Petőfi Népe, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-13 / 61. szám

1995. március 13., hétfő Petőfi Népe 7. oldal A társadalom számkivetettjei Állítólag senki sem „százszázalékos”. De azt, hogy ki az értelmi fogyatékos és ki az őrült, egy laikus képtelen megállapítani. Annál is inkább, mivel civilizált társadalmunkban - a pillanat­nyi hangulatok hatása alatt - akármikor, akárkire könnyen rásütjük bármelyik jelzőt. Velünk ellentétben a „kevésbé civi­lizált” indiánok nem alkalmazzák egyik minősítést sem. Ehe­lyett a bohóc megnevezést kapja minden olyan ember, akit a civilizált társadalom elmebetegnek nevezne. Az indiánoknál a bohóc istenség is. Istenség, amely a mindenségben kóborol „örökkön örökké”. Egy mindent visszájára fordító bölcs em­ber, aki az igenből nemet csinál. Akárkivel megtörténhet, hogy bohóccá válik: egyik napról a másikra. Akár tetszik neki, akár nem. Bohóccá válni ugyanis roppant egyszerű. Elég hozzá né­hány furcsa álom, látomás. Semmit sem lehet tenni ellene. S noha a bohóc tiszteletet élvez, ugyanakkor bohócnak lenni szé­gyen is. Erő jár vele, de meg kell fizetni érte. Apátlan-anyátlan kastélylakók Kolozsvártól alig húsz kilo­méternyire nyugatra egy sűrű kis erdővel körülvett várkastély emelkedik az országút fölé: Gyalu vára. A mára egyemele­tessé zsugorodott épület hajdan az erdélyi püspökség legna­gyobb várkastélya volt. Falai közt fejedelmek, királyok, csá­szárok kerestek és találtak me­nedéket. A kastély Gárdonyi Géza népszerű regényében, az Egri csillagokban is szerepel, állítólag innen szöktette meg egykor Cecey Évát Bomemisz- sza Gergely. Jelenleg értelmi fogyatékos, árva gyerekek lakják: románok, magyarok, cigányok. Vidáman hancúroznak, fociznak a hatal­mas udvaron. Ők még jól meg­vannak egymással. A társada­lom perifériájára szorult ártatlan lelkeket még nem fertőzte meg semmilyen fajgyűlölő eszme. Szüleikre már csak néhányan emlékeznek - homályosan. A zömében tíz-tizennégy éves fiúk valamennyien a szamosúj- vári árvaházból kerültek Gya­lura. Legtöbbjük azt sem tudja, mi az: szülő. Arról, hogy árvák, s hogy ráadásul értelmi fogya­tékosak is, végképp nincs fo­galmuk. Ebbe az állapotba szü­lettek bele, ebben nőttek fel. Kusza álmok, mi lesz belőletek? Veszekedés minden intézet­ben akad. Miért épp a gyalui lenne kivétel? De azért öntuda­tuk a fogyatékosoknak is van, ők maguk intik le, választják szét a kakaskodókat. Kialakult bennük egyfajta intézeti szel­lem. A nevelőtanárok ritkán avatkoznak perlekedéseikbe. Attila mindenki kedvence. A tizennégy éves, magas, barna gyerek talán a legértelmesebb kétszázhatvan társa közül. Ko­lozsvárott született, kétévesen került Szamosújvárra. S bár szüleit ő is csak fényképről is­meri, szerencsésebb sorstársai­nál. Nővére ugyanis időnként kiviszi az intézetből. Ilyenkor bele-belekóstol a családi élet ízébe. Nagyokat játszik unoka- testvéreivel, tévét és videót néz, zenét hallgat és színes folyóira­Ha értelmi fogyatékosak is, elsősorban gyerekek, akik épp olyan elevenek, mint egészséges társaik. fotó: szász ANDRÁS tokát lapozgat. Autószerelő vagy sofőr szeretne lenni. Isten végtelenül nagy. Isten végtelenül jó. Isten végtelenül irgalmas - szajkózza a tízesz­tendős Nelu. A szászfenesi szü­letésű gyerek viszonylag későn, hatévesen került árvaházba. Szülei egyik napról a másikra magára hagyták, külföldre szöktek fogyatékos gyermekük elől. Az éhező fiúcskát egy ideig a szomszédok etették, vé­gül ő is Szamosújvárra került. Nelu hívő gyerek. Apostolként járkál társai között és rendület­lenül inti őket a jóra. Mint megsúgta: papnak készül. Sandunak mindene a futball. Legszívesebben reggeltől estig a labdát rúgná. Anyját ugyan látta néhányszor, de nem szíve­sen beszél róla. Minden alka­lommal más férfi társaságában látogatta meg, és olyan „visel­tes volt” az arca. Csak álmai­ban szépül meg. Olyankor hangja is kedves, simogató. Sandu focista lesz vagy tanár. Eszményképe Maradona és el­vörösödik, ha a szemére vetik, hogy időnként az ágyba vizel. Az Attilák, Neluk és Sanduk nincsenek egyedül. Több száz, vagy inkább több ezer sorstár­suk szövögeti álmait Románia- és világszerte. Autószerelő-, pap-, futballista- vagy tanár­ként álmodják jövőjüket. Azt a jövőt, amely akkor kezdődik, ha majd kinőnek az intézet falai közül, és kikerülnek az életbe. Emberségre vágynak Azért, ha értelmi fogyatéko­sak is, elsősorban