 50%-kal olcsóbban! Pl.: szobafenyő 600 Ft helyett 350 Ft-ért. Nyitva: péntek-szombat, 9-18 óráig. (44297) VIDEOMAGNÓK PHILIPS VR 254 PHILIPS VR 254 2 fejes, távirányítású, programozható 449ÚÖ 41.990 TENSAI (japán) 2 fejes, távirányítású, programozható, képernyőkijelzéses 4W90 39.900 PHILIPS AS 135 MIDI HIFI TORONY kétkazettás deck, háromsávos tuner (kelet-nyugati URH) lemezjátszó, equalizer, dinamikus mélyhang kiemelés A hirdetés bemutatója 6000 Ft értékben ajándékot választhat megvásárolt készüléke mellé. VIDEOVOX BAJA, TOTH KALMAN TÉR 8. Vevőszolgálat: 79/321-455 Kirabolta ivócimboráját Balul végződött az esti szóra­kozás annak a szabadszállási férfinak, akit egyik alkalmi ivócimborája kirabolt. A sértett aznap este négy fiatalemberrel mulatott az egyik szabadszál­lási szórakozóhelyen, s jócskán fogyott az alkohol. Az emelke­dett hangulatban aztán az egyik férfi pénzt kért a későbbi sértet­től, s kapott is 100 forintot. Ez­zel azonban nem elégedett meg, s elvett még több mint 5 ezer forintot. Az ügy bejelentése után forrónyomos csoport eredt a garázda keresésére, s rövid időn belül kézre is került a gya­núsított. Tisztelt Dohánytermelő! Tájékoztatjuk, hogy dohánytermeléssel kapcsolatos információért az alábbi agronómiái munkatársunkhoz forduljon: Kiskunfélegyháza körzetében: Kiskunhalas körzetében: Pásztor Ferenc 06-60/307-049 Varga József 06-60/307-059 Gál István 06-76/353-741 NYIDOFER Rt. Nyíregyháza, Dugonics u. 2. <43oi4>

Next

/
Thumbnails
Contents