Petőfi Népe, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-11 / 60. szám

Hétvégi magazin m. W m. w Szerkeszti: Nagy Mária, Bán fános Horoszkóp 10. oldal Divat 11. oldal Rejtvény 11. oldal Fiataloknak 12. oldal Patkós Irma harmadvirágzása Patkós Irmát, Európa legidősebb, máig aktív színésznőjét nem­igen kell bemutatni a közönségnek. Bár a primadonnára, az 1920-as évek ragyogóan tehetséges ifjú művészére csak kevesen emlékezhetnek, hiszen a március 8-án 95. életévét betöltött szí­nész-nagyasszonynak kevés kortársa él még a hazában, s a ha­sonlóan magas kort megértek közül pedig nem hinnénk, hogy sokan láthatták volna fiatal kori alakításait... Az 1971-ben forgatott Sándor Pál által rendezett „Sárika drágám” című filmben már az idős színésznőt csodálhatta meg a közönség. S hány filmje jött még ezután! Hangyaboly, Bal­lagó idő, Nem élhetek muzsikaszó nélkül - Patkós Irma sokol­dalú tehetségének bizonyítékai. A megszámlálhatatlan köszön­tők sorában a Magyar Színészkamara, a Magyar Színházmű­vészeti Szövetség képviselői is jelen voltak. Mit is csodáljunk a Patkós Irma-jelenségben? Bámulatos életerejét? 95 évesen maga metszi kiskerti szőlőjét, tartja rendben családi emléktárgyakkal zsúfolt ottho­nát. A századunkkal egyidős asszony lakásában egymás mel­lett áll az az ágy, melyben éde­sanyja őt és hat testvérét világra hozta és a televízió készülék. Harmadik virágkorát kö­szönheti a varázsdoboznak. Az elsőt sugárzó ifjúságának, páratlan tehetségének. Húsz évesen lépett először színpadra. Legnagyobb sikerei Szegedhez fűzik. Onnan hívták kecskeméti vendégszereplésre, őszinte el­ismeréssel méltatta a Kecske­méti Lapok felkészült kritikusa. „A korábbi éveknél színvonala­sabb Miklóssy-társulat jó telje­sítményei közül is kiemelkedett az Alvinczi huszárok. A szép érdeklődés nagyrészt Patkós Irmának tulajdonítható. A sze­gedi primadonna a nagy szín­padok levegőjét hozta magával. A lelkes publikum majd le­szedte a színpadról.” Országos népszerűségét jó­val nyugdíjazása után vállalt filmszerepeinek köszönheti. Volt úgy, hogy egyszerre két produkcióban volt érdekelt. Sokan felkapták fejüket, amikor először szólalt meg a tévében. Van, aki még így tud magyarul? ízes szavait hall­gatva pironkodnak-e némely bemondó hölgyek és urak, fut­tatott színészek. Megszólalásait úgy kell csodálnunk, mint mú­zeumi ritkaságot? Már 65 esz­tendeje így dicsérte a Kecske­méti Közlöny: „Az újság tiszta­ságával hat az a tiszta beszéd- technika, az a széles regiszterű hang, amely középfekvésekben is épp oly ragyogóan hajló, mint amilyen üde fényű a ma­gas ívekben.” Születésnapján százak kö­szöntötték szeretett városában, gondolatban tízezrek kívántak jó egészséget, újabb jó szere­peket. Megkapta az érdemes mű­vész címet, kevesen illetéke­sebbek nála az érdemes ember megnevezésre. Patkós Irmát így örökítette meg a híres művésztárs, a szin­tén ceglédi Tóth István fotóművész. Kiegyensúlyozottsága, derűs életszemlélete, lelki tisztasága tartja ilyen jó testi és szellemi állapotban? Szívesen tapsolnánk az Irma néninél alig négy esztendővel korosabb kecskeméti színház­ban a tervezett centenáriumi ünnepségen. Ha hívják, bizto­san eljön. Ha nem lesz éppen egy friss tévészerepe. Heltai Nándor Jól jár az ENSZ órája Az Egyesült Nemzetek Szerve­zete ezentúl egy karórát is az emblémái közé sorolhat. Az idén fennállásának 50. évfordu­lóját