Petőfi Népe, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-14 / 62. szám

1995. március 14., kedd 5. oldal Forradalom És Szabadságharc Egyetemi ifjak jurátusszablyája ahová az öv csatlékjait illesztet­ték fel. A szablya súlya: 1 kg, hosz- sza: 94,3 cm, a penge hossza: 75 cm, szélessége: 2,6 cm. A szablya jelenleg is jó álla­potban van. Több kiállításon is szerepelt március 15-ei, illetve október 6-ai rendezvényeken, megemlékezéseken. A relik­via-fegyver a szabadságharc­hoz kapcsolódik, történelmünk egy dicső szakaszát idézi. Köz- és magángyűjtemények ritka­sága, a törtelem feledhetetlen emléke. -kenyeres­A jurátus szablya. Az én magángyűjteményem­ben szerepel egy darab jurá- tusszablya, melyet a szabad­ságharc alatt viseltek. A ma­gyar egyetemi ifjúság dísz­fegyvere a jurátusszablya volt. Ezt katonai fegyverként hasz­nálták az önvédelmi harc ide­jén. A markolata jellegzetes tö­mör vasból készült, feje törökö- sen lefelé hajló. A keresztvasa - S-alakú - egyik oldalán le­felé, a másikon fölfelé hajlik. A penge mindkét oldalán stilizált levelek között katonai jelvé­nyek elmodósott alakjai látha­Egyenruha és fegyverek a szabadságharc idejéből. Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc idején a honvédségben a tiszti állomány s a honvédek, a nemzetőrök is sokféle fegyvert viseltek, illetve használtak a kiképzés során vagy a harctereken. A fegyverek egy részét a császári hadsereg fegyverraktáraiból vették át, más részét az átállt alakulatok személyi állománya magával hozta. A fegyverek egy hányadát pedig a korabeli fegyvermüvesek a védelmi harc idején készí­tették. A bécsi akadémiai légió katonái Bécsből magával hoz­ták dicsőséges fegyvereiket. tók. A fegyver formája jellegze­tes ívelésű, török típusú. A szablyahüvely acélból készült, domborított alakú, rajta kettő darab, szintén domború for­májú hordpánt a karikával, Kilencszázan a köz szolgálatára A kecskeméti városháza 1746-ban épület. A zászló alatti szoba Hornyik János főjegyzőé, aki önkéntesként vett részt a szabadságharcban. A fővárosi forradalom esemé­nyeinek híre 16-17-én ért Kecs­kemétre. A polgárság és a város vezetésének nagy része öröm­mel, kitörő lelkesedéssel fo­gadta a történteket. Fellobogóz­ták a városházát, a polgárok a házaikat. Felolvasták a 12 pontot és Petőfi Sándor Nemzeti dalát. A tanulóifjúság s a város ap- raja-nagyja kora reggel nemzeti zászlókkal, felkokárdázva, ze­neszó kíséretében nemzeti ün­nepének adott kifejezést. Hitet tettek az egyenlőség, szabadság testvériség ügye mellett. Ezek­ben a napokban szünetelt a két­kezi munka, minden polgár és tanuló a politikai változás lázá­ban égett és várakozással tekin­tett a jövőbe. Március 17-én Kecskeméten Nagy Lajos városi főbíró köz­gyűlésre hívta össze a választott bizottsági tagokat. A közgyűlés fontos előterjesztéseket tett he­lyi és országos ügyekre vonat­kozóan. Elhatározta, hogy elfo­gadja, s magára kötelezve vég­rehajtja azon törvényeket, ren­deleteket, melyet az országos ha­táskörű szervek Kecskemét vá­rosi elöljáróságnak kiadnak. Március hónapban már önként jelentkeztek az állampolgárok nemzetőrnek. A helyi tanács március 24-én kiadta végzését, hogy a férfiak jelentkezzenek nemzetőri szolgálatra, s azt ösz- sze is kell írni. Mintegy kilenc­százan jelentkeztek ezekben a napokban a hírős városban ilyen közszolgálatra. A helyi vásártéren választot­ták meg a nemzetőr parancsno­kokat és tiszteket. Májusban első századosnak: Haraszti Imre volt főhadnagyot, második száza­dosnak: Ferenczy Jakab helyi birtokost, zászlótartónak: Buli- nyi Frigyest választották. 