gyerekek. S noha a világot nem egészen úgy látják, játszani épp úgy szeret­nek, mint egészséges társaik. Szeretetre vágynak és adnának is, ha kapnának, vagy ha elfo­gadná tőlük valaki. Sorsuk már születésük pilla­natában megpecsételődött. De ők erről mit sem tudnak. Csak topognak, botladoznak árván, magukra hagyatottan. Álmokat szőnek, melyek sohasem való­sulnak meg. A szállítmány - sokak segít­ségével - sikeresen célba ért. Az árvák helyzetén azonban mindez nem sokat változtat. Az édesség okozta öröm ugyanis gyorsan elszáll. Ha a társadalomnak sikerülne levetkeznie félelmét és előítéle­teit ezekkel a szerencsétlen gye­rekekkel szemben! Leküzdenie az emberekben munkálkodó tu­datlanságot, durvaságot, amit e sorsüldözöttekkel szemben gyakorolnak! Ha mindez sike­rülne, rájönnénk, hogy ők is em­berek, akik kivetettségükben, megalázottságukban is szeret­nének emberhez méltóan élni. De legfőképpen EMBEREK maradni. Szász András Újra a Nyíri erdészháznál Szulyovszky László a gyűjteményt rendezgeti. Kecskemét-Hetényegyháza e- gyik nevezetessége a Nyíri er­dészház. A Szulyovszky család 26 éve gyűjti az 1848-as forra­dalom és szabadságharc erek­lyéit, 1993-ban pedig alapít­ványt hoztak létre a gyűjtemény folyamatos gazdagítására. Á Nyíri erdészházban kialakítot­tak még egy Szent Hubertus- szobát és épült egy kápolna is, mely szintén a vadászok védő­szentjének a nevét viseli. Miért vágott bele 26 éve az 1848-as ereklyék gyűjtésébe? - kérdeztük az alapítvány titkárát, Szulyovszky Lászlót, akinek kerületvezető erdész a főfoglal­kozása. Elmondta, hogy az egész egy padláson talált, festett porcelánburkolatú petróleum- lámpa megtalálásával kezdő­dött. Gyorsan kialakult a gyűj­tőszenvedélye a régiségek iránt. Maga is megdöbbent, hogy mennyi 1848-as ereklyét őriz­nek az emberek. Ezektől persze nehezen válnak meg, hiszen családi emlékekről van szó. En­nek ellenére szépen gyarapodott a gyűjtemény, amit először 1989-ben láthatott a nagykö­zönség, hosszú évtizedek után az „első szabad március 15-én". Ekkor minden hírverés nélkül 300-400 ember jött ősze a Nyíri erdészháznál, a következő é- vekben viszont már 1000-1500 résztvevője volt itt az ünnep­ségnek. Remélhetően most szerdán sem lesz ez másként és az időjárás kegyeibe fogadja nemzeti ünnepünket. Március 15-én 11 óra 30 perckor kezdő­dik a megemlékezés, melyen közreműködik - többek között - két Kossuth-díjas színművész is: Bessenyei Ferenc és Sinko- vits Imre. Minden érdeklődőt szeretettel várnak! M. Gy. Polgári védelmi tanácskozás Mélykúton A nemzetközi polgári védelem napjához kapcsolódva tanács­kozást és kiállítást rendeztek a hét végén Mélykúton. A kiskunhalasi polgári vé­delmi körzethez tartozó telepü­lések polgármesterein, jegyzőin kívül jelen voltak a társ fegyve­res testületek képviselői és a polgári védelem megyei pa­rancsnokságának munkatársai. Geiger János alezredes, megyei parancsnok nyitotta meg a helyi általános iskolában a kétnapos polgári védelmi kiállítást. Az ezt követő tanácskozáson elsőként Katona Ferenc őrnagy, a megyei parancsnokság munkatársa em­lékezett meg a polgári testület múltjáról és jelenéről. Véget értek a kalocsai japán napok Tegnap véget értek Kalocsán a japán napok. Az elmúlt hét elején kezdődött rendezvény- sorozatot a japán nagykövet­ség főtanácsosa, Yasuo Taka- mashy nyitotta meg ma egy hete a város művelődési köz­pontjában. A felkelő nap országából jött vendégek igényesen ösz­szeállított programmal érkez­tek Kalocsára. A filmbemuta­tók mellett fotó- és képzőmű­vészeti kiállítások, kimonó- show szórakoztatta a közönsé­get. A japán étkezési szokásokra kíváncsi látogatókat a Hotel Kalocsa éttermében eredeti ja­pán ínyencségekkel fogadták. Asszonyom! Amíg Ön bevásárol, mi főzünk. INGYENES KÓSTOLÓ! Márciusban Önt is vendégül látja a Hera házi­asszonya. Kóstolónkon meggyőződhet róla, hogy Hérával minden étel sokkal finomabb. És mindezt szokásos bevásárlása közben. Keresse háziasszonyunkat a nagyobb boltokban. Hera. Kiemeli az ételek valódi ízét. A következő városokban látja Önt vendégül a Hera háziasszonya: Kecskemét: március 16., 17., 20., 21., 22., 23., 24., Baja: március 23., 24., 27., 28., Bácsalmás: március 29., Kiskunhalas: március 23., 24., 27., 28., 29., Kiskunfélegyháza: március 16., 17., Kalocsa: március 20., 21., 23., Kunszentmiklós: március 27., Solt: március 28.

Next

/
Thumbnails
Contents