ünneplő világszervezet (UN) részére ugyanis jubileumi karórát gyártott a neves Swatch svájci óragyár. Az „UNlimited” (teljes nevén UNlimited peace, vagyis korlátlan béke) néven forgalomba kerülő szép kivitelű karóra 80 dolláros ára után négy dollárt az ENSZ jubileumi alapítványába fizetnek be, amely a fiatalokat szolgáló ok­tatási programok támogatására szolgál világszerte. A jubileumi karórát New Yorkban, továbbá Japánban, Dél-Koreában, va­lamint egyes dél-amerikai or­szágokban már árusítják. A békeórát New Orleans-i művészközösség, a YA/YA (Young Aspirations/Young Ar- tits Inc.) tervezte, külön erre az alkalomra. Titokzatos őstojás a sivatagban Francia kutatók 17 millió évesre taksált, 1,7 liter űrtartalmú tojást találtak a namibiai sivatagban. V alószínűleg amai struccok ősé­től származik a lelet. Az ősi fu­tómadár tojásának héja csaknem 4 milliméter, s korához képest egészen tartósnak bizonyult. Greenpeace a Duna-hídon A Greenpeace nemzetközi kör­nyezetvédő csoport 1971-ben Kanadában és az Egyesült Álla­mokban kezdte működését. Nagy-Britanniában 1976-ban alakult meg. Tiltakozik a keres­kedelmi bálnavadászat, a fókair­tás, a mérgező és radioaktív hul­ladékok felelőtlen kezelése, a nukleáris fegyverkísérletek és több más, a környezetet veszé­lyeztető tevékenység ellen. A Greenpeace 1985-ben vált vi­lágszerte ismertté, amikor a francia titkosszolgálat ügynökei Új-Zélandon felrobbantották Rainbow Warrior nevű hajóju­kat. Az új-zélandi Wellington­ból a csendes-óceáni francia nukleáris kísérleti központ, a Mururoa korallzátony közelébe akartak hajózni, hogy jelenlé­tükkel tiltakozzanak a nukleáris robbantások ellen. A merénylet­nek halálos áldozata is volt, s amikor az ügy körülményei nap­világra kerültek, az akkori fran­cia védelmi miniszternek távoz­nia kellett hivatalából. A Greenpeace aktivistái azóta is szokatlan akciókkal próbálják felhívni a világ figyelmét ma­gukra és a környezetvédelem fontosságára. 1995.január 30-án 50 méter hosszú és 14 méter szé­les, „Mentsük meg Szlovákiát - Stop Mochovce” feliratú óriást­ranszparenst helyeztek el a Gre­enpeace osztrák és szlovák kör­nyezetvédői a pozsonyi hídon. Államférfi boldogtalan gyermekkorral Winston Churchill gyakran be­tegeskedő és magányos gyer­mek volt. Vágyott szülei szere- tetére, de azt csak az őt ma­jomszeretettel körülrajongó nevelőnőjétől kapta meg. Churcill unokája, Celia Sandys könyvet írt a nagy ál­lamférfi gyermekkoráról. Munkájához a család életének írásos dokumentumai között kutatott, amelynek során eddig kevéssé ismert részletek kerül­tek a nyilvánosságra a törté­nelmi személyiségről, aki két­szer volt Nagy-Britannia mi­niszterelnöke, másodszor az egyik legnehezebb időszakban, a II. világháború idején. Ezen­kívül szerzője volt 40 könyv­nek, s elnyerte az irodalmi No- bel-díjat. Sandys kutatásainak ered­ményeiről egy irodalmi konfe­rencián számolt be. A résztve­vők egy szenvedélyesen ro­mantikus személyiségről hall­hattak előadást, akit lelkileg megsebzett a kíméletlen bent­lakásos iskola szigora. Fiatal­kori évei küzdelemmel teltek, egyrészt azért, hogy elnyerje szülei figyelmét, másrészt a be­tegségek ellen. Nem jött ki jól a vele egyidős gyerekekkel. Sir Winston Churchill Túlságosan intellektuális és koraérett volt hozzájuk képest. Winston anyja, Jennie - aki egyébként amerikai volt - megőrizte fia minden iskolás­kori firkálmányát. E „doku­mentumokon” is alapul Sandys könyve.- Nagyon magányosnak ér­zem magam - írta 1887-ben az iskolából a 13 éves fiú, amikor megtudta, hogy szülei a szün­idő idejére Oroszországba utaznak. Apjának, a kiemel­kedő politikus Lord Randolph Churchillnek, akit hősként tisz­telt, ezt írta: Nagyom kérem, jöjjön, jöjjön már és látogassa meg szerető fiát! Churchill később így vallott:- A nevelőnőmnek öntöttem ki minden bánatomat, mert szá­momra anyám olyan volt, mint egy mesebeli hercegnő. El­mondhatatlanul szerettem ugyan - de ezt csak távolról te­hettem. Az iskolában a latin nyelv és a matematika untatta Churchillt. Kollégiumi felügyelő tanára felbőszültén így írt róla: Rendet­lensége olyan mértékű, hogy nem tudom, mit kezdjek vele. Az unoka az írásos családi em­lékek közötti kutatását - amely­nek alapján megírta „Szeretettel csókol, Winston” című könyvét- így jellemezte: - Szenvedé­lyemmé vált. Felemelő érzés volt kezemben tartani az elmo­sódott, pecsétfoltos leveleket. Az elismerés is jobb későn, mint soha! Kitüntetésben részesült nem­rég korunk talán legnagyobb karriert befutott találmányá­nak, az első mikrochipnek a megalkotója. Megkapta a 280 ezer angol fonttal járó Kioto kitüntetést. Találmányának ugyanis - az indoklás szerint - kulcsszerepe volt Japán elektronikai ipará­nak kibontakozásában, és ab­ban, hogy jelenleg a szigetor­szág áll az első helyen a mikro- chipek gyártásában. De tud­juk-e, hogy ki ő? Érdekes, hogy a nevét nem kapta szárnyra a vi­lághír, alig emlegetik, pedig al­kotása szinte átformálta az egész világ arculatát. Talán nincs is ma már olyan ágazata a gazdaságnak, a tudománynak, a mindennapi életnek, ahol ne al­kalmaznák. A most kitüntetett feltaláló Jack Kilby amerikai elektronikus mérnök. 1958-ban készítette el a mikrochipet, és ekkor a Texas Instrument cég­nél dolgozott. Jutalmát a tokiói Imperial Palace dísztermében vette át, a japán császár és sok neves személyiség jelenlété­ben. A dolog pikantériája, hogy a Texas Instrument jelenleg szabadalmi jogi vitában áll ja­pán cégekkel - bizonyos fize­tési kötelezettségek ügyében. Nem kell nekik a más bundája Claudiát a férfiak is jobban szeretik szőrmebunda nélkül. Claudia Schiffer, a világ egyik legjobban fizetett szuperma­nökenje búcsút mondott a szőrmének - legyen az csin­csilla, coboly, nutria vagy per­zsa. A nagy feltűnést keltő hírt a PETA állatbarát egyesület (Pe­ople for the Ethical Treatment of Animals) szóvivője, Amanda Bate jelentette be, hozzátéve, hogy az egyesület központjában pezsgőbontással ünnepelték Claudia csatlakozását a PETA felhívásához, amelyet vala­mennyi nagy divatszalonnak megküldött. Az AFP a hírrel kapcsolatban emlékeztet rá, Naomi is bundátlan. hogy Claudia Schiffer előtt már olyan hírességek is megtagadák a szőrmék reklámozását divat- bemutatókon, mint Naomi Campbell, Cindy Crawford, Linda Evangelista. A szőrmének búcsút mondott manökenek magánemberként sem hajlandók a jövőben szőr­mét viselni. E jó hír hallatán azonban még nincs vége a tenyészetett és a va­don élő szőrmés állatokra lesel­kedő veszélyeknek. Ugyanis a földön még sokszázezer nő szá­mára lesz státusz-jel a szőrme­bunda. S ha a „nagyok” nem hordják, hát lesznek náluk ke­vésbé természetkedvelők. De azért tiszteletreméltó a szándék. Talán épp azért, mert lehetelen a célja. Sajnos.

Next

/
Thumbnails
Contents