1848. május 23-ai tanácsülésen olvas­ták fel a magyar hadügyminisz­térium körlevelét, melyben siet­tették a nemzetőrség felállítását, felszerelését, s kérték a lakosság adakozását hazafias célra. Július 16-án Hoffmann János plébános szentelte fel Kecskeméten a nemzetőrök zászlóit. A zászló­szentelés során nagy hatású buz­dító beszédet intézett a táborba készülő önkéntes nemzetőrök­höz. 1848. július 17-én 600 ön­kéntes nemzetőr indult a Dunán­túlra, augusztus 8-án 50 lovas és 320 gyalogos nemzetőr szállt tá­borba, míg szeptember 22-én kelt tanácsi rendelet hatására 297 fős nemzetőr kontingenst indítottak útba a haza védel­mére. A nemzetőrség megalakítása, kiállítása után megkezdték a kü­lönböző honvéd zászlóaljak és lovasregimentek szervezését. Kecskemét városából főleg a 13., 71., 92., 129., 130. honvéd zászlóaljakba kerültek a honvé­dek. Kecskemétről toborzott tisztek is szolgáltak a 4., 6., 33. honvéd és egyéb zászlóaljakban. Kecskeméti születésű huszár­tisztek szervezték és vezényel­ték a 9., Miklós honvéd huszá­rezredet, melynek Gáspár And­rás huszárezredes volt a pa­rancsnoka, míg a 14. Lehel hu­szár ezred szervezéséből jelen­tősen kivette a részét, majd a pa­rancsnoka lett Ferenczy Albert ezredes. Szép számmal toboroz­tak Kecskemétről s a környező pusztákról a 13, Hunyadi huszá­rezredbe is embereket, de talál­hatók voltak még a hírős város­ból a 16. Károlyi huszár regi­mentben s lovasegységekben is innen toborzott legények. Mu- raközy János szentkirályi birto­kos mintegy 400 fős gerillacsa­pattal harcolt a magyar szabad­ságért. A felsoroltakon felül jelentős szerepet vállaltak a 48-as sza­badságharcban olyan személyek is, akik évekig Kecskeméten di- ákoskodtak, s itt folytatták isko­lai tanulmányaikat: Petőfi Sán­dor, Klapka György honvéd tá­bornok és helyettes hadügymi­niszter, Jókai Mór és még sokan mások. Kenyeres Dénes Egyenesen a nemzet kezéből Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc katonai kitünte­tésének szükségességét és konkrét tervét 1848. júliusában Mészáros Lázár hadügymi­niszter fogalmazta meg. Az új érdemrend alapszabályait Mé­száros tábornok 1849. február 18-án terjesztette a kormány elé. Hosszú vita után az OHB február 26-án jóváhagyta az első önálló kitüntetés - a Ma­gyar Katonai Érdemrend (ér- demdíszjel) - alapszabályza­tát. Az érdemdíszjel szabályait a kormány hivatalos napilapja, a Közlöny március 2-ai száma közölte teljes terjedelemben. Ebben olvashatjuk: „...az any- nyira szorongatott haza érde­kében szerzett érdemek kése­delem nélkül jutalmaztassanak meg, egy katonai érdemdíszjel felállítása (megalapítása) ren­deltetett el.” Az érdemrend há­rom osztályból állt. Az első osztályú érdem­rend egy sugarakkal körített ezüst csillag, melynek középső részét arany babérkoszorú és arany apostoli kettős kereszt díszíti. „Jutalmul szolgált va­lóságos győzelmekért, nagy hasznú hadiműködésért, és va­lamely várnak hosszabb, ki­tartó védelméért vagy bevéte­léért. A második osztály érdem­rendje szintén ezüstből készült babérkoszorú, közepén arany apostoli kettős kereszt van. Az ideiglenes érdemjel piros víz­szintes szalagra volt felil­lesztve. Általában törzstisztek nyerték el. A harmadik osztály érdem­Az érdemdísz jelek. jele, babérkoszorúja kisebb, mint a 2. osztályé, s a közepén nincs kettős kereszt. Ezt is víz­szintes elhelyezésű piros sza­lagocskán viselték. Ezt a kitün­tetést minden rangú katona el­nyerhette. A kitüntetés mindhárom foko­zatát a katonai egyenruhán kel­lett viselni a mell bal oldalán. A megalapított katonai ki­tüntetés az első, önálló demok­ratikus magyar kitüntetés volt. Joggal írhatta az alapítás után egy héttel, az első adományo­zás másnapján a Közlöny: „Most, midőn a katonai pálya eszméje, célja, s minden érde­kei a szociális és politikai élet eszméjével tökéletesen eggyé olvadt, most van valódi fensé­ges becse azon érdemjelnek, melyet a népszabadság harcá­ban dicsőséget vívott hős egyenesen a nemzet kezéből kap...” K. D. Kecskeméti jogászok a szabadságharcban Kecskemét polgárai