Petőfi Népe, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-01 / 51. szám

1995. március 1., szerda Megyei Körkép 3. oldal A vadkerti gyermekzsarolók ügyéről tárgyalt a cigány önkormányzat A nyugdijakról Mélykúton A mélykúti mozgáskorlátozot­tak mai klubdélutánjának ven­dége lesz Jenei Ferenc, a me­gyei nyugdíjbiztosítási igazga­tóság osztályvezetője. Előadá­sában a nyugdíjakról, a rok­kantnyugdíjról is szó lesz. Az érdeklődőket 14 órára várják a Csorba-házba. Összeadják a pénzt a falugazdásznak Dunapataj, Harta, Dunatetétlen és Ordas közös falugazdászá­nak vállalkozói díját a megyei földművelésügyi hivatal 75 százalékra csökkentette, mivel a központi költségvetés ke­vésbé támogatja a hálózatot, mint tavaly. A 25 ezer forintnyi különbözetet átvállalta a négy község. A jövőben Pataj és Harta havi 10-10 ezer forinttal járul hozzá a falugazdász fenn­tartásához, míg a fennmaradó ötezer forintot Ordas és Tetét- len felezte meg. Meglettek a rongálok Három, Szabadszálláson szol­gálatot teljesítő sorállományú katona rongálta meg még de­cemberben az egyik, Budapest és Kiskunhalas között közle­kedő vonat fülkéjét - derült ki a kunszentmiklósi kapitányság tegnapi sajtótájékoztatóján. (Az ügyről korábban lapunk is be­számolt.) Az időközben már le­szerelt katonák a laktanyába utaztak vissza, amikor vagy a visszatérés miatt bánkódva, vagy még az otthoniét utáni emelkedett hangulatukban ne­kiestek a fülke berendezésének. A vadkerti béke ügyében felelősség hárul a kisebbségi önkormányzatra is. Mint arról korábban beszámol­tunk, Soltvadkerten egy négy­tagú cigány gyermekcsapat hosszú ideig félelemben tartotta társait. Pénzt követelve - késsel és veréssel fenyegetve - zsarol­ták őket. Közülük két fiatalkorút - alig tizennégy évesek - őri­zetbe vették. A város, az iskola vezetése, a szülői közösség - a helyi rendőrőrs bevonásával - sorra tanácskozott, hogy megol­dást keressenek az ilyen és a ha­sonló esetek megelőzése érde­kében. Ugyanilyen céllal a kö­zelmúltban Sztojka Sándor, a ki­sebbségi önkormányzat elnöke testületi ülést hívott össze. E fórum a Magyarországról jövök című rádióműsor riport­felvételének lejátszásával kez­dődött. A megszólaltamnak kö­zött volt az egyik fiú, aki a bünte­tését tölti. E ténnyel sem értett egyet a legényke: „Közösen csi­náltuk. Minket bent fognak, de amazt a kettőt kint hagyják. Ki fogok menni, agyonütöm mind a kettőt.” Ám nem csak a bűntár­sait sorolta a haragosai közé: „A tanárok kétszínűét Azok is meg fognak halni - mondta a fiú, aki még a rendőröket is megfenye­gette. Berkecz László polgármester határozottan kijelentette:- Konkrét intézkedéseket vá­runk. Tegyenek rendet a maguk táborában. A vadkerti cigá­nyokkal eddig sem volt gond. Nem szabad, hogy városunkban kialakuljon a cigányellenesség, mert ez az ügy megtörtént. Az eset talán „jó” is arra, hogy tud­janak bizonyítani. Itt nem lehet lincshangulat akkor sem, ha ha­zajönnek a fogvatartottak. Nyil­ván minden segítséget megad az önkormányzat, az iskola, a rend­őrség. Alakuljon ki egy önök ál­tal megbízott szervezet, amely figyeli az iskolából hazatérő gyerekeket, s ha gond van, szól­nak, cselekednek. Ne hagyják, hogy ezek a kölykök a maguk ki­vívott tekintélyét lejárassák. A kisebbségi önkormányzat képviselői elmondták, úgy vélik, hogy a sajnálatos eset kihatással van a jó gyerekek továbbmenete- lére is. Nevezetesen két nyolca­dikos diák továbbtanulási ké­relmét elutasították. Pedig eddig Vadkerten nem volt faji megkü- lömböztetés. Elismerték, hogy valóban feszültté vált a helyzet, amit igyekeznek normalizálni. Az egyik bandatag testvérével már sikeres megbeszéléseket folytattak arra vonatkozóan, hogy meg kell a szűkebb család­dal értetni, a bosszú ez esetben is értelmetlen. Helyette a bizonyí­táson a sor: Vadkerten igenis le­het együtt élni a cigánysággal. E városban kétszázan tartoznak a kisebbséghez. Rajtuk a sor, ha március 3-án hazatér a két fiatal­korú gyerek, azt követően is megőrizzék a polgárok nyugal­mát. Pulai Sára Megrongált BMW Kecskeméten, a Hitel utca 3. szám előtt parkoló BMW autót rongált meg egy ismeretlen el­követő. Az egyik ablakát, be­zúzta, az üléseket felhasogatta, a kerekeit kiszúrta, a visszapil­lantó tükröket letörte. A kár 50 ezer forint, a rendőrség nem tudja, mi volt a pusztítás oka. Polgárvédelmi elismerések a megyében fin~rf nrnrirfr Súlyos méhbetegség (1.) A magyar méz különlege­sen jó minőségének, aromájá­nak köszönheti hírét a nemzet­közi piacon. A megtermett méz több mint 2/3-a exportra kerül. Bács-Kiskunban több mint 1400 méhésznek biztosít főál­lású megélhetést vagy kereset­kiegészítést ez a tevékenység. A méhészetet a legutóbbi években több járványos meg­betegedés veszélyeztette. Valamennyi méhész által ismert, rettegett méhbetegség az ún. ,.nyúlós vagy amerikai költésrothadás”, amit a bacillus larvae kórokozó vált ki. A kó­rokozó spórája a természetben több évtizedig életképes ma­rad, általános fertőtlenítősze­rek ellene hatástalanok. Csak 120 °C feletti hőmérsékleten pusztítható el. Ezek figyelem- bevételével a betegség elleni védekezés a világ fejlett méhé­szettel rendelkező országaiban is radikális, ami a méhcsalá­dok, méhészeti eszközök elé­getését, megsemmisítését je­lenti. A méhcsaládokat, amelyek­ben a betegséget észlelték, ál­lami kártalanítás mellett meg­semmisítik. A kórt a fertőzött méz terjeszti, de az embert nem betegíti meg. 1994-ben a betegséget Ba­ján, Hajóson, Fülöpházán, Kecskeméten, Szeremlén, Du- napatajon, Hatényegyházán, Kerekegyházán állapították meg. A fertőzött állományokat megsemmisítették. A betegség miatt községi zárlatot rendeltek el a fentebb felsorolt városok­ban, községekben, valamint a fertőzött terület közelsége mi­att Géderlakon, Ballószögön, Ménteleken. A betegség elleni védekezés irányítása hatósági feladat, me­lyet az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás lát el, a méhegészségügyi fe­lelősök közreműködésével. Zárlat alatti helyre méheket bevinni, onnan méheket ki­vinni, mézet exportra értékesí­teni a zárlat feloldásáig nem le­het. A zárlat oldásának feltétele a 60 napos időközzel a méh­egészségügyi felelős által két alkalommal elvégzett, kedvező eredményű vizsgálat. A vizsgá­latnak valamennyi méhészetre ki kell terjednie a zárlati terüle­ten. A zárlatok mielőbbi oldá­sának érdekében kérjük az érin­tett területeken méhészkedők megfelelő hozzáállását a vizs­gálatok gördülékeny lebonyolí­tásához, ami a következő: Baja, Hajós, Fülöpháza, Sze- remle, Dunapataj, Géderlak, Kerekegyháza település méhé­szei kérjék állományuk méh­egészségügyi vizsgálatának el­végzését a méhegészségügyi felelősöktől március elején és április végén-május elején. (Folytatjuk) Március elseje 1992 óta a polgári védelem világnapja. Ebből az alkalomból március 3-án ünnep­séget tartanak a megyeházán. Kiállításokat terveznek Mély­kúton, Kecskeméten, Félegyhá­zán, Baján, Kiskőrösön és Kalo­csán. A magyar polgári védelem napja alkalmából a tájékoztató, nevelő munkájukért a megye pedagógusai közül belügymi­niszteri elismerésben részesült: Városi József (Tompa), Dávid Sándor (Nyárlőrinc), dr. Gál Gyuláné (Kecskemét), valamint Nagyné Újvári Paulina, a me­gyei vöröskereszt munkatársa. Az ifjúsági versenyen elért eredményeikért Horváth Cz. György tompái és peiger Kata­lin kecskeméti tanuló részesült miniszteri elismerésben. DUNAPATAJ HITELT VESZ FEL Alpolgármester nélkül Továbbra sincs alpolgármester Dunapatajon. Schramm Gábor polgármester az elmúlt héten pénteken - immár negyedik al­kalommal - ismét Bán Béla képviselőt, helyi református lelkészt javasolta erre a posztra, de indítványát most is elutasí­tották. Az előterjesztésre a sza­vazásra jogosult tizenkettőből kilencen nemmel voksoltak. Tegnap Schramm Gábort ar­ról kérdeztük, hogy nem kel- lene-e immár más taktikához folyamodnia. Az iránt is érdek­lődtünk: várható-e egyáltalán, hogy valaha is döntés születik, vagy jó neki - akár négy évig is - ez az állapot?- Ez miért taktika, s miért ne lehetne döntés? - kérdezett vissza. - Az alpolgármesterre a törvény értelmében a polgár- mester tesz javaslatot, én pedig Bán Bélát javaslom. Hagy döntsem el én, hogy adott eset­ben ki helyettesítsen. Semmi egyébbel nem kívánom kom­mentálni az ügyet - mondta vé­gül. A pénteki testületi ülésen egyébként elfogadták a község idei költségvetését, amelynek főösszege 142 millió forint. Dunapataj nyolcmillió forint hi­telt vesz fel, hogy a településen kiépülhessen a gázvezeték. B. F. I. BŰNCSELEKMÉNY SZOMBAT ÉJJEL Sírgyalázók Lakiteleken (Folytatás az 1. oldalról) A tiszakécskei városi rendőrség illetékese az üggyel kapcsolat­ban csak néhány információval tudott szolgálni. A sírgyalázó tettes valószínűleg egyedül volt, legalábbis semmi sem bi­zonyítja ennek ellenkezőjét. A nyomozást elkezdték, gyanúsí­tottjuk viszont egyelőre nin­csen. Elgondolkodtató azonban az, hogy a meggyalázott sírhantok alatt nyugvó emberek majdnem mindegyike valamilyen erősza­kos halál áldozata lett. Olvasó­ink talán még emlékeznek a közelmúltban Lakiteleken meggyilkolt Hankóczki Jenőre, vagy a Tiszakécskén titokzatos körülmények között autóbale­setben elhunyt Kiss Mihályra. Az említetteken kívül Galam­bos László, Vörös Zsolt és a ta­valy nagyon fiatalon, 20 éves korában elhunyt Kutasi Ange­lika sírját gyalázták meg. Azt hiszem, mindenkiben felmerül a kérdés, vajon ki nem hagyja Lakiteleken legalább a holtakat nyugodni. Az ügyre lapunk ha­sábjain még visszatérünk. Földbérleti díjak Kisszálláson Több, az önkormányzat idei gazdálkodásával összefüggő rendeletmódosítást is megsza­vazott Kisszállás legutóbbi közgyűlése. A bizottságok által - a bevételek növelésének szándékával - előterjesztett ja­vaslatok sorában az önkor­mányzati tulajdonban lévő föld- tmiietek bérleti díjainak módo­sítása is szerepelt. A rendelet - amely külön ke­zeli a kül- és belterületi földe­ket - a következő változtatáso­kat tartalmazta: a belterületi földek négyzetméterenkénti bérleti díja egy forintra emel­kedik. Azoknak a külterületen lévő földeknek, amelyeknek a négyzetméterenkénti értéke tíz aranykoronáig terjed, húszról harminc fillérre nő a díja. A ti­zenegy és húsz aranykorona közötti értékűek után négyzet- méterenként a korábbi harminc helyett negyven, míg a húsz aranykoronát meghaladók bér­lőinek ötven fillért kell fizet­niük. Ádám Miklós Tompái tiszteletdíjak Tompa képviselő-testületé a februári ülésén rendeletet alko­tott az önkormányzati tagok tiszteletdíjáról. Eszerint a kép­viselők alapdíja havi ötezer fo­rint. Ha bizottsági tag is a kép­viselő, akkor hétezer, ha elnöke valamelyik bizottságnak, akkor tízezer- forint illeti meg ha­vonta. A bizottságok nem kép­viselő, vagyis külső tagjainak kétezer, több bizottságban való részvétel esetén kétezer-ötszáz forint a havi tiszteletdíja Tom­pán. Betörtek az apostagi diszkóba Ismeretlen tettes betörte az ab­lakot, s behatolt múlt hét ked­den az apostagi Pince diszkóba. A diszkóból cigarettát, csoko­ládét, szeszes italt, és egy erősí­tőt vitt el. A kár 150 ezer forint. Autóstáskát loptak Szabadszálláson Egy szürke színű, 100 ezer fo­rintot tartalmazó autóstáskát lopott el ismeretlen tettes feb­ruár 25-én 18 óra tájban egy Lada Szamarából Szabadszál­láson. Az Arany János utcában parkoló autóból iratokat is el­vitt a tettes, azonban azokat ké­sőbb eldobta, s így visszakerül­hettek tulajdonosukhoz. A rendőrség nyomozást indított az ügyben. Hitelt vesz fel asjánoshalmi önkormányzat A képviselő-testület elfogadta Jánoshalma idei költségvetési rendeletét, mely 413 millitf fo­rint bevétellel kalkulál. A itehéz gazdasági helyzetben a képvi-. selő-testület a város intézmé­nyeinek beruházási kiadásait májusig zárolta. A városban az új diákotthon építésén kívül be­ruházásra mindössze 360 ezer forintot terveztek. Gépek, esz­közök, berendezések vásárlá­sára 3,7 millió forint jut. A léte­sítmények felújítására 4,5 mil­lió forintot terveztek. Szociális jellegű kiadásokra és segélye­zésekre 41,1 milliót tervezett a jánoshalmi testület. Ennek az összegnek több mint fele az átlagban 580 mun­kanélküli jövedelempótló tá­mogatására kell. Végül is egy hosszúra nyúlt alkufolyamat, s rengeteg kompromisszum eredményeként sikerült a terve­zett kiadásokat 460,5 millióra szorítani. S hogy az ez évi pénzügyi terv megvalósulhas­son, egyhangúlag 47 millió fo­Az idén a jánoshalmi kollégium építése az egyetlen ko­moly beruházás a városban. rintos hitelkeretet szavazott meg a testület. Az ülés végén a jánoshalmi városatyák egy bi­zottság felállítását határozták el, melynek feladata a város in­tézményhálózatának strukturá­lis és gazdasági átvilágítása. Blázsik Sándor A Magyaralmási Agrárszövetkezet (Fejér megye) 1995. március 2-án, 8.00 órától gépbörzét tart a magyaralmási központi telepén. Értékesítésre kerülnek: betakarítógépek (Dominátor 105-ös, 106-os, DON kombájnok, HESSTON silózók). Egyéb erő- és munkagépek, MTZ rakodóval. A gépek a központi telepen, a megjelölt időpontban, megtekinthetők. (43eei)

Next

/
Thumbnails
Contents