felekezetre, foglalkozásra, korra és éppen viselt tisztségükre való tekintet nélkül álltak csatasorba a sza­badság ügyének megvédésére. Feltűnő a hadba sietők között a jogi végzettségű emberek nagy száma. Jóllehet, a Jogakadémiá­nak szinte a teljes tanári kara és diáksága - a jurátusok - önma­gukban is számottevő erőt képviseltek, mellettük is sokan voltak, akik állásukat hagyták oda a nemes célért. Szabó Tamás tanul­mányából, amely 43 nevet említ, terjedelmi okok miatt azokat emeltük ki, akiknek utcanévvel is emléket állított az utókor. A Kecskeméti Jogakadémia. A teljes tanári kar és a diák­ság a szabadságharc szolgálatába állt. Bagi László főügyész, főbíró, a kecskeméti önkéntes nemzető­rök hadnagyának választatott meg a vásártér melletti gyepme­zőn 1848. május 28-án. Csányi János ügyvédet 1848. június 9-én főbírónak választot­ták meg a Kistemplom-téri kato­nai lovardában. 1851-ig volt fő­bíró, aki bátor és talpraesett kiál­lásával megmentette Kecskemét városát attól, hogy 1849. július 26-án a városon átvonuló Hay- nau parancsára az osztrák kato­naság kifossza. Csilléry Benő főügyész, jog­akadémiai tanár mint honvéd hadnagy küzdi végig a magyar szabadságharc csatáit. Darányi Ignác kecskeméti születésű ügyvéd 1848-ban kormánybiz­tos, nemzetőr kapitány. Fór ián Károly ügyvédet 1848. május 28-án választották meg az önkéntes nemzetőrök fő­hadnagyává. Több társához ha­sonlóan részt vett a Szenttamás körüli harcokban. Gyenes Imre, Gyenes Fe­renc és Horváth József ügyvéd követte társait az önkéntesek közé, ki lovas, ki gyalogos nem­zetőrként. Horváth Döme királyi táblai tanácselnök, jogász, az 1848­49-es események tevékeny ré­szese, aki mint népfelkelési biz­tos, a hadsereg szervezésével foglalkozott. Az osztrák származású Józsa (Jausz) Imre törvényszéki bíró annak ellenére, hogy cs. kir. szá­zados, s az olmützi katonaiskola neveltje, a magyar ügy mellé állt. Együtt szolgált Gömöry Fri­gyessel a 71. zászlóaljban. Lestár Péter - később Kecs­kemét tiszteletbenálló polgár- mestere - ügyvéd és táblabíró­ként mindkét kecskeméti önkén­tes toborzás alkalmával szolgá­lattételre jelentkezett. Nemzetőr főhadnagyi rendfokozattal egy­ségével Pákozdnál csatlakozott aGuyon Richard vezette II. zász­lóaljhoz. A pákozdi csatát köve­tően - Lestár Pétert - hősies helytállásáért maga Guyon lép­tette elő századossá. Lestár Péter ügyvéd kiváló katonai tulajdon­ságait számtalan csatában kama­toztatta. Részt vett a Köpcsén- nél, Nádaskánál, Gyallánál, Nyárasdnál, Nagyszombatnál és Kocsérdnál vívott ütközetek­ben. Ez utóbbiakbál véghez vitt tetteiért kitüntették a harmad- osztályú vitézségi érdemrend­del. Lestár Péter ügyvéd szabad­ságharcban véghezvitt tetteinek ismerete nem lenne teljes, ha nem említenénk meg azt a ka­landosan vakmerő vitézi tettét, amikor mint kormányfutár álru­hában nagy összegű pénz vitt be az osztrákok által körülzárt Ko­márom várába, amit előzetesen Debrecenből, a kormánytól ho­zott. Muraközy János és József ügyvéd is nemzetőr lett. János később gerillacsapatot vezetett. Halálra ítélték. Kalandos úton külföldre szökött, hosszú évekig emigrációban élt. Simonyi János Kecskemé­ten, szülővárosában végezte jogi tanulmányait, majd maga Kos­suth Lajos nevezte ki a hétsze­mélyes táblához. Mint Kecskemét városának országgyűlési képviselője kö­vette a Pestről Debrecenbe me­nekült kormányt, s jelen volt áp­rilis 14-én a Függetlenségi Nyi­latkozat elfogadásakor és a Habsburg-ház trónfosztásának kimondásakor. Ezért később a pesti törvényszék halálra ítélte, majd büntetését kegyelemből várfogságra változtatták. Szappanos István ügyvéd a Szenttamásnál zajló harcokban vett részt önkéntes nemzetőr­ként. A „vén kuruc” még 99 éves korában is hű maradt ’48 eszmé­ihez. Szabó Tamás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents